Ugrás a tartalomhoz

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Budapesti tudományegyetem szócikkből átirányítva)
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata
Alapítva1635
AlapítóPázmány Péter
NévadóEötvös Loránd
Rövid névELTE
HelyBudapest, Szombathely
MottóA tudás közössége
Típus
  • állami fenntartású kutatóegyetem
  • nyílt hozzáférést biztosító kiadó
RektorBorhy László (2017. augusztus 1. – )[1]
TagságCharm-EU

Coimbra Group Utrecht Network LIGO Tudományos Együttműködés Európai Egyetemek Szövetsége European Alliance for Social Sciences and Humanities Agence universitaire de la Francophonie

Coalition for Advancing Research Assessment
Elérhetőség
Cím1053 Budapest, Egyetem tér 1–3.
Elhelyezkedése
Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata (Budapest belső részének)
Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata
Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 03′ 31″47.490600°N 19.058500°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 03′ 31″47.490600°N 19.058500°E
Térkép
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata weboldala
Névváltozatok
Időszak
Név
1635–1769Nagyszombati Jezsuita Egyetem
1769–1784Királyi Magyar Tudományegyetem
1784–1873Pesti Királyi Tudományegyetem
1873–1921Budapesti Tudományegyetem
1921–1950Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem
1950 ótaEötvös Loránd Tudományegyetem

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek. Pázmány Péter esztergomi érsek alapította 1635-ben Nagyszombatban, majd 1777-ben a négy karral működő egyetemet a jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia királynő áthelyezte Budára, 1784-ben, II. József uralkodása idején pedig Pestre költöztették. Egykori hittudományi karából jött létre a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, hajdani orvosi karából pedig a Semmelweis Egyetem.

Kezdetben Nagyszombati Jezsuita Egyetemnek, 1769-től Királyi Magyar Tudományegyetemnek, újabb áthelyezése után Pesti Királyi Tudományegyetemnek, 1873-tól 1921-ig Budapesti Tudományegyetemnek, 1921-től Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemnek nevezték; Eötvös Loránd fizikus, politikus nevét 1950. szeptember 15-e óta viseli. Jelenleg kilenc karral működik[2] és mintegy 36 ezer hallgatója van Budapesten és Szombathelyen.[3]

A HVG 2024-es felsőoktatási rangsora szerint az ELTE a legjobb egyetem Magyarországon.[4]

Története

[szerkesztés]

Jogelődjét, a Nagyszombati Jezsuita Egyetemet Pázmány Péter esztergomi érsek és teológus alapította, hogy „a harcias nemzet lelkülete megszelidüljön és az egyházkormányzásra és az állam szolgálatára alkalmas emberek képeztessenek”. Vezetését a jezsuitákra bízta. További idézetek az 1635. május 12-én kelt[5] alapítólevélből:

„ha idő múltával (ha Isten a török igától megszabadítja) alkalmasabb város találkoznék az Egyetem számára, szabadságában álljon a Jézus Társaságnak ezt a mi alapításunkat […] máshová átvinni, úgy azonban, hogy az esztergomi egyházmegyén kívül ne kerüljön […] Ha pedig […] az Egyetem Magyarországon nem állhatna fenn tovább, hanem külső és belső ellenség […] erőszakából […] a Társaság atyái távoznának […] köteles legyen a Társaság […] Magyarországon kívül magyar kispapok használatára fordítani az adományozott 100 000 forint tőkét és kamatát, úgy, hogy belőle papságra alkalmas ifjak neveltessenek és kötelesek legyenek felszentelésük után Magyarországra visszatérni […] változatlan akaratunk, hogy ha a kispap nevelés megszűnik, a tőlünk átruházott összeg gyümölcseit a Társaság atyái az Egyetem előbbi használatára fordítsák, és az Egyetem folytatódjék. Köteles lesz a Társaság arra is, hogy Nagyszombatban még ebben az 1635. évben egy filozófiai kurzust kezdjen, a következő években pedig állandóan három filozófiai kurzus legyen etikával és matematikával együtt a skolasztikus teológia két professzorával.”[6]

Nagyszombatban

[szerkesztés]

