Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)/Archív58

---

« előző

53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63

következő »

A nap képének függetlenítése a Commonstól

Hasonló címmel indítottam el szavazási javaslatomat február végén, azonban felmerült, hogy inkább itt kellene megvitatni a részleteket.

A lényeg, hogy a Commonsból áthozott képlistát saját igényeink szerint megváltoztathatnánk, s erről mindig előzetesen döntenénk – hasonlóan a kezdőlapi kiemelt szócikkek sorrendjének megállapításához.

Kérdés: valaki hozzáértő admin elvállalná-e a nap képének jelölésére szolgáló lapok létrehozását? – Gregorius P. ^vita 2010. március 13., 19:59 (CET)

A listát egy bot (többnyire Samatbot) generálja a Commons megfelelő allapjaiból. Technikai akadálya nincs az átírásuknak. --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. március 13., 20:38 (CET)

•  támogatom: lenne végre értelme a kiemelt képek megszavazásának. OsvátA ^Palackposta 2010. március 13., 21:23 (CET)
•  támogatom az ötletet. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. március 13., 21:26 (CET)
•  támogatom – És sokkal több értékelhető kép is érkezne akkor, ha van az esély arra, hogy a WP-n esetleg kezdőlapi kép is lehetne! Ogodej ^vitalap 2010. március 13., 21:36 (CET)
•  támogatom - Jó az ötlet, kicsit felpörögne ez a része is, és tényleg időnként olyan képek kerülnek a címlapra, amit nyugodtan ki lehetne cserélni egy sokkal jobb témára, házunk tájáról szemezgetve.– Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. március 14., 12:22 (CET)

Nevezetességi irányelv, arisztokrata nők

Nem tudom, készült-e már ilyen, mindenesetre én csináltam egyet, természetesen csak javaslat, szavazni majd később kell. Bele lehet firkálni és a vitalapon vitázni.

User:Perfectmiss/Nevezetességi irányelv (arisztokrata nők a 20. századig) - javasalat

– Perfectmiss^{ide írj!} 2010. március 14., 10:37 (CET)

Ahhoz képest, hogy milyen késhegyre menő vita volt a témában, egyelőre csak egy anonnal vitatkozok a vitalapon... Már senkit se érdekel a téma? – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. március 15., 19:09 (CET)

1848-1849

Azt javaslom, mint a műhely jelenlegi gondozója, talán állíthatom ezt magamról, hogy az összes 1848-49-es szócikkben meg kellene változtatni az úgymond "zászlókat" a tábornokok mellett. Vagyis a magyar tisztek kapjanak hagyományos farkasfogas zászlót, az osztrákok fekete-sárga zászlót. A többi nemzetég alighanem stimmel, de ezt még nem tudtam megnézni. Javaslatokat várok.Stegmayer65 ^vita 2010. március 15., 18:57 (CET)

A magyar zászló története

Az angol Wikipédiában bukkantam a következő érdekes szócikkre: Nemzeti zászlók idővonala, mely kb 100 ország nemzeti zászlóinak mini-történetét tartalmazza.

http://en.wikipedia.org/wiki/Timeline_of_national_flags

Meglepetéssel tapasztaltam hogy a magyar zászló "idővonala" hiányzik, még a Discussion rovatban sincs semmilyen bejegyzés erről a témáról. A magyar Wikiben rákeresve kiderült hogy itt sincs ilyen szócikk. Javaslatom, hogy valaki - aki nálam tájékozottabb e témában - írjon egy szócikket erről, esetleg nyissanak vitát. Szivesen leforditom, ha szükséges, habár wikipédia szerkesztésben teljesen kezdő vagyok. - Kereso 07 ^vita 2010. március 22., 19:37 (CET)

Szia

A hasonló kéréseket a kért cikkek oldalán listázzuk.

– Winston ^vita 2010. március 22., 19:56 (CET)

Magyar történelmi zászlósor cikk miről szól?– Thn77 ^vita 2010. március 24., 10:28 (CET)

Majd meg kell kérdeznünk az angol témagazdáktól, hogy a mintázott pajzsok odatehetők-e, mert nálunk elég sokáig inkább csak pajzsokon tűnt fel a királyi család jele, mint az ország jelképe. - Orion 8 ^vita 2010. március 24., 23:34 (CET)

Rákérdezés szerkesztői allapokra

A kocsmafali hírek szekcióból hoztam át December ^vita 2010. március 26., 12:54 (CET)
Drága kollégák! Egy megbeszélés utóéleteként szerkesztői allapokon ragadt cikkeket keresgélek. Amelyekből már van élesített változat, és láthatóan régóta nem szerkesztették, telán el is feledkeztetek róluk, azoknál rákérdezek, hogy akartok-e még foglalkozni vele. Ha már nem akartok, javaslatot teszek a törlésükre. Ha egy-két héten belül nem válaszoltok (tehát nem vagytok már aktívak, tehát kerülitek a Wikipédiát messziről, tehát ezt sem olvassátok) azokat egy-két hét múlva én magam vetem fel törlésre. Minden törlés helyreállítható. Ha nincs élesített változat, akkor belekerülnek (kérdés nélkül) a szócikkinkubátor kategóriába. Kérlek viseljétek baráti érdeklődésemet nagy türelemmel, ahogy egy klasszikus internetes mémben szerepel: "a pap jó ember, kérem ne bántsák!". Ja, és miért csinálom? Mert a szerkesztés alatt álló aloldalak befigyelnek a mi hivatkozik erre listába, elfedik egyes szócikkek árvaságát, az átirányításokra mutató linkeket azokban is javítani kell, és ha már senki nem foglalkozik velük akkor csak felesleges pluszmunka. Amúgy nálam is van néhány tetszhalott szócikk, de számontartom őket. Köszönöm a figyelmet, további jó munkát, szevasztok December ^vita 2010. március 6., 09:13 (CET)

Első reakciók

Első reakciók

A törlésnek nem látom értelmét (kinek ártanak?); a mi hivatozik erre oldal szűrhető névtér szerint; az árva lapos oldalra van adatbázis lekérdezés, az is biztos szűrhet névtérre; az átirányításokra mutató linkeket nem kell javítani, ha nem helyesírási átirányítások. --Dami ^vita 2010. március 6., 12:04 (CET)

Dami+1. Nem hiszem, hogy korrekt lenne a szerkesztők által létrehozott allapok törlése. Ez ugyanúgy az ő 'tulajdunuk', mint a júzerlapjuk. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. március 6., 12:31 (CET)

December, ha találsz olyan allapos cikket ami jobb annál, ami most kinn van szócikk névtérben, akkor először kérdezd meg a szerkesztőt, hogy azt ki lehet-e rakni, ha igen, akkor szólj egy adminnak, hogy olvassza össze a lapotöriket! – OrsolyaVirág^HardCandy 2010. március 6., 13:52 (CET)

Egyáltalán senkinek semmilyen allapját ne töröljük. Kivinni névtérbe lehet, átszerkeszteni, törölni nem. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. március 6., 14:05 (CET)

Ha az allap gazdája nem elérhető, és az allap tartalma értékes, a vitalapján elhelyezett értesítéssel együtt simán felhasználható. Ilyenkor viszont a laptörténet megmaradása érdekében mozgatással vigyük szerintem. Az utána maradt linket nem kell törölni. Bennó^fogadó 2010. március 6., 14:09 (CET)

Ha hosszabb ideig nem lennék jelen a Wikin, (mert mondjuk sokminden közbejött) és mikor visszajövök és az a tény fogad, hogy az allapjaimat törölték, mert mondjuk 3 hónapig rá se néztem, biztos morcos lennék. A szerkesztő valószínűleg azért rakta allapra a dolgait, mert értékesnek tartja, dolgozni akar rajta. Ha nem kell neki majd szól hogy töröljük, ne döntsünk helyette. Tényleg nem zavarnak senkit. Szasza ^post 2010. március 6., 14:14 (CET)

És egyébként morcos lennél, ha mondjuk 3 év után néznél rá, vagy akár 5 év? Elég nagy idő az szerintem. Szajci ^reci 2010. március 6., 14:56 (CET)

NE töröljünk semmiféle allapot. Ez a javaslatom. Mehet akár szavazásra is, mert látom, lassan belegabalyodunk. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. március 6., 14:25 (CET)

Törlés helyett kiürítés/kommentbe tétel? A célnak ugyanúgy megfelel, de a tulajdonos maga is vissza tudja állítani. --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. március 6., 17:26 (CET)

Most jutott eszembe: December, NEM rakhatsz rá a szerkesztői allapokra azonnali sablont a Wikipédia:Szerkesztői lap szerint! Az más kérdés, hogy én sem örülök annak, hogy évek óta allapokon állnak cikkek, viszont útmutatóval szembe sem mehetünk. Kérdezd meg őket, ha beleegyeznek akkor OK a törlés. – OrsolyaVirág^HardCandy 2010. március 7., 17:03 (CET)

eLVe, Szasza, én a javaslatotokat megalapozatlannak tartom, Damiéval együtt. Kéretik bekukkantani ide, de röviden itt is megismétlem: azokat az allapokat, amiket tulajuk létrehozott, vagyis átmásolta az angol cikket, majd elment a kedve az egésztől, ÉS évek óta rá sem nézett: törölni KELL. (Idegennyelvű szöveg miegymás.) Azokat, amelyek nagyobb részben le vannak fordítva, össze kell vetni a szócikknévtérben esetlegesen meglévő azonos nevű cikkel, és a felhasználhatót felhasználni belőle. Majd, HA A SZERKESZTŐ ÉVEK ÓTA rá sem nézett, akkor a félig kész cikket törölni. Ha egy kész cikk van a szerkesztői allapon, akkor ellenőrizzük: át tette-e már névtérbe, és csak elfelejtette töröltetni? majd AMENNYIBEN MÁR ÉVEK ÓTA RÁ SEM NÉZETT akkor töröljük. Minden ilyenben abból kell kiindulni, hogy ha valaki pl. 2007 novemberében áttöltötte az angolt és nem csinált vele semmit/félig megcsinálta, ha ma visszajönne, akkor nem azt folytatná, hanem a jelenleg, 2010-ben meglévő szöveget töltené le. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. március 7., 17:12 (CET)

Jó, rendben, meg vagyok győzve. Szasza ^post 2010. március 7., 17:30 (CET)

Mi lenne, ha törölve lenne az allap, de ugyanakkor üzenet menne a tulajnak, hogy hol kérheti a visszaállítást. Ha újra bejelentkezik, akkor rögtön látja az üzenetet, és eldöntheti, mit akar. De amúgy felőlem elférnek ezek az allapok. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. március 7., 17:33 (CET) (Szerkesztési ütközés után)

Naná, a vitalapján jeleznünk kell. De minden ilyen cselekményt az aün kell kérni. De hangsúlyozom még egyszer: azokról az elfekvő 20 oldalakról beszélünk, amihez már évek óta nem nyúlt a gazdája. Az aktív, vagy egy-két hónapja nem bolygatott allapok tabunak minősülnek. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. március 7., 17:39 (CET)

Abszolút nem értem az egész problémát a törlés körül. Egyrészt ha gazdátlan a lap, mert jó ideje (hónapok óta) elhagyatott, akkor egy udvarias kérdés után minden további nélkül át lehet mozgatni. Ha átmozgattuk, akkor ugyebár csak egy redir marad utána, amit illik meghagyni, hogy a szerző is értesüljön a történtekről.

Ha meg nem mozgatással kerül a helyére, akkor eltűnik a laptörténet. Miért is kne úgy csinálni? Bennó^fogadó 2010. március 7., 17:37 (CET)

Még mindig nem győzött meg senki, hogy az elhagyott allap törlése bármilyen előnnyel járna vagy kiküszöbölhetetlen hátrányt szüntetne meg. Az anyag felhasználásának van értelme, de törlésének nem sok. --Dami ^vita 2010. március 7., 18:44 (CET)

Privát vélemény: nekem vannak allapon félbehagyott cikkeim. Be fogom fejezni őket, ha nem is mostanában, de előbb-utóbb biztosan. Akkor teszem ki szócikknévtérbe, ha én késznek érzem, ki szeretném adni a kezemből. Addig pedig várjatok türelemmel, akkor is, ha már most is jobb, mint az éles cikk. Samat ^{üzenetrögzítő} 2010. március 7., 19:22 (CET)

Imádom, hogy mindenki ilyen figyelmesen olvas. Samatom: fentebb kizárólag az ELHAGYOTT allapokról társalgunk. Az csak természetes, hogy aktív szerkesztők allapjaival nem csinálunk semmit az ő tudtukon és beleegyezésükön kívül. A Kategória:Szócikkinkubátor elhelyezése még talán nem magánlaksértés, segít figyelemmel kísérni, hogy mi készül hol. :) Bennó^fogadó 2010. március 7., 19:25 (CET)

Azt hiszed, hogy volt időm végigolvasni a fentieket? :P Samat ^{üzenetrögzítő} 2010. március 7., 20:42 (CET)

Néha nekem is az az érzésem, hogy write only üzemmódban mennek itt a hozzászólások :) December ^vita 2010. március 7., 22:33 (CET)

Ez a megérzésed nem a véletlen műve... Bennó^fogadó 2010. március 7., 22:54 (CET)

 

Ezekről van szó

Eddig 60 elhagyatott szerkesztői aloldalt gyűjtöttem ki, 15-en válaszoltak/töröltek, 45-tel lassan egy hónapja nincs változás. Elkezdhetünk gondolkozni mi legyen velük. Háromféle elhagyatott szerkesztői allap van:

1. Azok, amik szócikknek indultak, aztán a szerkesztés abbamaradt, de már van hasonló témában cikk
2. Azok, amik szócikknek indultak, befejezetlenül ülnek a szerkesztői névtérben, és nincs abban a témában szócikk
3. Azok a szerkesztői aloldalak, amik nem szócikkek, hanem valamiféle segédletek, vagy próbálkozások pl. linkgyűjtemények a szerkesztőnek magának, sablonátalakítási kísérlet, ilyesmi (például ilyen)

Az 1-es típusú allapok közül van, amelyik megegyezik az "éles" változattal, van, amelyik nem. Voltaképpen mindegy milyen a minősége, ha a vitalapon hagyott üzenetre és az e-mailre sem reagált a szerkesztő, valószínűleg nem lesz rendezve a sorsa. Javaslatom, hogy:

a; akinek lehetett e-mailt is küldeni, és egy hónap múlva sem jött érte, azokat dobjuk fel törlési megbeszélésre. Ám hogy megmaradási döntés esetén is érdemi előrelépés történjék, javaslom, hogy a megmaradásra szavazók közül valaki vegye át a saját allapjára további kidolgozás, vagy a meglévőbe való bedolgozás céljából. Ha kell, módosítsuk a törlési irányelveket egy ilyen kitétellel (ennek a javaslattételi és szavazási protokoll szerinti végigvitelét vállalom).

b; akiknek nem lehetett e-mailt küldeni, vagy a vitalapjukon sem lehetett szólni (mert vagy nem adtak meg e-mail címet, vagy blokkolva lettek, vagy már kinyilvánították, hogy elhagyták a Wikipédiát), azoknál várjunk két hónapot, majd úgy kerüljenek törlési megbeszélésre a cikkek.

