Ugrás a tartalomhoz

Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nyíregyháza-Záhony-vasútvonal szócikkből átirányítva)
Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal
Szabolcs InterCity vonat Szolnok vasútállomáson (2014)
Szabolcs InterCity vonat Szolnok vasútállomáson (2014)
A Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal útvonala
Vonalszám:100
Vonal:100
Hossz:236 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:120 (160) km/h
145 Kecskemét / 100a Cegléd / 120a Újszász felé
100 Szolnok
Thököly út
Széchenyi István körút
Zagyva
Szolnok-Alcsi mh.
3225 Besenyszögi út
Millér forgalmi kitérő
Szolnoki vasúti Tisza-híd
110 Szajol
kiágazás a MOL szajoli tartálytelepe felé
Törökszentmiklós elágazás 120 Lökösháza / 130 Szentes felé
116 Pusztaszuri
kiágazás a Marnevall húsüzem felé
Pánthy aluljáró
119 Törökszentmiklós
124 Barta mh.
128 Pusztaszakállas mh.
4204 Kő út
131 Fegyvernek-Örményes
Nagykunsági-öntöző-főcsatorna
138 Turgony mh.
4201
102 Kál-Kápolna felé
146 Kisújszállás
egykori Kisújszállás–Dévaványa-vasútvonal
Villogó-csatorna
154 Karcagi puszta mh.
Kecskeri (Karcagi II.)-csatorna
34 103
103 Tiszafüred felé
162 Karcag
3401 Püspökladányi út
Kecskeri (Karcagi II.)-csatorna
169 Apavára mh.
Hortobágy-Berettyó
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és
Hajdú-Bihar vármegye határa
128 Vésztő - Békéscsaba felé
Baross utca
177 Püspökladány
Kazinczy Ferenc utca
101 Biharkeresztes felé
182 Kelenc
volt Kabai cukorgyár felé / egykori Kaba–Nádudvar-vasútvonal
48 103
188 Kaba
194 Benedekvölgy
Keleti-főcsatorna
201 Hajdúszoboszló
204 Vérvölgy
209 Ebes
214 Ondód
4805
Tócó-patak
Vértesi utca
106 Nagykereki / 108 Füzesabony és 109 Tiszalök felé
221 Debrecen
Debreceni Erőmű felé
Mikepércsi út
Vágóhíd utca
105 Nyírábrány felé
Faraktár utca
Ótemető utca / Huszár Gál utca
224 Debrecen-Csapókert mh.
Sámsoni út
229 Apafa
110 Mátészalka felé
231 Pallagpusztai major
235 Bocskaikert mh.
4902 Sámsoni út
240 Hajdúhadház
iparvágány a Hajdúsági Iparművek felé
4901 Pozsár Gyula utca
243 Téglás mh.
Hajdú-Bihar vármegye és
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye határa
248 Kismicske
255 Újfehértó
4912
Érpataki-főfolyás
263 Császárszállás
112 Nyíradony és 113 Mátészalka felé
Simai út
116 Vásárosnamény felé
270 Nyíregyháza
Bethlen Gábor utca
273 Sóstóhegy elágazás 100c Szerencs felé
Tokaji út
3834 Sóstói út
277 Sóstó mh.
279 Sóstóhegy
286 Kemecse
3823 Szent István utca
Kállai-főfolyás
Senyői-főfolyás
290 Nyírbogdány
3827
293 Kék mh.
Lónyai-főcsatorna
297 Demecser
300 Gégény mh.
3828 Kossuth utca
304 Pátroha
309 Ajak mh.
4145
Csicsás-csatorna
egykori Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal
313 Kisvárda
4108 Árpád utca
315 Kisvárda-Hármasút mh.
4145 Liptay Béla utca / Hármas út
egykori kiágazás Fényeslitke-Északi rendező felé
320 Fényeslitke
321 Fényeslitke-Déli rendező
324 Komoró
328 Tuzsér
Eperjeske-Rendező -  Ukrajna Bátyú felé
331 Tiszabezdéd mh.
4145 Kossuth Lajos út
334 Záhony-Rendező[1]
335 Záhony
111 Mátészalka felé
4115
337 Tisza Magyarország Ukrajna országhatár
Kassa–Csap-vasútvonal
Csap
Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal

A Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal a MÁV 100-as számú, Tuzsér állomásig kétvágányú, tovább egyvágányú, a Záhony–Csap országhatár szakasz kivételével 25 kV 50 Hz-cel villamosított nemzetközi fővonala.[2]

Történelem

[szerkesztés]

A vasútvonal Budapest és Szolnok közötti szakasza szinte egyidős az első magyarországi vasútvonallal. A Tiszántúlt közel merőlegesen átszelő fővonal földmunkáit egyszerre kezdték meg a Pest–Vác vasútvonallal. A Magyar Középponti Vasút által épített közel 100 km hosszú vasútvonalat 1847. szeptember 1-jén nyitották meg.[3] Az eleinte egyvágányú vonalon Cegléden és Szolnokon, a Tisza-parton épült nagyobb állomás (Ószolnok[4]). A felépítmény 26,6 kg/fm tömegű, „PV” jelű és 28,8 kg/fm tömegű, „A” jelű vassínekből épült. A síneket telítetlen tölgyfa aljakra sínszegekkel kötötték le.