Az egyetemnek kezdetben csak egy kara volt, a bölcsészeti és teológiai, de fokozatszerzésére jogosított. Jogi kara 1667-ben jött létre, orvostudományi kara pedig 1769-ben; ekkor vált a klasszikus értelemben vett egyetemmé. 1774-ben az udvari bizottság azt ajánlotta, hogy az egyetemet költöztessék Pestre, az Anton Erhard Martinelli tervei szerint 1716-ban épült Invalidusok házába (ma: Fővárosi Önkormányzat, 1052 Városház u. 9–11.). Mária Terézia nem ellenezte az egyetem elköltöztetését, de helyszínnek Budát javasolta, és ragaszkodott ahhoz is, hogy előbb az egyetem tanulmányi rendjét alakítsák ki úgy, hogy az oktatásban a vallás és az állam érdekei is érvényesüljenek. Az átalakítás időigénye miatt a költözést levették a napirendről, viszont ösztönzőleg hatott rá a jezsuita rend kényszerű feloszlatása (1775). Ezután az udvar bizottságot küldött ki annak megvizsgálására, hogy mennyibe kerülne a működtetés a három lehetséges helyszínen. Megállapították, hogy a működés Budán közel 20 000, Pesten majdnem 130 000 forinttal kerülne többe, mint Nagyszombatban. Budán a városi magisztrátus kimondta, hogy pénzzel is hajlandó segíteni az átköltöztetést, sőt, a várost a nagyobb közbiztonság érdekében ki is világítják. Az orvosi kar gyakorlati képzéséhez felajánlották a vár lábánál lévő városi kórházat, így a Niczky Kristóf vezette bizottság 1776. december 22-én az egyetem Budára helyezését javasolta. Mária Terézia elfogadta a javaslatot.

1777 nyarán az egyetem felszereléseit szekerekre rakták, majd Kempelen Farkas vezetésével a Vágon és a Dunán hajókon, tutajokon Budára szállították.

Budán

[szerkesztés]

A teológiai kar a volt budai jezsuita rendházba költözött, a többit a királyi palotában helyezték el[7] úgy, hogy a trónterem lett az egyetem aulája. A Füvészkert (eléggé viszontagságosan) a Krisztinavárosba költözött. A tanévet november 3-án az új helyen a szokásnak megfelelően megkezdték, de az építkezés elhúzódása miatt az ünnepélyes megnyitóra csak 1780 tavaszán került sor. Az átköltözéssel az érseki egyetem királyi egyetemmé alakult: Mária Terézia 1780. március 15-én kelt ünnepélyes beiktató levele a Diploma Inaugurale lényegében az egyetem második alapítólevele. Ezt 1780. június 25-én (Mária Terézia koronázásának 39. évfordulóján) országos ünnepségen adta át Pálffy Károly alkancellár a rektornak.[5] Ezzel az intézmény neve Királyi Magyar Tudományegyetemre változott.

A hazai mérnök- és állatorvosképzést már Budán kezdték el – eleinte speciális tanfolyamokon, majd 1782-ben megszervezték az Institutum Geometricumot (mérnöki intézet) és Budán az egyetem az intrikák sűrűjébe került: a befolyásukkal elégedetlenek jóformán feljelentéssel egyenértékű „beszámoló” levelekkel árasztották el a királyi udvart. Jórészt ezek miatt az ifjúság nevelésének ügyét különösen fontosnak ítélő II. József császár 1781-ben és 1783-ban is meglátogatta az egyetemet, hogy személyesen győződjön meg annak helyzetéről. Első látogatása után, 1782. szeptember 19-én elrendelte, hogy a bölcsészkar részeként hozzák létre az Institutum geometricumot (Mérnökképző Intézet). A műszaki egyetemnek ez az elődje 1857-ig volt a bölcsészkar része. Ekkor alapították az Állatgyógyintézetet is. A problémák részletes vizsgálatával Ürményi Józsefet bízta meg. Ürményi megállapította, hogy a budai egyetem oktatása közel sem olyan rossz, mint azt a levélírók jellemezték. Javaslatai alapján II. József 1784. május 26-án elrendelte, hogy az egyetemes történet tanítását helyezzék át a bölcsészkarra. 1784. őszi félévétől bevezettette a bécsi egyetem bölcsészeti tanulmányi rendjét (Entwurf für das philosophische Studium), és ennek megfelelően a képzés időtartamát (ismét) három évre emelte. Új tanárokat nevezett ki, ezzel áttértek több tantárgy német nyelvű oktatására.

