Ugrás a tartalomhoz

Jecenye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jecenye (Jasenie)
Jecenye zászlaja
Jecenye zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rangközség
Első írásos említés1424
PolgármesterMiroslava Pravotiaková
Irányítószám976 75
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBR
Népesség
Teljes népesség1138 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság504 m
Terület86,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 50′ 11″, k. h. 19° 27′ 36″48.836389°N 19.460000°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 11″, k. h. 19° 27′ 36″48.836389°N 19.460000°E
Jecenye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jecenye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jecenye (1886-ig Jaszena, szlovákul: Jasenie) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Breznóbányától 20 km-re északnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a római korban is lakott volt.

Első írásos említése 1250-ben „Jechene” alakban történik, az első kétségtelen adat a falu létezéséről azonban csak Zsigmond király 1424-ben kibocsátott oklevelében található „Jechene” alakban. 1455-ben „Jezen”, 1465-ben „Jassena”, 1512-ben „Jesene” alakban szerepel oklevélben. Kezdetben a zólyomlipcsei váruradalom része volt, később a besztercebányai bányakamarához tartozott, határában ugyanis drágakövet bányásztak. A 17.-19. században vashámor működött a területén, mely a Garami kohászati komplexum része volt. Lakói elsősorban a helyi üzemekben dolgoztak, ezen kívül fuvarozással és állattartással is foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JESZENA. vagy Jeszenye. Tót falú Zólyom Várm. földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, fekszik Predajnához közel, mellynek filiája.[2]

1828-ban 102 házában 785 lakosa élt. A 19.-20. században nagyon elterjedt volt a csipkeverés is.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jeszena, tót falu, Zólyom vmegyében, a Garan fő völgyétől éjszakra huzódó keskeny völgyben, ut. p. Beszterczbánya. Van itt 22 1/2 urb. telek. Allodiuma az erdőnél egyéb nincs, melly 5032 hold. Sovány földje zabot, burgonyát, kis részben rozsot terem. Lakja 989 r. kath. helybeli templommal és iskolával. Van egy Jeszena nevü patakja, savanyuviz-forrása, s több vasbányája és gyára. Végre szándékban van Liptó vmegyébe át egy földalatti utat (tunnelt) áttörni, mellyen keresztül a bányákhoz megkivántató fát fuvarozandják. Birja a k. kamara.[3]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

A szlovák nemzeti felkelés idején határában volt a partizánok egyik legfontosabb tábora.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1135, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1116 lakosából 1112 szlovák volt.

2011-ben 1171 lakosából 1123 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1765-ben épült barokk stílusban. Késő reneszánsz oltára 1661-ben készült. 1897-ben megújították.
  • Barokk harangláb a 18. századból.
  • A Szent Kereszt kápolna 1835-ben épült.
  • Bunkerek a Lomniszt-völgyben.
  • Szlovák nemzeti felkelés emléktáblája.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 25.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 25.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]