Doleschall Alfréd
| Doleschall Alfréd | |
| Született | Doleschall Frigyes Alfréd 1864. július 24. Besztercebánya |
| Elhunyt | 1931. február 21. (66 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | három gyermek: Doleschall Frigyes |
| Szülei | Doleschall Sándor Eduard |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem ( – 1880-as évek) |
| Halál oka | rák |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (20/2-2-8) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Doleschall Alfréd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Doleschall Alfréd (Besztercebánya, 1864. július 24.[2] – Budapest, 1931. február 21.)[3] jogász, egyetemi tanár, Karl August Raabe (1804–1878) evangélikus lelkész unokája, Doleschall Lajos (1827–1859) orvos, entomológus unokaöccse.
Életrajza
[szerkesztés]Doleschall Sándor Eduard (1830–1893) evangélikus főesperes, levéltárnok és Raabe Mária (1834–1917) fiaként született. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban (1874–1882) végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Jogtudományi Karának (1882–1886) hallgatója volt. Oklevelének megszerzése után állami ösztöndíjjal hosszabb időt Németországban töltött tanulmányúton. 1887-től igazságügyi szolgálatba lépett, s a Budapesti Királyi Törvényszékhez került. 1887 és 1888 között a Pestvidéki Törvényszéken, 1888–90-ben a Budapesti Ítélőtáblánál működött, 1890–91-ben a Kúria joggyakornoka lett. 1891-ben szolgálattételre berendelték az Igazságügyi Minisztériumba, ahol 1891–1894 között törvényszéki jegyző, 1894–1901 között a Pestvidéki Törvényszék albírája volt. 1901-ben törvényszéki bírói kinevezést, 1907-ben ítélőtáblai bírói címet és jelleget kapott. 1901-ben a Budapesti Tudományegyetemen a magyar büntetőjog és bűnvádi eljárásból egyetemi magántanárrá habilitálták.[4] 1906-ban rendkívüli tanári, 1907-ben nyilvános rendes tanári címet nyert. Többször is a Budapesti Tudományegyetem, illetve Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja volt. 1929-ben megválasztották az egyetem rektorának, mely tisztséget egy évig töltötte be.
Családja
[szerkesztés]Felesége Uhlmann Hedvig Mária (1876–1956) volt, akivel 1896. augusztus 22-én Lipcsében kötött házasságot.[5]
Gyermekei:
- Doleschall Frigyes Sándor (1897–1964) orvos, egyetemi tanár
- Doleschall Hedvig Mária (1898–?)
- Doleschall Sarolta Erzsébet (1907–?)
Munkássága
[szerkesztés]Mint büntetőjogász a Karl Binding-féle normatív irányzat híve volt. 1920–1928 között helyettesként előadta a nemzetközi jogot is. Munkáiban főként részletkérdéseket dolgozott fel.
Főbb munkái
[szerkesztés]- A házasságon kívül született gyermekek jogi állása : tanulmány az összehasonlító jogtudomány szempontjából (Budapest, 1891)
- Rövid tartalmú szabadságvesztés (Budapest, 1891)
- A bűnvádi perrendtartás... (Budapest 1900) Online
- Honosság a büntetőjogban (Budapest, 1901)
- Jogi közeledés a büntetőjogban (Budapest, 1917)
- Nemzetközi büntetőbíráskodás (Budapest, 1930)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Death record (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 21.)
- ↑ Születési bejegyzése a besztercebányai evangélikus keresztelési akv. 65/1864. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
- ↑ Gyászjelentése (1931). (Hozzáférés: 2022. február 21.)
- ↑ Budapesti Közlöny, 1901. augusztus 10. (35. évfolyam, 183. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 285/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Nemzeti Sírkert
- szerk.: Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona (1930). Hozzáférés ideje: 2022. február 21.
|  | |