Pesten

[szerkesztés]

II. József 1784-ben az egyetemet Pestre költöztette, hogy az ország legfőbb hivatalait (Magyar Kamara, Helytartótanács, Királyi Kúria) Budára telepíthesse:

  • a bölcsészkart a Curia utcába, a Kúria volt épületébe (az épületet a 19. században lebontották)
  • a jogi kart a volt pálos kolostorba (Egyetem tér 1–3.)
  • az orvosi kart az Újvilág (ma Semmelweis) utcába (2. sz.)
  • a könyvtárat a volt ferences kolostorba

Budán maradt a csillagvizsgáló és nyomda, a hittudományi kar pedig egy ideig szünetelt.

A fejlődés főbb állomásai Pesten:[7]

  • 1859-ben az orvosi kar: a Múzeum körúton kapott helyet
  • 1871-ben, a Trefort kertben épült fel a Vegytani Intézet
  • 1874-ben a középső épület egyik szárnya a Szerb utcában
Egyetemi Könyvtár
  • 1876-ban az Egyetemi Könyvtár.
  • 1872–1909 között épült a Belső Klinikai Tömb (Az Üllői út, Mária utca, Baross utca és a Szentkirályi utca által határolt terület.)
  • 1898–1910 között épült a Külső Klinikai Tömb (Az Üllői út, Korányi Sándor utca, Tömő utca, Balassa utca és a Szigony utca által határolt terület. Ez eredetileg a Füvészkerthez tartozott, de a egészségügyi intézmények helyigénye miatt a Füvészkert területe nagyjából 2/3-ára csökkent.)
  • 1881-ben a Múzeum körúton (Múzeum krt. 4/a–8/a.) a Műegyetem számára emeltek épületeket, ezekbe 1911-ben a Bölcsészkar költözött.

Az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt: ekkor vezették be a magyar nyelv állami használatát. A neoabszolutizmus idején valójában németesítő célzattal, de hasznos reformokat vezettek be, többek között a Teológiai Karból egyenjogúsították a Bölcsészeti Fakultást. Az 1867-es kiegyezés után kezdődött az egyetem történetének legintenzívebben fejlődő szakasza: a századfordulóra a világ 15 legjelentősebb egyeteme közé került. Nők 1895 óta iratkozhatnak be az egyetemre.

Tercenárium 1935-ben

1921–1950 között a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem nevet viselte.

Az ELTE Természettudományi Kara 1949-ben vált ki a bölcsészkarból. 1950-ben állami utasításra elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást, ami önálló akadémia lett. 1951 elején államigazgatási okokból önálló egyetemmé vált az Orvostudományi Kar.

Az egyetem léte 1950-ben komoly veszélybe került, megszűnt évszázados joga a tudományos fokozatok adományozására. Új nevet is kapott: Eötvös Loránd Tudományegyetem lett. 1953 és 1956 között két-két kisebb karra bomlott fel, a Természettudományi és Bölcsészettudományi fakultásra. Az 1956-os forradalom után az ELTE sokáig nem részesült számottevő fejlesztésben, ezért épületeinek állaga igen leromlott, s a rendszerváltozás után hallgatói létszáma az ország többi intézményéhez hasonlóan intenzíven nőtt.

Az egyetem csak 1993-ban nyerte vissza a tudományos fokozatadás jogát. (Ezért van bizonyos fennakadás az ún. „kisdoktorik” európai uniós elfogadásánál.)

A 2000-es évek eleje

[szerkesztés]

A rendkívül széttagolt egyetemi hálózat integráció során 2000. január 1-jétől az ELTE részévé vált a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar, valamint a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, majd fokozatosan létrehozták az Informatikai Kart, a Pedagógiai és Pszichológiai Kart és a Társadalomtudományi Kart, valamint 2003. augusztus 31-ével megszüntették a Tanárképző Főiskolai Kart. A karon folyó képzés azonban nem szűnt meg, azt – az adott szaktól függően – a Bölcsészettudományi Kar, a Természettudományi Kar, az Informatikai Kar és a Pedagógiai és Pszichológiai Kar vette át. Az Állam- és Jogtudományi Kart nem érintette az integráció. Az új karok 2003. szeptember 1-jén kezdték meg működésüket. 2017-ben alakult meg a Gazdálkodástudományi Intézet, mely 2021-ben hivatalosan is karrá alakult, egyúttal a neve Gazdaságtudományi Karra változott.

