Garamnémetfalva

	Garamnémetfalva (Nemecká)
	Garamnémetfalva favegyészeti üzeméről híres
	; Garamnémetfalva zászlaja
	; Garamnémetfalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Breznóbányai
Rang	község
Első írásos említés	1281
Polgármester	Branislav Čižmárik
Irányítószám	976 97
Körzethívószám	048
Forgalmi rendszám	BR
Testvérvárosok	Lista Kalavryta
	Népesség
Teljes népesség	1730 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	75 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	425 m
Terület	24,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 48′ 39″, k. h. 19° 25′ 02″48.810833°N 19.417222°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 39″, k. h. 19° 25′ 02″48.810833°N 19.417222°E
	Garamnémetfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Garamnémetfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovák településről szól. Hasonló címmel lásd még: Németi (egyértelműsítő lap).

Garamnémetfalva (szlovákul: Nemecká, németül: Deutschendorf an der Gran) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban. Garamhídvég és Garamszentmiklós tartozik hozzá.

Fekvése

Breznóbányától 20 km-re nyugatra, a Garam partján fekszik.

Története

A település a 13. század második felében keletkezett, 1281-ben „Nempti” alakban említi először oklevél. Alapítói német bányászok voltak, akik a környéken érclelőhelyek után kutattak. 1320-ban „Nemethy”, 1441-ben „Nywiska Ves”, 1455-ben „Nemeczka Wes”, 1464-ben „Nemetfalw”, 1528-ban „Nemethfalwa”, 1563-ban „Teutschendorf” néven szerepel az írott forrásokban. A zólyomlipcsei váruradalom része volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NEMECZKA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Dubovához nem meszsze, és annak filiája, határjában vagyon elég legelője, földgye középszerű, fája van tűzre, és épűletre, határjának fele sovány, hegyes, köves, Garam vize is megszokta önteni, a’ Zólyomi piatzozástól távól esik.”^[2]

1828-ban 62 házában 496 lakos élt. Lakosai csipkeveréssel, házalásal, mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nemeczka, tót falu, Zólyom vmegyében, a Garan völgyén dombon s völgyben, ut. p. Beszterczebánya. Határa 1779 hold és 1553 négyszögöl. Ebből szántó 449, rét 358, legelő 151, káposztás 4 h., erdő 776 hold, Garan folyó 21, ut 3 hold, a négyszögöleket elhagyván. Urbériség 12 telek, majorság 1/4 rész. Igen sovány földje főleg zabot, burgonyát, jó években rozsot terem. Lakja 524 kath., kik jobbára házaló kereskedők. Birka a kamara 1/4 részben a Kindernay család.”^[3]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

A háború után mészégető és téglagyár is üzemelt a községben. A második világháború alatt 1945 januárjában a község mészégetőjében a németek mintegy 900 férfit, nőt és gyereket lőttek agyon és égettek el. 1960-ban csatolták hozzá Garamszentmiklóst.

Népessége

1910-ben 607, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1778 lakosából 1734 szlovák volt.

2011-ben 1851 lakosából 1713 szlovák volt.

2021-ben 1730 lakosából 1630 (+5) szlovák, 2 magyar, 11 (+15) cigány, (+2) ruszin, 12 (+5) egyéb és 75 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Neves személyek

Itt végezték ki számos más emberrel együtt Remete Lászlót (1910–1945) evangélikus lelkészt, embermentőt.

Nevezetességei

Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 15. században épült, a 18. században barokk stílusban építették át. Belsejében a gótikus templomhajó részletei ma is láthatók.
Az egykori mészégető ma emlékhely, kis múzeumában a kivégzések dokumentumait állítják ki.
A falu határában, az országút mellett áll a Megkínzottak emlékműve, az itt kivégzett partizánok, zsidók és cigányok emlékére. A 2001-ben megrongált emlékművet Ján Filo akadémiai szobrász állította helyre.
Vízierőműve 1908-ban készült.

Külső hivatkozások

Lásd még

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Breznóbányai járás m v sz A Breznóbányai járás települései
Breznóbánya (Brezno)
Ágostonlak (Závadka nad Hronom) · Alsószabadi (Dolná Lehota) · Baracka (Braväcovo) · Benesháza (Beňuš) · Cserpatak (Osrblie) · Darabos (Drábsko) · Erdőköz (Pohronská Polhora) · Feketebalog (Čierny Balog) · Felsőszabadi (Horná Lehota) · Forgácsfalva (Lom nad Rimavicou) · Garamfő (Telgárt) · Garamnémetfalva (Nemecká) · Garamolaszka (Valaská) · Garampéteri (Predajná) · Garamszécs (Polomka) · Helpa (Heľpa) · Jarabó (Jarabá) · Jecenye (Jasenie) · Királyhegyalja (Šumiac) · Kisgaram (Hronec) · Koháryháza (Pohorelá) · Mihálytelek (Michalová) · Nándorvölgy (Vaľkovňa) · Rásztó (Ráztoka) · Sebesér (Bystrá) · Szikla (Sihla) · Vacok (Bacúch) · Vámos (Mýto pod Ďumbierom) · Zólyombrézó (Podbrezová)