Erdőköz
| Erdőköz (Pohronská Polhora) | |||
_-_kostol_sv._Michala.JPG) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Breznóbányai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1786 | ||
| Polgármester | Hyacinta Tyčiaková | ||
| Irányítószám | 976 56 | ||
| Körzethívószám | 048 | ||
| Forgalmi rendszám | BR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1700 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 49 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 619 m | ||
| Terület | 35,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 45′ 19″, k. h. 19° 47′ 57″48.755278°N 19.799167°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 19″, k. h. 19° 47′ 57″48.755278°N 19.799167°E | |||
| Erdőköz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőköz témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Erdőköz (1886-ig Polhora, szlovákul: Pohronská Polhora) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Breznóbányától 14 km-re délkeletre, a Rohozsna-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu története 1786-ig nyúlik vissza, amikor az akkor Breznóbányához tartozó bányakamarai területre Felső-Árva vidékéről 30 telepes család érkezett.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PODHOLSZKY. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura a’ Besztertzebányai Bányászi Kamara, lakosai katolikusok fekszik Benyushoz nem meszsze, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító.”[2]
A településen 1795 és 1800 között nagyolvasztó épült. 1828-ban 112 házában 856 lakos élt, akik főként vasgyártással, állattartással, favágással, fuvarozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polhora, tót falu, Zólyom vmegyében, Breznóbánya birtoka, 280 lakossal.”[3]
A nagyolvasztót 1853-ban újjáépítették, majd megszüntetése után az 1880-as években gőzfűrész épült. A vasúthálózat 1895-ben érte el a falut, amikor előbb a breznóbányai, majd 1896-ban a tiszolci vonal is megépült. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
1923-ban fűrészüzem épült a községben, mely 1951-ig működött. Az 1942. augusztus 8-án kitört tűzvészben 115 ház és gazdasági épület égett le. A második világháború alatt területén élénk partizántevékenység folyt.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1847-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 1718 lakosából 1598 szlovák volt.
2011-ben 1771 lakosából 1622 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt klasszicista római katolikus temploma 1802 és 1808 között épült.
- Nepomuki Szent János kápolna.
- A szlovák nemzeti felkelés emlékműve.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Breznóbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Breznóbánya (Brezno) | ||
Ágostonlak (Závadka nad Hronom) · Alsószabadi (Dolná Lehota) · Baracka (Braväcovo) · Benesháza (Beňuš) · Cserpatak (Osrblie) · Darabos (Drábsko) · Erdőköz (Pohronská Polhora) · Feketebalog (Čierny Balog) · Felsőszabadi (Horná Lehota) · Forgácsfalva (Lom nad Rimavicou) · Garamfő (Telgárt) · Garamnémetfalva (Nemecká) · Garamolaszka (Valaská) · Garampéteri (Predajná) · Garamszécs (Polomka) · Helpa (Heľpa) · Jarabó (Jarabá) · Jecenye (Jasenie) · Királyhegyalja (Šumiac) · Kisgaram (Hronec) · Koháryháza (Pohorelá) · Mihálytelek (Michalová) · Nándorvölgy (Vaľkovňa) · Rásztó (Ráztoka) · Sebesér (Bystrá) · Szikla (Sihla) · Vacok (Bacúch) · Vámos (Mýto pod Ďumbierom) · Zólyombrézó (Podbrezová) |  | |
