Ugrás a tartalomhoz

Sőtér István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sőtér István
A Budapest folyóirat 1978. évi márciusi számában Csigó László felvétele
A Budapest folyóirat 1978. évi márciusi számában
Csigó László felvétele
SzületettSőtér István Kelemen János
1913. június 1.[1][2]
Szeged
Elhunyt1988. október 7. (75 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar[4]
Nemzetiségemagyar
HázastársaJász Veronika
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (10/2-1-75)[6][7]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sőtér István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sőtér István (Szeged, 1913. június 1.[8] – Budapest, 1988. október 7.) Kossuth-díjas író, irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár. Felesége, Jász Veronika grafikus-iparművész volt.

Életpályája

[szerkesztés]

Sőtér János[9] dohányjövedéki tiszt és Hreblay Jolán Mária (1886–1968) fia. Apja és nagybátyja az első világháborúban hősi halált haltak, anyja és nagyanyja nevelte. Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban végezte. 1931–1935 között a budapesti Eötvös Collegium tagja, francia–magyar–német szakon. 1935–36-ban a párizsi École normale supérieure ösztöndíjasa, 1936-ban az Eötvös Collegium francia előadója és könyvtárosa volt.

1936–1939 között a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője; 1939-1945 között közgazdasági pályán működött (a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előadója, majd meghívásra a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének titkára volt).

1945-ben a Teleki Pál Tudományos Intézet tanára, majd 1946. augusztus 1-jétől a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium X. főosztályának helyettes vezetője, 1947. június 1-jétől pedig vezetője. 1948–1952 között a szegedi egyetem tanára, 1952-től az 1960-as évek végéig az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 1953–1956 és 1963–1966 között rektora volt. 1956-ban oktatásügyi-miniszterhelyettesként dolgozott.

1957–1983 között, nyugalomba vonulásáig az MTA Irodalomtörténeti Intézetének igazgatója volt, ehhez kapcsolódóan az 1974-ben indított Literatura című irodalomelméleti folyóirat első szerkesztőjeként (1974–1985) is működött. 1960–1969 között a Magyar PEN Club elnöke, 1970–1973 között az International Comparative Literature Association (AILC) elnöke, a Sorbonne tiszteletbeli doktora, a francia Ordre des Arts et des Lettres kitüntetettje.

Írói és tudósi pályája párhuzamosan alakult, bár 1949–1960 között szépíróként egyetlen torzótól eltekintve a hallgatást vállalta. Íróként a Válaszban, esszéistaként a Magyar Szemlében és a Nouvelle Revue de Hongrie-ben szerepelt. A Magyarok című folyóirat közölte Júdás c. drámáját, 1947-ben. A Színművészeti Főiskola végzős növendékei játszották az Ódry Színpadon, hangjátékként a Rádiószínpad sugározta, majd a Veszprémi Petőfi Színház vitte színre 1985. március 22-én. Fordította Hemingway, Emily Brontë, Graham Greene, Thyde Monnier regényeit.

Művei

[szerkesztés]
  • A XVII. századi francia rhetorikák stílus-szemlélete; Dunántúl Ny., Budapest, 1936
  • La doctrine stylistique des rhétoriques du XVIIe siècle; Eggenberger, Budapest, 1937 (Bibliothèque de l'Institut Français à l'Université de Budapest)
  • Fellegjárás (regény, 1939, 1977)
  • Francia szellem a régi Magyarországon (tanulmány, 1940)
  • Kelet és nyugat határán (Kodolányi Jánossal és Várkonyi Nándorral, 1941)
  • Francia-magyar művelődési kapcsolatok (1941)
  • Jókai Mór (1941)
  • A templomrabló (regény, 1943)
  • L'esprit français en Hongrie; Officina, Budapest, 1944 (Officina Hungarica)
  • Két iskola (esszé, 1944)
  • A kísértet (regény, 1945)
  • Magyar-francia kapcsolatok (monográfia, 1946)
  • Játék és valóság (esszék, 1946)
  • Budai átkelés (elbeszélés, 1946)
  • Bűnbeesés (regény, 1947)
  • Hídszakadás (regény, 1948)
  • Négy nemzedék (antológia, 1948)
  • Sötétkamra (elbeszélés, 1948)
  • Egy özvegyasszony élete (elbeszélés, 1951)
  • A szegedi textilkombinát (elbeszélés, 1951)
  • Eötvös József (tanulmány, 1951, monográfia, 1953)
  • Romantika és realizmus (válogatott tanulmányok, 1956)
  • Világtájak (tanulmány, 1957)
  • Madártávlat (útirajzok, 1959)
  • Édenkert (elbeszélés, 1960)
  • Nemzet és haladás. Irodalmunk Világos után (monográfia, 1963; 2. kiadás: Világos után, 1987)
  • A magyar irodalom története I–VI. 1964–1966
  • Álom a történelemről. Madách Imre és Az ember tragédiája (1965)
  • Tisztuló tükrök. A magyar irodalom a két világháború között (tanulmány, 1966)
  • Eötvös József; Akadémiai, Budapest, 1967
  • Vacsora Carmelben (útinapló, 1968)
  • Az ember és műve (tanulmány, 1971)
  • Az elveszett bárány (regény, 1974)
  • A sas és a serleg. Akadémiai arcképek (tanulmány, 1975)
  • Bakator (összegyűjtött kisregények, elbeszélések és drámák, 1975)
  • Werthertől Szilveszterig (tanulmány, 1976)
  • Évgyűrűk (visszaemlékezés, 1976)
  • Tiszta Emma (elbeszélés, 1978)
  • Budai Oroszlán (regény, 1978)
  • Félkör. Tanulmányok a XIX. századról; Szépirodalmi, Budapest, 1979
  • Gyűrűk. Tanulmányok a XX. századról; Szépirodalmi, Budapest, 1980
  • Komoly ének; Szépirodalmi, Budapest, 1984 (Sőtér István művei)
  • A templomrabló. Júdás; Szépirodalmi, Budapest, 1985 (Sőtér István művei)
  • Szeged könyve [minikönyv]; szerk. Péter László; Szegedi Nyomda, Szeged, 1986
  • Világos után. Nemzet és haladás: Aranytól Madáchig; Szépirodalmi, Budapest, 1987 (Sőtér István művei)
  • Bárányt szoptató Oroszlán. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1988
  • A magyar irodalom története 1945–1975 (ún. „SÓSKA” mint szerkesztő) 1981–1988

Műfordításai

[szerkesztés]

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  3. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. június 25., PIM70353
  4. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  5. ↑ 2024. június 24., http://www.univ-paris3.fr/les-docteurs-honoris-causa-de-la-sorbonne-nouvelle--90298.kjsp
  6. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  7. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  8. ↑ Születési bejegyzése a szegedi polgári születési akv. 1093/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 27.)
  9. ↑ Sőtér János gyászjelentése. (Hozzáférés: 2021. július 27.)

Források

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Ferenczi László: Sőtér István; Akadémiai, Budapest, 1979 (Kortársaink)
  • Sőtér István irodalmi munkássága. Válogatott bibliográfia; összeáll. Csiszár Jolán; II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc, 1988

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sőtér_István&oldid=27588746”