Az egyetemi karok

[szerkesztés]

Az egyetem ma kilenc karból áll és csaknem 30 000 hallgatója van.

Kar Rövidítés Irányítószám Postacím
Állam- és Jogtudományi Kar ÁJK 1053 Egyetem tér 1–3.
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar BGGyK 1097 Ecseri út 3.
Bölcsészettudományi Kar BTK 1088 Múzeum krt. 4., 6-8.
Gazdaságtudományi Kar GTK 1088 Rákóczi út 7.
Informatikai Kar IK 1117 Pázmány Péter sétány 1/C.
Pedagógiai és Pszichológiai Kar PPK 1075 Kazinczy utca 23–27.
Tanító- és Óvóképző Kar TÓK 1126 Kiss János altáb. utca 40.
Társadalomtudományi Kar TáTK 1117 Pázmány Péter sétány 1/A.
Természettudományi Kar TTK 1117 Pázmány Péter sétány 1/A.

Alapítás és dékánok

[szerkesztés]
Kar Rövidítés Alapítva[8] Megszűnt[8] Intézetek száma Oktatók száma[9] Hallgatók száma Dékán
Állam- és Jogtudományi Kar ÁJK 1667 0 4172 Sonnevend Pál
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar BGGyK 2000 5 2094 Papp Gabriella
Bölcsészettudományi Kar BTK 1635 18 589 6960 Bartus Dávid
Gazdaságtudományi Kar GTK 2021[2] - - - - Margitay Tihamér
Informatikai Kar IK 2003 4 3128 Kozsik Tamás
Orvostudományi Kar OK 1769 1951 - - - -
Pedagógiai és Pszichológiai Kar PPK 2003 8 3963 Zsolnai Anikó
Római Katolikus Hittudományi Fakultás RKHK 1635 1950 - - - -
Tanárképző Főiskolai Kar TFK 1983 2003 - - - -
Tanító- és Óvóképző Kar TÓK 2000 0 1831 Márkus Éva
Társadalomtudományi Kar TáTK 2003 6 1762 Prónai Csaba
Természettudományi Kar TTK 1949 5 3815 Kacskovics Imre

A félkövérrel szedett karok jelenleg is működnek.

Idővonal (1873-tól napjainkig)

[szerkesztés]

A világ egyetemeinek és a magyarországi egyetemek rangsorában

[szerkesztés]
Bővebben: Főiskolák és egyetemek rangsorai

A 2023-as XXXVI. OTDK-n a hallgatók több mint 300 díjat nyertek. A hallgatói kiválóságot mutatja, hogy ebben az évben már valamennyi szekcióban sikerült érmet szerezni.[10] A 36. OTDK összesített eredményei

2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023
Academic Ranking of World Universities (ARWU)[11] 501–600 501–600 601–700 601–700 601–700
Center for World University Rankings (CWUR)[12] 371[13] 458[14] 488[15] 515[16] 413[17] 598[18] 588[19] 591[20] 517[21]
HVG 1[22] 1[23] 1[24] 1[25]
Quacquarelli Symonds (QS)[26] 551–600 551–600 601–650 601–650 601–650 651–700 701–750 651–700 601–650 651–700 701–750
Times Higher Education[27] 601–800 601–800 601–800 601–800 601–800 601–800 601–800 601–800

Rangsorok tudományágak a Shanghai Rangsor szerint:[28]

Fizika Matematika Pszichológia Asztronómia Biológia Politológia Ökológia Oktatás
2023 101–150 201–300 201–300 301–400 301–400 301–400 301–400 401–500

Rangsorok tudományágak szerint (Times Higher Education):

2023[29]
Biológia 401-500
Bölcsészettudomány 401-500
Fizika 401-500
Jog 201-250
Oktatás 401-500
Pszichológia 176-200
Számítástechnika 801+
Társadalomtudomány 601-800

Rektorok

[szerkesztés]

Az ELTE eddigi rektorai:[30]

Híres hallgatók

[szerkesztés]
Bővebben: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem híres diákjainak és tanárainak listája

Kutatók

[szerkesztés]

A következő lista az ismertebb kutatókat tartalmazza. Az ismertség a Google Tudós idézetek alapján lett megállapítva.