A vasútvonal Szolnok és Debrecen közötti szakaszának építésére a Magyar Középponti Vasút már korábban kapott engedélyt, ám az 1848–49-es szabadságharc miatt a vasútépítés földmunkái lelassultak. Az építkezés újra lendületet kapott, amikor a újonnan megalakult Tiszavidéki Vasút vette át a vasútépítést 1856-ban. A SzolnokDebrecen közötti, sík vidéken haladó, 121 km hosszú vonalszakaszt 1857. november 25-én adták át a forgalomnak. A Debrecentől Nyíregyházára és onnan tovább Miskolcra tartó vonalszakaszt a vasúttársaság 1859. május 24-én nyitotta meg.[5] A felépítmény 37,0 kg/fm tömegű, „g” jelű vassínekből épült.

A Nyíregyháza és Záhony közti – azelőtt 100b számú – vonalszakaszt a Magyar Északkeleti Vasút építette. A Nyíregyháza és Kisvárda közötti 43 km hosszú szakaszt 1872. november 20-án, a Kisvárdától a Tiszán át Csapig tartó 28 km hosszú szakaszt 1873. február 4-én adták át a forgalomnak.[6] A vasútvonal Nyíregyházán a Tiszavidéki Vasút vonalaihoz csatlakozott. Magyarország vasúti kapcsolatát valósítja meg Ukrajnával, a Záhony-Csap illetve TuzsérBátyú határátmeneteken. (Utóbbi csak teherforgalom részére.)

Közelmúlt

[szerkesztés]

A pályát Záhony és Nyíregyháza között 1967-ben, Szajolig 1970-ben villamosították.

A vasútvonal története alatt több, a településektől távol eső megállóhely tűnt el a tanyavilág megszűnése következtében lecsökkent utasforgalom miatt. Például a Fegyvernek-Örményes és Kisújszállás állomások között, a 138. km-nél található Turgony megállóhely, Karcagi puszta megállóhely a 154. km-nél Kisújszállás és Karcag állomások között, valamint Apavára megállóhely a 169. km-nél Karcag és Püspökladány állomások között. 2006 óta már nem állt meg menetrend szerinti személyszállító vonat Barta és Pusztaszakállas megállóhelyeken sem. (Ezek a vonal 2012-ben lezajlott felújításával szűntek meg.) 2009-ben a Császárszállás megálló is megszűnt.

Tervezett fejlesztések

[szerkesztés]

Az I/1. ütemben a SzajolPüspökladány vonalszakaszon a pálya 160 km/h sebességre lesz alkalmas, az engedélyezett tengelyterhelés 225 kN-ra fog nőni. A műtárgyak felújítása, illetve a felsővezeték-rendszer átépítése is része a projektnek. Barta és Pusztaszakállas megállóhelyek megszüntetésre kerülnek. 2012-ben a nyíltvonali vonalszakaszok átépítése történt meg. Kivitelezés befejezése: 2015. október 3. volt.[7] A folyamatban lévő fejlesztések eredményeként a PüspökladányDebrecen szakaszt is 160 km/órás sebességűre fogják átépíteni. ebből 2020. október 16-án átadásra került a 8,04 km-es Ebes-Debrecen szakasz felújítása.[8][9][10][11] Debrecen-Csapókert állomás megszűnik, helyette valószínűleg Júliatelep néven új megállóhely létesül Debrecen északi szélén, a Csapókerttől kb. 1 km-rel északra Apafa irányában.[forrás?][nincs a forrásban] Ezzel új csomópont létrehozására nyílna lehetőség, hiszen a leendő megállóhelynél van több trolibusz végállomása, valamint helyi és helyközi autóbuszok áthaladó megállóhelyei.[12][13]

Forgalom

[szerkesztés]

Személyforgalom

[szerkesztés]

A vonalon ütemes menetrend szerint óránként közlekednek InterRégió és InterCity vonatok. Az InterRégiók "CÍVIS" néven, jellemzően Debrecenben fordulnak, de pénteken és vasárnap egészen Záhonyig járnak. Nyíregyháza és Záhony felé Debrecen állomáson csatlakoznak személyvonatok, óránként. Az InterCity vonatok Nyíregyháza és Záhony felé "NYÍRSÉG", Budapest-Keleti pályaudvar felé pedig "TOKAJ" néven közlekednek. Minden nap egy pár EuroCity vonat is közlekedik "HORTOBÁGY" néven, Bécs és Záhony között. Ezen felül Debrecen környékén csúcsidőben sűrítő vonatok közlekednek, jellemzően Püspökladányig, de reggel egy vonat Karcagról indul.

