4-es főút (Magyarország)
| 4-es főút | |
 | |
| 4-es főút Budapest és Vecsés között | |
_Otszogletu_zold_tabla.svg) | |
 | |
  | |
| Úttípus | Elsőrendű főút |
| Építkezés | 1930 körül |
| Hossza | |
| elkészült | 352 km |
| épül | 0 km |
| tervezett | 0 km |
| Ország | Magyarország |
| Tartományok | Pest; Jász-Nagykun-Szolnok; Hajdú-Bihar; Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Mérnökségek | Magyar Közút Kht. |
| Az út eleje | Budapest („0” kilométerkő) |
| Az út vége | Záhony |
| Időzóna | közép-európai idő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 4-es főút témájú médiaállományokat. | |
A 4-es számú főút Magyarország leghosszabb közútja, amely Budapesttől Záhonyig ér.
Útvonala
[szerkesztés]Budapestről indulva az Alföldön halad délkeleti irányban, Szolnoknál kicsit északabbra fordul, így szeli át az Alföldet Debrecenig. Debrecen előtt találkozik az M35-ös autópályával majd a várost átszelve északnak fordul és folytatja útját. Nyíregyháza előtt találkozik az M3-as autópályával, majd a várost átszelve, immár északkeleti irányban halad tovább és éri el Záhonynál az ukrán határt.
Megépülése után az M4-es autóút fogja tehermentesíteni a főút Püspökladányig tartó szakaszát. A további, körülbelül 170 kilométeres szakaszon pedig elkerüli az összes települést. Kivételt képez ez alól Debrecen, Bocskaikert és Nyíregyháza, melyeken ugyan áthalad a főút, azonban Debrecen, Bocskaikert esetében az M35-ös autópálya-354-es főút útvonalon, Nyíregyháza esetében pedig az M3-as autópályán és a 403-as főúton keresztül lehet elkerülni a várost. Az M35-ös és az M3-as autópálya díjköteles 2015 óta.
- Az M35-ös autópálya országos, illetve Hajdú-Bihar vármegyei e-matricával vehető igénybe.
- Az M3-as autópálya érintett szakasza országos, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei e-matricával vehető igénybe.
A főút nyomvonala jelentősen megváltozott az M4-es autóút átadása után, mert a főút egy jelentős része, nagyjából 60 kilométer a jelenlegi és majdani gyorsforgalmi út nyomvonalán fut egy-egy település elkerülő szakaszaként. Ilyen például Vecsés és Üllő elkerülője, ami korábban a főút része volt, azonban 2020 februárjától, az autóút további szakaszainak átadása miatt visszakerült a településeken keresztül haladó nyomvonalára, ezáltal a 400-as főút megszűnt. Ezen kívül a jelenlegi és majdani gyorsforgalmi út nyomvonalán haladt a főút Albertirsa, Ceglédbercel, Cegléd, Abony, Törökszentmiklós, valamint Kisújszállás elkerülő szakaszain is.
Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak
[szerkesztés]
Története
[szerkesztés]1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete a Budapesttől Püspökladányig húzódó szakaszát elsőrendű főúttá nyilvánította, a maival egyező 4-es útszámozással [utána a 4-es főút Biharkeresztesig folytatódott]. Püspökladánytól Debrecenig tartó mai szakasza akkor másodrendű főútként az amúgy egészen Beregsurányig vezető 37-es főút része lett, míg a Debrecentől északra eső szakasz szintén másodrendű főútként a Berettyóújfalutól Záhonyig vezető 36-os főút része lett.[1] Az akkori nyomvonal lényegében csak annyiban tért el a maitól, hogy az még áthaladt az útjába eső települések többségén, míg a jelenlegi több helyen hosszabb-rövidebb elkerülő szakaszokat is tartalmaz. Ilyen helyeken a régi, elkerült nyomvonal-szakaszok többnyire négy számjegyű mellékúti besorolást kaptak vagy önkormányzati utakká alakították őket.
A második világháború idején, az első és második bécsi döntések utáni időszakban szükségessé vált a korabeli 4-es főút meghosszabbítása az igen jelentős kiterjedésű visszacsatolt, partiumi és erdélyi területeken: azokban az években a Berettyóújfalutól Nagyvárad-Bánffyhunyad-Kolozsvár-Dés-Szeretfalva-Szászrégen-Maroshévíz-Csíkszereda-Sepsiszentgyörgy-Kökös felé továbbvezető útvonal is ezt az útszámozást viselte.
Egy dátum nélküli, feltehetőleg 1950 körül (de még Nagy-Budapest megalakítása előtt) készült közúthálózati térkép már gyakorlatilag a teljes mai hosszában elsőrendű főútként tünteti fel, s a maival egyező útszámozással.[2]
Díjfizetés
[szerkesztés]
2015. január 1-jétől a korábbi 4-es út (ma M4-es autóút) Liszt Ferenc repülőtér és Üllő közti gyorsforgalmi szakasza (21 km – 29 km) díjköteles, országos vagy Pest vármegyei e-matricával vehető igénybe. A Vecsés-nyugat és Liszt Ferenc repülőtér közti 1 kilométeres gyorsforgalmi szakasz ingyenes.[3]
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyarország közlekedési térképe, 1937
- ↑ Magyarország közúthálózati térképe 1950 környékéről. Hungaricana, hozzáférés: 2022. október 29.
- ↑ http://www.nemzetiutdij.hu/Halozat/ Archiválva 2015. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2015. január 30.)
További információk
[szerkesztés]| Elsőrendű főutak |  | |
|---|---|---|
| Másodrendű főutak |
| |
| Tervezett főutak | ||
| Egykori főutak | ||
| Egyéb főút besorolású utak | ||
| További szócikkek | ||
|
Ez a közlekedéssel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
- Budapest főútjai
- Pest megye főútjai
- Jász-Nagykun-Szolnok megye főútjai
- Hajdú-Bihar megye főútjai
- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye főútjai
- Szolnok közlekedése
- Debrecen közlekedése
- Nyíregyháza közlekedése
- Monor közlekedése
- Cegléd közlekedése
- Törökszentmiklós
- Hajdúszoboszló közlekedése
- Kisvárda közlekedése
- Záhony közlekedése
- Magyarország főútjai