A 2-es típusú allapokat minden esetben beletettem a szócikkinkubátor kategóriába, soknál jelezve azt is, mikor volt az utolsó érdemi szerkesztés. Ilyen esetekben nem kérdeztem rá a szerkesztőnél, úgy tekintettem, hogy folyamatban lévő szerkesztésről van szó. Ezekből még bármi lehet, de tudni kell, hogy 2006-os szócikkinkubátoros cikk is van olyan szerkesztőtől, aki cirka akkor is járt itt utoljára. Azt javaslom, hogy egy évnél régebben szerkesztett oldalak esetében kérdezzünk rá a szerkesztőre, és ha egy hónap alatt nem válaszol, akkor menjenek ezek is törlési szavazásra oly módon, mint fentebb jelöltem: a megmaradásra szavazók közül valakinek át kell vennie az allapot a saját userlapjára.

A 3-as típusú allapoknál volt, hogy szóltam a szerkesztőnek, volt, hogy nem. Ne feledjük, hogy a Wikipédia nem ingyentárhely, tehát mondjuk egy két éve itt dekkoló, elemeire szedett lengyel nyelvű sablonra nem nagyon van szükség. Ebben az esetben is legyen szólás, aztán egy hónap múlva törlési javaslat azzal a különbséggel, hogy itt nem kell átvenni senkinek az allapot, egyszerűen csak töröljük.

Minden esetben a törlési protokoll során ismertetjük az előzményeket, tehát hogy kié, mié volt az allap, mióta áll ott, mikor módosították, mikor szólt neki valaki, mennyi ideje nem válaszolt stb.

Kérlek, ha válaszoltok, javasoltok valamit, legyetek képbe miről van szó, ne úgy, mint egy hónapja, hogy a többség el sem olvasta a felvetést. Nézegessétek milyen oldalakról van szó: Szerkesztő:December/Allapcikkek. Kösz, szevasztok December ^vita 2010. március 24., 09:20 (CET)

Milyen ügyesen indultál neki ennek a feladatnak, úgy száll most ki az "ERŐ" belőled. Törlési szavazás? Vajon magadban megtippelnéd a felvetődő érveket? Segítségül kérlek tanulmányozd a fenti, narancssárga keretbe zárt, siketek beszélgetéséhez hasonlító folyamatot. Az egész kérdés kb. négy embernek a szívügye, a többi csak véleményt mond... Megnézted egyáltalán az allapomat? Ahol ezek az oldalak egy külön fejezetben jelennek meg, a Te eredeti elképzeléseiddel nagyon is összhangban?

Persze, szerkessz bátran. Üdv, – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. március 26., 13:07 (CET)

Egy példa: Szerkesztő:Beginner 25/hibjav. A szerkesztő kb. 3 éve nem járt erre egyáltalán, hátrahagyva ezt az allapot. kb. 90%-a angolul van, a mai verzió már biztosan nem így néz ki. Ha ma meg akarná csinálni, úgyis a mai változatot töltené át, és abból kezdene dolgozni. Dami, eLVe, kérdezem: minek is kell ez a magyar Wikipédiába tartalomként? – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. március 26., 14:31 (CET)

Ez (vagy ilyen) nyilván nem kell. De ez csak a kérdés feltevésétől függ. Mert a másik oldalról ez akkor is valakié. Ennyi erővel a júzerlapját is lehetne törölni, lévén nincs itt. De hogy ne tűnjek helybőlkekec tahónak, azok közt vagyok, akik követem December kolléga munkáját és a gyűjteményes allapját is sokszor megnéztem és minden tiszteletem, hogy el bír ezzel bíbelődni, tényleg. De hogy nem fogom végignézni az összes odakerült allapot, az is biztos, ha meg törlésire mennek, nagy ívben fogom addig azt is kerülni. Ez 60 lap. Most ettől miben lép előre a WP? • (Egyébként már magammal sem értek egyek... :-) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. március 26., 15:12 (CET)

Country-műhely

Sziasztok! Szeretném elindítani a Country-műhelyt! Ez egy nagyon friss kezdeményezés, így a leendő tagok száma egyelőre kettő, de szépen lassan gyarapszik ez a szám. Szeretnék segítséget kérni a műhely lapjának megszerkesztéséhez! Továbbá a véleményetekre is kíváncsi vagyok a műhellyel kapcsolatban! - David ^Panaszkönyv 2010. március 29., 06:02 (CEST)

Én nem igazán látom értelmét a Zeneműhely mellett egy külön Countryműhely indításának. Szerintem, ha le akarjátok „papírozni”, hogy van ilyen is inkább egy munkacsoportot alakítsatok az átfogóbb zeneműhelyen belül, hiszen azok a szabályok és témák, amik mellett mozogtok le vannak már fedve azáltal. Pilgab ^üzenet 2010. március 29., 08:44 (CEST)

Teljesen egyetértek Pilgabbal. Szajci ^reci 2010. március 29., 08:49 (CEST)

Szavazás a számok nevezetességéről

Tudom, hogy nem feltétlenül ez a helye az ilyesféle figyelemfelkeltő posztoknak, de van egy szerény javaslat a számok nevezetességének eldöntésére itt: Wikipédia:Szavazás/Javaslatok/Számok nevezetessége. Azt is tudom, hogy nem is ez a legfontosabb most, de remélem, hogy előrébb viszi a Wikipédia életét, ha lesz valamilyen megállapodás. Egyelőre három támogató szavazat van. Nem érint érzékenyen, ha elbukik a javaslat, mert rossz maga a felvetés (bár nem bánnám, ha kiderülne mi a hibája), de bosszantana, ha az érdeklődés hiányában múlna ki a dolog. Kérlek Benneteket, ha nem is érzitek a témát közel magatokhoz, nézzetek bele és igény szerint támogassátok, vagy ellenezzétek. Kösz December ^vita 2010. március 29., 10:58 (CEST)

Ez az oldal csak arra szolgál, hogy "ez a javaslat szavazásra vihető". A szavazásoknak külön oldala van, ezt a szavazási javaslatot kellene ott megcsinálni, és oda irányítani mindenkit. misibacsi*^üzenet 2010. március 29., 14:31 (CEST)

Lezárjuk?

Ez a szakasz vár valamire? :) Most találtam megint egy ilyen hosszas előzményű IP-t, aztán visszanéztem ide, hogy kell-e tennem valamit. December ^vita 2010. április 7., 13:42 (CEST)

Nevezetességi iránymutatás szavazáson

Egy javaslat van szavazáson, most nyomjatok egy gombot ott is plíz: Wikipédia:Szavazás/Nevezetességi irányelv számokhoz, 2010.04.04 . Köszönöm: December ^vita 2010. április 5., 01:15 (CEST)

Lapváltozatok törlése

Az adminisztrátorok ki tudják törölni a lapok egyes változatait úgy, hogy magát a lapot meghagyják. Ezt használjuk pl. különösen durva személyeskedések, uszító megjegyzések, személyes adatok törlésére; bizonyos esetekben valószínűleg törvényes kötelezettségünk is megtenni (lásd a kisebbségi biztos tavalyi levelét).

Jelenleg ez csak körülményes módon, a lap teljes törlésével és visszaállításával lehetséges. Ezzel több súlyos probléma is van:

• nem transzparens: a laptörténetet nézve nincs nyoma annak, hogy töröltek onnan valamit.
• jogsértő lehet: a laptörténetben nem látszik minden szerkesztő neve, amit pedig a licenc megkövetel.
• a difflinkek csalhatnak, a törölt szerkesztésből ami nem lett visszaállítva, a következő szerkesztőnél jelenik meg.
• nagyon erőforrásigényes, ezért hosszú laptörténetű lapokra (mint pl. az AÜ vagy egyes szerkesztők vitalapja) nem alkalmazható
• a használatához böngészőben meg kell nyitni az összes lapváltozat listáját, ami többezer változat esetén nem túl kellemes.
• akár magával a szerkesztéssel, akár a szerkesztési összefoglalóval van probléma, a kettőt csak együtt lehet törölni.
• ha egy különösen furfangos vandál valamelyik naplóban hagy üzenetet (pl. az átnevezési összefoglalón keresztül), azt egyál.talán nem lehet törölni.

Így néznének ki az új rendszerben a törlések a laptörténetben. A del/undel linkeket csak az adminisztrátorok látják, minden mást mindenki ugyanúgy.

Létezik erre egy fejlettebb megoldás, ami lehetővé teszi a lapváltozatok egyenkénti törlését, és nem tünteti el teljesen a törölt változatokat, hanem jelzi a laptörténetben, hogy az adott változat (vagy épp szerkesztési összefoglaló) nem olvasható, ill. ugyanezt lehetővé teszi naplóbejegyzésekre is. A törlésekhez lehet indoklást mellékelni, és ezek is naplózva lesznek.

Mivel egy nagyrészt most is létező funkcionalitás használhatóbb és kevesebb káros mellékhatással járó módjáról van szó, javaslom a mielőbbi bevezetését. --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. szeptember 19., 21:33 (CEST)

• Ésszerű javaslat,  támogatom  … szalax ^vita 2009. szeptember 19., 21:43 (CEST)
• (Szerkesztési ütközés után)  támogatom. Bináris ^ide 2009. szeptember 19., 21:46 (CEST)
•  kérdés Az új technikát továbbra is az adminok használnák, vagy változna valami a jogosultsági rendszerben is? (Csak mert az angol szöveg oversightról beszél.) – Hkoala 2009. szeptember 19., 21:52 (CEST)

  Nem, az oversightok kapcsán maradna a status quo (hogy elvileg lehetnének ilyenek, de nincsenek). --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. szeptember 19., 22:24 (CEST)

•  támogatom Szalakóta ^vita 2009. szeptember 19., 21:57 (CEST)
•  támogatom Bennó^fogadó 2009. szeptember 19., 22:30 (CEST)
•  támogatom, kizárólag személyes adatok törléséhez. A kisebbségi biztos meg elmegy a francba, az tavaly se zavarta, hogy a védencei majdnem gyilkoltak, csak az, hogy ezt beírta valaki a wikibe. – Alensha ^sms 2009. szeptember 20., 00:03 (CEST)

Honnan véled tudni, hogy mi zavarta, mi nem? Karmela^üzenőlap 2009. szeptember 20., 00:43 (CEST)

•  támogatom Különösen szép, hogy így mindenki láthatja a laptörténetből, hogy honnan töröltek valamit. Karmela^üzenőlap 2009. szeptember 20., 00:43 (CEST)
•  támogatom – Hkoala 2009. szeptember 20., 08:02 (CEST)
•  támogatom – Szaszicska ^vita 2009. szeptember 20., 09:12 (CEST)
•  támogatom Sokszor közbeeső vandalizmusokat kéne kipakolni (remélem jól értem, hogy erre is jó :). – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. szeptember 20., 11:10 (CEST)
•  támogatom – Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. szeptember 20., 11:14 (CEST)
•  támogatom - Én már többször is szedtem ki trágárságokat a cikkekből a fent leírt módszerrel, hát nem semmi volt 150 szerkesztést mind átnézni és pipálgatni sorban a maradásra érdemeseket. Az új módszer sportszerűbb, hiszen a szerkesztés ténye és az adminisztrátor ténykedése látható marad. – Beroesz 2009. szeptember 20., 11:28 (CEST)
•  támogatom - Vadaro ^vita 2009. szeptember 20., 18:53 (CEST)
•  támogatom Jó ötlet. – Einstein2 ^{blablabla, és más zagyvaságok} 2009. szeptember 20., 20:00 (CEST)
•  támogatom Hasznos és kell. --Timish ^levélboksz 2009. szeptember 20., 21:47 (CEST)
•  támogatom Egyetértésem. OsvátA ^Palackposta 2009. szeptember 24., 12:55 (CEST)

Úgy tűnik, technikai problémák miatt egyelőre nem lehet bekapcsolni, ha azok megoldódnak, akkor meg mindenhol be fogják. (Bővebben: bugzilla:18780 hiba) – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. szeptember 24., 10:50 (CEST) bugzilla:20947 hiba – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. október 2., 14:32 (CEST)

Ezt a szakaszt elintéztük, megszavaztuk, többet már nem tehetünk, mint hogy várunk a fejlesztők kedvére. Van valakinek kifogása, hogy levegyem a függősablont? A bugzillán át kell majd írni a linket, ha archiválódott, gondolom. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. április 11., 14:26 (CEST)

Van némi kilátás arra, hogy a MediaWiki 1.16-os ágára átálláskor (ami épp most történik) az összes wikin bekapcsolják. --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. április 11., 16:37 (CEST)

Botok és gazdáik

Azt is hiányolom, hogy nem világos, kiknek van botjuk és azok mire jók, mire használhatók, de különösképp, hogy melyek az aktívak. Aki nem ismeri a wikipédia rendszerét, sosem fog rájönni, hogy a kategóriák közt turkálva végül is találhat egy "wikipédia-botok"-at. De azzal sem megy semmire. Ha kedve tartja, nekiáll végigkattingatni egyesével a 115 (!) regisztrált és az 59 regisztrálatlan bot lapját, meg a két "kizárást elfogadó" (akármit is jelentsen ez) és ha szerencséje van, talán talál egyet, ahol van leírás is róla. Ugyanis pl ezzel sem lehet semmit sem kezdeni. Talán ha a {{bot}} sablonban nem lenne egy "üzemeltető" rész, még az sem lenne kiírva, hogy ki a gazdája. Hogy mire jó, mire használható az csak a laptörténetből következtethető ki, de abból is egészen pontosan csak az, hogy mire használták a legutóbb és nem az, hogy mi mindenre alkalmas/használható. Már annak, aki elég járatos a wikiben ahhoz, hogy erre gondoljon. Végtelenül időrabló és ellenséges felállás ez mindenkivel szemben, aki valamiféle kérést fogalmaz meg a botgazdák üzenőfalán és mondjuk (érdemi) reakció híján keresne egy konkrét botot (illetve gazdáját). Azt sem lehet tudni, hogy kik botgazdák. Kis küzdelem árán találtam egy ilyen kategóriát is (direkt nem linkelem, jó keresést), amiben a 115+59+2 (=176) bottal szemben összesen 18 szerkesztő van. Persze, vannak "crosswiki" botok, meg olyanok, amiket nem egy hángérien júzer üzemeltet, de hogy a 176-ból csak 18-nak lenne a magyar wikipédián is regisztrált (és nem üres adatlappal rendelkező) szerkesztő az üzemeltetője, azt nem hiszem. Arról nem is beszélve, hogy kétféle jellemző reakció van a botgazdák üzenőfalán: 1) lepattintás (jó az úgy/minek és társai) 2) nincs is reakció és egy bot automatikusan archiválja (lol). Természetesen ha van is reakció, az is roppant úrias tempóban, a néhány pozitív példától eltekintve.

