Korbélyi Mihály

Korbélyi Mihály
Született	1759. szeptember 2. Kálló
Elhunyt	1820. december 2. (61 évesen) Ürög
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	filozófus egyetemi oktató katolikus pap
Sablon • Wikidata • Segítség

Korbélyi Mihály (Kálló, 1759. szeptember 2. – Németürög, 1820. december 2.) római katolikus pap, filozófiai és teológiai doktor, egyetemi tanár.

Élete

A Nógrád vármegyei Kállón született. Miután filozófiai doktor lett, mint papnövendék a pozsonyi, nagyszombati és budai papnevelőben végezte tanulmányait, majd 1783-ban pappá szentelték. Segédlelkész volt Lekéren és Kürthön; utóbb teológiai doktorrá avatták. A budai, 1784-ben pedig a pozsonyi seminariumban tanulmányi felügyelő lett. 1787. február 17-től vásáruti plébános; 1790-től a kánonjog és egyháztörténelem tanára Pozsonyban, 1797-től a dogmatikát adta elő Nagyszombatban. 1805. január 2-től októberig plébános volt Szölgyénben; augusztus 23-án a pesti egyetemre az egyháztörténet tanárának nevezték ki, ahol tíz évig működött. 1809. november 17-én pécsi kanonokká, 1813-ban B. Sz. M. Zeér-Monostori címzetes apáttá nevezték ki. Korbélyi ezalatt az idő alatt megtartotta tanszékét az egyetemen, ahol 1812-ben rector volt. 1815-től a pécsi plébánián lelkészkedett, ahol egyben 1816–1818-ig a papnevelő kormányzója volt. 1818-ban betegeskedése miatt Németürögre költözött, ahol 1820-ban elhunyt.

Művei

• kis iratát, melyet Brüsztle közöl, maga készítette négy sor latin versben még pesti tanár korában.
• Biographia Divi Caroli Ambrosii, Hungariae et Bohemiae regii haered. principis, metrop. ecclesiae Strigoniensis archi-episcopi... Posonii, 1809.
• Egyháztörténetét 1810-ben sajtó alá adta, megjelenéséről a 19. század végén Szinnyei Józsefnek nem volt tudomása
• Latin levele Horvát Istvánhoz kelet nélkül (a m. n. múzeumban.)

Források

• Annalen der Literatur. Wien, 1810. I. 520. l.
• Hazai s Külf. Tudósítások 1820. II. 48. sz.
• Tudom. Gyűjtemény 1821. I. 118. l.
• Pauler Tivadar, Az egyetem rectorai és cancellárjai, Pest, 1856. 19. l. és A budapesti egyetem története. Bpest, 1880.
• Brüsztle, Recensio. Quinque-Ecclesiis, 1874. I. 622. l.
• Petrik Bibliogr.
• Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 262. l.
• Némethy, Ludovicus, Sieries Parochorum. Strigonii, 1894. 699. l.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.