Fejérkövy István
| Fejérkövy István | |||||
| Veszprém, Nyitra, majd Esztergom püspöke | |||||
 | |||||
| Fejérkövy István sírköve | |||||
 | |||||
| Született | 1522 Kóny | ||||
| Elhunyt | 1596. november 20. (74 évesen) Pozsony ? | ||||
| Felekezet | római katolikus egyház | ||||
| Püspökségi ideje 1572. október 27. – 1587. augusztus 13. (Veszprém) | |||||
| Püspökségi ideje 1587. augusztus 13. – 1596. július 17. (Nyitra) | |||||
| Püspökségi ideje 1596. július 17. – november 20. (Esztergom) | |||||
| Fejérkövy István a Catholic Hierarchy-n | |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fejérkövy István témájú médiaállományokat. | |||||
Fejérkövy István, más írásmóddal Fejérkői, Feyérkeöy, Fehérkövy (Kóny, 1522 – Pozsony (?), 1596. november 20.) magyar katolikus főpap, királyi helytartó.
Életútja
[szerkesztés]1559 és 1563 között győri kanonok és székesegyházi főesperes, aki az iskolaügy fejlesztésével tűnt ki. Gregoriancz Pál püspökkel együtt a káptalan iskolája számára megszerezték a kihalt johanniták kónyi birtokát. Miksa magyar király pannonhalmi kormányzó főapáttá (1567–1593. július 13.), később a bakonybéli és a dömölki apáttá nevezte ki.[1] A tűzvész által elpusztított pannonhalmi monostort úgy tudta helyreállíttatni, hogy az apátság birtokait elzálogosította.[2]
1571. január 26. és 1573. május 15. között knini címzetes püspök, 1572. október 27-étől veszprémi megyés püspök, 1575-től megkapta a lövöldi karthauzi kolostort is.1579-től királyi alkancellár, 1587. január 2-ától a pozsonyi magyar kamara elnöke. 1587. augusztus 13. és 1595 között nyitrai megyés püspök.[1] Az áthelyezést jóváhagyó bulla 1588. december 19-én kelt.[2] az egyházmegyét Radovich Péter kanonok, káptalani helynök kormányozta.[1]
1588-ban királyi helytartóvá nevezték ki, és ezt a tisztséget haláláig megtartotta, azonban helyette ténylegesen gróf Cseszneky János győri kapitány járt el.[2] 1596. július 17-étől Rudolf magyar király esztergomi érsekké nevezte ki. Pápai megerősítést egyik püspökségre sem kapott.
Utóda a knini címzetes püspökségen 1573. május 15-étől Mossóczy Zakariás, 1587. december 22-étől Veszprémben és 1596. július 10-étől Nyitrán Forgách Ferenc, Esztergomban 1597. január 22-étől Kutassy János.[1]
Emlékezete
[szerkesztés]Első nagyobb szabású nyomtatott imádságos könyvünk, a Pázmány Péter-féle Imádságoskönyv (Graz, 1606) valószínű forrása az ő Imádságoskönyve lehetett (Prága, 1594), de ez utóbbi sajnos elveszett, mai példánya nem ismert, csak egy 18. sz. utalásból tudunk létezéséről.[3]
2019 júniusában szülőfalujában, Kónyban emléktáblát avattak tiszteletére.[4]
A kónyi önkormányzat rendszeresen megjelenő kulturális lapjában, a Kónyi Kisbíróban az avatás kapcsán összefoglaló, modern írás jelent meg róla és az eseményről.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 3. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998. 536-537. p.
- ↑ a b c mek.iif.hu Archiválva 2021. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2009. január 25.
- ↑ Magyar Katolikus Lexikon "imakönyv" szócikk. (Hozzáférés: 2023. szeptember 3.)
- ↑ Kóny Község Önkormányzata - hivatalos oldal (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
- ↑ Fejérkövy István emlékezete. = Kónyi Kisbíró, 2019. augusztus * 4. oldal. // Cs.G. [Csikai Gábor írása]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 3.)
| Előde: Liszthy János |
Veszprémi püspök
1572–1587 |
Utóda: Forgách Ferenc |
| Előde: Mossóczy Zakariás |
Nyitrai katolikus püspök
1587–1596 |
Utóda: Forgách Ferenc |
| Elődje: Verancsics Antal |
Esztergomi érsek
1596 |
Utódja: Kutassy János |