Röviden: ennek a rendszernek a júzer-ellenességét fel kéne számolni, s az egészet újragondolni: a botokat nem csak kategorizálni, hogy "botok", hanem lebontani, hogy mire valók (en:Category:Wikipedia bots by purpose), hogy "működnek-e" (en:Category:Wikipedia bots by status) illetve gazdáik is automatikusan kerüljelek bele a botgazdák kategóriába. Egy Wikipédia lapon listázni is lehetne valami könnyen áttekinthető táblázatban, hogy mit tudnak. Pl szócsere igen/nem, interwiki igen/nem, stb. stb. Az adminok listájához hasonlóan egy botgazdák listája is kéne, akiket külön kéne jelöli, hogy a WP:BÜ-n hajlandóak-e aktív szerepet vállalni, s így világossá tenni, hogy aki a WP:BÜ-re ír, az kihez is szól tulajdonképp. – Vince ^blabla :-) 2010. április 10., 13:44 (CEST)

Wikipédia:Botok listája <= Ezt megtaláltad? – Hunyadym ^Vita 2010. április 10., 14:00 (CEST)

Nem, de örülök, hogy van, így a kérésem már megoldódott korábban. Már csak az a kérdés, hogy miért nincs linkelve a botgazdák üzenőfalán. – Vince ^blabla :-) 2010. április 10., 14:08 (CEST)

Betettem. – Hunyadym ^Vita 2010. április 10., 14:12 (CEST)

Köszi! – Vince ^blabla :-) 2010. április 10., 14:16 (CEST)

A WP:BOT oldalról eddig is jól elérhető volt ez a lista, de betettem a kategóriába is linkként. Egyébként meg ha olyan botot találsz, amelyiknek nem derül ki a gazdája, akkor szerintem hagyjál üzenetet a vitalapján, hogy ez nem jól van így, vagy írjál a WP:BÜRÜ-re. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. április 11., 08:35 (CEST)

Sablonjavaslatok (azaz kategóriajavaslatok)

Kedves Mindenki! Az utóbbi időben létrejövő cikkeket követve, úgy látom, hogy egyre több az olyan cikk amelyben egy-egy film, regény, vagy játék kitalált lényéről vagy személyéről írnak.

Javaslom, hogy hozzunk létre egy vagy két sablont ennek jelölésére:

• Képzelt/kitalált lények és személyek

ill.

• Képzelt lények
• Kitalált személyek

mzolta ^vita 2010. április 11., 08:23 (CEST)

Infoboxra gondolsz? --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. április 11., 12:42 (CEST)

Nem tudom, minek nevezik, így néz ki: Kategória:Frankok, Kategória: Baden-Württemberg települései, Kategória: Nobel-díjas fizikusok, Kategória: Német fizikusok, Kategória: Zsidó-amerikaiak mzolta ^vita 2010. április 12., 13:01 (CEST)

Ezek kategóriák, nem sablonok. És képzelt lényeknek is van ilyenjük, a Kategória:Fikció alatt találhatók az alkategóriáik :) Lásd: Wikipédia:Hogyan kell a kategóriákat használni?. – Timish sablongyár ^üzenőfal 2010. április 12., 13:56 (CEST)

• van sablon is: {{csonk-fiktív személy}} – OrsolyaVirág^HardCandy 2010. április 12., 14:01 (CEST)

Jó, akkor figyeljetek oda, hogy a fiktív személyek és lények megkapják a kategóriájukat. mzolta ^vita 2010. április 13., 11:22 (CEST)

Van kategóriájuk.... Hogy rákerül-e a cikkekre, az már a cikkíró felelőssége, és a járőr javíthatja, ha észreveszi. Mint bármely más kategóriánál. :) – Timish sablongyár ^üzenőfal 2010. április 13., 11:29 (CEST)

(by the way) Hol lehet látni, hogy milyen kategóriák vannak? (egy linket kérnék)mzolta ^vita 2010. április 14., 07:01 (CEST)

Rengeteg kategória van. A kategóriafa gyökere a Kategória:Tartalom, de lehet keresni a Speciális:Kategóriafa lapon is (beírsz egy kategóriát, és kiírja az alkategóriáit), de leggyorsabb, ha megnézed a hasonló témájú szócikkek milyen kategóriákban vannak és onnan navigálva keresed meg a számodra szükséges kategóriát. – BáthoryPéter ^vita 2010. április 14., 09:08 (CEST)

Lehet, hogy nem nagyon értem a wikis logikát, de nem az a legegyszerűbb, ha van egy lap, aminek az a neve, hogy kategóriák, és akkor ott abc sorrendben szerepelne, hogy milyen kategóriák vannak és mire szolgálnak? (pl. fikció - képzelt lények, emberek, filmes szereplők, játékok karakterei) PERSZE AZÉRT KÖSZ AZ ÚTBAIGAZTÁST. (egyébként az analógia módszerét régóta alkalmazom)mzolta ^vita 2010. április 15., 07:35 (CEST)

Hímnem és nőnem

A Kanca szócikk vitalapján szereplő kérdés általánosítása: van-e szükség az egyes állatoknál külön a hímnemű és nőnemű, esetleg semlegesített nemű egyed címszavára? (mármint akkor ha van rá külön szó a magyar nyelvben) Szerintem külön cikkre nincs szükség, de átirányításként minden esetben szerepelnie kellene, és az alapcikkben magyarázni.

Gyorsteszt, a teljesség igénye nélkül: csődör, kanca, mén, bika, tehén, ünő, ökör, tyúk, kakas, kappan, kos, jerke, bak, kandúr, gácsér, gúnár. – Hkoala 2010. április 11., 18:00 (CEST)

Naná! Bennó^fogadó 2010. április 11., 18:03 (CEST)

Igen! :) Bennó^fogadó 2010. április 11., 18:14 (CEST)

Kell, de az átirányításnál arra is figyelni kell, hogy egyes szavak, pl. a bika nem csak egyféle állatot jelölhetnek. Mami^rendelő 2010. április 12., 14:01 (CEST)

A fentiek alapján úgy tűnik, hogy szükséges lenne a külön címszó. mzolta ^vita 2010. április 15., 07:46 (CEST)

Nem feltétlenül. Például a bika lehetne egyértelműsítő lap, amelyik elirányítana minden olyan emlőshöz, amelyiknek bika a hímje, az elefánttól a rénszarvasig. L András^→ 2010. április 15., 19:18 (CEST)

Az a lényeg, hogy a felhasználó, ha beír valamit a wiki keresőjébe valahova jusson, azokban az esetekben, ahol a bizonyos nemű (pl. a bak, bika,vagy Milka tehén, fejőstehén), valamilyen kutúrtörténeti ill. egyéb vonatkozásban jelentősége van, és amit nem lenne okos betömöríteni a biológiai tárgyú cikkbe külön cikkre lenne szükség.mzolta ^vita 2010. április 16., 07:29 (CEST)

Valóságshow-k

Kellene egy nevezetességi irányelv a valóságshow-kra is. A Happy Tree Friends szereplői c. cikket olvasván jutott eszembe, amit csak azért nem jelölök törlésre, mert ma jó a hangulatom. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. április 15., 10:15 (CEST)

Nade mi köze a Happy Tree Friendsnek a valóságshowkhoz?? :)) – CsGábor^{megbeszélés} 2010. április 15., 10:29 (CEST)

Mé' nem az? Arról szól a cikk, hogy XY-t beszavazták. Én úgy tudtam, hogy a valóságshowkba szavazzák be az embert. Vagy lemaradtam valamiről? – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. április 15., 10:41 (CEST)

Bizony, sok a pótolnivalód. http://www.youtube.com/results?search_query=happy+tree+friends&aq=0 – CsGábor^{megbeszélés} 2010. április 15., 10:48 (CEST)

Egyelőre nyomjatok egy voksot a számok nevezetességének szavazásához, mert nem az a baj, ha leszavazódik, hanem az, hogy eddig csak tízen voksoltak, és ez nem túl nagy konszenzus. Majd utána lehet valóságsózni :)) December ^vita 2010. április 15., 10:50 (CEST)

Sablon feltételes kifejezések egyszerűsítésére

(áthozva Sablonműhelyről)

Elkezdtem egy olyan sablonon dolgozni, amivel a feltételes kifejezéseket lehet rövidebb és egyszerűbb alakban leírni. Tudom hogy létezik egy {{#if:||}} alak ilyesmikre, de pont ezt akarom leegyszerűsíteni. A sablon nevének "Ha"-t képzeltem el, és kb így működne:

{{Ha|névtér=fő|fő névtér|egyéb névtér}}

Ez konkrétan ezt váltaná fel:

{{#if:{{NAMESPACE}}|egyéb névtér|fő névtér}}

Az első paraméter persze sokféle feltételt értelmezhetne, nem csak ezt a névtér-ellenőrzőt. Érdekelne, hogy mi a véleményetek (bár szeretném megvalósítani), milyen egyéb ellenőrzési paraméterek lennének jók, esetleg van-e már hasonló sablon, stb. – Deni ^vita 2010. április 15., 13:56 (CEST)

Fölösleges terhelést ró a szerverekre, mert több dolga van vele a parsernek, mintha a beépítettet használnád. Egyébként mi szükség rá? – BáthoryPéter ^vita 2010. április 15., 19:14 (CEST)

Hát nemtom, egy infobox vagy navbox is megnyit vagy 6 másik sablont, szal egy 7. talán nem túl nagy gond. Amúgy olyan helyekre kéne, ahol automata kategorizálás van a sablon által, pl {{nincs forrás}}^(?) - itt az a lényeg, hogy csak a (Fő) névtérből rakja be a lapokat az adott kategóriába. – Deni ^vita 2010. április 15., 21:12 (CEST)

Egy névtérellenőrző sablon nem volna ártalmas, több wikiben alkalmaznak ilyet, ha a névtértől függően kell viselkednie valaminek. Bennó^fogadó 2010. április 15., 19:26 (CEST)

{{névtér}}^(?) ? – BáthoryPéter ^vita 2010. április 15., 22:11 (CEST)

Ezt már korábban is megtaláltam, csak nem jöttem rá hogyan kell pontosan használni, szóval köszi a sablondokért :) No akkor mostantól ezt használom... – Deni ^vita 2010. április 16., 12:37 (CEST)

"Vörös napok" a Wikipédián / Vulkáni hamu

Bizonyára mindannyian hallottatok már a sok kalamajkát okozó izlandi vulkánkitörésről, amely hamuval szórta tele az Európa fölötti légteret. Az újságok azt mondják, hogy mától néhány napon át egészen exkluzív, vörös naplementékben lesz részünk. Ha valaki megfelelő minőségű fényképezőgéppel rendelkezik, akkor igazán készíthetne néhány fényképet, hogy ezt a ritka természeti jelenséget megörökítsük a Kárpát-medencéből is. – Beroesz 2010. április 16., 08:37 (CEST)

Én meg azt olvastam már nem is tudom melyikben, hogy hozzánk el sem fog érni a hamufelhő. - David ^Panaszkönyv 2010. április 16., 09:36 (CEST)

Én is úgy hallottam, hogy felénk nem fújja a szél. Bár nyáron ha jól emlékszem egy kamcsatkai vulkán gázait lehetett látni nálunk a naplementében, pedig az kicsit messzebb van. Egyébként ez mire hozzánk ér, már igencsak hunyorítva és kellő képzelőerővel lehet kivenni, hogy ez a naplemente vörösebb az átlagnál, mert vulkáni anyagok vannak a levegőben. Csak nagyon kedvező időjárás mellett látványos. – BáthoryPéter ^vita 2010. április 16., 10:57 (CEST)

A híradások szerint este 8-9 körül ér ide és légtérzár is lesz, valamint, aki érzékeny ilyesmikre, menjen fedett helyre (én ezt komolyan venném). – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. április 16., 15:07 (CEST)

Népszabadság Az origo cask azt írja, hű de szép lesz, itt az is van, hogy vigyázzunk vele. - RepliCarter ^Wormhole 2010. április 16., 16:17 (CEST)

Már este 7-től légtérzár van. Nyilván nem hülyeség. Állítólag a dunántúl felől érkezik, vagyis oda hamarabb. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. április 16., 18:07 (CEST)

A fél 7-es madridi érkező gépet leszámítva már most minden járatot töröltek Ferihegyen, ennek ellenére a reptér honlapján semmilyen tájékoztatás nem utal erre (-> a légtérzárra). Viszont az MTI közlése szerint egyes helyeken akár hetekig eltarthat a légtérzár. Bízzunk benne, hogy ez ránk nem vonatkozik! - David ^Panaszkönyv 2010. április 16., 18:40 (CEST) Kiegészítés: David ^Panaszkönyv 2010. április 16., 18:45 (CEST)

Ocsmányul vörös a nap, ne nézzetek bele, még mindig a szememben van, az előbb láttam. – Pagony^foxhole 2010. április 16., 18:50 (CEST)

Ezt látnotok kell! Kegyetlen lassan tölt be, de mégéri kivárni, mert amit látni fogtok, az nem mindenapi! - David ^Panaszkönyv 2010. április 16., 18:53 (CEST)

Nem semmi... L András^→ 2010. április 16., 19:02 (CEST)

18:45-kor az osztrák légteret is lezárták... Nem lesz ennek jó vége, gyerekek! - David ^Panaszkönyv 2010. április 16., 19:15 (CEST)

Hát innen az Alföldről még annyira sem látszott vörösnek, mint amúgy. Inkább fakó narancssárga. Szurkoljunk a vasutasoknak, hogy ezt a hatalmas embertömeget embert el tudják hordani! – Beroesz 2010. április 16., 20:14 (CEST)

Mondjuk az érdekes, hogy egy hétig van légtérzár, de a Népszabadság szerint hétfőn már elszáll a felhő, épp csak addig ne menjünk az utcára. - RepliCarter ^Wormhole 2010. április 16., 20:18 (CEST)

No, innentől érzem kissé túllihegettnek az egészet. Ne menjek a szabad ég alá??? Szerintem egy 5 perces séta a budapesti Kossuth Lajos utcában ezerszer károsabb a hamunál, mégsem siránkozik a WHO. – Beroesz 2010. április 16., 20:37 (CEST)

Ilyenek ezek az izlandiak. Csak a baj van velük. Van pár nyavajás vulkánjuk, azzal se foglalkoznak. Nem hallottak ezek a kitörésgátlóról? :-| Arról nem is beszélve, hogy az már tényleg milyen vérciki, hogy mikor kitörik, akkor tudja meg az egész világ, hogy belül tiszta koszpiszok a vulkánjuk. Ég a pofám helyettük... :-o Csupa por, meg kő, meg hamu,... mi meg iyenkor belélegezzük? :-|| Nincs ott egy rendes kéményseprő, aki időnként kitakarítsa?? Vagy mivel foglalkoznak ezek vulkánkarbantartás helyett? Rénszarvaskergetéssel? :-)) Bezzeg nekem lenne egy vulkánom, mindig fitt lenne! :-))) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. április 17., 14:06 (CEST)

Múltkor láttam a már nem emlékszem melyik TV-n, hogy állítólag egész nap fürdőkben áztatják magukat. Bár, azért megnézném, ahogyan kitakarítasz egy vulkánt - rendszeresen! - David ^Panaszkönyv 2010. április 17., 14:12 (CEST)

Na látod, ezaz. Az élvezetek hajhászása. Az vezet ide. :-)) Vulkánt meg természetesen a Vulkán-kitakarító szettel (Vulcan-cleaner set) kell takarítani. Minden kezdő vulkántulajdonos tudja. Nincs por, nincs hamu. :-DDD – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. április 17., 14:31 (CEST)

Én kérek elnézést! - David ^Panaszkönyv 2010. április 17., 14:47 (CEST)

• Saját fészkébe nem.....

