Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)/Archív91

---

« előző

86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96

következő »

AZ IP-ellenőrzési elvek értelmezése

Mindenekelőtt üdvözlet azoknak, akik még emlékeznek rám, és elnézést a többiektől. Sajnos a munkám tetemes (de nem panaszkodom, mert érdekes is), és mostanában keveset tudtam itt lenni. A kérdésem előzményei itt vannak:

• Wikipédia:IP-ellenőrzési kérések#UltraBlock
• Wikipédia:Adminisztrátorok üzenőfala#Ez már több a soknál

(Hogy egy kérdést miért a javaslatok kocsmafalra írok, az gyengén burkolt véleménynyilvánítás a részemről.)

Karmela a következő mondatot írta oda, amit jelenleg hatan támogatnak: „Ha a blokksértés bebizonyul, akkor kérem annak ellenőrzését is, hogy azonos-e még másokkal is, mert olyasvalakiről van szó, aki a szankciókat állandó névváltásokkal szokta kijátszani.”

A háttér: adva van egy szerkesztő, aki évek óta visszajár, elfogadhatatlan hangnemet használ, kötekedik, agresszív és nem enciklopédikusan járul hozzá a Wikipédia szerkesztéséhez. Blokkot azonban emlékeim szerint sose sértett, mert mindig kicentizte a határt, ameddig elmehet blokk nélkül, aztán új nicket regisztrált, ahol elölről kezdte. És -- nem feltétlenül helyesen -- mi is elölről kezdtük a figyelmeztetéseket. Mindezt eddig csak kacsatesztből, szerkesztési mintákból, kommunikációs gyakorlatból tudjuk. Lista az Aü-n.

Kérlek, olvassátok el a Wikipédia:Adatvédelmi irányelvek_(IP-ellenőrzés)#Az adatok felhasználására példa szakaszt.

Azt gondolom, hogy a mi IP-ellenőrzési irányelveink (csak kérésre, csak támogatással, nyilvános naplózással, megadott esetekben) jóval szigorúbbak a legtöbb Wikipédia elveinél és gyakorlatánál. Ez valószínűleg így is marad egy ideig, mert a mi közönségünk érzékeny ebben a témában. Az alapítványi keretirányelvbe (m:CheckUser policy/hu, 2008-as fordítás!) belefér az ellenőrzés. A mi eddigi IP-ellenőrzési gyakorlatunkba nem. Ezért szeretném elvi és precedensjelleggel a közösség elé terjeszteni, mielőtt elvégezném a kétirányú ellenőrzést.

Tehát: irányelvsértésnek és zoknibábokkal való visszaélésnek tekintjük-e (és ezzel alapot ad-e az ellenőrzésre), ha valaki nem blokk kijátszására, véleménytöbbség generálására, többszörös szavazásra használja a zoknikat, hanem a blokk elkerülésére, vagyis mindig azzal próbál tiszta lapot kapni egy blokkra érett helyzetben, hogy új néven jön vissza? Az elmúlt hat évben mindig azt az álláspontot képviseltem, hogy a Wikipédia nem a bürokrácia terepe, hanem a hatékony működésé és a tudásgyarapításé, ezért most sem lehet kérdéses, hogy mi az én válaszom a saját kérdésemre, de ez túl komoly kérdés, hogy csak a saját véleményemre alapozzak.

Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. június 13., 08:30 (CEST)

Támogatom a kiterjesztő értelmezést

1.  támogatom – LA^pankuš 2013. június 13., 11:30 (CEST)
2.  támogatom --Karmela posta 2013. június 13., 12:47 (CEST)
3.  támogatom --BáthoryPéter ^vita 2013. június 13., 13:33 (CEST)
4.  támogatom: nem szeretem (=utálom), ha valaki a törvény feslett szövedékét arra használja, hogy átbújjon rajta. OsvátA ^Palackposta 2013. június 13., 13:46 (CEST)
5.  támogatom DenesFeri ^vita 2013. június 13., 13:48 (CEST)
6.  támogatom --Hkoala 2013. június 13., 14:56 (CEST)
7.  támogatom -- Ogodej ^vitalap 2013. június 13., 15:11 (CEST)
8.  támogatom--Livvyfan ^vita 2013. június 13., 15:51 (CEST)
9.  támogatom --Joey ^{üzenj nekem} 2013. június 13., 15:55 (CEST)
10.  támogatom -- --Wikizoli ^vita 2013. június 13., 17:14 (CEST)
11.  támogatom --Porrima^eszmecsere 2013. június 13., 17:46 (CEST)
12.  támogatom  … szalax ^üzenőlap 2013. június 13., 19:45 (CEST)
13.  támogatom --Vadaro ^vita 2013. június 13., 21:13 (CEST)
14.  támogatom--Szilas vitalapom 2013. június 14., 07:37 (CEST)
15.  támogatom – Laci.d ^vita 2013. június 15., 16:23 (CEST)
16.  támogatom --Pallerti^{Rabbit Hole} 2013. június 16., 23:47 (CEST)

Nem támogatom a kiterjesztő értelmezést

1. -- Nem. RE: OsvátA: Én meg szeretem a törvényt és a rendet. És szeretem betartani, megtartani ezeket. Kondormari ^vita 2013. június 15., 14:35 (CEST)

   Ezek szerint mindenki más szeret kibújni a törvény alól, aki nem így szavazott? Nem értelmezel valamit félre? Mondjuk azt, hogy épp a rend betartására/betartatására törekszik a javaslat. Jelenleg ugyanis szépen ki lehet bújni alóla, ez pedig az egyik kiskapu becsukása. – LA^pankuš 2013. június 15., 14:38 (CEST)

Vélemény, vita

• Én mindig is úgy gondoltam – az általános vélekedéssel ellentétben –, hogy a blokk nem a szerkesztőnévre, hanem az adott személyre vonatkozik. A blokkot kiváltó viselkedést ugyanis nem egy elvont user valósítja meg, hanem a név mögött álló materiális személy. Mindemellett ha más szerkesztőnéven vagy IP-ről nem folytatja a problémás tevékenységet, úgysem lehet felismerni az azonosságot, boszorkányüldözést nem kell folytatni. – LA^pankuš 2013. június 13., 11:30 (CEST)

• Ha blokkra érett helyzettől lett büdös egy szerkesztő zoknija és ezért húz friss zoknit, az összevethető a WP:ZOKNI irányelv ezen helyeivel:

• Megtévesztés és utánzás: Tilos a zoknibábokkal másokat félrevezetni,...
• A szabályok kijátszása: A szabályok személyekre vonatkoznak, nem felhasználónevekre

--Karmela posta 2013. június 13., 12:45 (CEST)

Megjegyzem, hogy a konkrét esethez nem tudok hozzászólni, mert nem követtem figyelemmel a felsorolt szerkesztők ténykedését. A támogatásom elvi jellegű: ha valaki azért regisztrál több zoknit, hogy mindegyikkel a tűréshatár közeléig menjen, akkor a zoknik tevékenységét együttesen kell értékelni. --Hkoala 2013. június 13., 14:58 (CEST)

Gyönyörűen összeállítottem, nevezett személy 13 evilági megnyilvánulását egymáshoz kapcsolódóan időrendbe rakva, a végkifejletekkel együtt (blokk, örökös kitiltás, örökös megsértődés és elvonulás, stb). Kétszer próbáltam elküldeni, ütközésre való hivatkozás miatt sikertelenül, el is szálltak. Harmadszor nem írom újra, lényeg: a 13 szerkesztő időrendileg napra-hétre, legfeljeb hónapra követi egymást. Ahogy hallon van olyan is, akinek ennél is több megjelenési formája volt. Az elvekhez és jogokhoz nem értek, de szerintem 13 néven szerepelni és sorozatosan tűrhetetlenül viselkedni túl megy az elfogadhatón. Én is vitatkoztam már, de ennek stílusnak a közelébe sem jutottam azzal az egy szál szerkesztői nevemmel. Szerintem ilyen esetben az összes személyiség együttesen értékelendő, halmazatilag. Mondjuk kér egy új IP címet, vagy más gépen újra kezdi, tehát elég nehéz dolog. --Livvyfan ^vita 2013. június 13., 15:49 (CEST)

@Livvyfan, nagyon nagyon sajnálom, hogy szerkesztési ütközés miatt elszállt a az összeállított listád, beszédes lett volna. Egy tipp: ha az utolsó szakaszhoz akarsz hozzáírni, akkor megelőzheted a szerkesztési ütközést az új téma nyitása linkkel. Ha nem töltöd ki a téma címét, akkor csatlakoztatod a legutolsó szakaszhoz. Most is éppen ezt csinálom.

--Karmela posta 2013. június 13., 20:11 (CEST)

Javaslom a "fordított" értelmezést is. Ha egy felhasználónevet és a hozzátartozó IP-t blokkolni tervezi egy admin, győződjön meg róla, más nem szerkeszt ugyan arról az IP-ről (céges, iskolai IP-k).

A zoknizást én nem feltétlenül tartom nagy bűnnek, nekem is több regisztrációm van, a konfliktusok kerülése miatt. (igsz nem vitatkozom egymással, és nem szabályokat játszok ki)

--Robogos ^vita 2013. június 14., 10:09 (CEST)

Kedves Robogos, a szabály egyértelműen kimondja, hogy egy személy egy szerkesztői név, kifejezetten indokolt és a szerkesztői lapokon egyértelműen feltüntetett eseteket kivéve. A blokk kijátszása új szerkesztői névvel szintén örökös kitiltással járhat.

Az természetes, hogy bizonyos helyekről többen is írhatnak (netkávézó, iskola, stb.) de esetünkben konkrétan egy immár 13 néven keresztül kötekedő, mocskolódó, a szerkesztői lapjain önmagáról ellentmondásokkal telien hazudozó (de néhány, önmagáról adott info mindig azonos)), témaválasztásáról, szerkesztési stílusáról, helyesírásáról, a szerkesztői nevek lineáris egymásutániságából (kitiltás, vagy örökös megsértődés miatt) egyértelműen beazonosítható szerkesztőről van szó, miatta került szóba ez az egész fenti vita és szavazás.

Tehát vagy szegény szerkesztő egy borzalmas iskolai összeesküvés áldozata, miszerint szerkesztői stílusát az utolsó apró részletig lekoppintották és utánozzák (esély 0.1%), vagy egy súlyosan antiszocális személyiség (amit félig-meddig el is ismert szerkesztői lapjain). Az értsétek meg, hogy itt nem egy gyerekes és viccesnek szánt garázdálkodásról van szó (pölö teleszórni cikkeket a hülye, vagy bameg szóval), hanem a szerkesztőtársai irányában (közel sem csak velem) gyakorolt MINŐSÍTHETETLEN stílusról. Tehát nem kissé hevesebb vitáról, hanem totálisan undorító viselkedésről beszélek. Akinek van kedve, nézze vissza működését, én most nem akarok senkit személyesen megemlíteni, akivel szemben ezt gyakorolta.

Egyébként én is két IP címről írok ugyanazzal a névvel, ennek geográfiai okai vannak. Gondolkoztam, hogy „komolyabb” cikkeimhez (orvosi, földrajzi, akármi) komolyabb néven írjak, de úgy gondoltam, hogy minden eddigi témaválasztásom, szerkesztésem és egyéb megnyilvánulásom MINDEN SZEMPONTBÓL tökéletesen vállalható, ezért végül maradtam az egy névnél.--Livvyfan ^vita 2013. június 14., 10:59 (CEST)

Robogos válasza

Természetesen, ha akartok tiltsatok ki, a szerkesztéseimért még csak lebaszást kaptam, nem fog hiányozni. (ígérem a többi azonosítómat sem fogom használni.)

A rosszindulatú szerkesztők kitiltásával kapcsolatban egyet értünk. Nincs szükség olyan szerkesztőkre, akik csak a határokat próbálgatják.

Várom a döntésedet.

Robogos ^vita 2013. június 14., 12:20 (CEST)

Köszönöm a véleményeket! Livvyfan félreértett valamit, nincs olyan szabály, hogy egy személynek csak egy szerkesztőneve lehetne, sőt a WP:ZOKNI ír is olyan példákat emlékeim szerint, amikor indokolt lehet a több név használata. Pusztán az a követelmény, hogy irányelveket nem lehet a zoknikkal kijátszani, ahogy Robogos mondja. (A trágárságokat viszont szívesebben nem látnám itt, ez egy enciklopédia szerkesztősége, nem focipálya.) Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. június 14., 12:35 (CEST)

Kedves Bináris, félteértetted hozzászólásomat. Az írtam, kifejezetten indokolt és a szerkesztői lapokon egyértelműen feltüntetett eseteket kivéve nem tilos. Had ne kelljen keresgélnem, de magam olvastam, hogy két név esetén egyértelművé kell tenni, hogy a két név alá egy személy tartozik. Az indokolt eset alá meg nem hinném, hogy beleférne más szerkesztők leidiótázása, a kitiltás után másnap új néven további idiótázása. De miközben itt mi demokrációról és szabadságjogokról vitatkozunk, illető röhög a markába és kioszt pár újabb szerkesztőt joghézagra hivatkozva. Ismerős eset a történelemből, így épültek ki a diktatúrák is. Namost kedves Bináris, én ezt észérvekkel írtam le. Illető nem így tette volna. --Livvyfan ^vita 2013. június 14., 13:05 (CEST)

Kedves Robogos! Nem értem felzúdulásod okát. Fogalmam sincs, miket szerkesztettél, éppen ezért nem kaphattál érte tőlem „lebaszást”. Sem okom, sem jogcímem nincs, hogy kitiltsalak. Írtál egy hozzászólást, én erre írtam egy észrevételt. A félreértések elkerülésére NEM RÁD VONATKOZIK a 13 néven keresztüli, évek óta tartó mocskolódás. Azaz nem tudhatom, de remélem, hogy nem. --Livvyfan ^vita 2013. június 14., 13:13 (CEST)

Megjegyzem nem nehéz felismerni, hogy Robogos esetében egy alapvetően más emberről van szó. Ugyan ő is szívesen választ magának újabb és újabb nevet, de korántsem olyan indítékokkal, mint Angel Of The Golden Fountain és ezer nickje. --Karmela posta 2013. június 14., 14:44 (CEST)

Livvyfan: nem értettem félre semmit, egyszerűen félre vagy informálva.

