Esztergomi érsekek listája
Az Esztergomi érsekek listája az esztergomi, illetve esztergom-budapesti érsekeket, azaz az Esztergomi, illetve Esztergom-Budapesti főegyházmegye vezetőit sorolja fel az egyházmegye megalapításától napjainkig.
Esztergomi érsekek (1001–1993)
[szerkesztés]| Név | Hivatali idő | Megjegyzések | |
|---|---|---|---|
| Magyarország missziós püspökei | |||
| Domonkos | 1001–1001 | Néhol korábban I. Domonkosként jelölték | |
| Sebestyén | 1001–1007 előtt | Egyes elképzelések szerint Sebestyén azonos volt Radlával, ez azonban kizárt[1] | |
| Radla[2] | 1002–1007 | ||
| Anasztáz (Asztrik) | 1007–1036[3] | ||
| Sebestyén | 1012–? | vakságából való felépülését követően visszatért az érseki székbe[2] | |
| Benedek | 1046–1055 | ||
| Nehemiás | 1075–1077 | ||
| Acha | 1094–???? | Csak a nevét említi egy Szent László korabeli oklevél | |
| Szerafin | 1095?–1104 | ||
| Lőrinc | 1105–1116 után | halálának időpontja bizonytalan | |
| Marcell | 1119 körül | a püspöki trónra lépés dátuma bizonytalan és halálának időpontja ismeretlen | |
| Felicián | 1127–1139 | ||
| Makár | 1142 körül | a püspöki trónra lépés dátuma bizonytalan és halálának időpontja ismeretlen | |
| Kökényes | 1146 körül | ||
| Martyrius | 1151–1158[4] | ||
| Bánfi Lukács | 1158–1181 | 1156–1158 egri püspök | |
| Miklós | 1181–1183 | ||
| Jób | 1185–1203 | 1203-tól pápai legátus | |
| Csák Ugrin | 1204 | Csak választott érsek. | |
| Bár-Kalán nembeli Kalán | 1204–1205 | Az esztergomi káptalan szabálytalan választása alapján választott érsek. | |
| Merániai János | 1205–1223 | ||
| Tamás | 1224–1225 | egri püspök | |
| Róbert | 1226–1239 | veszprémi püspök | |
| Rátót nembeli Mátyás | 1239–1241 | váci püspök, a muhi csatában esett el | |
| Báncsa István | 1243–1252 | bíboros | |
| Benedek | 1253–1261 | ||
| Szentgróti Fülöp | 1262–1273 | ||
| Benedek | 1274–1276 | budai prépost, csak a káptalan választja, pápai megerősítést nem kap | |
| Kőszegi Péter | ? | ||
| Monoszló Lodomér | 1279–1297 | 1268-tól váradi püspök (Ladomér, illetve Monoszló nembeli Lodomér néven is) | |
| Bicskei Gergely | 1298–1303 | székesfehérvári prépost, érseki kormányzó | |
| Bői Mihály | 1303–1304 | zágrábi püspök | |
| Tamás | 1305–1321 | ||
| Piast Boleszláv | 1321–1328 | ||
| Dörögdi Miklós | 1329–1330 | A káptalan érseknek választja, a széket elfoglalja, de útban a pápához rablók elfogják és fogvatartják, közben a pápa Telegdit választja érseknek.[5] | |
| Telegdi Csanád | 1330–1349 | ||
| Vásári Miklós | 1350–1358 | ||
| Keszei Miklós | 1358–1366 | ||
| Telegdi Tamás | 1367–1376 | ||
| De Surdis János | 1376–1378 | ||
| Demeter | 1378–1387 | bíboros, 1379-től apostoli kormányzó | |
| Kanizsai János | 1387–1418 | ||
| Hohenlohe György | 1418–1420 | apostoli kormányzó[6] | |
| Borsnitzi János | 1420–1421 | ismert még Borsnitz János, illetve anyanyelvén Jan z Borsznic néven is[6] | |
| Hohenlohe György | 1420–1423 | kommendába kapta[6] | |
| Pálóci György | 1423–1439 | prímás | |
| Szécsi Dénes | 1440–1465 | prímás, egri püspök (1439–1440), 1439. december 18-ától bíboros | |
| Vitéz János | 1465–1472 | Várad püspöke is, 1472. április 2-ától Beckensloer János egri püspök felügyelete alatt | |
| Beckensloer János | 1474–1476 | 1476-ban az érsekség vagyonával együtt megszökik, és Mátyás ellen fordul: az esztergomi érseki címéről élete végéig nem mond le, de a tisztséget többé már nem töltheti be[2] | |
| Aragóniai János | 1480–1485 | érseki kormányzó (adminisztrátor) | |
| Estei Hippolit | 1486–1497 | hatéves, volt, mikor Mátyás kinevezte, ezért a pápa 1486. június 6-án csak mint adminisztrátort erősítette meg - utóbb méltóságát pápai jóváhagyással elcserélte Bakócz Tamással az egri püspökségre | |
| Bakócz Tamás | 1497–1521 | egri püspök (1493–1497), 1500-tól bíboros | |
| Szatmári György | 1522–1524 | Veszprém (1499–1501), Várad (1501–1505) és Pécs püspöke, néhol Szakmáry György néven | |
| Szalkai László | 1524–1526 | egri püspök (1520/1523–1524) | |
| Várdai Pál | 1526–1549 | egri püspök (1524–1526), 1543 és 1820 között az érseki székhely Nagyszombatban volt | |
| Fráter György | 1551 | bíboros | |
| Oláh Miklós | 1553–1568 | egri püspök (1548–1553) | |
| Verancsics Antal | 1569–1573 | egri püspök (1557–1569) | |
| Üresedés | 1573–1596 | a prímási szék betöltetlen, Telegdi Miklós az érseki helytartó | |
| Fejérkövy István | 1596 | még beiktatása előtt meghalt | |
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Esztergom-budapesti érsekek (1993–napjainkig)
[szerkesztés]| Érsek | Érsekség | Érseki címer | Megjegyzés | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Kezdete | Vége | |||||
| 80. |  |
Paskai László | 1987. március 3. | 2002. december 7. | 
|
ferences szerzetes, 1978-tól veszprémi apostoli kormányzó, majd megyés püspök,
1986-tól kalocsai koadjutor érsek, 1987-től 1993-ig esztergomi, 1993-tól 2002-ig esztergom-budapesti érsek, bíboros, prímás. Jelmondata: In virtute Spiritus (A Lélek erejében) |
| 81. | 
|
Erdő Péter
(1952. június 25. –) |
2002. december 7. | hivatalban | 
|
1998 és 2003 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora.