A vulkáni hamu nem mérgező, viszont belélegzése halálos lehet elsősorban asztmában vagy más légúti betegségekben szenvedők számára. A tüdőbe kerülő vulkáni hamu cementálódhat, ami szintén halálos kimenetelű. A durva felülete miatt irritálja és horzsolja a szem felületét. forrás wikipédia Vulkáni hamu – Dencey ^vita 2010. április 17., 17:49 (CEST)

Ez teljesen igaz. Tegnap viszont a híradókban is azt mondták, hogy sem az allergiásoknak, sem az asztmásoknak nem fokozza a tüneteit. Gondolom ilyen messzire már csak a legapróbb törmelékek kerülnek (szemcseméret a kolloid vagy másképp az agyagfrakcióban), így nem okoz gondot. L András^→ 2010. április 17., 17:52 (CEST)

„Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk.” És csak pipál és pipál a vulkán. Mi van, ha ez hetekig, hónapokig pöfög? Ha arról jön a légáramlat, akkor időről-időre megbénulunk? Mit tudni, lesz ez hatással az időjárásra? – Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. április 17., 22:58 (CEST)

Ahhoz ez nagyon aprólék, hogy az időjárásra is hatással lehetne. Még Szent Heléna se csinált ilyet, pedig ott torlóár volt. Ez meg csak némi pöfögés. L András^→ 2010. április 17., 23:02 (CEST)

Hát az mondjuk betenne, ha hetekig, hónapokig légtérzár lenne európa nagy részén... csődbe mennének a légitársaságok meg a repterek is... Szerintem a Pentagon már izzítja Bruce Willist, az angolok átlökik Izlandra James Bondot, és Batman is készíti már a lávaálló bőrruciját, és már tutkóra forgatják a következő húsz hálivúdi produkciót is (Drágán add a Vulkánod 5., James Bond: A világ még nem ég, Batman és a Vulkánember, Porfelhő: Európa [avagy Európa porban és hamuban úszik, miközben Eric Roberts (vagy Denzel Washington) egy porfelhőbe került repülőgépet próbál a levegőben tartani, miközben már -5 hajtóművel üzemelnek és Julia Roberts nyugtatja az utasokat +1 Oscar-díjért). – Timish sablongyár ^üzenőfal 2010. április 17., 23:34 (CEST)

Hát nem a légiforgalomról beszéltem fentebb, hanem az időjárásról. Bruce Willisről eszembe jutott egy régi vicc: miért nem ő játszotta a Titanic főszerepét? A helyes megfejtésért küldök egy {{vigyor}}t. L András^→ 2010. április 17., 23:39 (CEST)

Még képes lett volna mindenkit megmenteni! :)) – Pagony^foxhole 2010. április 17., 23:45 (CEST)

• Jutalom: L András^→ 2010. április 17., 23:49 (CEST)

Thnx! :) – Pagony^foxhole 2010. április 17., 23:53 (CEST)

Hmmm... ez az utolsó javaslat a -5 hajtóművel és Julia Robertssel szerintem egészen jól hangzik! - David ^Panaszkönyv 2010. április 17., 23:51 (CEST)

Elve! Ez A kis herceges gondolatod a saját vulkánról elég pofás lett! ;)

Timish! A következő kitörés után az USA tuti beveti Chuck Norrist is! 8-P (aki kétszer elszámol +végtelenig, az mindenre képes) --Gyantusz ^vita 2010. április 18., 00:01 (CEST)

Na igen a vulkán ha meglátja chuck norrist közeledni, vízbe fojtja magát. – Timish sablongyár ^üzenőfal 2010. április 18., 00:17 (CEST)

Inhaláljon horzsakővel! Teljes belső tisztulás! ;) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. április 18., 07:51 (CEST)

Most olvastam a Lufthansa közleményét, miszerint bizonytalan ideig törlik az összes járatot; s nem csak Európában, hanem az egész Földön. - David ^Panaszkönyv 2010. április 18., 18:26 (CEST)

Szócikkek rendszeres felújítása

Most, hogy egy anon vandalizálta A római limes magyarországi szakaszai szócikket, belefutottam abba a jelenségbe, hogy egy évekkel ezelőtt írt bevezető mára már lefutott időpontokat, dátumokat vetít előre -- vagyis az egész a szó legszorosabb értelmében idejétmúlttá vált. Az ilyen jellegű cikkeket rendszeresen karban kellene tartani azoknak, akik írták. Gondolom én. – Pagony^foxhole 2010. április 19., 16:46 (CEST)

Ez így igaz. Ezért is vannak az általam készített lapok a figyelőlistámon, különös tekintettel azokra, amik évenként tuti változnak. Viszont senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy tartsa karban a "saját" cikkeit. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. április 19., 17:17 (CEST)

Vagy valaki másnak. Elvileg egyrészt a WP:STIL azt a tanácsot adja, hogy lehetőleg ne fogalmazzunk a jelenhez köthetően (manapság, napjainkban), hanem azt írjuk, ha kell, hogy 2010-es állapotfelmérés szerint stb. Ez egy tisztességes megoldás, mert az olvasónak jelzi, hogy mikor járt arra felújító. Az avultságot, ha rátalálsz egy ilyenre, az {{elavult lap}} sablonnal lehet jelölni.

Az más kérdés, és hosszútávon szerintem komoly kérdésként merülhet fel, hogy a karbantartást hogyan szervezhetnénk ésszerűbben. Mondok példa: kint van a {{korr}} sablon 2007 márciusában egy lapon. Áprilisban valaki jön, végignézi, leveszi. Aztán újabb bekezdések kerülnek hozzá, és ha valaki nem teszi ki megint a korr-t, akkor nem értesülünk a problémáról. Hasonló, sőt még nagyobb a gond például az átírási ellenőrzéseket jelölő sablonokkal. Töröm a fejem egy ideje, hogyan lehetne regulárisabbá tenni az ilyenek ellenőrzését.

A WP-nek ez egy speciális gondja, mert nincs főszerkesztői kontroll. Lehet, hogy olyasmit kéne kidolgozni a lapokra, időbélyeggel, ami csak nekünk látható (esetleg nem durván az olvasónak is), és afféle itt jártam, revíziót tartottam jellegű lenne, idő jelölésével. Ehhez ki kéne persze dolgozni egy szempontrendszert, hogy egy ilyen revízió alkalmával mit ellenőrzünk (nem érdemes irreális feladatokkal terhelni a revíziót végzőket). El kéne ezen gondolkodni. Réges-régen, mikor a galaxis még fiatal volt, Chery a Codex Vicipaediaeben elkezdett kidolgozni egy összevont és átfogó revíziós eljárást, aztán nemtom, mi lett vele. Bennó^fogadó 2010. április 19., 17:20 (CEST)

Lehet, hogy hülyeségeket fogok írni, mindössze hangosan gondolkozom: mi lenne, ha az általad említett revíziós sablon meghatározott időre szólna, mondjuk két hónap, és a lejártakor kapna a felhelyező egy automatikus üzenetet, hogy "hahó, nézz rá a cikkre"? Fogalmam sincsen, megoldható-e egyáltalán, meg hogy értelmes felvetés-e, csak egy tipp... Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. április 19., 17:25 (CEST)

Szerintem jó ötlet, de a két hónap rövidnek tűnik, reálisan azt lehetne talán bevállalni, hogy évente nézünk körül? Vagy még inkább: ha sok a szerkesztés egy lapon? Esetleg ha a változás elér egy karakterszámot? Mert ha mondjuk neadjisten nem nagyon történik semmi, akkor ugye nem érdemes revideálni.

Megtaláltam közbe a Chery-lapot: Szerkesztő:Chery/Codex Vicipaediae/Korrektúra. Bennó^fogadó 2010. április 19., 17:31 (CEST)

Ez az! A karakterszám lenne az igazán jó ötlet, esetleg kombinálva egy időszakkal. Mondjuk 1000 karakter vagy egy év. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. április 19., 17:37 (CEST)

Amúgy a szóban forgó problémához: úgy tűnik, semmi se történt, a szokásos Schweinerei. Magyar Limes Szövetség – Pagony^foxhole 2010. április 19., 17:42 (CEST)

Az enwikiben ezt így csinálják: en:Wikipedia:As of --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. április 19., 18:00 (CEST)

Az is jó, de csak a probléma egyik fele, a másikat, amit ravaszul belevontunk, ti. a rendszeres karbantartást bizonyos típusfeladatokkal, nem oldaná meg. Bennó^fogadó 2010. április 19., 18:12 (CEST)

Ez a korrektúra dolog már nagyon időszerű és szükséges lenne. Ha valaha lesz belőle valami, össze kellene kapcsolni a cikkértékeléssel, mert az jelenleg nagyrészt hasraütésre és érzés alapján megy. → Raziel ^szóbuborék 2010. április 19., 18:32 (CEST)

Nem csak az elavultságról van szó. Csináltam 2009-ben egy lapot a keresztnevek gyakoriságáról, amiben táblázatba foglalva vannak az adatok 2003-2008-ig, a nyilvántartó.hu-n lévő adatok alapján. A bevezetőbe beírtam, hogy az adatok 2003-2008-ig szólnak (ha valaki a táblázatból nem látná). 1 hete megjelentek a nyilvántartó oldalán a 2009-es adatok, valaki bővítette is a táblázatot, de a bevezetőben nem írta át a 2008-at 2009-re, talán el se olvasta. Sok ilyen van, hogy a táblázat frissül, de a kísérőszöveg nem. Ezek ellen semmi nem véd. Nem is igazán értem a megoldásként felhozott időbélyeget. A jelölt lapváltozat elvileg erre van. Csakhogy járőrőzés közben sokan (én is) legfeljebb az "eltér" vagy az "ellenőriz" gombra nyomunk, ami megmutatja a difflinket és szép pirossal kiemeli a változást. Ha ez egy táblázat, és az adat jó, nyomjuk a megtekintve gombot. De semmi nem utal rá, hogy esetleg a kísérőszövegben is át kellett volna írni valamit. És ki az, aki minden egyes cikket az első betűtől az utolsóig elolvas ellenőrzés közben? – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. április 19., 18:34 (CEST)

Bármilyen módszert találunk is ki, több szerkesztő kellene hozzá. Nézzétek meg, hogy a jelenleg zajló karbantartó versenyen (nagytakarítási kammpányban) hányan vesznek részt az aktív szerkesztők közül - elég siralmas az arány. A heti jelentésekből pedig az látszik, hogy sehol nem tartunk a javítandó cikkek több ezres számához képest. Pedig ezek az "akut problémák": olyan cikkek, amelyek megírásuk óta - esetenként több éve - várnak lektorra, korrektorra stb. Itt meg ugye arról lenne szó, hogy az eredetileg normális állapotú cikkeket is rendszeresen vizsgáljuk felül. – Hkoala 2010. április 19., 19:23 (CEST)

Esetleg minden évben egy hónap karbantartó verseny? Persze, kérdés, hogy a jelenleg aktív - és persze majd az új - résztvevők szeretnének-e évente hasonlót. Perfectmissnek igaza van, hogy az elavult lapok ellenőrzésekor nézzük a piros szöveget, aztán kattintunk, viszont az adatok ellenőrzéséhez egy ilyen szintű átnézésre van szükség, mint a mi a versenyen zajlik. - RepliCarter ^Wormhole 2010. április 19., 20:19 (CEST)

Az a baj, hogy kevés a komoly szerkesztő. Amíg új cikkeket lehet írni, addig biztosan nem fogjuk tudni átnézni a wiki cikkeit. Ahogy nő a cikkek száma, úgy csökken a wiki színvonala. Szajci ^reci 2010. április 19., 20:24 (CEST)

Kínai tárgyú lapok átírása pinjin/magyaros - Önök kérték

Mint ahogy már itt-ott emlegettem különféle meglehetősen elnyúlt és néha igen eldugott szálakban, a kínai szavak kétféle átírási módja közötti szabad váltogatással szeretném végleg a múlt homályába taszítani a régi keletű vitát az elsődlegesen használt átírásról (aki még nem ismerné, a váltogatás egyik mintacikke a Teng Hsziao-ping, instrukciók a lapteteji sablonban). Annak érdekében, hogy haladjon a dolog, át kell írni a meglévő cikkeinket, hogy lehessen bennük használni a váltogatást. Létrehoztam egy lapot, ahol kívánságműsor jelleggel lehet javasolni cikkeket, amiket szeretnétek mihamarabb átiratni, használjátok egészséggel. Mami^rendelő 2010. április 22., 21:46 (CEST)

Nagyon köszönöm, élni is fogok vele több-kevesebb rendszerességgel! Már rohanok is oda két kedvenc költőmmel. :) – Pagony^foxhole 2010. április 22., 22:58 (CEST)

Bevezetés előtt legyetek szívesek megoldani, hogy mobilon és PDF exportban is olvasható maradjon, ha már ilyen hihetetlenül fontos feature ez, valamint a gomb feliratát kevésbé titokzatosra cserélni (nemsokára a vector lesz a default skin, ott nem kell spórolni a hellyel). És valaki nézze meg, hogy nyomtatáskor is tele lesz-e a szöveg zárójeles alternatív alakokkal. --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. április 22., 22:37 (CEST)