Mindenkinek köszönöm a véleményeket, szerintem ez előrelépés volt (még ha a konkrét kiváltó esetben nem is született látványos eredmény az ellenőrzés során). Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. június 21., 11:35 (CEST)

Suggestbot

Ha jól látom, a Suggestbot bevezetéséről szóló javaslat konklúzió nélkül bearchiválódott. Ez a bot figyeli, hogy milyen szócikkeken dolgozik egy szerkesztő, és olyan szócikkeket keres, amik egyrészt hasonlítanak ezekre (pl. ugyanazokat a kulcsszavakat használnak, a szerkesztő cikkei közül sok hivatkozik rájuk), másrészt meg vannak jelölve valamilyen problémasablonnal; és ezeket a szócikkeket az illető figyelmébe ajánlja. Ez főleg kezdő szerkesztőknél hasznos, akik még nem ismerik a kategóriákat, műhelyeket és egyéb navigációs eszközöket, hanem pl. guglin át jutnak a Wikipédiára, és így sok, őket potenciálisan érdeklő cikkről nem szereznek tudomást.

Ez önmagában is fontos dolog; amitől most még fontosabbá vált, az az, hogy a WMF beépített a Wikipédiába egy új funkciót, ami az újonnan regisztrált szerkesztőknek mutat egy "getting started" oldalt, ami kb. az üdvözlősablon és a tennivalók keveréke, vannak rajta többek között szerkesztésre ajánlott cikkek is, és ennek az ajánlás-listának az összeállítására Suggestbotot is fel tudja használni, hogy relevánsabb cikkeket mutasson, mintha egyszerűen csak találomra válogatna a problémasablonnal megjelöltek közül. (Bővebben itt lehet róla olvasni.)

Mivel jelenleg a Wikipédia fő problémája az, hogy a regisztrációt, szerkesztést kipróbálók nem maradnak meg szerkesztőknek, és ennek javítására az egyik kézenfekvő módszer az, ha tudunk nekik őket érdeklő, egyszerűen fejleszthető cikkeket ajánlani, minél előbb be kéne üzemelni Suggestbotot. --Tgr^vita 2013. február 13., 09:29 (CET)

We support introducing Suggestbot to run in Hungarian Wikipedia:

1.  támogatom – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2013. február 13., 13:24 (CET)
2.  támogatom – misibacsi*^üzenet 2013. február 13., 17:44 (CET)
3.  támogatom --Trevor ^vita 2013. február 13., 18:08 (CET)
4.  támogatom --Karmela posta 2013. február 13., 22:46 (CET)
5.  támogatom – Laci.d ^vita 2013. február 13., 22:49 (CET)
6.  támogatom --Peligro (vita) 2013. február 13., 23:17 (CET)
7.  támogatom -- OrsolyaVirág^HardCandy 2013. február 15., 19:24 (CET)
8.  támogatom Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. február 16., 19:57 (CET)
9.  támogatom --áкos9702 ^posta 2013. február 17., 09:57 (CET)
10.  támogatom – Samat ^{üzenetrögzítő} 2013. február 19., 21:05 (CET)
11.  támogatom - Aros ^Távírda 2013. február 20., 15:09 (CET)
12.  támogatom --Sasuke88  ^vita 2013. február 22., 15:27 (CET)
13.  támogatom – Wikizoli ^vita 2013. február 24., 08:33 (CET)
14.  támogatom ✮ Einstein2 ^vitalap 2013. március 7., 17:34 (CET)
15.  támogatom Oliv0 ^vita 2013. március 7., 20:29 (CET)
16.  támogatom – Hunyadym ^Vita 2013. március 7., 20:31 (CET)
17.  támogatom--Szilas vitalapom 2013. március 10., 14:35 (CET)
18.  támogatom --Triász ^vita 2013. június 13., 19:48 (CEST)

Írtam Nettromnak, hogy tisztázzuk a további teendőket. Kelleni fog egy jó magyar név (a meglévő wikiken is mindenhol helyi néven fut), valószínűleg nem ugyanazok a szakaszok lesznek számunkra megfelelőek, és jó lenne, ha a szakaszcímeket linkelhetnénk valami magyarázó oldalra a kezdők kedvéért. Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. február 24., 10:25 (CET)

Nettrom válaszai angolul tudóknak: en:User talk:Nettrom#SuggestBot@huwiki. Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. március 2., 08:31 (CET)

jó magyar név: talán Botajánló? --Wikizoli ^vita 2013. március 2., 10:09 (CET)

Nem lenne úgy értelmezhető a Botajánló név, hogy botot ajánl? Oliv0 ^vita 2013. március 2., 11:11 (CET)

De igen. Lehetne csak Ajánló, például! --Wikizoli ^vita 2013. március 2., 13:48 (CET)

A fejlesztő azt javasolta, hagyjuk meg az eredeti nevet. (De nekem a Sugallóbot tetszene :).) – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2013. március 2., 14:26 (CET)

A Sugallóbot nekem is tetszik, de mégis jobb, ha az összes wikin ugyanazzal a felhasználóval fut a bot, egy adott felhasználó nevét pedig nem lehet lokalizálni. --Tgr^vita 2013. március 2., 15:45 (CET)

 támogatom Porbóllett ^vita 2013. március 23., 21:44 (CET)  támogatom Hogy áll a dolog? Ha bevezettük miért nem látom sehol? Ha nem, akkor miért nem? Úgy látom eddig mindenki támogatta az ötletet, mégis áll a dolog március óta. Hirannor ^Postaláda 2013. június 4., 21:02 (CEST)

A fejlesztőn múlik, mikor lesz bevezetve, pl. megkérdezheted tőle, tudsz-e valamiben segíteni :) Engem alapvetően a GettingStarted kiterjesztés miatt érdekelt a dolog, de azt időközben függetlenítették SuggestBottól. --Tgr^vita 2013. június 4., 22:56 (CEST)

Javaslat törlési dimenzionáltabb sablonok készítésre

Tegnapelőtt egy közel két éve (!!!) feltöltött képem törlési eljárására kaptam invitálást. Kiütődtem a következő szöveg olvastán:

"Ha úgy érzed, még segítségre szorulsz a Wikipédia szerkesztésében (pl. annak eldöntésében, hogy mi való a Wikipédiába és hogy egy cikknek milyen formai követelményeknek kell megfelelnie), akkor javaslom, hogy olvasd át a fenti üdvözlődobozban lévő hasznos linkeket, tedd fel kérdéseidet a kezdők fórumán, vagy ha akarsz, egy tapasztalt szerkesztőt (mentort) is kérhetsz a mentorműhelyen keresztül magad mellé, aki kezdetben segít neked eligazodni"

Egyébként 2008 júliusában regisztráltam a wikipédiába, több mint 21000 szerkesztést jegyzek, a feltöltött képeim száma 1000 körüli. Többek között én kezdeményeztem a kerületi emléktáblákat rendszerező szócikkeket vagy a végzős színművészeti főiskolások (1865-) évfolyam sablonjainak elkészítését. A 2013-as árvíz kapcsán a wikipédia rendelkezésére bocsájtottam a Vigadó téri hajó állomás tetőzésekor készített 2006-os és 2013-as fotót. Öt éves kezdőként több szerkesztő inspirációmra kezdett el a wikiben dolgozni, közülük hárman a TOP százas listán is megtalálhatóak. Ettől függetlenül tudom sokat kellene még tanulnom, de azért kezdőként kezelni, azt önérzetet sértőnek, már-már provokáló megjegyzésnek tekintem.

Jól tudom a szerkesztők, a bejegyzésüket egyszerűsítő sablonokból belátásuk szerint szelektálhatnak, egy adott témához nem köthető formula használatát a wikielőírásai nem tartalmaznak. Mindezek ellenére javaslom több, nagyobb választékú, törlésekkel kapcsolatos sablon készítését. Hátha... Üdvözlettel: --Kispados ^vita 2013. június 23., 10:23 (CEST)

2008-as szerkesztőként támogatom az ötletet. Szalakóta ^vita 2013. június 30., 22:09 (CEST)

Szívesen elkészíteném, de nem értek a sablonokhoz. Ha valaki megcsinálná, akkor nagyon hálás lennék. Szalakóta ^vita 2013. július 2., 18:22 (CEST)

Ha van konkrét szövegjavaslat, hogy mit jelenítsen meg a vitalapon szövegként a sablon, akkor a Wikipédia-vita:Sablonműhely lapon lehet segítséget kérni a kivitelezéshez, bizonyára megoldják. De a szövegre szükségük van hozzá! --Joey ^{üzenj nekem} 2013. július 2., 20:02 (CEST)

Egyesület és stratégia

A Wikimédia Magyarország Egyesület rövid-, közép- és hosszútávú stratégiát szeretne összeállítani maga számára; olyan irányvonalakat és célkitűzéseket, amik mentén tudnak dolgozni a Magyar Wikipédiáért; jobbítani, bővíteni (pl. múzeumokon, egyetemeken, stb. keresztül) népszerűsíteni és általánosságban is pozitívan befolyásolni a fejlődését.

Nem baj, ha sosem voltál és úgy hiszed soha nem is leszel tagja az egyesületnek, nyugodtan fejtsd ki a gondolataidat, véleményedet, méghozzá itt: Wikipédia:Wikimédia Magyarország/Stratégiai célok (mint szervezet) Szerkeszd bátran! :) --Vince ^blabla :-) 2013. június 29., 18:17 (CEST)

Javaslat a kiemelési eljárás alapvető reformjára

Kedves Olvasóim

A "kissé elburjánzott" méretű cikkeim alapján javaslom:

• A kiemelt cikkek betűszámának radikális maximálását (100 000 leütés?)
• A kiemelés tárgya ne egy cikk, hanem egy cikkcsokor legyen

A képernyőn egy 100 000 leütéses szöveg elolvasása már nem túl kényelmes. Hiába gyönyörű a cikk, ha utoljára az 1300-as években a készítője olvasta végig. Ha azt mondjuk, hogy a kedves olvasó úgyis csak egy két fejezetet olvas el, akkor a teljesség tanúsítása értelmét veszti.

Ha a cikket "szétdaraboljuk" (a jövőbelieket nem az aktuálisakat) logikus részekre, az olvasó megfelelő navigációs segítséggel (kapcsolódó szócikkek, részletesen lásd:, főcikk) végigolvashatja, ha igénye van rá, de a részletek így igényesebben kidolgozottak lehetnének.

Lesznek most mindenféle gyűlések, lehet engem a sárba döngölni

Robogos ^vita 2013. július 4., 14:22 (CEST)

Hát elég érdekes dolog a cikkek minőségét leütésszámhoz kötni, meg ahhoz, hogy mi kényelmes meg mi nem, mondjuk ez olyan, mintha néhány nagyregényt kiiktatnánk az irodalomból terjedelme okán, mondván úgysem olvassák el az emberek, holott pedig igen, csak magunkból indulunk ki. Egyébként ne általánosítsunk, én például csak azt tanúsítom, amit el is olvasok, és biztosan tudom, hogy a kiemelés környékén sűrűn megforduló szerkesztők többsége is. Azt, hogy cikkbokrok legyenek kiemelésre felterjeszthetők, nem is értem, lenne mondjuk egy összefoglaló cikk fejezetenként bővebben sablonokkal, és ott kellene ki-be ugrálnia az olvasónak, értékelőnek és minősíteni különböző cikkeket? Vannak olyan témák, amiket nem lehet rövidíteni a teljesség sérelme nélkül. Vegyük figyelembe, hogy ez egy enciklopédia, és a cikkek arra szolgálnak, hogy aki akar, elmélyüljön a témában, aki akar, az meg csak egy fejezetet olvasson el (mi az, hogy az olvasó „úgyis csak egy két fejezetet olvas el” Na és? Mi közünk hozzá?) Egy cikk vagy teljes, és jó minőségű, vagy nem, leütéstől függetlenül. Tudok olyan cikkeket mutatni (nem egyet), aminek minden fejezetéhez hozzá van rendelve egy {{bővebben}}^(?) sablon, mégis messze túlszárnyalja a 100 ezer leütést. Szerintem vegyük komolyan az olvasót is, meg a szerkesztőt is, aki annyit ír a témáról amennyit akar, és ne próbáljuk korlátozni a teljességre való törekvésében egyiket sem. Ogodej ^vitalap 2013. július 4., 17:03 (CEST)

A leütésszám (gondolom a karakterek számáról van szó), magába foglal formázási kódokat is, pl. wikilink, táblázatok, azokban lévő színezések (háttér), valamint a forrásolást is (ref tagok, benne a forrással). Ezek több ezerrel is növelhetik a tényleges szöveg méretét. Az egyikhez pl. 10-20 forrást használtak fel, a másikban meg mondjuk 100 jegyzet van. Két cikk összehasonlíthatatlan lehet emiatt (illetve hasonló különbségek miatt). Azt meg szerintem hadd ne számoljuk ki mindig, hogy formázatlanul mennyi a betű a cikkben. A cikknek van tartalomjegyzéke, így a tartalom megfelelően bontva is van "logikus részekre", amiből az olvasó tájékozódhat és azt olvas el a cikkből, amit szeretne. A másik, hogy ha valaki ellenzi ezt a 100 ezres határt, és írt egy 150 ezer karakteres cikket, akkor lehet, hogy inkább nem viszi kiemelésre, hanem besorolja színvonalasra, de akkor egyben marad, mert nem kötelező szétbontani (eddig sem foglalkoztam annyira a kiemeléssel, de ilyen szabály után pláne nem tenném). --Tomcsy ^üzenet 2013. július 4., 17:48 (CEST)

Én már azzal is megelégednék, ha eltűnne a rövid cikkekkel szembeni intézményesített előítélet a kiemelt cikkek elbírálásánál. Malatinszky ^vita 2013. július 4., 19:43 (CEST)

Nekem mindig a szépségverseny jut eszembe a kiemelésről, ám vitathatatlan, hogy nagyszerűvé csiszolt cikkek születnek és közben még az is megmutatkozik, hogy az ezzel foglalkozók milyen vonásokkal, tulajdonságokkal rendelkező cikkeket tartanak ideálisnak, követendőnek.