Idézetek száma Kutató
100 000–500 000 Pásztor Gabriella (TTK),[31] Veres Gábor (TTK)[32]
50 000–100 000 Csabai István (TTK),[33] Lovász László (TTK),[34] Vicsek Tamás (TTK), Frei Zsolt (TTK), Raffai Péter (TTK)[35]
10 000–50 000 Csanád Máté (TTK), Csizér Kata (BTK),[36] Gondán László (TTK), Dálya Gergely, Miklósi Ádám (TTK), Katz Sándor (TTK), Kovács Attila Lajos (TTK), Derényi Imre (TTK), Császár Attila Géza (TTK), Kövecses Zoltán (BTK),[37] Nepusz Tamás (TTK), Takács-Vellai Krisztina (TTK), Marschalkó Gábor (TTK), Palla Gergely (TTK)

(BTK = Bölcsészettudományi Kar, TTK = Természettudományi Kar)

Felvételi Előkészítő Bizottság (FEB) / ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda

[szerkesztés]

Felvételi Előkészítő Bizottság (FEB):[38]

A Felvételi Előkészítő Bizottság az ELTE ÁJK keretén belül működő 50 éves érettségi előkészítő szervezet. Szemináriumvezetői az ELTE ÁJK jogász és politológus hallgatói, akik emelt szintű kurzusokat tartanak magyar nyelv és irodalom, illetve történelem tantárgyakból. A tanfolyamok minden hétköznap 16 órától 19 óráig kerülnek megtartásra (magyar és történelem tantárgyakból is), valamint szombaton 10 órától 13 óráig történelem, 14 óratól 17 óráig pedig a magyar szeminárium zajlik.

ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda:

Az ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda[39] az ELTE hivatalos érettségi és felvételi előkészítője, melynek fő tevékenységi köre a diákok emelt szintű érettségire való felkészítése. Működését 2001-ben kezdte meg, melyhez a jogi hátteret 2007-től az ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ, 2013-tól az Egyetem 100%-os tulajdonában lévő ELTE Egyetemi Szolgáltatásszervező Kft. biztosítja. Az Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda legfontosabb célja, hogy magas színvonalú tudással vértezze fel a felsőoktatásba bekerülni vágyókat, ezzel hozzásegítve őket az emelt szintű érettségi követelményeinek elsajátításához.

Az Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda kínálatában évről évre 8 tantárgy szerepel, amelyek 100, illetve 150 órás kurzusok formájában indulnak.

Könyvtár

[szerkesztés]
Bővebben: Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Az Egyetemi Könyvtár nagy olvasóterme

Az Egyetemi Könyvtár és Levéltárat 1561-ben alapították és a Ferenciek tere 6. szám alatt található, de minden egyes karnak van saját könyvtára is.[40][41]

Galéria

[szerkesztés]
  • A jogi kar légi felvételen
    A jogi kar légi felvételen
  • Lágymányosi campus
    Lágymányosi campus
  • Eötvös Collegium
    Eötvös Collegium
  • Trefort-kert, bölcsészkar
    Trefort-kert, bölcsészkar
  • A tudományegyetem nagypecsétje 1880-ból
    A tudományegyetem nagypecsétje 1880-ból
  • A Bölcsészettudományi Kar főépülete (a felújítás előtt 2007-ben), Múzeum körút 6–8.
    A Bölcsészettudományi Kar főépülete (a felújítás előtt 2007-ben), Múzeum körút 6–8.
  • ELTE, Lágymányosi Campus
    ELTE, Lágymányosi Campus
  • A jogi kar nappal 2017-ben
    A jogi kar nappal 2017-ben
  • A jogi kar este 2017-ben
    A jogi kar este 2017-ben