Ha már ilyen hihetetlenül fontos – Nézd, nem, egyáltalán nem fontos, kizárólag az olvasónak számíthat valamit, az meg kit érdekel? Ha már ilyen hihetetlenül fontos, hogy hozzászólj, igazán megkímélhetnéd a többieket az ilyen és ehhez hasonló pikírt szemtelenkedésektől-kellemetlenkedésektől, mert az viszont biztos hogy nem nélkülözhetetlen feature. Lehet, hogy te történetesen problémátlanul ki tudod olvasni a pinjinnel írott neveket, vagy nem érdekelnek a kínai tárgyú cikkek, de ez a WP szempontjából egy kissé szűk keresztmetszet, tehát sajna kénytelen vagyunk magasról tenni rá. Mami és chery szép munkát végeztek vele, és még van is hátra komoly munka, ha folyamatosan olvashatóvá akarjuk tenni az érintett cikkeket. Bennó^fogadó 2010. április 22., 22:45 (CEST)

Az olvasónak ez kb. annyira számít, mint hogy hány darabban van írva a nemzeti nyomozó iroda. Tipikus doktriner dolog, ami keresztül lett verve, mert néhány szerkesztőnek a szívügye, az meg éppen senkit nem érdekel, hogy milyen problémákat okoz vele például annak, aki képernyőfelolvasót használ, vagy aki újrafelhasználná a tartalmunkat. Mindegy, de akkor legalább a lehetőségekhez képest legyen jól megvalósítva. --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. április 22., 23:31 (CEST)

Ezt nem gondolhatod komolyan. Nem láttál még potenciális vásárlót egy könyvesboltban, aki szégyenkezve próbálta kiejteni egy író nevét? Ha már a franciához, angolhoz stb. nem adhatunk mankót a felhasználónak, hát legalább azzal a pinjinnel ne növeljük a gondjait, amit eleve logikus átírnunk magyarra, akárcsak a többi nem latin betűs nyelvet! – Pagony^foxhole 2010. április 23., 00:11 (CEST)

Talán élét lehetne venni a dolognak a "legyetek szívesek megoldani" → "jó lenne megoldani" váltással. A PDF export egyébként az olvasók hány százalékát érdekli, van erről valami statisztika? Én még soha nem néztem se PDF-ben, se mobilon a Wikipédiát. Számomra nem mindegy, hogy olvashatók-e a kínai nevek. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. április 22., 23:48 (CEST)

Ne bántsd a Gergőt, ő ehhez nem ért. Igaz, nem is kéne belebeszélnie. ;) Cserébe mások megígérhetik, hogy nem beszélnek bele az ő szakmájába. Bennó^fogadó 2010. április 23., 00:19 (CEST)

Éppen azt csinálod, de semmi gond, már megszoktam :-) Eleve ahhoz, hogy az olvasó az üzenetet értelmezni tudja, tudnia kell, mi az a pinjin, ha meg tudja, akkor valószínűleg nincs szüksége az egész átírósdira. (Pluszpont jár egyébként azért, hogy a szövegben pinyinnek, a feliratban pinjinnek van írva, valamint hogy a linkek magyarosan, a nem linkelt nevek meg defaultból pinjinnel vannak.) Főleg, hogy nincs leírva, hogyan váltson, ahhoz el kell navigálnia, majd vissza. (Ha az (i) ikonra kattintva szeretné megtudni, akkor meg így járt.) Ha már ott van a felirat, miért nem lehet mindjárt abba tenni a váltó linket?

Technikailag mindenesetre szépen megoldható a váltás, ha a passzív alak nem szerepel a cikk szövegében: pl. van két span, az egyik tartalmazza az aktív alakot, a másik üres, és a title attribútumában van a passzív alak. Ezen legfeljebb valami egészen elvetemült felolvasószoftver tudna megzavarodni, ami megpróbálja kiolvasni a title-okat is, de a biztonság kedvéért display:none-ra lehet tenni, és akkor az se. Másrészt viszont így elveszne a jelenlegi megoldás fő előnye, a Google-barátság.

Ha marad a jelenlegi, láthatatlan szöveges koncepció, akkor viszont arra figyelni kell, hogy javascript és css nélkül is láthatatlan legyen az egyik. A PDF exportot meg, ha máshogy nem megy, meg lehet oldani egy nem exportálható sablonnal.

A zöld nyilacskákat meg lehetőleg ki kéne irtani, nem különösebben hasznos információ, hogy egy belső link milyen névsorrendben van (főleg hogy a nemlinkeknél nem szerepel ugyanez), és a title nem egy olyan információforrás, amit mindenki megtalálna. Ráadásul az első benyomása az embernek az, hogy arra kattintva lehet váltani a két átírás között; ehelyett rákattintva megint egy képleíró lapra jutunk. Alapdolog, hogy ha információs/navigációs ikonokat használunk, azok valami értelmes helyre linkeljenek, vagy sehova. --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. április 23., 02:26 (CEST)

Ezt a képlinkes dolgot megcsináltam, mert tényleg rohadt idegesítő volt. Az összes képet végigkattintgattam, mire megtaláltam, hol lehet váltani. Ez az átváltós dolog ilyen formában biztos nem jó. – BáthoryPéter ^vita 2010. április 23., 10:59 (CEST)

Azért annyit megjegyezhetnénk, hogy azt a pinjint sajnos a kitalálói keservesen elb*ták. Szinte egyetlen nyugati nyelven sem olvasható előzetes (és nem is kicsiny) tudás nélkül. Magyarul pl. kibírhatalan, fonetikai ismeretek nélkül nem érthető. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. május 1., 14:54 (CEST)

Ehhez amúgy minek átváltást létrehozni? Nem egyszerűbb beírni az összes olvasati lehetőséget/ formát? Akkor az olvasó egyben látná. És természetesen a címet magyarosan. • Megnéztem Maót, rákattinték a hogyan-ra, és máris egy "tökegyszerű" lappal találkoztam. És nem is kattinték tovább... – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. május 1., 15:09 (CEST)

Szakasz-csonk

Szerintem töröljük el ezt a sablont. Teljesen felesleges, mert úgyis látszik, ha valami csonk, pláne, ha üres szakaszokba van berakva. Mondjuk én általában a csonksablont feleslegesnek gondolom, mert alapból minden cikk "csonk", mert egy bármilyen jól kidolgozott témáról is lehet még többet írni, és a Wikipédia lényege a folyamatos javítás. De a szakasz-csonknak tényleg nem látom értelmét. A szubcsonk maradhat, mert az még egy minimális minőségi/mennyiségi követelményt sem üt meg. Tulajdonképpen miért és mikor lett bevezetve (mármint a szakaszcsonk sablon)? – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. április 25., 16:52 (CEST)

Két (és fél) szempontból is hasznos: 1. Mutatja, hogy foglalkoznak a témával, nem véletlenül maradt üresen, hanem az eddigi szerkesztők a munka ezen részében elakadtak. 2. Bátorít a bővítésre. Szerintem nem lehet elég sokszor jelezni az olvasók felé, hogy be lehet kapcsolódni a munkába. (Ez annak idején nekem is jó időt vett igénybe, hogy rájöjjek, nem csak olvasni lehet a wikipédiát.) És elég konkrét irányt is ad a bekapcsolódáshoz: nem komplett cikkeket kell a semmiből csinálni, hanem csak kiegészíteni a hiányzó részt. És fél: a rutinos szerkesztőknek is jó jelzés, mi az, ami még nincs megírva egy cikken belül, melyik területtel kell foglalkozni. Figyelemfelhívás.

A sablon eltörlését nagy mértékben  ellenzem. Crufjsa ^vita 2010. április 25., 17:21 (CEST)

 ellenzem - Prücsök ^Panaszkönyv 2010. április 25., 17:30 (CEST)

 ellenzem – OrsolyaVirág^HardCandy 2010. április 25., 17:36 (CEST)

 ellenzem – határozottan van funkciója. Van viszont egy áthidaló javaslatom: mi lenne, ha a „csonk-szakasz” helyett valami finomabb megfogalmazás lenne (mondjuk „csonk-névszakasz” néven), hogy Perfectmissnek is megfelelő legyen, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy van itt még bővítési lehetőség. Valami ilyesmire gondoltam: „Sajnos eddig még nem találtunk híres Almirát, Gipszjakabot, stb. Segíts abban, hogy ez a szakasz ne maradjon üresen”. És lám-lám, máris két híres Almira van a szócikkben. Csigabi^{itt a házam} 2010. április 25., 17:44 (CEST)

Ugye ez csak vicc? – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. április 25., 18:22 (CEST)

 megjegyzés - "Ez a szakasz ne maradjon üresen"; véleményem szerint nem csak az üres szakaszokra szokás kirakni a csonk-szaksz sablont, így hogy nézne már ki, hogy van ott némi majd jönne a sablon, aminek szövegében szerepel, hogy ne maradjon üresen... Szerintem eléggé "érdekesen". Prücsök ^Panaszkönyv 2010. április 25., 17:48 (CEST)

Magán a megszövegezésen lehet vitatkozni (lehetne az is, hogy: Segíts abban, hogy ez a szakasz ne maradjon ismert XXX nélkül), de nem ez volt a mondandóm lényege. A nevek esetében, ha már egyetlen név van a hírességek között, nem szükséges a hiányra utaló sablon. Csigabi^{itt a házam} 2010. április 25., 17:55 (CEST)

Tulajdonképpen mi a meghatározása a csonknak? Mekkora szöveg a csonk? 1 sor? 2 sor? 1 bekezdés? Miért nem csonk az a híres névviselőkről szakasz, amiben csak 1-2 híres ember van? Ugyanakkor miért csonk az a szakasz, amiben csak 1-2 mondat van? – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. április 25., 18:22 (CEST)

Wikipédia:Csonk – Csigabi^{itt a házam} 2010. április 25., 18:26 (CEST)

 támogatom Teljesen értelmetlennek tartom a szakaszcsonkot. Fentebb Csigabi azt írja, határozottan van funkciója, de nem írta le, hogy mi, és én magamtól nem látom. Régebben egy-két helyre betettem, de csak azért, mert az üres szakaszok megjelennek valami hibalistában, a sablonnal viszont nem. De már ez sem különösebben érdekel, mert nem lesz tőle értelmesebb a szakasz. Üres szakaszt akkor szoktam elhelyezni egy cikkben, ha

1. a mondanivalómat még nem fejeztem be, de a címfelosztást előre megcsináltam
2. látom, hogy valamire még szükség van, de forrás vagy bármi más híján nem tudom megcsinálni.

Egyik esetben sem látom értelmét további sablonozásnak, hacsak nem csinál ez is valamiféle rejtett kategóriát, amiből egyes megszállott cikkfeljavítók tudják, hol és mit keressenek. L András^→ 2010. április 25., 18:31 (CEST)

 megjegyzés: Tegyük fel, hogy egy híres ember (legyen mondjuk Petőfi) nem régen halt meg, és csak az időpontot tudjuk, de a halálának további körülményeit nem. Igen csak sokat tudunk életéről. Így hogy nézne már ki, hogy a haláláról mindössze annyi lenne csak odaírva, hogy x hó y. napján elhunyt - nemde? Tudom, ez egy hülye példa, de most nem jtutott más az eszembe. - Prücsök ^Panaszkönyv 2010. április 25., 18:44 (CEST)

 ellenzem - sok olyan cikk van, ahol egy szakasz teljesnek tűnik, pedig korántsem az, csak abbahagyta valaki. Sokszor nem is derül ez ki egyértelműen. Ogodej ^vitalap 2010. április 25., 18:47 (CEST)

 ellenzem - Főleg akkor van értelme, ha a szakaszok nevei jók, tehát készen van a cikk felépítése, de a szakasz üres. misibacsi*^üzenet 2010. április 25., 18:55 (CEST)

 megjegyzés Üres szakasz esetén még csak-csak, bár akkor nyilván szemmel láthatóan üres, és nem kell külön is odaírni, hogy üres. De ki dönti el – csatlakozva egy fentebb már leírt gondolathoz –, hogy egy néhány szavas szakasz csonk, vagy csak ennyi írható róla? Tessék megnézni az en:Shuttarna III cikket. Csonk, vagy nem csonk? Én tudom, de nem mondom meg. L András^→ 2010. április 25., 19:02 (CEST)

András, nem erről van szó, hanem a szakaszcsonkokról. Az általad hozott példa egyetlen fejezet (kivéve a „Lásd még” szakaszt), így itt a szakaszcsonk nem értelmezhető. (Egyébként ha nem láttam volna a katalán wiki szócikkét, akkor azt is mondhatnám, hogy ennél többet nem lehet írni róla, tehát teljes, de a katalánok egész kerek szócikket rittyentettek, úgyhogy csonk.) Csigabi^{itt a házam} 2010. április 25., 19:25 (CEST)

Hát itt van elásva az a bizonyos (Szedlacsekné?) Ha ez a cikk csak egy fejezet egy hosszabb összefoglalóban, lehetne szakaszcsonk is (mivel néhány mondat még írható róla), de ezt igen kevesen tudják helyesen eldönteni. Ez egy sarkított példa volt. Vannak egyértelmű esetek, és vannak nem egyértelműek. Az egyértelmű az másoknak is az, sablon nélkül is. Az üres szakasz pedig a legegyértelműbb. L András^→ 2010. április 25., 19:30 (CEST)

 ellenzem ha cselekményt, életrajzot dolgozok ki, és nem jutok egyszerre a végére, igencsak jól jön a sablon, hogy figyelmeztessen, nem ez a vége, történt valami a bűntett és a börtönből szabadulás között, etc… - Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2010. április 29., 15:17 (CEST)

 ellenzem Fentebb szólók több pontban írták le, miért szükséges. - RepliCarter ^Wormhole 2010. április 29., 15:39 (CEST)

 ellenzem Nekem ez a sablon azt jelenti, hogy az adott szakasz (nem a cikk) komolyan megérne egy utánanézést, bővítést. Sztem kifejezetten hasznos. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. május 1., 14:45 (CEST)

 ellenzem a szakasz-csonk eltörlését. Nagyjából egyetértek az előttem ellenzőkkel. December ^vita 2010. május 2., 23:44 (CEST)