A szócikk minőségének szószámra vetítését én sem gondolom helyesnek, de a javaslatból tetszik, hogy lexikon méreteiben gondolkozik és nem parttalan ismeretterjesztő cikkekben, mint amit látni lehet. Ugyancsak tetszik az a gondolat, hogy szócikk-bokrokat lehessen figyelembe venni. Ajánlom a szerkesztői lapomon Peligrotól idézett megfogalmazást a 'lineáris olvasóról"! A kiemelőknek is figyelembe kellene már venniük, hogy az agyon lábjegyzetelt hosszú cikkek helyett az egyes részkérdések önálló szócikkben való kidolgozását is el lehetne ismerni.

Nem része a javaslatnak, de kíváncsi lennék rá, hogy az eddigi kiemelések hogyan oszlanak meg tudományágak között - és arra is, hogy hány százalékuk érint hobbikat (a címertantól Lady Gagáig).--Linkoman ^vita 2013. július 4., 20:04 (CEST)

Re:Malatinszky: Nem hiszem, hogy intézményesítve lenne ilyesmi, azaz nem emlékszem, hogy kőbe van vésve valahol, hogy rövid cikket nem szabad feltenni kiemelésre, vagy nem lehetne elbírálni. Az más kérdés, hogy az értékelők nem tanúsítják különböző okok miatt a rövid cikkeket. A Palotahomlokzatnál volt erről polémia, ami valami olyasmivel zárult, hogy az egy szubjektív dolog, hogy ki melyik cikket óhajtja értékelni. Ha valaki nem akar rövid cikkre tanúsítani, az nem fog, mégpedig az „Összehasonlítás az eddig kiemelt cikkekkel” pont miatt, mibe azért – lássuk be –, be van építve némi szubjektivitás. Ogodej ^vitalap 2013. július 4., 20:07 (CEST)

Ez a 100 ezer is csak olyan bűvös szám lenne, mint a 20%. Egyes adatok már nem kerülhetnének be a cikkbe. Szalakóta ^vita 2013. július 4., 20:09 (CEST)

A kiemelt cikk fogalma eredetileg azért született, hogy a kezdőlapra kerülő cikkek átmenjenek valamilyen minőségi szűrőn. Erről mintha mindenki megfeledkezett volna, és a kiemelést valamiféle önmagáért való kitüntető jelzőnek értékeli. Cikkbokrot eddig is lehetett írni, de nem biztos, hogy a cikkbokor mindegyik altémája önmagában is címlapra való. Lásd például a Törökország történelme kiemelt szócikket és a hozzá tartozó részletes cikkeket; ezek közül például a Kemalizmust a jelenlegi állapotában biztosan nem tenném ki a kezdőlapra. Van olyanra is példa, hogy a cikkbokor egyes elemei egyenként is kiemeltek, például a {{Magyar Szent Korona}} csoportból három kiemelt cikk is van már. Szóval szerintem a felvetés felesleges (nyitott kapukat döngetsz vele), most is van rá lehetőség, hogy a főcikket kiemeltnek jelöljed úgy, hogy a részletek külön vannak kibontva. A részcikkeknél szerintem mérlegelni kell, hogy a címlapra érdemes-e kitenni; amelyiket igen, akkor azt is lehet kiemeltnek jelölni. Egyébként a kiemelt cikkeket szerintem nem kilóra, méterre, byte-ra mérik; az eddigi kiemelt szócikkek mérete is elég tág határok között mozog. --Hkoala 2013. július 5., 07:46 (CEST)

Szerintem egy szemléletváltást próbálok felvetni:

A kiemelt cikkek (találomra) 75 000 betü felettiek. A 100 000 betü meg onnan jött, hogy az kb 30 oldal a PDF nyomtatási lehetőséggel (igen a formázás egy kicsit befolyásolja). Ekkora még az Új Magyar Lexikon Szovjetunió szócikke sincsen. Igen, ha valami okom van rá (véleményt kell mondani) akkor ezeket a dinoszauruszokat is végigolvasom, de nem vagyok tipikus internethasználó:

• Régebben kézhez kaptam a diplomámat
• Betübolond vagyok

Ha egy témát konkrétan keresek, akkor zavaró tud lenni (az egyébként gyönyörűen megírt) áttekintő dolgozat, amely inkább egy önálló TIT füzetnek tűnik, mint lexikoncikknek. A lexikoncikk rövid, tömör gyors áttekintést ad egy témáról. Lehet, hogy az amit én döngetek csak annyi, hogy a szerkesztőtárasak a teljességet ne leütésszámban mérjék, illetve ha Gipsz Jakabról van egy cikk, (ahol az amúgy nagyon fontos) gyermekkora külön jó minőségű cikkben van feldolgozva a főcikk még teljesnek legyen tekinthető.

Egy példa projektet indítottam az RC oszcillátorok címen, egyenlőre közel szubcsonk állapottal, de a szemléletet talán mutatja.

Robogos ^vita 2013. július 5., 08:16 (CEST)

Míg vannak olyan résztémák, amiket igenis ki lehet és ki kell bontani, nem vagyok biztos benne, hogy "Gipsz Jakab gyermekkora" megérdemel egy külön cikket, pusztán csak a hossza miatt, bármilyen szépen is van kidolgozva. (Még Mozartéról sem írnék külön, pedig ő csodagyerek volt). Viszont a kiemelt cikkek tényleg borzasztóan hosszúak. Nem sok olyan volt, amin át bírtam rágni magam. - Tündi ^vita 2013. július 10., 21:44 (CEST)

@Robogos: A Wikipédia nem lexikon, hanem enciklopédia. A mi kiemelt cikkeink nem durvábbak, mint a Britannica Macropediáinak szövegei. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2013. július 12., 23:30 (CEST)

Statisztika a kiemelt szócikkek hosszáról

Tündi fenti kijelentése ("a kiemelt cikkek tényleg borzasztóan hosszúak") arra indított, hogy megnézzem, mennyire hosszúak a kiemelt cikkek. (Az egyszerűség kedvéért a jelenlegi méretüket néztem, nem a kiemeléskorit, de nem hiszem, hogy ez lényegesen torzítaná az összképet.) A jelenleg kiemelt 767 cikk átlagos hossza 62 kbyte, a legrövidebbnek a hossza 8 kbyte, a leghosszabbé 219 kbyte. A medián 54 kbyte, azaz a kiemelt szócikkek fele ennél rövidebb, fele pedig hosszabb. Részletesen a megoszlás:

• 8–20 kbyte: 80 szócikk
• 21–40 kbyte: 142 szócikk
• 41–60 kbyte: 221 szócikk
• 61–80 kbyte: 139 szócikk
• 81–100 kbyte: 92 szócikk
• 101–120 kbyte: 46 szócikk
• 121–140 kbyte: 21 szócikk
• 141–160 kbyte: 17 szócikk
• 161-180 kbyte: 5 szócikk
• 201-219 kbyte: 3 szócikk

(A Robogos által emlegetett 100 000-es határ felett a kiemelt szócikkek kb 12%-a van; a véleményem változatlanul az, hogy kár ezt szabályozni.)

Készítettem egy rajzot is a kiemelés lezárásának időpontja szerint: Fájl:Kiemelt szócikkek hossza időrendben.JPG. Az egyes pontok a szócikkek hosszát jelölik, a lila vonal a mindenkori átlagot, a piros függőleges vonal a 2008-as reform hozzávetőleges helyét. Szépen látszik, hogy a reformot követően az átlagos hossz enyhén növekedett: ez valószínűleg betudható a részletes forrásolási és hivatkozási követelményeknek is.

A következő témakörökben legnagyobb a kiemelt szócikkek átlagos hossza (szintén kbyte-ban):

• sport: 87
• hadtudomány: 85
• fizika, csillagászat, űrkutatás: 80
• klasszikus zene: 80

A legrövidebbek pedig (szintén átlagban):

• mérnöki tudományok, technológia: 36
• textilipar: 31
• jelképek: 29
• ruházat: 21

--Hkoala 2013. július 12., 22:06 (CEST)

Cikkbokor kiemelése

Nekem tetszik a felvetett gondolat, hogy ne csak egy-egy cikkét, hanem egy teljes témakör kidolgozottságát és lefedettségét, szakmai és formai minőségét is meg lehessen méretni egy speciális kiemelés keretében. Külön kategóriaként tudnám elképzelni, némileg eltérő követelményekkel, a kezdőlapra pedig ilyenkor a témakör névadó cikke kerülhetne. Ki kéne találni, hogy követelmény legyen-e vagy sem, hogy a névadó cikk önmagában is megállja a helyét kiemelt cikk gyanánt. Azt is ki kéne találni, hogy milyen mérvű kidolgozottságot kívánnánk meg a cikkbokor többi cikkétől. Vonatkozna-e ezekre a kiemelés összes feltétele?

--Karmela posta 2013. július 13., 22:55 (CEST)

Konfliktusgenerátor

A közelmúltban született egy elhibázott szövegezésű szavazás, amely magában hordozza az állandó vitát és ami alapján nem lehet problémás esetekben egyértelmű döntést hozni. A téma nem különösebben érdekel, de a wikin található konfliktusgócok annál inkább, így javaslom a helyzet rendbetételét. A Wikin az egyértelmű szabályozásokat is elég lazán értelmezik egyesek, erre születik egy olyan döntés, ami vagylagos és mindkét irányban megengedő. Az esetből tanuljunk és korrigáljuk ezt az ebben a formában értelmetlen döntést. --Szente ^vita 2013. július 12., 20:26 (CEST)

Úgy látom, semmi érdeklődés nincs, ennyire érdekli a közösséget a kérdés. Ehhez képest viszont túl nagy a visszhangja és a következménye, több cikkben gyakorlatilag szerkesztési háború, oda-vissza vitatkozás az értelmezésen. Valóban újra kéne szavazni, de az irányelvek értelmében majd csak hat hónap múlva lehetséges. Addig meg mi lesz? – LA^pankuš 2013. július 16., 10:22 (CEST)

A konfliktusgócok érdekelnek, de kevés energiám marad ezek állandó követésére. A kiírás előtt a szövegről elég hosszú egyeztetés volt. Szente javasolja a helyzet rendbetételét. Hogyan? Egyébként a szavazás után jöttem rá, hogy az utolsó percben a szavazatom megváltoztatásával elérhettem volna a "döntetlen" eredményt, (bár a véleményem a szavazatommal egyezik). Ugyanis nagyon rossznak tartom, hogy kb. 30 fős részvétel mellett egyetlen szavazattal dől el egy (talán fontos, de mindenképpen részlet-) kérdés. --Vadaro ^vita 2013. július 18., 21:34 (CEST)

Meglátásom szerint két módon lehetne rendben tenni ezt a problémát.

1, Mivel a szavazás megszövegezése ellentmondásokhoz vezet a gyakorlatban (a zászló beszúrni és eltávolítani egyaránt jogos csak belemagyarázás kérdése), így egész egyszerűen törölni kellene. Ha nem volt ilyenre precedens még akkor most itt az ideje. Ha indokolt esetben nem vagyunk hajlandóak egy ilyen önbírálatra, akkor az bizony szomorú. Ebben az esetben nem kell a 6 hónap.

2, Újra szavazni egyértelmű szöveggel miszerint kívánjuk-e tiltani, vagy a szerkesztőre bízzuk a zászlóhasználatot. Ez esetben nem kell semmit se csinálni a régi szavazással, mert az új felülírja azt, bár ezt azért bele lehet írni a szavazás szövegbe is a felesleges viták elkerülése végett.

--Szente ^vita 2013. július 18., 23:11 (CEST)

Csak utalok rá, hogy az utóbbi megszövegezés hiányos, hiszen nem tartalmazza a "mindenképpen tegyük be" opciót; továbbá a "szerkesztőkre bízzuk" ugyanúgy fenntartja a szerk.háború lehetőségét. De ez csak utalás, mert nem fogok belemenni újabb szövegezési vitába, ott is kimaradtam belőle. Csak annyit, hogy a javaslataiddal (ha érdemben foglalkoznak vele) szvsz újabb konfliktusgócot kreálhatsz. Szerintem egyszerűbb kivárni a fél évet, kb. a fele amúgyis eltelt. --Vadaro ^vita 2013. július 18., 23:49 (CEST)

Na azért nem ugyanaz. A mostani rendszerben a két lehetőségre vonatkozó megszövegezésnél van egy súlyponti eltolódás (nem ajánlott, ugyanakkor nem kizárólagos). Az, hogy a "szerkesztőkre bízzuk" az totál semleges. Ez pont olyan, hogy egy sablon, mint mondjuk egy infóbox használunk-e avagy nem. Senki nincs rákényszerítve hogy betegye az általa írt szócikkbe, de ha valaki beteszi akkor nem vesszük ki, hiszen nincs ellenjavaslat a használatára.