1999 és 2002 között a Székesfehérvári egyházmegye segédpüspöke, 2002-től az Esztergom-Budapesti érsek, bíboros, prímás. Jelmondata: Initio non erat nisi gratia (Kezdetben nem volt más, csak a kegyelem) |
Vitatott személyek
[szerkesztés]Az esztergomi érsekség (ma: Esztergom-Budapesti főegyházmegye) több mint ezer éves történelme során az utólag összeállított listák több olyan személyt tartalmaztak, akiknek a létezése, de legalábbis esztergomi érsek volta vitatott volt. Volt olyan érsek, akikről a mai történettudomány vélelmezi vagy bizonyítja a létezését, míg korábban mással azonosították, ugyanakkor más személynél előfordult, hogy korábban érseknek vélték, ám a mai egyháztörténet már úgy véli: ezt a beosztást nem viselhette.
- Radla cseh katolikus főpapot ma már a harmadik érsekként tartjuk számon, korábban azonban a névhasonlóság okán a Szent Gellért kísérőjeként ismert Rasina apáttal azonosították,[7] illetve összemosták Sebestyénnel, akit sokáig Radla Sebestyénként tartottak számon. A Rasina apáttal való azonossága nem bizonyítható, a Sebestyénnel való egyezősége pedig kizárt.[2]
- Domonkos/Domokos néven ötödik esztergomi érsekként (1037–1040) tartottak számon egy személyt (nem összekeverendő az első érsekkel, aki szintén Domonkosként ismertek, sőt, e feltételezett személytől való megkülönböztetésként I. Domonkosként), akiről még Mindszenty is megemlékezett.[8] A mai archontológiákból neve már kimaradt,[9] [10] feltehetően létező személy volt, aki azonban érseki tisztséget nem, vagy nem Esztergomban töltött be.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Érszegi Géza megjegyzése az alábbi könyvben: Beke Margit (szerk.): Esztergomi érsekek 1001–2003. Budapest: Szent István Társulat. 2003. 17–18. o.
- ↑ a b c d Beke Margit (szerk.): Esztergomi érsekek 1001–2003. Budapest: Szent István Társulat. 2003. 17–18. o.
- ↑ Körülbelüli dátum.
- ↑ Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 8. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2003. 776. p.
- ↑ Mindszenty József: Esztergom, a prímások városa
- ↑ a b c C. Tóth Norbert: Az esztergomi érseki szék üresedése 1418-1423 között 885. Századok, CXXXVII. évf. 1. sz. (2003) 895–896. o. (fizetős hozzáférés)
- ↑ Szentpétery Imre: Sciptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. 1937, Budapest (1999-ben reprint)
- ↑ Mindszenty József: Esztergom, a prímások városa 23. o. (1973)
- ↑ Katolikus Lexikon
- ↑ Beke Margit (szerk.): Esztergomi érsekek 1001–2003. Budapest: Szent István Társulat. 2003.
- ↑ Thoroczkay Gábor: Az első magyarországi érsekek kérdéséhez. Középkortörténeti tanulmányok, 1. sz. (1999) 129–142. o.
Források
[szerkesztés]- Klaus-Jürgen Matz, Ki mikor uralkodott, kormányzott (Uralkodók táblái a világtörténelemhez; Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek), Budapest, Magyar Könyvklub, 2003, 357–359, ISBN 9635478496 – a Magyarországra vonatkozó részt Pálinkás Mihály állította össze.
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. ISBN 963-361-626-3 [1]
További információk
[szerkesztés]- Bartay Gusztáv-Bartay Ede: Magyarország prímásai. Buda, 1847
- Meszlényi Antal: A magyar hercegprímások arcképsorozata. Bp., 1970
- Beke Margit: Esztergomi érsekek 1001-2003. Bp., 2003
- Zelliger Alajos: Esztergom vármegyei írók, vagyis Esztergom városában és vármegyében született, vagy működött írók koszorúja, Budapest, 1888
- Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, 1893. (elektronikus elérhetőség)
- Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok 1100–1900. Esztergom, 1900. (elektronikus elérhetőség)
- Az esztergomi bíborosi szék történetéhez
- Az egyházmegye bíboros érsekei és bíborosi kinevezésük éve