Cikkbokrok

Köztem és Crufjsa között kibontakozott a vitalapjainkon és az adminisztrátorok kocsmafalán egy vita, amiben megemlítettem, hogy a cikkbokroknak egységesen kellene kinézniük, (afféle orvosi kartoték-rendszerűnek) azaz ugyanazokból a szakaszokból kellene állniuk még akkor is, ha az a szakasz egyelőre üres, vagy mert nem írt még róla senki (pl. egy település története) vagy mert jelenleg nincs mit beleírni (pl. egy keresztnévnek nincs híres névviselője), ugyanakkor ezeket a szakaszokat felesleges csonk-szakasz sablonnak ellátni, mert úgyis látszik, hogy nincs beleírva semmi. Kinek mi erről a véleménye? Ilyen, egymáshoz hasonlóan kinéző cikkbokroknak kellene lenniük szerintem az ugyanarról a témáról szóló cikkeknek, pl. keresztnevek (ennek a kialakítása kész), kisbolygók (szerintem ezek is egységesen néznek ki), települések, színészek vagy bármilyen előadóművészek, állatok, növények, és minden egyéb olyan téma, amiből sok ugyanolyan van, az ugyanolyant úgy értve, hogy ugyanazt lehet róla elmondani, ugyanabban a sorrendben. Például a színészek esetében mindről, kivétel nélkül azt lehet és kell elmondani, hogy milyen a szakmai élete, a magánélete, mikben szerepelt, és milyen díjakat kapott (ez az utolsó szakasz, lehet, hogy egyes esetekben -még- üres). Lehetne-e/érdemes-e az egyes témákra egységesen szakaszolt cikkmintákat létrehozni (afféle kitöltendő űrlapként), amiknek a felépítése védett?– Perfectmiss^{ide írj!} 2010. április 25., 17:14 (CEST)

Vannak ilyen felépítések, ha nem is védettek a szó itt használt általános értelmében, de az egyes útmutatók ajánlják ezeket. (A javaslat másik része az előző fejezetben van kifejtve, arra nem reagálnék itt.) Crufjsa ^vita 2010. április 25., 17:22 (CEST)

Én eddig még nem sok ilyen felépítéssel találkoztam, ami ténylegesen, az adott témakör minden cikkében ugyanolyan lett volna, de lehet, hogy csak nem kerestem jobban. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. április 25., 17:38 (CEST)

A kisbolygókat már említetted, de ott vannak az országok, városok, a komplett növény- és állatvilág cikkei, foci válogatottak, stb. Elég sok műhelyben már működik ez a dolog. Crufjsa ^vita 2010. április 25., 17:56 (CEST)

Valami nekem, mint olvasónak akkor is hiányzik ezekből a cikkekből. Például elkezdtem írni egy cikket a szobanövényekről, és ennek kapcsán megnéztem jó pár szobanövényként is tartható növényt (mert kezdő szobanövénytartó vagyok, de megdöbbenésemre nem találtam róluk cikket ), de a cikkükben még csak utalás sincs erre, arra meg főleg nem, hogyan kell őket tartani, milyen betegségek és kártevők támadhatják meg őket, stb. Tudományos-elméleti szempontból biztosan minden le van róluk írva (pl. hogy milyen családba tartoznak, latin név, stb.), csak a gyakorlati oldal hiányzik, nekem pedig arra lenne most szükségem. Ugyanakkor néha 1-1 ilyen cikkben egy félmondat van erről, viszont így már nem egységes ezen cikkek kinézete, tartalmi váza. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. április 25., 18:29 (CEST)

Az ötlet jó, szerintem az adott műhely(ek) vitalapján kellene felvetni, hogy az ott lévő aktív szerkesztők dolgozzanak ki egy sémát arra, hogy milyen szakaszoknak kell az adott fajta cikkekben lenniük. Gyakorlatilag egyfajta sablonról lehetne szó, amit ki kellene tölteni. misibacsi*^üzenet 2010. április 25., 18:59 (CEST)

Nem minden témának van műhelye. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. április 25., 20:06 (CEST)

Támogatni kellene a műhelyek létrehozását. misibacsi*^üzenet 2010. április 26., 10:47 (CEST)

Vagyis egy maxiinfobox lenne az egész cikk? Szerintem az ilyen merev szabályozás agyoncsapná a kreativitást. L András^→ 2010. április 25., 20:25 (CEST)

+1 Csigabi^{itt a házam} 2010. április 25., 20:30 (CEST)

Pontosan ez a helyzet, amit András is említett. A másik meg, hogy jön xy anon, szeretne írni egy informatív, érdekes és olvasmányos cikket a nádi prüntyőkéről, de mindjárt kapna egy figyelmeztetést, hogy nem stimmel a "cikkbokorhoz". Ogodej ^vitalap 2010. április 25., 21:54 (CEST)

Miért korlátozná a kreativitást, ha egy cikknek van struktúrája? Ha látod, hogy három szakasz már készen van, de kettő még üres... Egyből látja az ember, hogy minek kell még utánanézni. Egyébként ahogy itt el is hangzott, olyan cikkekről van szó, amikből sok van, nem egy-egy különlegességről, amiről úgy írsz, ahogy akarsz. misibacsi*^üzenet 2010. április 26., 10:47 (CEST)

A Wikipédia lexikon, nem pedig kreatív játszóház. Engem, olvasóként kifejezetten zavar, hogy nem ugyanazon szakaszokat találom meg az azonos típusú cikkeknél, hanem ahány cikk, annyiféle a kinézet és a tartalmi feldogozás megközelítése. Nem segít a gyors tájékozódásban, hogy az egyik cikkben az első szakaszban van egy bizonyos infó, a másik cikkben a harmadik szakaszban, a következő cikkben pedig meg se találom, mert külön szakasz nélkül csak a többi szakaszban elszórtan van meg az engem érdeklő infó. Talán érdekes lenne egy olvasói közvéleménykutatást tartani erről, csak nem tudom, hogyan lehetne kivitelezni. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. április 25., 22:12 (CEST)

+1 misibacsi*^üzenet 2010. április 26., 10:47 (CEST)

Ha a kreativitás nem szempont, én már veszem is a kalapom. Ez az enciklopédia minden mástól különbözik abban, hogy nincs főszerkesztője. De még csak szerkesztőbizottsága sem. Minden cikkbe bármikor bárki belejavíthat vagy belerondíthat. Egyébként pedig nem értem, hogy egy enciklopédiának miért a gyors tájékoztatást kellene szolgálni. Épp ellenkezőleg (ha már hasonlat, akkor ez nem a McDonalds, hanem a Ritz akar lenni). Azt a célt kellene követni inkább, hogy az olvasó elmélyedjen az olyan témában, amiben egyáltalán az lehetséges. L András^→ 2010. április 25., 22:22 (CEST)

Én éppen a Ritzben venném rossz néven, ha minden asztalnál más lenne a teríték. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. április 25., 23:14 (CEST)

És mé' zavarna, ha a szomszéd asztalon más színű lenne a tányér? Én (lehet, hogy nekem felróható módon) sosem a szomszéd asztalát nézem --L András^→ 2010. április 25., 23:47 (CEST)

Azért ne essünk túlzásokba, messze van ez még a Ritztől, előbb a felszolgált étel minősége érje el az ottani követelményeket, aztán (esetleg) meg lehet vitatni a terítéket is. A kreativitás legalább annyira szempont, mint a cikkek formai felhozatala, de egyik részről se essünk túlzásba. Egyébként meg ezek a dolgok amúgy is automatikusan "szerkesztődnek". Többnyire aki pl. keresztneves cikket ír, gondolom megnéz egy hasonlót, és idomul hozzá. Ha nem tetszik neki az adott rendszer, előbb utóbb szóváteszi, vagy készít egy újat. Ha neked nem tetszik amit alkot, átírod, vagy szóvá teszed a cikk vitalapján, hogy máskor mit és hogyan célszerű megírni, vagy mit hiányolsz belőle, vagy hogy szoktuk., stb. Egyébként máris nekiállhatsz egy {{nem így szoktuk}} sablont legyártani arra az esetre, ha valaki mégis kreatív módon próbálna egy kisbolygós cikket létrehozni (amit nem hiszek, hiszen a meglévő rendszer mégis egy segítség). Ogodej ^vitalap 2010. április 25., 23:49 (CEST)

Nem is azt írtam, hogy ez az. Csak azt, hogy az akar lenni. Amúgy meg minden hasonlít sántít, nyilván ez is. Csak hirtelen nem találtam jobbat. --L András^→ 2010. április 25., 23:55 (CEST)

Hát az akarat megvan, csak van aki a Ritzet a terítékről közelíti, van aki a felszolgált ételek minőségétől, és előállításuk kreatívitásától. Na ez utóbbi az igazán rossz hasonlat ide Ogodej ^vitalap 2010. április 26., 00:04 (CEST)

Ha pedig egy szakaszba sehogy sem sikerül semmit sem találni, akkor az frusztráló. Az üres szakaszok meg egy kissé lelombozóan hatnak. Nem lehetne szakaszokat összevonni, vagy szétbontani sem.

Bár az is igaz, hogy rendszerre szükség van. Egy elég rugalmas rendszerre. Szalakóta ^vita 2010. április 26., 17:37 (CEST)

1990–1994 közötti magyar országgyűlési képviselők listája átnevezése

Csak nekem tűnik túlbonyolítottnak és némileg értelmetlennek a címben szereplő 1990–1994 közötti magyar országgyűlési képviselők listája, mint cikkcím? Szerintem valami egyszerűbbet kéne találni. Javaslatok? – Vince ^blabla :-) 2010. május 1., 14:21 (CEST)

• Országgyűlési képviselők listája az 1990-1994-es parlamenti ciklusban
• Országgyűlési képviselők az 1990-1994-es parlamenti ciklusban
• Országgyűlési képviselők listája (1990-1994-es ciklus)
• A magyar Országgyűlés képviselőinek listája 1990-1994 között
• A magyar Országgyűlés képviselői az 1990–1994 közötti parlamenti ciklusban
• Az Országgyűlés tagjai az 1990-1994-es ciklusban
• Az Országgyűlés tagjai az 1990-1994-es parlamenti ciklusban
• ...

Törlésre jav. lapok időkorlátjának kiírása a fejlécben

Itt található: Wikipédia-vita:Törlésre javasolt lapok#"A törlési megbeszélés menete" cikkelyhez. Bár ez is javaslat, nem hozom ki ide, mert oda tartozik, kéretik ott hozzászólni. Tömören, velősen. :) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. május 1., 14:38 (CEST)

Üzenőfalak rendszere

Javasolom az üzenőfalak rendszerének radikális átgondolását, mivel jellemző módon az adminisztrátorok üzenőfalán, meg a kocsmafal ezen, illetve az "egyéb" szekcióján kívül az összes többi szignifikánsabb kisebb forgalommal bír, s pl a Botgazdák üzenőfalán nem egy kérdés már hónapok, sőt évek óta(!) ül (pontosabban "függőben van"). Egyéb példák egyéb üzenőfalakról tetszés szerint felhozhatók. – Vince ^blabla :-) 2010. április 10., 13:44 (CEST)

Nem világos, hogy milyen statisztikákból indulsz ki, mindenesetre az üzenőfalak tematikus alapon vannak szétválogatva, pusztán azért nem érdemes összevonni őket, mert az egyiknek kisebb a forgalma, mint a másiknak. A botgazdák üzenőfalán meg azért várnak feladatok, mert vagy komplikáltabbak, vagy nincs is még kitalálva, hogy kéne megcsinálni őket. A restanciák kezelésére épp nemrégiben nyújtott be javaslatot Bin. Bennó^fogadó 2010. április 11., 13:36 (CEST)

Szerintem a kocsmafal tetején kell elhelyezni linkeket...mzolta ^vita 2010. április 13., 11:25 (CEST)

Nagyon én sem értem. Ellenben épp ezért hoztam létre februárban a WP:Ü oldalt. Ellenben az össze üzenőfal tetejére kéne egy közös, egységes fejléc, úgy ahogy a Kocsmán van és ennek tükrében a Kocsma fejlécet átdolgozni. – OrsolyaVirág^HardCandy 2010. május 5., 00:07 (CEST)

{{Megtörtént}} sablon használata

Gyanús ugyan, hogy hiába döngetek itt tárt kapukat, mert akiknek valójában szól, a mellékajtót használják, de az áttekinthetőség végett a kiemelési eljárásban részt vevő szerkesztőtársakhoz lenne egy javaslatom.

Amikor egy {{Szükséges}}^(?) vagy {{Jó lenne}}^(?) sablonnal jelzett probléma megoldást nyer, az áttekinthetőség kedvéért a problémajelző sablont <s> </s> közé fogva „hatástalanítsátok”, hogy egyértelműen látsszon, hogy az igényelt változtatás megtörtént. Nagyon rosszul követhető, amikor a változtatási igényt jelző sablon után sok-sok sorral szerepel csak a {{megtörtént}}, és magánál a kérősablonnál semmi nem mutatja, hogy már nem érvényes.

Sőt, orcátlanul javasolnám a saját módszeremet, miszerint a {{megtörtént}} sablont a {{szükséges}}^(?) elé teszem, és úgy húzom ki a változtatást igénylő sablont. Ennél a megoldásnál szinte ordít, hogy megoldódott. Szépen kérlek benneteket, fontoljátok meg!