Na de mindegy, okosabb eltörölni a szavazást. Most meglátjuk mennyire is ésszerű az itteni rendszer. --Szente ^vita 2013. július 19., 00:42 (CEST)

Az irányelv mondjuk az újraszavazásra vonatkozik, de egyik irányelvünk sem rendelkezik arról, hogy mi van az irányelvvel ellentétes szavazás esetén. Jelen esetben sem megbeszélés, sem konszenzuskeresés, sem általános vita nem előzte meg a szavazást. Nem tárgyaltuk meg, hogy egyáltalán szükség van-e szavazásra vagy a vitás esetekben van-e valamilyen megoldási javaslat. Ehelyett néhány vitatott esetre hivatkozva egyszer csak ki lett írva a szavazás. Ekkor már legfeljebb a szövegéről lehetett vitatkozni, nem arról, hogy legyen-e szavazás és mi legyen a szavazás tárgya. Ez egy elkapkodva kiírt, az irányelvek szellemével és betűjével is ellentétes szavazás volt, amit egyszerűen törölni kellene, és megkezdeni az érdemi megbeszélését magának a problémának. – LA^pankuš 2013. július 19., 00:27 (CEST)

•  támogatom --Joey ^{üzenj nekem} 2013. július 19., 00:34 (CEST)
•  támogatom --Szente ^vita 2013. július 19., 00:42 (CEST)

Jó cikk / Good article

Már sokszor felmerült, hogy be kellene vezetni a "Jó cikk" fogalmát nálunk is, az enwiki mintájára. Mivel már 10 éves a huwiki, lehet, hogy érdemes lenne. Anélkül, hogy átbogarásztam volna az archívumokat, - remélve, hogy más még nem javasolta - én az alábbiakat javaslom:

• Jó cikk legyen automatikusan minden olyan cikk, ami az Év szócikke versenyen a kategóriájában az 1-3. hely valamelyikét elérte. (Kivéve persze, ha már kiemelt cikk is egyben.)

Így ezek a cikkek is még jobban meg lennének becsülve, elkerülnénk a vitát, hogy mi legyen a Jó cikk kritériuma (hiszen ha valami megnyeri az Év szócikke versenyt, vagy helyezett, az rossz cikk mégse lehet ), hátránya, hogy évente csak egyszer kaphatnak bizonyos cikkek ilyen besorolást, bár ez lehet előny is, mert lecsökkenti a Jó cikk-rendszer fenntartásával járó adminisztrációt, további előny, hogy ezekkel a cikkekkel is lehetne villogni a címlapon és reklámot jelentene az Év szócikke versenynek. Már 3 évnyi összegyűlt cikkmennyiségünk van, ezekkel szerintem már el lehet indulni.

Mi a véleményetek? - Tündi ^vita 2013. július 12., 21:04 (CEST)

A "jó szócikk" ötletét már magam is javasoltam vagy 5-6 alkalommal, de mindig süket fülekre talált a kezdeményezés. Pedig az olvasók szempontjából ez nagyon fontos lenne. Az Év szócikke verseny nyerteseinek automatikussága jó ötlet, de kell persze egy egyszerűsített eljárás is, hogy egyéb szócikkek is bekerülhessenek. --Szente ^vita 2013. július 12., 21:11 (CEST)

Épp az a baj, hogy az "egyszerűsített eljárásra" sincs kapacitás. Az én ötletemben az a jó, hogy egy már meglévő és működő rendszerre húzza rá a Jó cikk-koncepciót, tehát nem kell hozzá plusz emberi erőforrás. Nem tökéletes persze, de ha elindul valamilyen rendszer, azt már könnyebb továbbfejleszteni, mint az elindításán agonizálni évekig. - Tündi ^vita 2013. július 12., 21:17 (CEST)

Mivel a "jó szócikk" nem "kiemelt szócikk", így nem lenne szükség olyan borzasztó komoly bürokráciára. Szerintem már az is elég lenne, hogy van egy lap ahol lehet ajánlani és szavazni. Az a szócikk megkapja a státuszt, amit az ajánlón felül legalább 3 szerkesztő támogat (nevét adja hozzá), ha van ellen szavazat akkor pedig a +3 legyen meg az összesítésben. A megvonás hasonló elven működne. Persze szavazattól független a jó szócikknek meg kell mindig felelnie a wiki formai alapoknak. Ennyi. --Szente ^vita 2013. július 12., 21:20 (CEST)

Mindenesetre ha csak a te javaslatod valósul meg akkor azt is támogatom. --Szente ^vita 2013. július 12., 21:26 (CEST)

Nem tudom mennyire gyakori eset, hogy egy kiemeltnek jelölt cikk nem megy át a kiemelésen, de ha már eljutott odáig és nem kapott csillagot, talán a Jó cikk státuszt megkaphatná. --B.Zsolt ^vita 2013. július 12., 23:14 (CEST)

 támogatom Nekem tetszik ez a kiegészítés. - Tündi ^vita 2013. július 13., 12:56 (CEST)

Tündi javaslata azért jó, mert ott lényegében átmegy a szócikk egy minőség próbán és nyer, vagyis jó a szócikk. Az viszont ha egy szócikk megbukik egy minőség próbán az nem biztató kezdet. Lehet persze jó is, de nem garantált. --Szente ^vita 2013. július 12., 23:22 (CEST)

Tényleg nem lenne jó, ha Jó cikk minősítést kapna egy olyan, amit pl. három szerkesztő levetett a kiemelésről, mert annyira nem éri el a szintet. Ha viszont mondjuk 1 tanúsítóval kevesebb volt vagy egyetértett mindenki, hogy színvonalas cikk, csak az írója nem vesződött azzal, hogy néhány formai követelményt átalakítson (mert pl. sok munka lett volna vele), akkor szerintem helye lehetne ilyennek. – Laci.d ^vita 2013. július 13., 13:53 (CEST)

Ha bevezetjük a jó cikk kategóriát, szerintem arra külön eljárás kellene, külön kritériumokkal. Én sem értek egyet azzal, hogy a kiemelésből és az év cikke projektből kirostálódott cikkeket szedjük össze. Peligro (vita) 2013. július 14., 12:07 (CEST)

Tényleg nem értem, miért akartok folyton külön eljárást, amikor tudjuk, hogy a jelenlegi eljárásokra is alig van ember, aki csinálja. Ráadásul úgy csináltok, mintha azok a cikkek, amik kirostálódnak a Kiemelt eljáráson, vagy berostálódnak az Év szócikke versenyen, afféle szubcsonk-jellegű, félig-meddig összehányt valamik lennének. Épp az a lényege a javaslatomnak, hogy ezeket a cikkeket még tovább hasznosítjuk. Ha folyton külön kritériumokban meg külön eljárásokban gondolkodtok, akkor ebből a Jócikk-rendszerből biztosan sosem lesz semmi. (Pedig én is szívesebben dolgoznék Jó cikkeken, mint kiemelteken, mert tudom, hogy egy cikket sem tudok megírni kiemeltre, de jóra többet is tudnék. És lehet, hogy más is így lenne vele.)- Tündi ^vita 2013. július 14., 12:32 (CEST)

Tehát akkor jelölnél kiemelési eljárásra olyan cikkeket, amikről tudod, hogy nem kiemelt szintűek, csak hogy a sikertelen eljárás után megkapják a jó cikk minősítést? – Laci.d ^vita 2013. július 14., 12:36 (CEST)

Én nem. De nem is az a cél, hogy ilyen hátsó kapun lehessen bejutni a Jó cikkek paradicsomába... :) Amit én javaslok, az a kezdet. Kezdetnek, hogy egyáltalán elinduljon ez az egész Jó cikk-dolog, teljesen jó az a rendszer, amit felvázoltam. Ha ennek működése közben valaki kedvet kap hozzá, hogy tovább polírozza a rendszert külön Jó cikk-kritériumok bevezetésével, hát hajrá, nincs akadálya. - Tündi ^vita 2013. július 14., 13:26 (CEST)

Lista

Allapomon csináltam egy listát arról, hogy a javaslatom alapján mely cikkek jöhetnek szóba, mint Jó cikk. Az első az Év szócikke versenyen nyertes cikkek listája (kivéve a már kiemeltek). Ez 22 darab. Alatta a kiemelésen megbukottak, ez 165 darab, és legalul azok, amiktől meg lett vonva a csillag, ez 49 darab. Összesen 236 darab. Szerintem az a cikk, ami az Év szócikke versenyen nyert, olyan rossz cikk nem lehet, hogy ne érdemelné meg a Jó cikk plecsnit. Azok a cikkek, amik valaha csillagosak voltak, olyan rossz állapotba nem kerülhettek, hogy ne érdemelnék meg a Jó cikk plecsnit. Marad a középső csoport, aminek igen nagy részéről szerintem elmondható, hogy ha nem is lett kiemelt, azért annyira rossz nem lehet, hogy ne érdemelne meg egy Jó cikk plecsnit. Azt javaslom tehát kiegészítésül, hogy

a) ezt a középső csoportot nézzük át és egyenként döntsünk, megérdemlik-e a plecsnit vagy nem

b) a jövőben a Kiemelt cikk eljáráson legyen beiktatva egy újabb szakasz a tanúsítók részére, amin azt kellene "tanúsítani", hogyha a cikk nem is megy át a kiemelt cikk-szűrőn, de azért Jó cikknek még megfelel. Ugyanúgy kellene rá X darab aláírás, mint a többi szakaszra és kész. - Tündi ^vita 2013. július 14., 11:57 (CEST)

Esetleg még nézz szét a Wikipédia Cikkértékelés műhelyben is, az 5-ös pontszámot kapottak közt kellene keresni a Jó cikkeket! --B.Zsolt ^vita 2013. július 14., 23:33 (CEST)

Össze lehet hasonlítani a Victor Hugo cikket az Admiral Graf Spee és Vasa (hajó) cikkekkel. Nem sok értelmét látom egy ilyen nagy minőségbeli különbségekkel rendelkező cikkeket tömörítő kategória létrehozásának. Gyakorlatilag ilyen eltérések mellett semmit sem mondana az a minősítés, hogy "Jó cikk". – Laci.d ^vita 2013. július 14., 12:41 (CEST)

Laci.d+1: Én a kiemelésen megbukott cikkek közül csak azoknak adnék "jó cikk" minősítést, amelyeket legalább három szerkesztő tanúsított valahol, de legalább kettő tanúsítás van minden kritériumnál ÉS nem merült fel az eljárás során tartalmi vagy formai probléma (a kiemelés lejártakor nincs meg nem oldott szükséges változtatás). Ami az év szócikke versenyt illeti én még a 4. és 5. helyezettnek is adnék automatikusan "jó cikk" státuszt, tekintve, hogy az első három rendszerint már kiemelt szintű szokott lenni. – Sasuke88  ^vita 2013. július 14., 12:52 (CEST)

Ez a javaslat is angol eredetű, ezért bármivel jár is, úgyis megszavazzátok majd...

Határozottan ellenzem, hogy a kiemelt cikkekkel foglalkozó társaság eddig is szerintem éppen elegendő renoméját még tovább növeljük azzal, hogy még az elutasító ítéletük is példaértékűnek fog minősülni.

Ahhoz, hogy a "Jó cikk" kitüntetést megkaphassa egy cikk, inkább ennek a követelményeit kellene előre rögzíteni! Ez nagy munka, tudom, de csak akkor lenne rangja a szememben, ha nem úgy történne az elbírálás, mint a kiemelt cikkek esetében.

Például tematikusan, kategóriákba osztva lehetne meghatározni a feltételeket. Ahogy erre célzás is történt, a vörösbegy és a búvárnaszád, a magyar honfoglalás és a Falsh boyz Rip-rop-rap Band mint rajongói tárgy között nagy különbségek vannak!

Jelenleg a krumplit hasonlítjuk össze a tojással. Ne egy bölcsész mondja meg, tartalmilag melyik a jó orvosi cikk és fordítva (a formáról és a lexikológiai követelményekről nem beszélek. Azok bárki által megítélhetők.)

És már azért is - szubjektíve - a kiemelt cikkes társaság tekintélyének mesterséges növelése ellen vagyok, mert valamennyi racionális érvemet mindig lesöpörték illetve válasz nélkül hagyják.--Linkoman ^vita 2013. július 14., 13:05 (CEST)

Visszavonás

Visszavonom a javaslatom. Egyszerűen nem értitek meg, hogy nincs kapacitás újabb bürokratikus rendszerek kialakítására és működtetésére, és nem fogadjátok el, hogy a már meglévő rendszereket fejlesszük tovább és használjuk más célra is. - Tündi ^vita 2013. július 14., 13:30 (CEST)

Kedves Tündi!

gondolkodtál már azon, hogy hány % esélyt adhatsz magadnak, ha a kedvenc témádban kidolgozol egy kiemeltnek pályázó cikket?

Elolvasnád még egyszer, amit az előző beszélgetésben javasoltam?

Én ugyanis azt állítom, hogy a kiemelés jelenlegi rendszere a kiemelt cikkek rangjának megalapozására tökéletes, de 10 - 20- 100 műhelytag személyes véleménye, döntése nem "a jó cikkről", hanem a "kiemelt státusz adományozásáról" szól.