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Borhy László átvette rektori kinevezését. Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2017. július 3. (Hozzáférés: 2017. október 4.)
  2. ↑ a b Gazdaságtudományi Kar alakul az ELTE-n, 2021. május 31. (Hozzáférés: 2021. szeptember 4.)
  3. ↑ Az ELTE számokban. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
  4. ↑ HVG: továbbra is az ELTE a legjobb magyar egyetem
  5. ↑ a b Az ELTE Bölcsészettudományi Karának története. (Hozzáférés: 2018. november 15.)
  6. ↑ Diószegi István (szerk.), 1985: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története 1635–1985]
  7. ↑ a b Magyar Katolikus Lexikon: Pázmány Péter Tudományegyetem
  8. ↑ a b Az Egyetem története. ELTE. (Hozzáférés: 2021. július 7.)
  9. ↑ Közérdekű, nyilvános adatok. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. április 23.)
  10. ↑ ELTE-s eredmányek a 36. OTDK-n
  11. ↑ ShanghaiRanking-Univiersities. www.shanghairanking.com. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  12. ↑ CWUR | Center for World University Rankings (angol nyelven). cwur.org. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  13. ↑ CWUR 2014 | Top Universities in the World. cwur.org. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  14. ↑ CWUR 2015 | Top Universities in the World. cwur.org. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  15. ↑ CWUR 2016 | Top Universities in the World. cwur.org. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  16. ↑ CWUR 2017 | Top Universities in the World. cwur.org. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  17. ↑ World University Rankings 2018–19. cwur.org. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  18. ↑ World University Rankings 2019–20. cwur.org. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  19. ↑ World University Rankings 2020–21 | CWUR (angol nyelven). cwur.org. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  20. ↑ World University Rankings 2021–22 | Global 2000 List | CWUR (angol nyelven). cwur.org. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  21. ↑ World University Rankings 2022–23 | Global 2000 List | CWUR (angol nyelven). cwur.org. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  22. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Itt a HVG 2019-es felsőoktatási rangsora: ismét az ELTE áll az élen (magyar nyelven). eduline.hu, 2018. november 22. (Hozzáférés: 2023. február 11.)
  23. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Itt a HVG 2020-as felsőoktatási toplistája: ezek a legjobb hazai egyetemek, főiskolák (magyar nyelven). eduline.hu, 2019. november 22. (Hozzáférés: 2023. február 11.)
  24. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Idén is az ELTE vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, a felvételizők fele budapesti egyetemet választ (magyar nyelven). eduline.hu, 2021. november 18. (Hozzáférés: 2023. február 11.)
  25. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Itt a friss HVG-rangsor: ez az ország tíz legjobb egyeteme (magyar nyelven). eduline.hu, 2022. november 24. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  26. ↑ Eötvös Loránd University (angol nyelven). Top Universities. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  27. ↑ Eötvös Loránd University (angol nyelven). Times Higher Education (THE), 2021. november 20. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  28. ↑ ShanghaiRanking-Univiersities. www.shanghairanking.com. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  29. ↑ Eötvös Loránd University (angol nyelven). Times Higher Education (THE), 2021. november 20. (Hozzáférés: 2023. április 23.)
  30. ↑ Rektorok. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. május 3.)
  31. ↑ Google Tudós: Pásztor Gabriella. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  32. ↑ Google Tudós: Veres Gábor. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  33. ↑ Google Tudós: Csabai István. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  34. ↑ Google Tudós: Lovász László. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  35. ↑ Google Tudós: Raffai Péter. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
  36. ↑ Kata Csizér. scholar.google.com. (Hozzáférés: 2022. december 1.)
  37. ↑ Google Tudós: Kövecses Zoltán. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
  38. ↑ ELTE ÁJK FEB felvételi előkészítő bizottság. (Hozzáférés: 2018. november 16.)
  39. ↑ Archivált másolat. [2014. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 22.)
  40. ↑ Egyetemi Könyvtár és Levéltár (magyar nyelven). ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár. (Hozzáférés: 2022. augusztus 30.)
  41. ↑ Egyetemi Könyvtári Szolgálat (magyar nyelven). ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár. (Hozzáférés: 2022. augusztus 30.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Eötvös_Loránd_Tudományegyetem&oldid=27572497”