Most éppen a Javaslatok kiemelt szócikkekre/Voynich-kézirat oldalon próbálok eligazodni, hogy mi a még aktuális javítanivaló. Nem egyszerű megállapítani. Amíg bogarászom, valószínűleg hasznos munkát is tudnék végezni… -- 2010. május 3., 21:44 (CEST)

Felülbírálom az előző javaslatomat, ugyanis a sablonok hiányos leírása miatt csak a kódjukból derült ki, hogy a {{Szükséges}}^(?) és a {{Jó lenne}}^(?) sablon is aláírható, és az eredménye a {{Megtörtént}} sablon. Kiegészítettem ezeket úgy, hogy az általam preferált áthúzósdi is megjelenjen, és a sablonleírást is kiegészítettem ezzel. Ha rosszat tettem, mea culpa, de egyúttal felvilágosítást is szeretnék kérni. A jelen állás szerint a {{Szükséges|~~~~}} a munkalapon  A változtatás megtörtént 2010. május 3., 22:04 (CEST)  Szükséges változtatás:  formában jelenik meg, a {{Jó lenne|~~~~}} pedig  A változtatás megtörtént 2010. május 3., 22:04 (CEST)  Jó lenne a következő változtatás:  formában. -- 2010. május 3., 22:04 (CEST)

Egész jó ötlet, nekem tetszik. Ogodej ^vitalap 2010. május 3., 22:46 (CEST)

Tulképpen tökmindegy, csak egyértelmű legyen. Időnként tényleg benne marad a {{Szükséges}}^(?), pedig már rég nem az. – Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. május 3., 22:50 (CEST)

Jó lenne alkalmazni a Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Marx fivérek oldalon is. misibacsi*^üzenet 2010. május 4., 22:11 (CEST)

műhelykordinátor

A mai pécsi wikitalin beszélgettünk arról, hogy a műhelyeknél szükség lenne egy műhelykordinátorra, aki összefogja a műhelyt. Mi erről a véleményetek? Szajci ^reci 2010. május 3., 21:25 (CEST)

• Egy bizonyos szempontból támogatom, de a közösséget ismerve, elég kemény dió a megfelelő ember kiválasztása. Főleg azoknál a műhelyeknél, ahol meglehetősen ingadozó a részvétel. Szóval egy határozott hümm... -- 2010. május 3., 21:29 (CEST)

Ha a műhelyben éppen van valaki, aki alkalmas a szerepre és akarja is csinálni, akkor ez magától kialakul(t), minden választás, kinevezés és egyéb ceremónia nélkül. Ha nincs, akkor adminisztratív úton nem fog sikerülni. Nagy létszámú wikiknél esetleg lehetne értelme. – Hkoala 2010. május 3., 21:43 (CEST)

Ja pont ezt mondták, hogy az angolon van. Csak úgy gondolnám, hogy lenne egy címke, hogy ő a kordinátor bátran kérdezz tőle (tehát ilyen műhelymentor vagy hogyhíjják:P) Szajci ^reci 2010. május 3., 21:49 (CEST)

 megjegyzés Szerintem egy próbát megér. Elvégre kárt nem csinálunk vele. Ez még akkor is igaz, ha a többi hozzászólásban is van igazság.Carlos71 ^vita 2010. május 4., 22:14 (CEST)

Ahogy elnézem, azt akartam valahogy (more PC way) összehozni, amit Hkoala írt – szóval Hkoala +1. -- 2010. május 3., 22:15 (CEST)

Nahát, én is PC akartam volna lenni - ezek szerint nem sikerült – Hkoala 2010. május 3., 22:42 (CEST)

De sikerült, azért írtam oda a "more"-t, fokozás gyanánt. Mindig az a félelmem, hogy ahol az emberi érzékenységgel kell összevetni valamit, ott nem lehet elég óvatosnak lenni. Lám, most is: akaratom ellenére téged szomorítottalak el (remélem, hogy nem volt komolyabb a hatás). -- 2010. május 3., 23:28 (CEST)

Szerintem írok minden műhelynek és majd akkor eldöntik mi legyen. Az én javaslatom annyi lenne, ha nem is választanak műhelykordinátort, valaki csak elvállalja önkéntesen. Ezt a tisztséget, viszont lehetne jelezni a műhelyben, hogy egy amatőr, aki éppen odatévedt, az tudja kihez forduljon. Szajci ^reci 2010. május 5., 07:21 (CEST)

Szerintem is elég lenne, ha egy műhelynél látható, hogy ki az, akihez biztosan lehet fordulni kérdésekkel stb. Nem tartanám szükségesnek én sem, hogy ki legyen nevezve vagy megszavazva, választva, de egy egyértelmű jelölés (pl. tagok között félkövérrel kiemelve) segítene az odatévedő szerkesztőknek. A többi pedig, ahogy Hkoala írja, magától úgyis kialakul. – Silvio ^Üzenj! 2010. május 5., 08:24 (CEST)

Szajci, szerintem ezt a műhelyeknek írást kösd össze az újabb aktivitás-felméréssel. Ha egy műhelyből csak egyvalaki jelentkezik önként, de ő már koordinátornak ajánlja magát, azzal kisajátíthatja az - egyébként inaktív - műhelyt. Ha jelentkeznek hárman-négyen, és senki nem vállalja, akkor legalább az látszik, hogy a műhely valamelyest aktív. December ^vita 2010. május 5., 08:45 (CEST)

nem tudja kisajátítani, mivel 1 személy elegendő egy műhely üzemeltetéséhez, ugyanis csak az alapításkor kell 3 fő. Kicsit fura szabály, de a közösség ezt szavazta meg. Szajci ^reci 2010. május 6., 14:00 (CEST)

több kiemelt cikket könyvnyomtatásba

Tagnapi pécsi wikitalin javaslatot fogadtunk el, hogy az egyesület a legtöbb kiemelt cikket nyomtatásba jelentesse meg. Arra lennénk kíváncsiak, hogy ezt meg lehet-e valósítani ill. a közösség mit szól hozzá! Szajci ^reci 2010. május 4., 20:49 (CEST)

 támogatom - Jó ötletnek tartom.Carlos71 ^vita 2010. május 4., 21:13 (CEST)

A tegnapi pécsi wikitalit nem láttam a WP:TALI lapon, valamiről lemaradtam. Néhány kérdés.

• Ki volt rajta?
• Ki fogadta el a javaslatot?
• Az egyesület részéről ki volt ott (ha már egyszer arról döntöttetek, hogy az egyesület mit fog csinálni).
• Megvizsgálta-e valaki, hogy egy kiemelt cikk hány oldal nyomtatásban? És a „legtöbb kiemelt cikk” hány oldal?
• Ez mekkora költség? Hány példányban? Kinek készül?
• Ki venne részt a cikkek kiadás előtti szerkesztésében és egyéb munkálataiban?

Én is régóta tervezem, hogy ilyet jó lenne csinálni, pl. valamilyen tematikus összeállításban, akár több részes sorozatként, de csak megfelelő előkészítés után van értelme a dolognak. Samat ^{üzenetrögzítő} 2010. május 4., 21:22 (CEST)

Nos Kedves Samat:D

• A tali lapon a Helyi összejövetelek szakaszban találod
• ott megtalálod a részvevőket. Mi négyen fogadtuk el, hogy én kiírom ide
• Konkrétat nem mondtunk direkt, csak hogy egyáltalán támogatja-e a közösség ill. az egyesület mit gondol róla. Azt gondoljuk, hogy itt megbeszéljük és a végleges dolgot az egyesület hozza meg a következő ülésén. Szajci ^reci 2010. május 4., 21:25 (CEST)

Nagyszerű: akkor az első három kérdésre megvan a válasz :) Tisztázandó a többi (nekem van ötletem a válaszokról, de nem én vetettem fel az témát). Samat ^{üzenetrögzítő} 2010. május 4., 21:32 (CEST)

Igen! Marha jó ötlet. De adódik a kérdés, hogy egyes cikkek tartalmának elavulását hogy lehet kiküszöbölni? – Madridista ^Ideírjad 2010. május 4., 21:30 (CEST)

Már ha így "kívülállóként" beleszólhatok – Madridista ^Ideírjad 2010. május 4., 21:30 (CEST)

Sehogy – ez a különbség a nyomtatott enciklopédiák és a Wikipédia között (illetve dehogynem: második, harmadik stb. kiadással). Samat ^{üzenetrögzítő} 2010. május 4., 21:33 (CEST)

Nos azt kihagytam, hogy Samatnak jó ötlete az, hogy tematikusan állítsuk össze és az előkészítést. Természetesen ez is önkéntes alapon működik. sajnos ötletem nincs most. Alszom egyet és reggel talán lesz valami ötletem.

Persze, hogy beleszólhatsz Madridista, hisz te is wikipédista vagy:D Nos mielőtt kinyomtatnánk átnéznénk biztos vagyok benne, tehát nem lenne elavult. Szajci ^reci 2010. május 4., 21:34 (CEST)

Néhány kérdésem:

• Van-e piaca a kiadványnak? Ingyenes lenne? Ez esetben ki fizetné a költségeket?
• Mekkora mennyiséget terveztek előállítani?
• Hogyan folyna a piacra juttatás? Mely társadalmi csoport a megcélzott szegmens?
• Mit szól az Alapítvány, ha Wikipédia néven adjuk ki az anyagot?
• Biztos, hogy kiemelt cikkekkel kiadásával kell kezdeni? Nem lehet, hogy többet érnénk nem kiemelt, de koherens művé összefűzhető cikkekel? (Pl: geomorfológia mindenkinek az egykori Búvár zsebkönyvek mintájára?)

Beroesz 2010. május 4., 21:43 (CEST)

• A kiadványt úgy tudjuk megcsinálni, hogy túl nagy előzetes költség ne legyen benne, így sikertelenség esetén se bukjunk rajta nagyot anyagilag. Néhány példányt lehet csinálni ingyenesen marketing jellegű céllal, a többit önköltségi áron. A piacra juttatás reálisan csak „házi” terjesztéssel tudom elképzelni valami olyasmi koreográfiával, hogy: kattintással rendel, fizet, mi postázunk.
• Kis tételben szabad csak (kiadók nem foglalkoznak 1000 példánynál kisebb előállítással, illetve csak fajlagosan nagy költséggel).
• A Wikipédia, illetve Wikimédia Magyarország nevében (és logójával) történő kiadáshoz előzetes egyeztetés szükséges az Alapítvánnyal, de nem gondolom, hogy probléma lenne, ha megfelelőek az előkészületek hozzá.
• De, szerintem is. Ez is egy olyan kérdés, amit az egész elkezdése előtt kell megbeszélni. Samat ^{üzenetrögzítő} 2010. május 5., 19:38 (CEST)

Piszok régóta forgatok a fejemben egy ilyen gondolatot (és gyanítottam, hogy nem vagyok egyedül). Én arra gondoltam, hogy olyasmivel kell előállni, amire igény is van. Körül kellene nézni, hogy milyen lexikonok fogynak. Erre a gondolatmenetre még visszatérek, de hagy gondolkoztassalak el Benneteket: ha megjelenne egy lexikon négyszázvalahány egészen eltérő szócikk közlésével, azt ki venné meg? Kinek kell olyan lexikon, amelyikben megtalálja a A rózsa neve (film), a 0,999…, a Kisfeszültségű áramváltó és még egy sor jól kidolgozott szócikket, de nincs benne a második világháború, Orbán Viktor és még egy sor kevésbé jól kidolgozott, ám közérdeklődésre számottartó cikk. Szóval egy ilyen könyvet kiadni nem lenne rentábilis, és bár valószínűleg keveseket motivál a nyereségvágy, nem ártana valami kelendő produktummal előállni. Szóval én arra gondoltam, hoyg valamilyen tematikus lexikont lehetne megjelentetni, a legkézenfekvőbb talán egy életrajzi lexikon. Összeállítani egy csapatot, akik átnézik az életrajzi szócikkeket, csinálnának egy erős válogatást, aztán lehet dolgozni a kiválasztott szócikkek feljavításán. Kialakítani a lexikon struktúráját (pl. hogy legyenek benne listák is tematikusan, ill. hogy menjenek sorban a szócikkek), ésatöbbi. Sokat gondolkoztam ezen, kész elképzeléseim vannak - persze ezek csak ez én ötleteim, meg kellene beszélni mit is akarunk.

És hát a legfontosabb kérdés: mibül? Van az egyesületnek annyi pénze, hoyg megfinanszírozzon egy könyvkiadást az előkészítéstől (lektorálás, korrektúra) kezdve a nyomtatás költségein át a megjelenés reklámköltségéig? December ^vita 2010. május 4., 22:30 (CEST)

Nem tudom, milyen jogi vonzatai vannak ennek, meg mit tehet az alapítvány, meg milyen feltételeknek kell eleget tenni, biztosan nem egyszerű ez, de tegyük fel, minden feltétel adott, akkor én pl. tematikus kiadványokat tudnék elképzelni, úgymint „Világörökség”, „Vallások”, „A filozófia nagyjai”, „Erdély települései”, „Egyiptom”, „Filmek”, „Képregények”, „Játékok” stb. kb. mint kategóriák, vagy alkategóriák. Egy általános lexikális kiadvány esetleges, és mindenképpen hiányos lenne. A cikkek minőségét meg nagyon-nagyon újra át kellene nézni. Szóval hatalmas egy projekt lenne. Persze most arról beszélünk, mi lenne ha... Ha egy vastag, szép, színes tartalmas kiadvány, puha kötésben, apró betűkkel, hatalmas információhalmazzal megjelenhetne... Ogodej ^vitalap 2010. május 4., 22:32 (CEST)

Ha résztvevőként szabad hozzászólnom:

• Tematika: bizonyos lexikonok tematikai sajátossága a lexikonszerűség, hogy ne mondjam a Wiki esetében az enciklopédia jelleg; éppen ezért nem tartanám égbekiáltónak a "vegyesfelvágott" jelleget. Perszee vannak tematikus lexikonok is...
• Jogi vonatkozások: mivel a Wiki a szabad enciklopédia - elvileg semmi jogi, szerzői jogi - hézag nem lehet. (ehhez nem/sem értek.)
• Méret, terjedelem: hozzávetőlegesen úgy kalkuláltunk, hogy a kb. 500 cikk, átlag 5 oldallal, az usque 2500 oldal. Na most ebből akár 10 tematikus kötet is kijöhetne...

Ami a lényeg: amikor megfordult a fejemben, akkor éppen az foglalkoztatott bennünket, hogy hogyan ehetne népszerűsíteni a Wikit, újabb szerzőket toborozni. Egy ilyen kiadványnak lenne sajtóvisszhangja, esetleg olyanokat is beemelne a "holdudvarba" akik inkább a hagyományosabb információhordozókat kedvelik.

• Finanszírozás: Ez a legkeményebb. Tarhálni kell, kilincselni. Egyébként ha sorozatban gondolkodunk, akkor arra a kiadók is vevők.
• Célcsoport: Ez nem egészen problémás: úgy emlékszem, a cikkeknél deklarált követelmény, hogy egy átlagos érettségizett megértse. A népszerű, tudományos ismeretterjesztés műfajában, szándékával.
• Kiemeltek: Hát azért tényleg a legjobbakkal kéne kezdeni...

– Petej ^vita 2010. május 4., 23:32 (CEST)

Nem volt időm végigolvasni ezt a sok szöveget, de felhívnám a figyelmet, hogy a Wikipédián is bekapcsolt könyvkészítő kiegészítővel[1], bárki felmérheti, hogy hány oldal lenne és mennyibe kerülne a kiemelt könyvek nyomtatása (gyakorlatilag példányonként egyedi könyveket lehet készíteni; pl. ha Szajci kiválasztja a legérdekesebb kiemelt szócikkeket, amik 15€-ba beleférnek, akkor azt el tudom hozni a májusi egyesületi közgyűlésre és wikitalira készeny nyomtatva és bekötve).

Aztán ha lenne valami célközönség, aki meg is venné, akkor lehetne gondolkodni a tömeggyártáson, stb.-n; addig is mindenki rendelhet magának a Pediapressen, akit érdekel. (A gyártó cég igazgatóját ismerem, hogyha nagyobb példányban gondolkodnánk [mondjuk kéttucat szerkesztő szeretne egy-példányt a Szajci-féle összeállításból], lehetne beszélni valamiféle kedvezményről vele.)