A Te ötleted alapján csak abból lehetne jó cikket írni, ami könnyűszerrel részletesen teljes egészében dokumentálható a netről.

addig, amíg a "saját kutatást tiltó irányelvet egyesek mindennel szemben alkalmazzák, ami könnyűszerrel nem dokumentálható a netről, addig ugyanaz a tematikai torzulás fog végbe menni, mint a kiemelt cikkeknél. A kiemelt cikk ugyanis nem egyenlő "a legfontosabb a maga témakörében", v "a legszélesebb közérdeklődésre számító" cikkekkel - addig a "jó cikk" sem ér SEMMIT, ha nem kategorizáljuk.

a magyar Wikipédia egyik nagyszerű vonása pont az, hogy nincs "ízlésdiktatúra", hanem viták lehetséges arról, mi legyen, mi ne maradjon.

Az értékelésnél is figyelembe kellene venni, hogy egy cikk lehet OBJEKTÍVE jó, mondjuk egy jogszabályról, ami a többséget messze nem érdekli annyira, mint a vámpírok által kiszívott vér vércsoportja.

Tehát nem az ötletedet kellene visszavonnod, hanem meggondolnod, hátha az általam vázoltak szerint is lehetne haladni. Üdv.--Linkoman ^vita 2013. július 14., 13:43 (CEST)

Nem bírok rájönni, mire akarsz kilyukadni, és nem is értem, hogy a te eszmefuttatásod hol kapcsolódik az én javaslatomhoz. Én ugyanis a Jó cikk-rendszernek pusztán technikai alapjait javasolom, azaz legyen Jó cikk minden olyan cikk, ami az Év szócikke versenyen helyezést ért el. Ennek nincs köze sem a cikk témájához, sem ahhoz, hogy lehet-e hozzá a neten forrást találni vagy sem. Neked tulajdonképpen mi a bajod ezzel a javaslattal? Hogy Lady Gaga is jó cikk lesz a végén, miközben az akadémikusok még meg sincsenek írva? - Tündi ^vita 2013. július 14., 14:05 (CEST)

Teszek 1 kísérletet:

1. "Bajom" nincs ,kritikai megjegyzéseim vannak.

2. Nem tudok arról, hogy a cikkek témájához igazodó ELŐZETESEN ÍRÁSBAN lefektetett minőségi követelmények lennének.

3. Tehát a "Jó cikkről" mindig általában beszéltek.

4. Így a "jó cikknek minősített cikk nem objektíve jó cikk, hanem X és Y által annak tartott cikk.

5. Ez nem "baj" - ez egyszerűen a tekintélyelvű szabályozás. Nehezebb általánosítva lefektetni ELŐRE a feltételeket.

6. Jellemző magyar Wikipédista torzítás, hogy "Hogy Lady Gaga is jó cikk lesz a végén, miközben az akadémikusok még meg sincsenek írva?" Ez csúsztatás. "Az akadémikusról szóló szócikk hiába van már évek óta jól megírva, ha a róla elérhető összes forrás csak ... KB mennyiségű, ezért SOHASEM lehet még Jó cikk sem, hiszen rövidke, csenevészke szegény.

(Egyébként semmi bajom Lady Gagával mint témával. De azzal igen, hogy bárki is azonosítsa a kiemelt cikkeket a tárgyuk alapján a fontos cikkekkel.)

válasz::Bízom benne, hogy érthető, mit mondok.

Köszönöm a figyelmedet.

Javaslat

Tennék egy konkrét javaslatot én is mielőtt értelmetlen vitába fullad az ötlet felvetése. Mint írtam már magam is többször javasoltam a "jó szócikk" bevezetését, így már volt alkalmam párszor átrágni a mikéntjét.

Elsőnek azt kellene tisztázni, hogy mi a célja a "jó szócikk"-nek, hogy tudjuk hova akarunk kilyukadni. A legtöbben úgy gondolják, hogy elsődleges célja a szerkesztők vállveregetése lenne. Habár ez is fontos, de lenne egy lényegesebb ok is: Az olvasó számára jelenleg nincsen semmilyen minőség jelzés, hogy a kiemelt szócikken kívül eső szócikkek közül, melyik minőségi. Ez pedig még sürgetőbb szempont. Lényegében az "éppen a szubcsonkon túllépő" és a "majdnem kiemelt" szócikk egy nagy egyveleg az olvasó számára (max mérete alapján tippelget). Szerintem az lenne a fontos, hogy a jó szócikkek ne a "majdnem, de mégse kiemeltek" legyenek hanem az adott témát átfogó és megbízható alapismereteket biztosító tartalmak. Szokatlan példa, de ha egy elvont szócikk értékelő 20-as listán a 1 az éppen szubcsonkot átlépő lenne, a 19-20 a kiemelt, akkor én nem csak a 18-nak adnék jó státuszt, hanem már a 12-14 is. Persze ez csak egy elvont példa volt a mértékekről.

A bürokrácia nagyon egyszerű lenne, ahogy fentebb írtam lenne egy lap ahol lehet ajánlani és szavazni. Ezt a szerkesztők tennék. Az a szócikk megkapja a státuszt, amit az ajánlón felül legalább 3 szerkesztő támogat (nevét adja hozzá), ha van ellen szavazat akkor pedig a +3 legyen meg az összesítésben. A megvonás hasonló elven működne. Persze szavazattól független a jó szócikknek meg kell mindig felelnie a wiki formai alapoknak. A megszavazott szócikkeket pedig egy admin heti egyszer ellátja a "jó szócikk" jelzéssel.

Ide beemelném még Tündi alapjavaslatát is, hogy egy minőség vizsgálaton átesett és ott valamilyen okból nyert szócikkek is megkapnák a státuszt, de a kímélési eljáráson veszítettet nem.

--Szente ^vita 2013. július 14., 17:16 (CEST)

Szerintem tegyünk egy próbát ezzel a javaslattal. Azaz hozzunk létre egy inkubátor lapot, amin javasolunk 20-25 cikket Jó cikknek és várjuk a szavazatokat, valamint a vitalapon az észrevételeket a rendszerrel kapcsolatban. Ha beválik, azaz értelmezhető határidőn belül jön meghatározott szavazat (vagy ellenszavazat), akkor a Jó cikk-projekt elindulhat. De legyen benne az én eredeti ötletem is, hogy tudniillik az Év szócikke versenyen nyertes cikkek legyenek automatice Jó cikkek, (vagy esetleg azt is el tudom fogadni, hogy kapjanak rögtön a nevezéskor 1 pozitív szavazatot.)

Tulajdonképpen ez a szavazós rendszer hasonlít a TMB-re, csak itt nem a törlésről szavazunk, hanem a Jó cikkségről, de ugyanúgy kell lennie határidőnek és elvárt minimum pozitív szavazatszámnak. - Tündi ^vita 2013. július 14., 17:34 (CEST)

@Tündi, ha ezek a követelmények, akkor a törlési megbeszélést nem tartom jó hasonlatnak. A TMB-n ugyanis nincs határidő, szavazás sincs, és a minimális részvétel sincs formálisan megszabva, hanem mindezt csak az ésszerűség szabályozza; érveket veszünk figyelembe és nem szavazatokat. Lehet azonban, hogy elírásról van szó, és a kiemelés feltételrendszerére gondoltál, nem a TMB-re?

--Karmela posta 2013. július 14., 22:42 (CEST)

De bizony a TMB-re gondoltam. Az ugyanis szavazás, még ha valamilyen oknál fogva "megbeszélésnek" is nevezzük. És van határideje is (lehet, hogy leírva nincs), elvégre nem a végtelenségig ülnek ott a cikkek. - Tündi ^vita 2013. július 15., 08:05 (CEST)

Ha esetleg más meg nem teszi addig, akkor én hétfő éjjel összedobok egy tervezetet, amit átlehet beszélni egy esetleges szavazás előtt ha nem lesz nagy ellenvetés. --Szente ^vita 2013. július 14., 18:57 (CEST)

Ha valaki nem ismeri érdekességnek itt az enwiki kritériumok. Nem ezt ajánlom 1:1-ben csak egy példa a sok közül. --Szente ^vita 2013. július 15., 02:20 (CEST)

Azzal egyetértek, hogy az év szócikkeinek dobogós helyezettjei automatikusan megkapják a jó cikk státuszát. A további jelöltek pedig szerintem nyugodtan indulhatnának alapból egy támogatással, hiszen a versenyben való jelölésükkel már egy szerkesztő elmondta a véleményét. A kiemelési eljáráson elbukott szócikkek azonban semmiképp se kapják meg automatikusan a jó cikk minősítést! Hiszen pusztán teoretikusan bármelyik cikk jelölhető kiemeltnek. Persze bizonyos feltételek teljesülése mellett (pl. legalább három tanúsítvány minden kritériumnál, vagy ha csak a bővítési határ átlépése miatt nem kapja meg egy cikk a státuszt) járhat nekik, vagy ugyanúgy indulhatnak egy támogatással a szavazáson. Van viszont két idevágó listánk: Wikipédia:Szép cikket találtam! és Wikipédia:Legjobbjaink. Véleményem szerint ezeket a cikkeket is be kellene építeni az első jó cikkek közé. Jmagyar1993 ^vita 2013. július 15., 10:22 (CEST)

+1 apró javaslat: összehangolás cikkértékeléssel

A "jó cikk" bevezetését összességében nem tartom rossz ötletnek. Egy kiegészítést szeretnék javasolni, amivel együtt jó szívvel tudnám támogatni az ötletet. A javaslatom az, hogy a "jó cikk" kritériumait egyesítsük a cikkértékelés "színvonalas" kategóriájának kritériumaival, úgy mint ahogy a "kiemelt cikk" is megfelel a cikkértékelés "kitüntetett" kategóriájának. (Értsd: "színvonalas" értékelést az, és csak az a cikk kapjon, ami megkapta a "jó cikk" státuszt.) Azért gondolom ezt fontos kitételnek, mert szerintem nem volna ésszerű, ha két különböző feltételrendszer élne párhuzamosan egymással.

Szóval, egyetértetek azzal, hogy a javaslatot/tervezetet ezzel egészítsük ki? (Kérlek jelezzétek.) -- sanyi4 (kontos) 2013. július 15., 01:26 (CEST)

Csak egyedül erre reagálnék most. Nagyon egyetértek Sanyi4 javaslatával: ahogyan a „kitüntetett” minőségi besorolást a „kiemelt cikkek” kapják meg, úgy a „színvonalas” minőségi besorolást csak a „jó cikkek” kapják meg, ha utóbbi bármiképpen bevezetődik. --Joey ^{üzenj nekem} 2013. július 15., 01:42 (CEST)

Már magam is nézegettem ezt a felsorolást. Azért élnék a gyanúval, hogy itt a legfelső besorolás az igazodott a kiemelt eljáráshoz és nem pedig fordítva. Ugye ez nem mindegy. A problémám ezzel az lenne, hogy habár logikus elsőre a felvetés, de pont fentebb példálóztam a 20 besorolással, miszerint a "jó szócikk" kategória az ne azok gyűjtőhelye legyen, akik éppen hogy lecsúsztak a kiemelésről, vagy nem érik azt el, mert akkor ez egy amolyan citrom díj lesz. A másik az, hogy az én véleményem szerint ennek a jelölésnek az olvasót kellene elsősorban szolgálnia, hogy útmutató legyen arra, hogy melyik szócikk, ami alapos és jól kidolgozott egy laikus átlag olvasó számára. A Wikipédia nem tankönyv és nem szakkönyv. Valójában a kiemelt szócikkek java túllép a Wiki enciklopédia igényen. Most ha tartanánk ezt a hetes besorolást és ragaszkodnánk a hatos szinthez a jó szócikknél, akkor a következő tartalmi követelmény kevés lenne a jó szócikkhez:

• Az adott témáról egy enciklopédia keretein belül csak keveset lehet mondani, de az benne van.
• A szócikk tartalmazhatja a mellék- és altémák kifejtését.

Na ezt jó lenne elkerülni. A jó szócikk az jó szócikk és így én legszívesebben valahol a "Jól használható" magasságában húznám meg az alsó határt. Most tényleg kell ennél több a célokat figyelembe véve?

• Laikusoknak megfelelő mélységben a téma egészét teljességgel (tartalmi hiányok nélkül) lefedi.
• A terület szakembere számára is használható.
• Előfordulhat, hogy egyik-másik szakmai mélységű kérdés egyáltalán nincs megemlítve, vagy csak túl felszínesen, továbbmutató hivatkozások nélkül.

