1957-es Formula–1 német nagydíj
1957-es német nagydíj | |
Az évad 6. versenye a 8-ból az 1957-es Formula–1 világbajnokságon. | |
Versenyadatok | |
Dátum | 1957. augusztus 4. |
Hivatalos elnevezés | XX. Grosser Preis von Deutschland |
Helyszín | Nürburgring, Németország |
Versenypálya | 22,810 km |
Táv | 501,820 km |
Körök | 22 |
Pole-pozíció | |
Versenyző | Juan Manuel Fangio (Maserati) |
Idő | 9:25,6 |
Leggyorsabb kör | |
Versenyző | Juan Manuel Fangio (Maserati) |
Idő | 9:17,4 (20. a(z) 22-ből) |
Dobogó | |
Első | Juan Manuel Fangio (Maserati) |
Második | Mike Hawthorn (Ferrari) |
Harmadik | Peter Collins (Ferrari) |
Az 1957-es Formula–1-es világbajnokság hatodik futama a német nagydíj volt.
Futam
[szerkesztés]Az olasz csapatok a német nagydíjon visszavágtak a Vanwallnak: Az első rajtsorban csak Maserati és Lancia-Ferrari állt. Fangio szerezte meg a pole-t Hawthorn, Behra és Collins előtt. A mezőny Formula–2-es autókkal (Porschék és Cooperek) egészült ki.
A rajtnál Hawthorn és Collins állt az élre, de Fangio a harmadik körben megelőzte Collinst, majd Hawthornt, így az élre állt. Collins később megelőzte Hawthornt, de ő se tudta utolérni az argentin versenyzőt, aki egyre nagyobb előnyre tett szert. Fangio a verseny közepén a Lancia-Ferrarikkal ellentétben üzemanyagot vételezett és kereket cseréltetett. Az egyik kerék leszedésével komoly probléma adódott, ezért a kiállás nagyon lassúra sikerült. Amikor visszatért a két Ferrari mögé, hátránya már 48 másodperc volt. A következő tíz kör alatt kilencszer döntötte meg a pályarekordot, leggyorsabb köre 8 másodperccel jobb volt a pole pozíciónál. A 21. kör elején utolérte Collinst, és az egyik egyenesben már egymás mellett haladtak. A közeledő híd alatt alig fért volna el a két autó egymás mellett. Collins meghátrált, így Fangio megszerezte a második helyet. A kör végén, egy balos kanyarban úgy előzte meg Hawthornt, hogy bal kerekei a füvön voltak. Fangio ezzel visszaállt az élre, és megnyerte a versenyt Hawthorn és Collins előtt.[1]
Az ötödik bajnoki címét bebiztosító argentin versenyt így kommentálta: "Soha nem vezettem életemben ezelőtt még ilyen gyorsan, és nem hiszem, hogy még egyszer képes lennék rá".
Helyezés | # | Versenyző | Csapat/Motor | Futott körök | Idő/Kiesés oka | Rajthely | Pontszám |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | 1 | Juan Manuel Fangio | Maserati | 22 | 3:30'38,3 | 1 | 9 |
2 | 8 | Mike Hawthorn | Ferrari | 22 | +3,6 | 2 | 6 |
3 | 7 | Peter Collins | Ferrari | 22 | +35,6 | 4 | 4 |
4 | 6 | Luigi Musso | Ferrari | 22 | +3'37,6 | 8 | 3 |
5 | 10 | Stirling Moss | Vanwall | 22 | +4'37,2 | 7 | 2 |
6 | 2 | Jean Behra | Maserati | 22 | +4'38,5 | 3 | |
7 | 3 | Harry Schell | Maserati | 22 | +6'47,5 | 6 | |
8 | 16 | Masten Gregory | Maserati | 21 | +1 kör | 10 | |
9 | 11 | Tony Brooks | Vanwall | 21 | +1 kör | 5 | |
10 | 4 | Giorgio Scarlatti | Maserati | 21 | +1 kör | 13 | |
11 | 15 | Bruce Halford | Maserati | 21 | +1 kör | 16 | |
12 | 21 | Edgar Barth | Porsche | 21 | +1 kör | 12 | |
13 | 28 | Brian Naylor | Cooper-Climax | 20 | +2 kör | 17 | |
14 | 27 | Carel Godin de Beaufort | Porsche | 20 | +2 kör | 20 | |
15 | 25 | Tony Marsh | Cooper-Climax | 17 | +5 kör | 22 | |
Ki | 17 | Hans Herrmann | Maserati | 14 | Alváz | 11 | |
Ki | 20 | Umberto Maglioli | Porsche | 13 | Motor | 15 | |
Ki | 23 | Roy Salvadori | Cooper-Climax | 11 | Felfüggesztés | 14 | |
Ki | 18 | Paco Godia | Maserati | 11 | Kormány | 21 | |
Ki | 12 | Stuart Lewis-Evans | Vanwall | 10 | Váltó | 9 | |
Ki | 24 | Jack Brabham | Cooper-Climax | 6 | Váltó/erőátvitel | 18 | |
Ki | 26 | Paul England | Cooper-Climax | 4 | Gyújtáselosztó | 23 | |
Ki | 29 | Dick Gibson | Cooper-Climax | 3 | Kormányszerkezet | 24 | |
Ki | 19 | Horace Gould | Maserati | 2 | Tengely | 19 |
Statisztikák
[szerkesztés]- Juan Manuel Fangio 24. (utolsó) GP győzelme (R), 27. pole pozíció (R), 22. leggyorsabb kör (R), 9. mesterhármasa (R).
- Maserati 9. GP győzelme
- A versenyben vezettek:
- Mike Hawthorn 8 kör (1-2/15-20)
- Juan Manuel Fangio 11 kör (3-11/21-22)
- Peter Collins 3 kör (12-14)
Umberto Maglioli utolsó versenye.
Források
[szerkesztés]- ↑ Máth Dávid: Ma 60 éves az autósport talán legnagyobb győzelme. totalcar.hu, 2017. augusztus 4. (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.)
- A Formula-1 hivatalos oldala
- Dávid Sándor: A Forma-1 világbajnokság története Sportpropaganda 1986 ISBN 963-7543-38-4
Előző nagydíj: 1957-es Formula–1 brit nagydíj |
FIA 1957-es Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 1957-es Formula–1 pescarai nagydíj |
Előző nagydíj: 1956-os Formula–1 német nagydíj |
Formula–1 német nagydíj | Következő nagydíj: 1958-as Formula–1 német nagydíj |