Ugrás a tartalomhoz

Koháryháza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pohorelá szócikkből átirányítva)
Koháryháza (Pohorelá)
Koháryháza címere
Koháryháza címere		 Koháryháza zászlaja
Koháryháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rangközség
Első írásos említés1612
PolgármesterJana Tkáčiková
Irányítószám976 69
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBR
Népesség
Teljes népesség2141 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság724 m
Terület46,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 51′ 55″, k. h. 20° 01′ 06″48.865278°N 20.018333°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 55″, k. h. 20° 01′ 06″48.865278°N 20.018333°E
Koháryháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Koháryháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Koháryháza (szlovákul Pohorelá) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Breznóbányai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Breznóbányától 30 km-re keletre, a Garam jobb partján fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A szlovák Pohorelá kiégettet jelent, később Garamkohó lett a neve, de 1907-ben egykori birtokosairól (Koháry család) a Koháryháza nevet kapta.

Története

[szerkesztés]
Egykori pecsét

A falu a 17. század elején, a vlach jog alapján keletkezett a Széchy család birtokán. Első lakói pásztorok, favágók voltak. Első írásos említése 1612-ből származik „Pohorela” néven, ekkor a murányi váruradalomhoz tartozott. Lakói állattartással, faárukészítéssel, zsindelykészítéssel, a 18. századtól bányászattal foglalkoztak. Első fatemplomát 1660-ban Wesselényi Ferenc, a Murányi vár ura építtette, ez a templom 1742-ben leégett. A mai templom 1768-ra épült fel. Egyházi iskolája 1669-től működött. A 18. században területén vasércet bányásztak. Itt volt a Coburg hercegi hitbizomány bányáinak igazgatási központja és egyik vasgyára.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POHORELLA. Tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Dopsinához 2 mértföldnyire; vas hámora is van, földgye néhol sovány, legelője elég, fája van mind a’ kétféle, piatzozása 3 mértföldnyire; fűrészmalma is van, harmadik osztálybéli.”[2]

1804-ben 1489 lakosa volt. 1828-ban 151 házában 1942 lakosa élt. A hozzá tartozó Pohorela Masa falunak 1828-ban 219 lakosa volt.

A 19. század közepén Fényes Elek leírásában: „Pohorella, tót falu, Gömör vmegyében, a Garan völgyében, Murányhoz északra 3 órányira: 2343 kath. lak. – Paroch. templommal. Az éghajlat itt zordon, hideg; a föld kevés, sovány; hanem a havasokon sok legelő van, s azért juhot, szarvasmarhát szépet nevelnek; fenyőszálakat, deszkát stb. csinálnak; az itt levő két vashámorban, hol öntött vas is készül, szinte pénzt kereshetnek. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rosnyó.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Pohorella, a Királyhegy alján, a Garam mellett fekvő tót nagyközség, 367 házzal és 2736 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a murányi várhoz tartozott és a többi várbirtokokkal együtt előbb a Koháryak, majd a Coburg herczegi család birtokába került. Lakosai azelőtt gör. katholikus vallásúak voltak. A község északi részén ásványos savanyúvíz-forrás van. Azelőtt vasbányái is voltak, a melyeket azonban ma már nem mívelnek. E községben nagyon sok monda forog a nép ajkán Mátyás királyról, minthogy állitólag a közeli Királyhegyen volt a vadászterülete. A községben levő katholikus templom 1775-ben épült. Oltára a murányi várból került ide és az 1660 évszámot viseli. 1883-ban az egész helység földig leégett. A községben Wesselényi Ferencztől származó és Pohorellán 1660-ban kelt oklevelet őriznek. Ide tartozik a pohorellai vasgyár is, mely a község határában, remek szépségű völgyben fekszik és egyike a legnagyobb gyártelepeknek. Székhelye a Coburg herczegi vasgyári igazgatóságnak, kétemeletes szép herczegi kastélylyal, nagyterjedelmű gondozott parkkal, melyen a Garam folyik át, legutóbb épült szép gótikus templommal, csinos tiszti- és számos munkáslakkal, vendéglővel, postával és távíróval. A telep közelében vasból készült, gótikus emlékoszlop van, a következő felirattal: „Ferdinand Szász Coburg Gothai fejedelmi herczeg Ő Fenségének Hálaemlékül Vasgyári tisztsége 1841.” Ide tartoznak még az e völgyben fekvő nándorvölgyi, svabolkai, zlatnói és vereskői vasgyárak is.”[4]

A trianoni diktátumig Gömör és Kis-Hont vármegye Garamvölgyi járásához tartozott.

A második világháború idején környékén élénk partizán tevékenység folyt.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 2807-en lakták, ebből 2570 szlovák és 216 magyar magyar anyanyelvű volt.

2011-ben 2354 lakosából 2280 szlovák volt.

2021-ben 2141 lakosából 2070 (+3) szlovák, 1 magyar, 2 (+139) cigány, 1 ruszin, 6 (+1) egyéb és 61 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A Coburg-kastély (1903)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ András, Vályi: Magyar országnak leírása. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. február 20.)
  3. ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. február 20.)
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. február 20.)
  5. ↑ ma7.sk

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Pohorelá
A Wikimédia Commons tartalmaz Koháryháza témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Koháryháza&oldid=27395114”