--Szente ^vita 2013. július 15., 02:08 (CEST)

Persze, nem muszáj annyira szigorúan megszabni a feltételeket. Ami szerintem a lényeg, hogy a cikkértékelés legyen összehangolva a "jó cikk" kritériumaival. Példa egy lazább összehangolásra:

• a "teljes" besorolást az a cikk kapja meg (definíció szerint), ami teljesítette a "jó cikk" feltételeit és meg is kapta a státuszt
• a "színvonalas" besorolást az a cikk kapja meg, ami teljesítette a "jó cikk" feltételeit és meg is kapta a státuszt + teljesített egyéb szigorúbb feltételeket is

(hasonlóképpen a "jól használható"-t is be lehet vonni ebbe, de érzésem szerint annak a jelenlegi meghatározása már nem üti meg azt a szintet, amit én "jó cikk"-nek neveznék). -- sanyi4 (kontos) 2013. július 15., 02:45 (CEST)

Persze elvben mindenképp így kell lennie, itt azonban a gyakorlati megvalósításnál figyelembe kell venni, hogy a kiemelt státusz és a műhelyek értékelési rendszere közötti összehangolásban több éves előny van. Szóval ha megszavazza a közössége ezt a fajta rendszert és sikerül bevezetni, akkor egy ideig eltart, amíg a megfelelő szócikkek vagy a "jó szócikk" státuszt vagy a besorolási listán egy visszasorolás kapnak. Persze lehet a besorolási lista is megért egy finom hangolásra. --Szente ^vita 2013. július 15., 07:52 (CEST)

Már megint elszaladt a ló... NINCS kapacitás az enwikihez hasonló komplikált rendszerek kialakítására és fenntartására, ezt mindenki nagyon jól tudja. Ennek ellenére IGÉNY van rá, hogy legyen ilyen meg olyan besorolási rendszer. Ennek az igénynek a kielégítésére jó az, amit én javasoltam, hogy a már meglévő és hálistennek működő rendszerek (Év szócikke és kiemelés) eredményeit használjuk fel. Az előbbinél az "eredmény" azt jelenti, hogy nyert, az utóbbinál az "eredmény" azt jelenti, hogy nem nyert a cikk az adott rendszerben. Ehhez nem kell extra kritériumokat kitalálni, se külön értékelőcsapatot toborozni. Később lehet továbbfejleszteni a rendszert, de indulásnak teljesen jó az enyém. A szócikkértékelés pedig vicc. Egyetlen darab szerkesztő "értékelését" jelenti, aki nagyjából találomra ír be valamit a vitalapon látható sablonba. Persze biztos van olyan témakör, aminek a gazdája komolyan veszi az értékelést, de a nagy többség nem. Így én a cikkértékelést egy az egyben ki is hagynám ebből a javaslatból. Az egy teljesen külön dolog. - Tündi ^vita 2013. július 15., 08:16 (CEST)

Magam is ellenzem az összehangolást ebben a formában. Egyrészt persze azért, mert a cikkértékelés teljesen szubjektív, másrészt viszont azért, mert ha ezt a módszert választanánk, már a lehetőség sem lenne meg rá, hogy a cikkértékelés a szócikkek valós minőségét mutassa. OK, ott a kitüntetett kategória, aminek a követelményei lényegében megegyeznek a színvonalas cikkek kritériumainak, ugyanakkor ez egy külön kategória azon cikkek számára, amelyek megkapták a kiemelt státuszt. Viszont, ha a színvonalas (és ne adj Isten a teljes) kategóriát elkülönítjük a jó szócikkek számára, marad négy kategória, amelyek szerint osztályozhatnánk a wikipédia összes többi szócikkét. Ez azt jelentené, hogy lehet egy szócikk akármilyen jó, maximum csak "jól használható" lehet, már ha nem akad senki, aki jelölje jó szócikknek. Jómagam inkább a következő rendszert tartanám elfogadhatónak:

• A cikkértékelés a szócikkek státuszától független maradjon, és a szócikk státusza mintegy mellékes információként szolgáljon az olvasók számára – ezt a cikket bizony a szerkesztők is minőséginek tartják. Értsd: minden jó cikk színvonalas, de nem minden színvonalas szócikk jó cikk.
• Vagy ha úgy tetszik, létrehozhatunk egy külön cikkértékelési kategóriát valahol a teljes és színvonalas között, amely kizárólag a jó cikkeknek jár majd.

Abban is egyet kell értenem Tündivel, hogy nincs kapacitás egy szigorú eljárás bevezetésére. Remek példa erre a kiemelés esete. A közösség szépen megszavazta, hogy még növeljük a kiemelés kritériumait, arra viszont már nem gondolt, hogy nem lesz több szerkesztő, aki odatenné a tanúsítványokat. Így lassan az a helyzet alakul ki, hogy a kiemelést kezdeményező szerkesztőnek úgy kell majd összekoldulnia a tanúsítványokat, különben a kiemelés nem a szükséges feltételek teljesülésének hiánya, hanem érdektelenség miatt híusul meg. Jmagyar1993 ^vita 2013. július 15., 10:06 (CEST)

Nyugi. :) Továbbra is egy olyan értékelési rendszerbe gondolkodom, mint a törlési megbeszélés rendszere, minimális admin munkát és bürokráciát igénnyel. Az, hogy a "jó szócikk" szöveges iránymutatója összhangban van a meglévő értékelési besorolással, már csak mellékes a rendszert nem bonyolítja. A meglévő besorolásokat asszimilálása a rendszerbe az már egy másik dolog. Erre fel is hívta a figyelmet, hogy évek munkája lesz, de a jóváhagyást továbbra is az önkéntes szerkesztői munkára támaszkodna. Ez a része viszont ráér, nem kell kapkodni vele ha már él a rendszer. Az is eredmény ha az új értékelések majd összhangba lesznek a megszerzett "jó" státusszal. Tényel az a célom, hogy ilyen vagy olyan formában létrejöjjön ez az új státusz. --Szente ^vita 2013. július 15., 13:38 (CEST)

• Nem értem ezt a bonyolítás elleni kirohanást. Csatlakozom Szentéhez, az összehangolás semmivel sem tenné bonyolultabbá a "jó cikk" státusz kiosztását.
• Ami a cikkértékelés szubjektivitását illeti: való igaz, a cikkértékelés - meghatározott keretek között - jelentős részben szubjektív döntésen alapul. A "jó cikk" beépítése a rendszerbe viszont éppen egy viszonylag objektív elem beépítését jelentené. (Ezért az ezzel kapcsolatban felhozott aggályokat sem igazán értem.)
• Az teljesen igaz, hogy kezdetben nem lesz harmónia a két rendszer között, sok olyan már értékelt szócikk lesz, ami nem kapta még meg a "jó cikk" státuszt. Ezzel kapcsolatban is Szentével értek egyet: az átállásra van idő, nem kell sietni vele - ami egyébként korántsem hiszem, hogy éveket venne igénybe.

sanyi4 (kontos) 2013. július 15., 15:08 (CEST)

OK, akkor hadd részletezzem az "aggályaimat". Jelenleg hat kategóriába soroljuk a cikkeket minőség szerint. Ezek a kategóriák szépen elkülönülnek egymástól mind a formai, mind a tartalmi követelményekben. Ha viszont a Színvonalas (vagy akár a Teljes) besorolás csak a Jó cikkeknek jár majd marad négy vagy öt kategória, amelyek azonban sokkal kevésbé különülnek majd el egymástól. Értsd: ugyanúgy jól használható lesz egy korábban színvonalas szócikk, mint egy korábban is jól használható szócikk. Ez számomra elfogadhatatlan. Nem dobálgathatunk át csak úgy cikkeket a minőségi besorolás feltételeinek megtartása mellett. Továbbra is fenntartom azt a véleményt, hogy a járható út vagy egy újabb, kizárólag jó cikkek számára fenntartott kategória bevezetése lenne (a színvonalas és a teljes közé), vagy pedig a jó cikk státusz és a minőségi besorolás függetlenítése.

Nézzük az első esetet! Valami hasonló a helyzet a kiemelt szócikkeknél. Vannak a színvonalas cikkek, amelyektől a kiemeltek minőségben csak minimálisan térnek el (legalábbis a gyakorlat és a követelmények ezt feltételezik). És vannak a kiemelt cikkek, amelyek ugyanolyan szintet hoznak, mint a színvonalasak, csupán átestek egy eljáráson, amelyekben "méltónak" találtattak arra, hogy a magyar nyelvű Wikipédia legjobbjai közé kerüljenek. Valami hasonló megoldható lenne a jó cikkeknél is. Egy jó cikk érje el legalább a teljes cikk követelményeit, valaki jelölje, és meglátjuk, a közösség mit gondol róla: jár-e a státusz vagy sem. Ha jár, akkor pedig teljes helyett kerüljön be a jó cikkek számára fenntartott besorolási kategóriába. Ez sem bonyolítaná az eljárást, és nem igényelné a már besorolt cikkek felülvizsgálatát.

A másik megoldás a következőképp működne. Valaki, minőségi besorolástól függetlenül jelöl egy cikket, mert szerinte annak jár a "jó cikk" státusz. A közösség dönt. Ha valóban remek cikkről van szó, megkapja a jó cikk címet, de a minőségi besorolása nem változik. Persze itt elképzelhetőnek, sőt szükségesnek tartom egy minimális alsó határ kiszabását: minden jó cikk legyen legalább teljes besorolású, de ne csak jó cikk lehessen teljes vagy színvonalas! Vagyis a szócikk lenne teljes vagy színvonalas besorolású, és amellett jó cikk is.

Összefoglalva:

1. E két (vagy akár csak egy) besorolási kategória kivonása lehet, hogy objektivitást teremtene az adott kategórián belül, de az alsóbb kategóriákban nagy általánosításhoz vezetne.
2. A színvonalas és/vagy teljes kategóriába sorolt cikkek kapják meg a jó cikk státuszt, de a kategóriákba kerüléshez ne legyen feltétel a státusz birtoklása.
3. A státusz odaítélése a lehető legegyszerűbb eljáráson dőljön el, nincs szükség még egy kiemelési eljáráshoz hasonlóra.
4. A jó cikk cím legyen független a minőségi besorolástól, hasonlóan a WP:LEGJOBB címhez.

Jmagyar1993 ^vita 2013. július 15., 17:43 (CEST)

Szegény Tündi! :) Inkább menjünk vissza cikket írni... :) --B.Zsolt ^vita 2013. július 15., 21:58 (CEST)

Engem nem kell sajnálni, én meg vagyok Jó cikk nélkül. :) Inkább azokat sajnálom, akik "mernek nagyot álmodni" és egy halálkomplikált rendszert képzelnek el szakértői, műhelyi meg mit mittudoménmilyen szakmai ellenőrzéssel. Hajrá. - Tündi ^vita 2013. július 16., 09:29 (CEST)

Azért ez a jelenleg használt besorolási rendszer se olyan tökéletes és messze nem olyan szépen különülnek el egymástól. Az első négy kategória valóban jól elkülönül egymástól, de a "Jól használható", "teljes" és "színvonalas között alig van lényegi különbség. Amit feltüntet és úgy tűnik eltérés az valójában már alsóbb kategóriában elvárás volt (pl.:a teljesnél írt tagolás és bevezető). Nem csoda, hogy a jó szócikket csak úgy lehet ezzel egyeztetni ha több kategóriát érint. Nem tudom, hogy született ez a lista, de nekem úgy tűnik, mintha előre elhatározták volna hány fokozat van aztán utólag igyekeztek tartalommal kitölteni. Persze lehet hogy tévedek. --Szente ^vita 2013. július 16., 01:11 (CEST)

Első változat

Elkészítettem egy változatot, amiben reményeim szerint többek elképzelését sikerült megvalósítani. Annyit előrebocsátanék, hogy első nekifutásra egy alap verzió elindítása lenne a cél, amely egyben a fejlesztés alapjait is megveti. Kapásból egy teljesen kész rendszer elindítása tapasztalataim szerint részlet vitákba fulladna. Ha már működnek az alapok amúgy is nagyobb rálátásunk lesz az egész gyakorlati működésre.

Ami a meglévő cikk értékeléseket illeti átrágtam a dolgot és lehetőség szerint összedolgoztam vele, de olyan patent módon integrálni nem lehet a "jó szócikket" mint a "kiemeltet". Egyrészt azért, mert egy besorolásnál többet fed le. Másrészt igazságtalan lenne a kiemelttel példálózni, hiszen mint a "szócikkek szócikke" a legjobb kategória csak rá lett téve a lista tetejére, ami nem nagy kunszt, mert ez a legjobb. Ezzel szemben a jó szócikket az értékelési lista felső szakaszába kellene beilleszteni, de úgy hogy ne csak egy vékony réteg legyen. Ezek szerint a mostani javaslatban a jó szócikk minőségben lefedi a "Teljes" és "Színvonalas"-at.

Íme hát a javaslat. Helyesírásért elnézést, ha valaki akarja nyugodtan javítsa. Ne feledjük ez még csak egy terv. :) --Szente ^vita 2013. július 16., 00:36 (CEST)

Első olvasásra ugyan az vele a bajom, mint a kiemeléssel. Mi garantálja a cikk szakmai helyességét. Ha veszek egy rakás orvosi könyvet (Azért ezt hoztam fel, mert egy érzéken téma, amihez nem értek), összelapátolok belöle egy cikket, amelynek minden állítása forrással ellátott, attól még a cikk lehet ótvar rossz.

• Valahogy bele kéne venni, hogy a vonatkozó műhelynek támogatni kell?
• A tartalmi helyesség nem is cél?
• A teljességet csak olyanok tanúsíthassák, akik már valahogyan bizonyította, hogy az adott témához ért (hogyan?)

Robogos ^vita 2013. július 16., 09:02 (CEST)

A kritériumokkal egyetértek, viszont úgy gondolom, hogy az egy hét nagyon rövid idő. Ennyi idő alatt nem hiszem, hogy lesz három szerkesztő, aki tüzetesen végigolvasná (az elég hosszú) szócikket, ellenőrizve az egyes feltételek teljesülését. Mindezt a kiemelési eljáráson tapasztaltakra alapozom, ahol két hétbe is beletelhet, mire valaki ellátja a cikket tanúsítvánnyal. Ráadásul a jó szócikk címre valószínűleg több cikket jelölnek majd, mint kiemeltnek, így az ellenőrzési munka sokkal nagyobb lesz. Vagy tervben van egy, a kiemelési rendszerhez hasonló limitálás?

Továbbra is ellenzem viszont a két minősítési kategória kisajátítását, mivel ez nem biztosítja majd a hasonló minőségű szócikkek egyforma szintű besorolását. Értsd: hiába van egy cikk egy jó szócikk szintjén, nem lehet teljes vagy színvonalas, amíg nem indítják az eljáráson. Vagy ez a fajta egyenlőtlenség csak engem zavar?

