Beckensloer János
Beckensloer János | |||||
Eger, Esztergom, majd Salzburg püspöke | |||||
Született | 1427 Wrocław | ||||
Elhunyt | 1489. december 15. Salzburg | ||||
Nemzetiség | német | ||||
Felekezet | római katolikus egyház | ||||
Püspökségi ideje 1468 – 1474 (Eger) | |||||
Püspökségi ideje 1474 tavasza – 1479 (Esztergom) | |||||
Püspökségi ideje 1487 – 1489. december 15. (Salzburg) | |||||
Beckensloer János a Catholic Hierarchy-n | |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Beckensloer János témájú médiaállományokat. |
Beckensloer János (1427. – Salzburg, 1489. december 15.), vezetéknevének változatai: Beckenschläger, Beckenschläger, Beckensloger, bíboros, esztergomi és salzburgi érsek, váradi és egri püspök, diplomata.
Élete
[szerkesztés]Boroszlói német kispolgári családból származott. Apja kerékgyártó vagy posztókereskedő volt, aki 1430-ban szerzett nemességet. Első házasságából született mindhárom fia papi pályára került.
Bátyja révén jutott Magyarországra. Vitéz János és Janus Pannonius mellett részt vett a főurak Mátyás részére való megnyerésében, de 1459-ben a pártütőkhöz csatlakozott és III. Frigyes német-római császár oldalán Bécs védelmét látta el.
Az országba betörve elfoglalta Pápát és Ugod várát. 1461-ben miután önként meghódolt Mátyásnak, visszanyerte egyházi címével járó javait. 1464-1465-ben pécsi prépost és pécsváradi apát, 1465-1468 között váradi püspök volt.
Részt vett a moldvai hadjáratban. 1468-1474 között egri püspök. Mátyás befolyásos tanácsosa, a Vitéz-féle összeesküvés leleplezője. 1474-1476 között főkancellár, s ugyanebben az időben esztergomi érsek is egyben.[1] Amikor Mátyás Veronai Gábor javára mellőzni kezdte, 1476-bah aacheni zarándoklat ürügyén Frigyes császárhoz szökött. Ekkor magával vitte az esztergomi és egri kincstár értékesebb darabjait és kéziratait. A lopott vagyonból a császárnak 47 ezer aranyforintot adott kölcsön. Frigyes tanácsosaként a Jagellókkal kötött szövetséget Mátyás ellen. Mátyás sikeres hadjárata után, 1488-ban a császár képviseletében fegyverszünetet kötött a stájeri várban.
1487-től haláláig Salzburg érseke volt. Egerben gótikus püspöki palotát építtetett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Beke Margit (szerk.): Esztergomi érsekek 1001–2003. Budapest: Szent István Társulat. 2003. 214–216. o.
Irodalom
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
- Magyar katolikus lexikon
- Bunyitay Vince 1883: A váradi püspökség története I. Nagyvárad.
- Fraknói Vilmos 1917: B. III. Frigyes német császár szolgálatában. Történelmi Szemle.
- Tomáš Homola 2023: Ján Beckensloer - Vroclavský rodák v službách uhorského kráľa. In: Eva Benková (ed.): Vyeru tak gyest - K sedemdesiatinám profesora Jána Lukačku. Bratislava
Előde: Vitéz János |
Nagyváradi katolikus püspök
1465–1468 |
Utóda: Stolz Miklós |
Előde: Héderváry László |
Egri püspök
1468–1472 |
Utóda: Rangoni (Veronai) Gábor |
Elődje: Vitéz János |
Esztergomi érsek
1474–1476 |
Utódja: Aragóniai János |