Teherforgalom

[szerkesztés]

A záhonyi átrakókörzet

Záhony és Csap között a pálya nem villamosított, a Tisza-híd egyvágányú, melyen fonódva megy át a széles és a normál nyomtávú vágány. A vonal folytatása a Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal. Szokás szerint a normál/széles tengelyátszereléseket a magyar oldalon szokták végezni csoportemelő berendezéssel. Az emelőkkel felemelik a kocsikat, lekötik a kocsikról és kigurítják alóluk az egyik nyomtávú forgóvázakat, majd alágurítják a másik nyomtávúakat, leengedik a kocsikat, végül pedig bekötik a forgóvázakat. De az ukrán oldalon néhány határhoz közeli vasúton (pl. Munkács állomásig) arra is van lehetőség, hogy fonódott vágányokon tengelyátszerelés nélkül közlekedjenek normál nyomtávú vonatok. Ezt kihasználva a 2018. december 9-i menetrendváltás óta több magyar nemzetközi vonat is közlekedik Munkácsra normál nyomtávon.[14][15][16]

Járművek

[szerkesztés]

A vonalon közlekedő InterRégió járatok jellemzően Stadler FLIRT és KISS motorvonattal vannak kiadva. Az InterCity vonatok élén TRAXX, V43 és V63-mas mozdonyok közlekednek. Ezen vonatok általában 2-3 Bpee kocsival, egy többcélú teres IC+ kocsival, egy prémium szakaszú bisztrókocsival és egy Apee kocsival közlekednek. Pénteken és vasárnap erősítő kocsikkal közlekednek. Ezek jellemzően Bpmee és fecske Bhv-k. A személyvonatok FLIRT és fecske inga szerelvények. A 'HORTOBÁGY' EuroCity vonat Bpmz, Apmz és többcélú teres kocsival van kiadva. Ezt a járatot is jellemzően TRAXX továbbítja. A tehervonatok élén gyakran megfordulnak az ÖBB Taurus és Vectron mozdonyai is.

Galéria

[szerkesztés]

Balesetek

[szerkesztés]
  • A debreceni vasúti baleset egy 1951. szeptember 27-én bekövetkezett vasúti szerencsétlenség volt Debrecen közigazgatási területén belül. 18:10 perckor a Tiszalökre közlekedő, 324-es sorozatú gőzmozdonnyal vontatott személyvonat az állomás kijárati váltóin ütközött a szomszédos vágányon, biztonsági határjelzőn kívül álló BCmot 376 pályaszámú motorkocsival. A balesetben 11 ember halt meg.
  • A szajoli vasúti baleset a magyar vasút történetének egyik súlyos balesete volt 1994. december 2-án, amikor is 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Budapest-Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik kb. 110 km/h-s sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak. 27-en a helyszínen vesztették életüket, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek. A balesetet emberi mulasztás okozta.
  • Az újfehértói traktoros baleset 2021. április 20-án Téglás és Újfehértó állomások között között a fénysorompóval biztosított átjáróban történt. A 6254-es számú vonat belerohant egy traktorba, melynek vezetője a fénysorompó tilos jelzését figyelmen kívül hagyva hajtott a sínekre. A mozdony a másik sínpárra lökte a traktort, ahol a 6203-as számú vonattal is ütközött. A traktor vezetője a helyszínen meghalt. A 6203-as személyvonat öt utasa és a mozdonyvezető megsérült, a mozdony és az első három kocsi kisiklott. A mozdony körülbelül 16 méterre állt meg a sínektől. A 6254-es személyvonaton nem sérült meg senki. Az érintett vasúti pályaszakaszon és a járművekben az előzetes becslések szerint 100 millió forint kár keletkezett. A szerencsétlenséget a traktor vezetője okozta, aki a tilos jelzés ellenére hajtott a sínekre.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Balázs Zsuzsanna - Így pusztul Záhony, a magyar rendszerváltás egyik legnagyobb vesztese (qubit.hu, 2019.10.14.)
  2. 100 Budapest-Nyugati–Záhony. www.vpe.hu. VPE Kft. (Hozzáférés: 2018. január 27.) arch
  3. Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 128. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  4. Ószolnok a vasutallomasok.hu oldalon
  5. Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 150. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  6. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 72. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  7. Archivált másolat. [2013. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 3.)
  8. Megépült a 160 km/órás sebességű Ebes-Debrecen vasút
  9. Archivált másolat. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 3.)
  10. Archivált másolat. [2010. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 24.)
  11. Archivált másolat. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 3.)
  12. Összefoglaló a 2007-2013 között a KözOP keretén belül megvalósuló vasúti fejlesztésekről. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 24.)
  13. Vasúthálózat. [2010. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 24.)
  14. IHO - Vasút - Kipróbálták a munkácsi IC-t. iho.hu. [2018. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 7.)
  15. IHO - Vasút - Hét óra alatt Budapestről Munkácsig 1435 milliméteren!. iho.hu. [2019. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 7.)
  16. Az átrakó története - ZÁHONY-PORT

További információk

[szerkesztés]