Re:Robogos – A wikipédiában igazából nem is a helyesség a lényeg, hanem a forrásolhatóság. Vagyis elsődlegesen nem annak van helye a szócikkben, ami bizonyítottan helyes, hanem ami forrásolható. Furcsa, de ez van. Egy szakmai ellenőrzés pedig végképp nem férne bele a közösség kereteibe, nem lenne rá sem ember, sem pedig mód. Be kell érnünk azzal, hogy a cikk laikusok számára legyen minőségi. Jmagyar1993 ^vita 2013. július 16., 09:53 (CEST)

---

• Ha van az adott témakört felvállaló műhely, akkor az ottani tagok közül legalább 1 szerkesztő tanúsíthatja, hogy a cikk tartalma rendben van. Sőt, mivel itt tartalmi ellenőrzésről van szó, szerintem ezt a műhelyen belül kellene elvégezni, határidő nélkül. A Cikkértékelés is folyamatos (határidő nélküli) értékelést jelent, és ha a cikk értékelve van, azt az értékelést is fel lehet használni. Az ember megír egy cikket és szól 1-2 szerkesztőnek az adott műhelyben, akik átnézik a cikket, esetleg javítják. Ha ez lezárult, mehet a másik listába, ahol formai, helyesírási ellenőrzésen esik át.
• Az 1 hetes határidőt én is rövidnek érzem. Mi van, ha a határidő lejár és még nem tanúsította senki, hogy a fenti, formai szempontokból rendben van a cikk? "Elbukott" a kijelölésen? Szerintem akkor "bukjon el", ha jogos és komoly bírálatok érik a cikket, határidőtől függetlenül. A kiemelési eljárásnak is egyik hibája, hogy a jelölőnek vadásznia kell az emberekre, hogy olvassák át a cikket, és tanúsítsák, hogy megfelel a követelményeknek. misibacsi*^üzenet 2013. július 16., 13:10 (CEST)

Az 1 hetes határidőt félreértettétek. Az "minimum 1 hét", ami azt jelenti, hogy ha második nap össze jön a szükséges pozitív szavazás akkor az esetleges ellenszavazatok miatt várunk egy hetet. Lehet több is. A sima szavazásnak nincs felső időhatára a TMB-hez hasonlóan.

@Jmagyar1993: Korábban már írtam, sajnos a jelenlegi besorolási rendszer nem elég egyenletes. A "teljes" és "színvonalas" között nincs lényegi különbség (ha van akkor írd meg mik azok) a "jól használható"-tól is édes kevés választja el a teljest. Gyakorlatilag a jól használható követelményrendszere már olyan alapokat fektet le, ami 98%-ban lefedi a józan elvárást ettől a kategóriától. Azt kell, hogy mondjam a jelenlegi hét lépcsős értékelési rendszer felső szakasza nem elég jó. Az új rendszer pedig ne azért legyen sánta, mert a meglévő rosszhoz igazítjuk. --Szente ^vita 2013. július 16., 14:53 (CEST)

A színvonalas szócikk már minden követelménynek megfelel ahhoz, hogy kiemelt legyen, csupán még nem kapta meg a státuszt. A teljes szócikk kitér a szakmai kérdésekre is, míg a jól használható cikk ezt nem teszi meg. A felső szakasz kategóriái között valóban kevés, viszont határozottan megállapítható különbség van (talán a teljes és színvonalas az, ami között a határ nagyon keskeny). Azt nem értem, miért kellene a minősítési rendszerhez igazítani a jó cikk státuszt. Két teljesen különböző dologról van szó. Amondó vagyok, hagyjuk békén a minőségi besorolást, és attól függetlenül ítéljük oda a jó cikk státuszt. Ne különítsünk el teljes kategóriákat egy új státusznak. Jmagyar1993 ^vita 2013. július 16., 15:22 (CEST)

Az, hogy még nem kapta meg a státuszt az nem tartalmi (lényegi) és még nem is igazán formai különbség, csak bürokráciában van alatta.

A szaktémákat már a "jól használható" is lefedi részben két kategóriával előtte és a színvonalas se garantálja a teljes szakmai lefedettséget csak a tovább linkelést. "...A terület szakembere számára is használható...." Mivel azonban a jó szócikknél a laikus szempont az irányadó ez nem is igazán számít.

Nos igen én is azt mondtam, hogy a teljes és színvonalas nagyon egybe ér. Ezért lett volna ez egyenlő a jó szócikk státusszal.

Végül is én nagyon nem ragaszkodom ahhoz, hogy hogy a meglévő rendszerre próbáljuk összecsiszolni azt ami 1:1-be nem megy. Csak azért mentem el ebbe az irányba mert más felvetette. Én is amondó vagyok hagyjuk békén a minőségi besorolást, és attól függetlenül ítéljük oda a jó cikk státuszt. --Szente ^vita 2013. július 16., 15:40 (CEST)

@Robogos: Ahogy előttem írták. Jó lenne, de nincs rá esély, hogy gyakorlatban megvalósuljon. Ha később valahogy sikerül a kiemelteknél bevezetni egy ilyen rendszert akkor itt se lesz akadály. --Szente ^vita 2013. július 16., 15:04 (CEST)

Bár jó lenne figyelembe venni a műhelyek meglévő cikkértékeléseit is, de a tervezésnél vegyétek figyelembe, hogy

• a műhelyek többségének kapacitását meghaladja a hozzájuk tartozó szócikkek értékelése
• nem minden szócikk tartozik műhely alá -- EniPort  ^eszmecsere 2013. július 16., 15:49 (CEST)

A jelenlegi felállás szerint a műhelyértékeléssel való összeegyeztetés elvetve. Ha szükség lenne rá, akkor már működésbelépés után is bevezethető lesz utólag, de valóban most nem lényegi kérdés ez. De persze várunk még a további észrevételekre. --Szente ^vita 2013. július 16., 16:31 (CEST)

A feltételek között szerepel:

"Laikusoknak megfelelő mélységben a téma egészét teljességgel (tartalmi hiányok nélkül) lefedi"

Ha a szerkesztőtárs nem oroszlánja az adott témának, bizony ezt felelősséggel állítani bátorság. Kiemelési eljárásnál lehet olyannal találkozni, hogy a szerkesztőtársak "hitelbe" tanúsítanak (A cikk írója biztos, hogy tudja). Van olyan cikk, ahol a teljességet tanúsítók egyike sem tudja miről szól a cikk, de a jelölőnek elhitték, hogy teljes (nem szeretnék konfliktust, konkrétumot nem mondok), így ennek a kritériumnak nincs értelme (sem itt sem a kiemelésnél). Orvosi, műszeripari témában hány hozzáértőnk van aki felelősséggel tudja mondani, hogy a cikk teljes?

"Forrása megbízható és nem vitatott" Ki által nem vitatott? Az Index/Origó jó forrás? (Szinte minden témára van rovatuk Lejter Jakab szerkesztőtársuk is igen aktív).

Ami kimaradt: "Megfelel a Magyarországon aktuálisan érvényes törvényi szabályozásoknak"

Na ma morcosan keltem, ez lett belöle

Robogos ^vita 2013. július 17., 08:20 (CEST)

Jó reggelt! :)

A téma lefedése szöveget módosítottam. Valóban hiánytalan tartalomról még egy kiemelt szócikknél se beszélhetünk.

A forrásra már létezik egy jegyzetünk. A forrás nem attól megbízható, hogy még sohasem tévedett, mert nyilván olyan nincs hanem onnan, hogy a hátterében olyan cég vagy szervezet van, amely hírszolgáltatás szempontjából megbízható. Ezt is belinkeltem most a tervezetbe.

A törvényesség pedig evidencia. A wikin semmilyen formában egyetlen csonk szócikkbe se kerülhet olyan, ami a törvénybe ütköző (rágalmazás, jog vitás anyag és kép).

--Szente ^vita 2013. július 17., 14:50 (CEST)

A cikkértékeléssel való összehangolás kérdését ezek szerint félretettük, rendben. Végülis, ahogy Szente írta, ez a "jó cikk" esetleges bevezetése után is megtárgyalható. (És mint arra rámutattatok, magának a cikkértékelés jelenlegi szempontrendszerének a felülvizsgálatára is szükség lenne.) Csak azért gondoltam, hogy itt vetem fel a dolgot, mert szerintem az volna az ésszerű - ezt a véleményemet továbbra is fenntartom - ha a "jó cikk" státusz beépülne a cikkértékelésbe. És pedig azért gondolom, hogy ez volna ésszerű, mert - miről is van szó? - két minőségellenőrző rendszerről, amelyek külön-külön is hasonló szempontok szerint működnének. - mi indokolja, hogy két hasonló rendszert külön-külön, egymástól függetlenül működtessünk? Szerintem a "jó cikk" beépítése a cikkértékelésbe megkönnyítené, és nem utolsó sorban egy csipetnyivel objektívabbá is tenné a cikkértékelést. Az ez ellen felhozott érvekkel nem értek egyet, illetve szerintem nem állják meg a helyüket - na de ebbe most akkor nem megyek bele, tegyük félre a dolgot. -- sanyi4 (kontos) 2013. július 18., 23:09 (CEST)

Köszönöm megértésed. Valóban ezt majd több lépcsőben kell megoldani, mert a jelenlegi értékelő rendszeren, mindenképp csiszolni kell. Talán egyszerűbb lesz a kettőt közelítjük egymáshoz utólag ha lesz egyetértés, és nem utolsó sorban kialakul egy gyakorlati visszacsatolás. Azonban nem akarom, hogy a jó szócikk esetleges megszavazása ezen múljon majd. --Szente ^vita 2013. július 19., 00:49 (CEST)

Szavazás

Megpróbáltam életemben elsőként létrehozni a Wikipédia:Szavazás/Javaslatok/Jó szócikk státusz létrehozása szavazási javaslatot, hogy tovább léphessünk ezügyben, de nem látom, hogy megjelent volna a Wikipédia:Szavazás/Javaslatok javaslatok között. Én bénáztam el valami, vagy ez így működik a dolog?--Szente ^vita 2013. július 22., 23:30 (CEST)

Magától nem fog megjelenni ott, az oldal ugyanúgy működik mint bármely másik itt a Wikipédián, az allapot be kell szerkeszteni oda... --Joey ^{üzenj nekem} 2013. július 23., 13:03 (CEST)

Köszönöm a segítséget. --Szente ^vita 2013. július 23., 16:20 (CEST)

Na akkor a Wikipédia:Szavazás/Javaslatok#Jóváhagyom, hogy ez a szöveg szavazásra kerüljön javaslat megjelent és a szöveg jóváhagyásra vár. --Szente ^vita 2013. július 23., 12:40 (CEST)

A magyar nevek kiejtésének feltüntetése

Az enwikiben elég sok helyen látom, hogy az odatévedő olvasót IPA-jelek (jobb esetben hangfelvétel is) tájékoztatja a szócikk címének kiejtéséről. Pl. en:Tecumseh – az egyes írásjelek fölé tolva az egeret egy súgó is megjelenik az ejtésről, míg az en:Ferenc Puskás cikkben egy másik IPA-sablont használnak, ott nincs kiírás.

Arra gondoltam, hogy Naprendszerünkben mintegy hétmilliárd ember szenved abban a születési hiányosságban, hogy elég kevés fogalma van a magyar kiejtésről, és közülük sokan látogathatják a magyar Wikipédiát is. Mi pedig nemcsak a magyar anyanyelvűek felé terjeszthetjük a tudást és a kultúrát, hanem a külföldieknek is segíthetünk (ami meggyőződésem szerint jó Magyarországnak).

Mit szóltok ahhoz, hogy kezdjük szisztematikusan feltüntetni ezeket a jeleket a huwikiben az idelátogató külföldiek kedvéért? Sajnos én magam kevésbé értek hozzá, de gondolom, nem olyan nehéz megtanulni, hiszen a magyar betűk véges sok hangértékkel bírnak, és nem olyan nehéz akár bottal beírni se, mivel a magyar elég fonetikus nyelv. (Kivéve, ahol a natív beszélők sem igazán tudják, hogy kéne ejteni, pl. Konkoly-Thege Miklós esetén, akit hallottam már Konkojnak és Konkolinak is.)

Elképzelés

• Kezdjük el feltüntetni a jeleket kezdetben a személy- és földrajzi nevekről szóló cikkekben.
• Ha van vállalkozó, lehetne hozzájuk hangzó anyagot is mellékelni. Ez sajnos elég sok munka, minden nevet fel kell olvasni, .ogg formátumba alakítani, feltölteni a Commonsba és belinkelni.
• Ha működik a dolog, ki lehet terjeszteni más cikkekre is, illetve bottal áttölteni más wikikbe a kiejtést, ahol még nincs feltüntetve.

Kérdések

• Elsőként persze, hogy látjátok-e értelmét, és van-e, aki még részt is venne benne.
• Lehet-e bottal automatizálni ezt a folyamatot, azaz van-e algoritmus, amely a leírt magyar neveket IPA-jelekké alakítja?
• Tudja-e kezelni egy ilyen algoritmus a kivételeket, vagy legalább észrevenni őket, hogy külön törődést igényelnek, és egyáltalán mik a kivételek?
  • részlegesen hasonuló szavak (pl. menj, hagyjuk)
  • szó végi h (hol ejtendő, hol nem)
  • hagyományos írásmód keretébe tartozó családnevek (Dessewffy, Ponori-Thewrewk, Batthyány)
  • idegen eredetű nevek
  • kimaradt valami?

