Vacok (település)

	Vacok (Bacúch)
	; Vacok zászlaja
	; Vacok zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Breznóbányai
Rang	község
Első írásos említés	1563
Polgármester	František Kán
Irányítószám	976 65
Körzethívószám	048
Forgalmi rendszám	BR
	Népesség
Teljes népesség	897 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	27 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	605 m
Terület	38,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 51′ 30″, k. h. 19° 48′ 20″48.858333°N 19.805556°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 30″, k. h. 19° 48′ 20″48.858333°N 19.805556°E
	Vacok weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vacok témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Vacok (egyértelműsítő lap).

Vacok (szlovákul: Bacúch) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése

Breznóbányától 16 km-re északkeletre, a Garam jobb oldalán fekszik.

Története

A település a 15. században keletkezett a Breznóbánya határához tartozó területen fekvő, a Schaffer és Gaismair családok tulajdonában állt vasércbányák és kohók közelében. 1563-ban „Bazuch” néven említik először, később „Batzuch”, „Watzuch” alakban bukkan fel a korabeli forrásokban. A falut a bányakamarához tartozó favágók települése volt, erdei munkások és a helyi fűrésztelep munkásai éltek itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BACZUK. Nem nagy falu Zólyom Vármegyében, birtokos Ura a’ Bányászi Királyi Kamara, lakosai katolikusok. Határja közép termékenységű, fája, réttye, legelője elég van.”^[2]

1828-ban 68 házában 499 lakos élt. Lakói az erdei munkákon kívül tutajozással, fuvarozással, idényjellegű mezőgazdasági munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Baczuch, tót falu, Zólyom vármegyében, a megye északkeleti csucsában, hol a Gömör, Zólyom, Liptó vgyei határok összejönnek: 499 kath. lak. Van vasbányája, savanyuvize, s igen szép fenyves erdeje. F. u. a kamara. Ut. p. Beszterczebánya.”^[3]

A falu 1905-ben egy tűzvészben leégett. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

1921-ben egy tűzvészben 133 ház égett le.

Népessége

1910-ben 1241, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1040 lakosából 1026 szlovák volt.

2011-ben 1013 lakosából 970 szlovák volt.

Nevezetességei

Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1863-ban épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Breznóbányai járás m v sz A Breznóbányai járás települései
Breznóbánya (Brezno)
Ágostonlak (Závadka nad Hronom) · Alsószabadi (Dolná Lehota) · Baracka (Braväcovo) · Benesháza (Beňuš) · Cserpatak (Osrblie) · Darabos (Drábsko) · Erdőköz (Pohronská Polhora) · Feketebalog (Čierny Balog) · Felsőszabadi (Horná Lehota) · Forgácsfalva (Lom nad Rimavicou) · Garamfő (Telgárt) · Garamnémetfalva (Nemecká) · Garamolaszka (Valaská) · Garampéteri (Predajná) · Garamszécs (Polomka) · Helpa (Heľpa) · Jarabó (Jarabá) · Jecenye (Jasenie) · Királyhegyalja (Šumiac) · Kisgaram (Hronec) · Koháryháza (Pohorelá) · Mihálytelek (Michalová) · Nándorvölgy (Vaľkovňa) · Rásztó (Ráztoka) · Sebesér (Bystrá) · Szikla (Sihla) · Vacok (Bacúch) · Vámos (Mýto pod Ďumbierom) · Zólyombrézó (Podbrezová)