Trnka Vencel
Trnka Vencel | |
Született | 1739. október 16.[1][2] Tábor |
Elhunyt | 1791. május 12. (51 évesen)[1][2] Pest[1] |
Állampolgársága | osztrák |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Krzowitzi Trnka Vencel (Tábor, Csehország, 1739. október 16. – Pest, 1791. május 12.) cseh származású Magyarországon működő orvosdoktor, egyetemi tanár. Lovagi címmel bírt.
Élete
[szerkesztés]Csehországban született, orvosi tanulmányait Prágában és Bécsben végezte és 1769-ben Swieten közbenjárására a bécsi korona kórházban nyert alkalmazást. Orvosdoktorrá 1770-ben avatták és még ugyanezen évben a bonctan tanára lett a Nagyszombati Egyetemen. Ilyen minőségben 1785–1786-ig működött, amikor az általános kór- és gyógyszertan tanárává nevezték ki a pesti egyetemhez. Itt 1791-es haláláig dolgozott. 1775–1776-ban, 1779–1780-ban és 1784–1785-ben dékán, 1786–87-ben pedig rektor volt. Végrendeletében könyveit azon feltétellel hagyta az egyetemnek, hogy ezer forint, mint azok árának harmadrésze, szegényebb orvosdoktorok és tanulók segélyezésére legyen fordítva.
Művei
[szerkesztés]- Dissertatio inaug. medica de morbo coxario. Viennae, 1770.
- Historia febrium intermittentium, omnis aevi observata et inventa illustriora medica, ad has febres pertinentia Vol. I. Uo. 1775. (Több nem jelent meg. Németül: Helmstädt, 1781.).
- Commentarius de tetano, plus quam ducentis cl. medicorum observationibus. Vindobonae, 1777., rézm. arczk.
- De diabete commentarius. Uo. 1778.
- Historia cophoseos et barycoeae omnis aevi observata medica continens. Uo. 1781., rézm. arczk.
- Historia amauroseos omnis aevi observata medica continens. Uo. 1781. Két kötet. (Németül: Breslau, 1790.).
- Historia ophithalmiae omnis aevi observata medica continens. Vindobonae, 1783.
- Historia febris hecticae omnis aevi observata medica continens. Uo. 1783. (Németül: Leipzig, 1784.).
- De prolapsu ani. pest, 1785.
- Historia cardialgiae omnis aevi observata medica continens. Vindobonae, 1785.
- Oratio funebris in exequiis Michaelis Shoretics. Pestini, 1786.
- Historia rachitidis omnis aevi observata medica continens. Vindobonae, 1787. (Németül: Leipzig, 1789.).
- Historia tympanitidis omnis aevi observata medica continens. Vidobonae, 1788. (Ism. Allg. Literatur Zeitung 1788. I. 58. sz.).
- Abhandlung über das Magenweh. Leipzig, 1788.
- Geschichte der englischen Krankheit. Uo. 1789.
- Geschichte deschwarzen Staars. Breslau, 1790.
- Historia haemorrhoidum omnis aevi observata medica continens. Operis posthumi editionem procuravit Franciscus Schraud. Vindobonae, 1794-95. Három kötet.
Kézirati munkái a budapesti egyetem könyvtárában, összesen 14 darab felsorolvák:
- A budapesti m. kir. egyetemi könyvtár kéziratainak Czímjegyzéke. Bpest, 1899. I. 116-17. lapjain.
Ábrázolása
[szerkesztés]Arcképe: rézmetszet, rajzolta J. Pauschanek, metszette J. E. Mansfeld, a 3. és 6. sz. munkákban.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Weszprémi, Succincta Medicorum Biographia III. 470., IV. 509. l.
- Judicia eruditorum Berolinensium ac Halensium super operibus a Wenceslav Trnka Annis 1775-77. editis. hely és év n.
- M. Hirmondó 1780. 1. sz., 85. sz.
- Merkur von Ungarn 1786. 260. l.
- Catalogus librorum et actorum medicorum Wenceslav Trnka M. D. Pestini, 1796. Mense Majo. (T. életrajzával és munkáinak jegyzékével).
- Katona, Historia Critica XLI. 644. l.
- Fejér, Historia Academiae 122., 123. l.
- Szinnyei Könyvészete.
- Pauler Tivadar, A budapesti m. kir. tudom. egyetem története. Bpest, 1880.
- Petrik Bibliogr.
- Hőgyes Emlékkönyve 138. l. arczk.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.