Lásd még

• IPA magyar nyelvre
• en:Template:IPAc-en
• en:Template:IPA-hu
• en:Help:IPA for Hungarian

Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. július 20., 11:00 (CEST)

Kezdésnek nem tudnád ezt kiolvasni más wikipédiákból és alkalmazni a magyarra is? Esetleg nem lehetne ezt is már egyből a Wikidatába felvinni? --B.Zsolt ^vita 2013. július 20., 22:35 (CEST)

Egyetértek B.Zsolttal abban, hogy ennek az információnak a Wikidatában lenne a legjobb helye, hogy más Wikipédiák is könnyen fel tudják használni. Egyébként is úgy képzelem, hogy az IPA-átírásokra sokkal inkább a nem magyar Wikipédiákban van szükség, hiszen aki a magyar WP-t olvassa, az feltehetőleg tisztában van a nevek túlnyomó részének kiejtésével. Végül még azt fűzném hozzá, hogy szerintem ezerszer értékesebb egy hangfelvétel, mint egy IPA-átírás, amit az emberek nagy része nem tud kiolvasni. Malatinszky ^vita 2013. július 21., 14:45 (CEST)

Próbaképpen feltöltöttem néhány hangmintát (Dessewffy, Batthyány, Orbán, Gyurcsány, Bajnai). A hangfelvételeket a telefonommal csináltam, az .ogg formátumra konvertáláshoz pedig a media.io lapot használtam. Ha az ember már kitalálta az egyes lépések hatékony sorrendjét, akkor nem tart olyan hosszú ideig. (Bajnai például négy és fél percbe telt onnan, hogy kitaláltam, hogy ez lesz a következő felvétel, odáig, hogy a cikkbe illesztett hangfelvételt visszajátszottam.) Jó lenne, ha mások is feltöltenének egy-két nevet, hogy ne az én hangom domináljon (meg persze mert többen több hangfelvételt tudunk csinálni. Az is nagyon jó lenne, ha a különböző releváns infoboxokba bekerülne egy „kiejtés” mező is, hogy az infoboxnak része lehessen a hangfelvétel. Malatinszky ^vita 2013. július 21., 17:00 (CEST)

A googel elég szépen olvas fel több nyelven is! Biztosan szükség van az .ogg fájlokra is? --B.Zsolt ^vita 2013. július 21., 18:03 (CEST)

Tényleg elég szépen olvas fel a googel. (A kis hangszóróra kell kattintani a bal oldali téglalap sarkában.) Malatinszky ^vita 2013. július 21., 18:59 (CEST)

Na, ezt felejtsük el! --Pagony^foxhole 2013. július 21., 19:24 (CEST)

Egyik általad beírt nevet sem találta el! Mentségére legyen mondva, hogy ezeket élő magyar ember sem tudja mindig helyesen kiejteni, mert nem szabályosak. Egyébként más szövegeknél tényleg elég jó. Az a kérdés, hogyan lehetne ezt beilleszteni a Wikipédiába. --Wikizoli ^vita 2013. július 21., 19:23 (CEST)

Nyilván direkt szivattam a gépet ezekkel a nevekkel, de a Széchenyit például helyesen ejti, és persze a keresztnevek is mind jók. Mi több, határozottan az a benyomása az embernek, hogy anyanyelvi magyar beszélőt hall. Ha a programot be tudnánk építeni a Wikipédiába, akkor ezeket a hibákat könnyen át lehetne hidalni azzal, hogy megsúgjuk a gépnek, hogy a Cházárt Császárnak kell mondani. --Malatinszky ^vita 2013. július 21., 19:39 (CEST)

A hanganyag a legjobb, csak nagyon sok munka. Bár talán lehetne gondolkodni az automatizálás lehetőségein. A Wikidata az én fejemben is megfordult, csak az a gondom vele, hogy a kiejtés is országfüggő/nyelvfüggő tud lenni. Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. július 31., 11:07 (CEST)

Holokauszttagadás

Holokauszttagadás (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

A "Holokauszttagadás" cikk két éve változatlanul van hagyva, annak ellenére hogy sérti az alapelveket. Tekintve hogy létezik egy Wikipédia-klón ami csak az antiszemita propagandát hangoztatja (hu.metapedia.org), a helyreállítása és védelme fontos szempont lenne. - Harg ~2013.08.02. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80.98.186.184 (vitalap | szerkesztései) 2013. augusztus 2., 03:25‎ (CEST)

Rajta! Szerkessz bátran! --Wikizoli ^vita 2013. augusztus 2., 08:37 (CEST)

Elindult a szavazás a "jó szócikk" státusz létrehozásáról

Az egyeztetések lezárása után elindult a szavazás a "jó szócikk" státusz létrehozásáról. A nagyobb Wikipédiák többségén már létezik ez a kategória. Nálunk is már évek óta visszatérő téma volt, most végre eljutott a szavazási fázisig. --Szente ^vita 2013. augusztus 5., 01:46 (CEST)

Értesítések

Sziasztok,

a Wikimédia Alapítvány hamarosan bekapcsolja az új értesítési rendszert az összes Wikipédián. A rendszer a lap tetején jelzi az új értesítések számát, onnan egy legördülő menüben lenyithatóak, a modern felhasználói felületeknél (Google, Facebook, Linkedin, Quora stb. stb.) megszokott módon. Az értesítés oka lehet egy másik felhasználó által küldött üzenet is, de sok minden más is (valaki visszállította egy szerkesztésedet, vagy linkelt egy általad írt szócikkre, vagy megköszönte egy szerkesztésedet, stb). Akár a saját segédeszközeink is tudnak majd egyedi értesítéseket küldeni.

Amit viszonylag sürgősen el kéne dönteni, az az, hogy az első hullámban (aug. 20) vagy a másodikban (szept. 17) szeretnénk megkapni az újdonságokat. Az első hullám azt jelentené, hogy segítünk a tesztelésben - nagyobb esélye lesz, hogy a rendszer valamilyen problémát okoz, viszont nagyobb beleszólásunk is lesz abba, hogy mit tekintenek hibának, és azt hogyan javítsák ki. Én ezt az opciót javasolnám, de csak 2-3 napunk van eldönteni, úgyhogy kérlek, szóljatok hozzá minél hamarabb.

--Tgr^vita 2013. augusztus 13., 20:19 (CEST)

Jó lenne minél hamarabb kipróbálni. --Rlevente ^üzenet 2013. augusztus 13., 22:48 (CEST)

Szerintem is menjen mihamarabb... - Gaja  ✉ 2013. augusztus 13., 22:53 (CEST)

+1 – Samat ^{üzenetrögzítő} 2013. augusztus 14., 05:43 (CEST)

+1 – Jöhet az első hullámban. A legtöbb szoftverhiba nálam jelentkezni szokott, és szeretem magam abba az illúzióba ringatni, hogy beleszólásom van egynémely dolog alakulásába. misibacsi*^üzenet 2013. augusztus 14., 19:03 (CEST)

+1 --áкos9702 ^posta 2013. augusztus 14., 19:52 (CEST)

Én ezt már láttam an angol Wikipédián, de nem működött jól nekem. Nem jeleztem sehol. Nekem mindegy, hogy melyik hullámban csatlakozik a magyar Wikipédia. – b_jonas 2013. augusztus 15., 21:32 (CEST)

+1 - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2013. augusztus 15., 21:42 (CEST)

Legyen. OsvátA ^Palackposta 2013. augusztus 15., 21:54 (CEST)

+1 Csapjunk bele minél előbb. :) --Szente ^vita 2013. augusztus 16., 11:17 (CEST)

Ország infobox

Sziasztok! Az Ország infobox sablonba valaki, aki ért a sablonszerkesztéshez betenné a Gini indexre vonatkozó adatokat? Kellene a Csehország szócikkhez. Köszönöm előre is. --Ksanyi ^vita 2013. augusztus 14., 21:12 (CEST)

Így jó? Gini-index és Gini-index év paraméterrel, de nem tudom, kell-e az év, és kell-e pl. Gini-index rangsorban vagy Gini-index kategória, mint a HDI-re. Oliv0 ^vita 2013. augusztus 19., 07:32 (CEST)

Szia! Köszönöm szépen. Egyellőre csak ezekre van infóm, de nem lenne jobb, ha meglenne minden egy körben? Ami megvan, azt köszönöm szépen. --Ksanyi ^vita 2013. augusztus 20., 18:32 (CEST)

Minden infó megadható a Gini-index paraméterben. A Gini-index év paraméterre is csak akkor van szükség, ha a bal oldali oszlopban kéred az évet, mint a HDI esetében (Gini-index (2012) : 24,9). Egyébként a vastag (2012) sima (2012) lehetne mind a kettőben. Oliv0 ^vita 2013. augusztus 21., 08:27 (CEST)

A Wikipédia vezetőinek figyelmébe

Felvetném

Hogy a blokkolás nagyon rosz és csak végső megoldás lehet. Rengeteg hasznos büntit lehetne kiszabni: cikkek beforrásolása, formai javítása, csonk ckkek befejezése, stb. Magam sokszor javítok, de ez roppant kevés. Az illetékes körökben megfontolásra ajánlom. Üdvözlettel:Lji1942vita 2013. augusztus 23., 16:31 (CEST)

A Wikitanács tagjaként megfontolom a javaslatot. Szalakóta ^vita 2013. augusztus 24., 23:01 (CEST)

Archiválás a figyelőlistán +információ

Nem tudom mit gondoltok, de a de.wiki-n látom, hogy ott egy archiválási jelentés a figyelőlistán kiegészül az utolsó módosító neve és a módosítás dátuma adatokkal. Szerintetek nem lehetne hasznos nálunk is?

Wikipedia Diskussion:Redaktion Biologie‎; 04:02 . . (-3.358)‎ . . ‎ArchivBot (Diskussion | Beiträge)‎ (1 Abschnitt nach Wikipedia Diskussion:Redaktion Biologie/Archiv/August 2013 archiviert - letzte Bearbeitung: Lómelinde (23.08.2013 17:13:00))

Fauvirt ^vita 2013. augusztus 25., 15:06 (CEST)

Pályázás saját Wikipédia-fejlesztő/jobbító ötleteid megvalósításához

Ha lenne a Wikimédia Magyarország Egyesületnek itt a wikin külön pályázati oldala, ahol egy gombnyomással lehetne gyártani egy formalapot, ahol csak kitölteni kell a szakaszokat, használnátok?

Van itt olyan, aki valamilyen wikis ötletét csak forráshiány (vagy mert nem tud vagy nem akar rá saját pénzből költeni) miatt nem indította el eddig?

Fontos tudni, hogy az egyesület támogatni tud csak ötleteket, nem pedig végrehajtani (főleg nem gondolatátvitel útján) így a behajigált ötleteknek nem sok haszna lesz, csak azoknak, amelyek kezdeményezői hajlandóak végig is vinni azt.

Példa: XY ír emailt az adott múzeumnak/önkormányzatnak, hogy szeretne Wikis QR kódokat (lásd: QRpedia) kirakni a kiállító művészekről/helyi műemlékek falán. Ha pozitívan válaszolnak, akkor rákkatint a gombra és pályázik mindenféle támogatásra (pl az egyesületi irodát használni tárgyalónak, utazási költségtérítésre, stb.) illetve természetesen a kódok kinyomtatására, a táblák legyártására, stb.

PS: Az egyesület szívesen írna emaileket minden múzeumnak és műemlékkel ellátott önkormányzatnak, hogy mindent pakoljanak fel a wikire és hadd tegyünk ki mindenre QR kódot, ami az adott festő/műemlék/egyéb wikis cikkére mutat, épp csak senki sincs, aki ezekkel a pozitív válasz esetén fizikailag (tehát offline) foglalkozni tudna kapacitáshiány miatt. Persze ha van(nak olyanok), aki(k)nek lenne kedve tárgyalni az egyesület (és közvetve a Magyar Wikipédia) nevében... :) --Vince ^blabla :-) 2013. augusztus 28., 08:45 (CEST)

 támogatom mindenképpen, hogy a pályázatok (akár egyszerű utazási/szállás támogatások wikitalik, wikitáborok esetén) egyszerűen könnyen megtalálhatóak, értelemszerűen kitölthetőek legyenek, tisztázva a feltételeket is, ha vannak, a Vince által leírtak mentén.

Ellenben arra fölhívnám a figyelemet, hogy egy fecske nem csinál nyarat... pl. az említett QR-kódolás háttéranyagainak feltöltése nem hárítható át az intézményekre, ezért az önkéntes munka műhelyesítését elősegítő projekteket részesíteném előbb előnyben, hogy ne fövenyre építkezzenek ezek a projektek és cselekvőképesség hiányában elhaljanak... az legalább annyira - ha nem jobban - dehonesztáló lehet a közösségre, mint a beszólogatások. Fauvirt ^vita 2013. augusztus 28., 12:15 (CEST)

Hagy egészítsem ki Fauvirt gondolatait. Egy QR projekt legfontosabb része a folyamatos magos szintű minőségbiztosítás. Attól a pillanattól, hogy a QR kódok kikerülnek valahová, a Wikipédia felelőssége a meghivatkozott lapok minősége, pontossága a folyamatos és kitartó járőrözés. A partnerek bizalmával nem lehet visszaélni. Én jelenleg 2 műhelyt (a Növények műhelyét és a Miskolc műhelyt) tartok képesnek, hogy megfelelő minőségbiztosítási hátteret adjon egy QR projekthez. Na meg a Labdarúgásműhelyt, de a focisták és futballbírók homlokára mégsem lehet QR-kódot ragasztani.– Texaner ^vita 2013. augusztus 28., 16:01 (CEST)