Keresztély Ágost

	Keresztély Ágost
	Győr, Esztergom püspöke
Született	1666. október 9.; Moritzburg kastély, Zeitz
Elhunyt	1725. augusztus 23. (58 évesen); Regensburg
Sírhely	Szent Márton-dóm
Felekezet	római katolikus egyház
	Püspökségi ideje; 1691 – 1707
	Püspökségi ideje; 1707. január 21. – 1725. augusztus 23.
Előző püspök	Következő püspök
Kollonich Lipót	Esterházy Imre
	Keresztély Ágost a Catholic Hierarchy-n
	A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztély Ágost témájú médiaállományokat.

Keresztély Ágost (németül: Christian August von Sachsen-Zeitz) (Moritzburg kastély, Zeitz, 1666. október 9. – Regensburg, 1725. augusztus 23.) szász herceg; győri püspök és esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás.

Élete

A szász hercegi Wettin-ház sarja. Apja herceg Moritz von Sachsen-Zeitz (1619-1681), a Német Lovagrend türingiai parancsnoka, anyja herceg Dorothea Maria von Sachsen-Weimar (1641–1675) volt. Protestáns vallásban nevelkedett. Fiatal korában harcolt a török ellen, szász csapatokkal együtt részt vett Buda visszafoglalásában is.

Ezután papi pályára lépett és előbb Németország több városában Kölnben, Salzburgban, Eichstättben, Leobenben viselt egyházi hivatalt. 1695-ben I. Lipót győri püspökké nevezte ki. Mint I. Lipót és I. József bizalmi embere gyakran járt külföldi követségben. A tridenti zsinat határozatait végrehajtatta. 1698-ban bíboros lett. Előbb gróf kollegrádi Kollonich Lipót esztergomi érsek segéde lett, majd 1707-ben I. József esztergomi érsekké nevezte ki, de megtartotta a győri egyházmegye kormányzatát is. Ugyanekkortól haláláig betöltötte a királyi főkancellári tisztséget is.^[1] 1714-ben III. Károly császár Keresztély Ágost esztergomi érseket és minden utódját a prímási székben birodalmi hercegi címmel ruházta fel, azóta viseli az esztergomi érsek a hercegprímási címet. Utolsó éveit a máriavölgyi kegyhely kolostorában töltötte, visszavonultan.

Császári parancsra megjelent a birodalmi gyűlésen, majd Regensburgban elhunyt. Pozsonyban a Szent Márton-dóm sírboltjában nyugszik.

Smaragd mellkeresztje, egy aranygyűrűje és egy kora barokk aranyozott monstranciája a Győri Egyházmegyei Kincstár állandó kiállításán látható. 1701-ben díszes ezüst keretbe foglaltatta a vérrel könnyező Mária-kegykép csodáját igazoló gyolcskendőt.

Jegyzetek

↑ Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai. (hely nélkül): Maecenas Könyvkiadó. 1988.

Irodalom

Maczák Ibolya 2016: Keresztély Ágost temetése. In: Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon. Budapest
Beke, M. (szerk.) 2003: Esztergomi érsekek. Budapest
Győri életrajzi lexikon^{[halott link]}
A Pallas nagy lexikona [1]
Kelemen Atanáz: Keresztély Ágost herceg katolikus restaurációs tevékenysége a győri egyházmegyében; s.n., Pannonhalma, 1931

Előde:
Kollonich Lipót

Győri püspök
1695–1725

Utóda:
Sinzendorff Fülöp Lajos

Elődje:
Kollonich Lipót

Esztergomi érsek
1707–1725

Utódja:
Esterházy Imre

Ez a történelmi személyről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai. (hely nélkül): Maecenas Könyvkiadó. 1988.

[1]