Üdv, --Dami ^vita 2010. május 4., 23:57 (CEST)

Beroesz korábbi kérdésére: a WMF-nek nem hiszem, hogy bármi ellenvetése lenne egy sikeres könyvkiadási projekttel szemben. --Dami ^vita 2010. május 5., 00:16 (CEST)

Csakhogy a könyvkészítő sorkizár és nem választ el, tehát az eredmény rémes (és helypazarló is). Bennó^fogadó 2010. május 5., 00:03 (CEST)

A PDF-változat lehet hogy nem választ el, de a könyv változat igen: legalábbis a magyar nyelvű szöveget igen. Sorkizárni sorkizár továbbra is, de ez megszokott a könyveknél.--Dami ^vita 2010. május 5., 00:16 (CEST)

Mutass egy ilyet, én még nem láttam. A sorkizárás nem önmagában gond, csak az elválasztás híján. Úgy viszont szerintem kizáró ok. Bennó^fogadó 2010. május 5., 00:21 (CEST)

Hát így neten nehéz megmutatni egy kézzelfogható könyvet, de nézd meg pl. ezt a mintát, amit felraktak a honlapjukra, vagy nézd meg a preview-t itt - az utóbbi azt is mutatja, hogy ebben a formátumban 30 kiemelt cikk kb. 900 oldalt tesz ki és 40€-ba kerül. --Dami ^vita 2010. május 5., 00:29 (CEST)

Elválasztás tényleg van, bár jó volna tudni, milyen szoftvert használnak, de például a képek kezelése botrányos. Messze nem volna szükséges, hogy minden ábra féloldalakat foglaljon el. Bennó^fogadó 2010. május 5., 00:36 (CEST)

(Másik könyv amit érdemes lehet megrendelni és nem is olyan drága: WP:az élet könnyedebb oldala; mondjuk az elgépelés nélkül a címlapon...)--Dami ^vita 2010. május 5., 01:01 (CEST)

Látom, amíg aludtam jöttek észrevételek. Dami, szívesen választok kiemelt cikkeket, azonban most jön a vizsgaidőszak nemsokára, ami június végéig eltart. Ezért ezzel most nem tudok foglalkozni. Ha valaki felvállalná ezt az tényleg jó volna.

Nos a kérdésem: legyen egy prototípuskönyv először és aztán tárgyaljuk meg a példányszámot, kiadót, stb? Szajci ^reci 2010. május 5., 07:19 (CEST)

Én egy merészebb, ám kétségkívül költségesebb és kockázatosabb visszhangú kiadásról ábrándoztam: nyomtatnánk cirka száz példányt (ezt lehet akár a Pediapressen keresztül is, de nagyobb példányszámot valószínűleg költséghatékonyabb hagyományos nyomdában nyomtatni), és ezt a száz könyvet elküldenénk újságíróknak: forgassák, nézegessék, írjanak róla.

Lenne egyfajta unikális értéke: az első magyar wikipédiás könyv, amiből csak száz készült. Másrészt a (jobb) újságírók kritikáit felhasználva egy jobb kiadványt lehetne nagyobb példányban kiadni. Fontos lenne, hogy az olvasókhoz egy olyan változat jusson el, amelyik már megbízhatóbb, használhatóbb, ha úgy tetszik: kipróbált, átesett a tűzkeresztségen. Az újságírói észrevételek érinthetik a tördelést, a válogatást, a kiadvány áttekinthetőségét, de érinthetik a szócikkek minőségét, a tárgyi adatokat, pontatlanságokat. Észrevétlenül kváziszerkesztővé válnának azáltal, hogy a véleményüket megírnák. A hírverés pedig, amit csapnának a kezdeményezés körül, megágyazna a végleges kiadásnak.

Namost: ha elszúrjuk, és nagyon lehúzzák a lexikont, belebukhatunk, hiszen elképzelhető, hogy annyira rossz kritikákat kap a "próbaszám", hogy nem lesz érdemes megjelentetni a piacra szánt második kiadást. Ez azonban a mi hibánk lesz, és mégiscsak jobb, ha száz példány megjelentetése után derül ki, hogy valamit elszúrtunk, mintha ezer példány maradna a nyakunkon, mert nem veszi meg a kutya sem.

Ám ha jó amit csináltunk, tisztességes lektorálás és korrektúrázás előzte meg a kiadást, úgy vélem igen pozitív visszhangja lesz: felkelthetjük kiadók, könyvterjesztők érdeklődését is - nem beszélve arról, hogy a leendő olvasók is hallanak valami jót erről. Ne feledkezzünk meg arról, hogy lexikonok már vannak a könyvesboltok polcain, van is rájuk kereslet, ha valaki pénzt szán ilyesmire, bizonyára egy elfogadható minőségű könyvet akar vásárolni. Ha jó híre megy egy még kiadatlan, de olcsóbb(!) lexikonnak, várni, keresni fogja. December ^vita 2010. május 5., 08:42 (CEST)

Szerintem egy válogatás a kiemelt cikkekből nagyon jó ötlet. Sőt ha a Magyar Wikiegyesület által jóváhagyottá/elfogadottá válna a válogatás (fel is lenne tüntetve a könyvön) az mindenképpen kiemelné a többi cikkválogatás közül. A könyvkészítő alkalmazással elkészíthető és tárhelyére feltölthető lenne a megalkotott könyv, onnan bárki "megvásárolhatja", letöltheti, hozzáférhet. Ez jóval kevesebb költséggel járna és könnyen megvalósítható volna. Egy ajánlót (linket) a megrendelhető könyvhöz pedig el lehet helyezni több helyre (Az egyesület honlapján, a magyar wikin stb.), melyen keresztül ezzel nemcsak a könyv, de a wiki is népszerűsíthető lenne, és már ez is lépés lenne egy a jövőben papírformában megjelenő Enciklopédia irányába. – Silvio ^Üzenj! 2010. május 5., 08:51 (CEST)

Csak egy gondolat, sok okosat írtatok már, de mielőtt megjelentetünk bármit is, körül kellene néznünk, hogy az eddig kiadott könyveknek milyen sikere volt (emlékeim szerint a német wiki jelentette meg a legjobb cikkeit könyvalakban, de lehet, hogy tévedek). Lehet, hogy nagyon szépen meg lehetne csinálni, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ami abban a könyvben megjelenik majd, az itt teljesen ingyen hozzáférhető, tehát a potenciális vevő a könyvesboltban gondolhatja azt, hogy "minek vegyem meg, elolvasom otthon a wikin". Ha megjelenik mondjuk 1000 példány a kötetből, és a nyakunkon marad 800, az nem olyan jó, hisz hatalmas költségvonzata van egy könyv kiadásának (papírt meg kell venni, nem is akármilyet, hisz gondolom színes képek lesznek a cikkekben, meg kell profin szerkeszteni, nyomdát fizetni kell, levesz egy rakás pénzt a terjesztő is, akár a Líra és Lantról, akár a Libriről, akár bármelyikről beszélünk, stb). Ha optimistán mondjuk 1000 forintot veszek egy kötet önköltségének, az tízmillió forint ezer példánynál. Nagyon alaposan át kell ezt rágni. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. május 5., 09:01 (CEST)

Így van. Ez a csak kiemelt cikkek vonal sajnos tévút. Ezeknek a szócikkeknek a könyv formátumban való megvásárlására nincs reális kereslet. Én sem venném meg, nincs tematikája, nincs egy szál, amire felfűzhetők lennének az egyes cikkek - hacsak az nem, hogy szerintünk jók. Ha ott van a könyvespolcon, nem nyúl hozzá az ember, mert nem tudja, hogy amit keres, az benne van-e, vagy nincs, ugyanakkor ha eszembe jutna, hogy a Kisfeszültségű áramváltónak utánanézzen, nem ezt kapná le a polcról, hanem az elektrotechnikai lexikont (már ha van ilyen). Tematikus kiadványban érdemes gondolkodni. December ^vita 2010. május 5., 09:18 (CEST)

Én meg nem tudok számolni, ezerszer ezer csak egymillió :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. május 5., 11:43 (CEST)

DD és December +1. Könyvesboltot megcélozni egy minőségben és szerkezetben különböző, témákban pedig gyakorlatilag véletlenszerűen összeválogatott szócikkek halmazával teljesen értelmetlen ötlet. Reálisabb célkitűzés lenne bizonyos nyílt kulturális rendezvényeken megjelenni azokhoz kapcsolódó tematikus összeállításokkal. → Raziel ^szóbuborék 2010. május 5., 11:56 (CEST)

Egy gondolat: A wiki struktúráját és használhatóságát tekintve az internet adta lehetőségekre épült, illetve az internet adta eszközök használatának sajátosságait beépítette a szócikkek kezelésébe, olvasásába, ami lehetőség elvész nyomtatáskor. Mire gondolok? A belső hivatkozások használatára, a bővebben sablonra, a külső linkekre stb., ami szerves részét képezi a szócikknek. Na de ha ezek nem érhetők el a nyomtatott megjelenésben - értelemszerűen - akkor az erre épülő információk kiesnek a szócikkből. Nem tud elnavigálni a bővebben sablonnal, tehát bele kell írni az eredeti szócikkbe, ha valami abból lényeges. Nem tudja megnézni a speciális szakszavak vagy fogalmak jelentését (kék link), ha nem ismeri. Használhatósága a nyomtatott verziónak ebből a szempontból csökken. Mi a véleményetek erről a szempontról?– Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. május 5., 14:18 (CEST)

A cite sablonok formátumát már rég meg kellett volna újítani, csak hát néhány szerkesztőtől eltekintve az érdeklődés ez iránt zéró. Az újítás része lenne, hogy a sablon a hivatkozások teljes url-jét megjelenítené nyomtatáskor. Ha ezután a külső hivatkozások megadására is a cite sablon lenne rendszeresítve, a probléma meg lenne oldva. A {{bővebben}}^(?) sablon nyomtatáskor nem látszik, azzal nincs gond. Az ezzel felszerelt fejezetekben elvileg éppen annyi információ található meg, ami elegendő a szócikk témájának áttekintéséhez. A tovább vezető hivatkozás már egy specifikus területet tárgyal. → Raziel ^szóbuborék 2010. május 5., 14:50 (CEST)

A hivatkozások már most is kiíródnak teljes címmel nyomtatásban, ha nincs ez külön letiltva, így ehhez nem kell a cite sablont változtatni. --Dami ^vita 2010. május 5., 18:44 (CEST)

Hát, nekem egyetlen url sem íródik ki nyomtatásban ami cite web sablonban van, és nincs külön letiltva (azt sem találtam, hogy hol lehet letiltani). De amúgy sem csak ezért kellene átalakítani őket. → Raziel ^szóbuborék 2010. május 5., 18:52 (CEST)

Nem sok értelmét látom a nyomtatásban webes linkek megadásának a továbblépéshez, mert hiszen akkor megintcsak odaültetjük a delikvenst a gép elé, és ha már ott van, mi a fittyfenének venné meg a könyvet. A dolog lényege az lenne, hogy a nyomtatott kiadás megálljon a saját lábán. Ha "számítógépes segítségre" van szükség a teljes körű használatához, akkor az egy sánta megoldás szerintem.– Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. május 5., 15:29 (CEST)

Nyomtatásban a teljes url éppen azért van kiírva, mert nem tudsz rákattintani a papíron. Szakdolgozatok, tanulmányok és tudományos igényű könyvek esetében is kiírják a felhasznált webes forrás url-jét. → Raziel ^szóbuborék 2010. május 5., 15:37 (CEST)

Én nem értem, hogy amikor a rendelkezésünkre áll egy végtelen kapacitású, ingyenes platform, ami lehetővé teszi, hogy a tartalom kényelmesen kereshető, bármikor frissíthető, és szinte bárhonnan elérhető legyen, akkor miért akarnánk pénzt -- és fákat -- áldozni arra, hogy az enciklopédia tartalmának egy ezrelékét a kereszthivatkozások és a keresés lehetősége nélkül egy elavult technológia segítségével a magyarul olvasni tudók egy-tízezredrészéhez eljuttassuk. Miért nem mindjárt lúdtollal másoljuk a legjobb három cikket pergamenlapokra, amiket aztán postagalmbbal juttathatunk el az érdeklődő olvasókhoz? Malatinszky ^vita 2010. május 5., 14:43 (CEST)

Azért, mert a könyv egyszerűen más. De mondjuk lehet, hogy én hóbortos és régimódi vagyok, egy könyvet lehet lapozgatni, megszagolni, ágyban, párnák közt olvasgatni, vonaton, vagy a tóparton nézegetni, és ami a legjobb, ha véletlenül a hátizsákba rakva ráülünk, legfeljebb egy kicsit gyűrött lesz. A könyv tárgy. Olyan, ami információt hordoz, szép, dizájnja van. Nem hiszem, hogy a fák kiirtását a könyveken kéne először számon kérni, talán, ha már a szórólapok és csomagolóanyagok elfogytak akkor. De persze lehet, hogy ez különc egy álláspont. De persze nem szeretném a történelem és a fejlődés kerekét visszaforgathatónak hinni, tudom ám, hogy a könyvolvasók kezdenek hódítani, ezzel együtt azt hiszem, nekem csak akkor lesz olyan, ha valamilyen infó máshol már nem érhető el. Ogodej ^vitalap 2010. május 5., 17:26 (CEST)

Persze, egyetértünk abban, hogy a könyv más, forgatjuk, szagoljuk, de ezzel kisebbségben vagyunk. Képzeljünk el egy ilyen wikikönyvet: mondjuk 3-400 oldal, színes képekkel,szép papíron a képek miatt, keménykötésben, hogy azért ne essen szét, szépen megcsinálva. A fogyasztói ára olyan 5-6000 forint lenne alsó hangon. Bele kell gondolni abba is, hogy hányan adnának ki ennyi pénzt csak azért, hogy olyan tudást vegyenek, amit ingyen is megkaphatnak a wikin? Az ötlet szerintem mint ábránd nagyon szép. Anyagilag óriási bukás, és ez sajnos komoly szempont. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. május 5., 17:34 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) A könyv luxuscikk egyrészt, másrészt támogatott spirituális/intellektuális táplálék, és a digitális könyvek, illetve az internet világa valamelyest átrendezte azt, hogy mit szükséges kinyomtatni és mit nem. Ezzel együtt úgy tűnik, a képernyőn olvasni hosszabb szövegeket nem kényelmes, tehát a két felület még a digitális könyvekkel együtt is (amiknek még ki kell alakítani a piacát) nem egymástól hódítanak teret, hanem más-más feladatot töltenek be. Nincs semmi avult a könyvnyomtatásban, ha csak nem akarjuk ezen az alapon avultnak nevezni mondjuk a gyermek előállításának hagyományos módját vagy a betűírást például. Nem minden avult, ami ó.

Ha minden igaz, a számítógépes adatkezelés segíteni fog abban, hogy ne pazaroljunk papírt arra, amire nem kéne (például efemer jelentőségű ügyek, hivatalos papírok, értesítések, napi jelentőségű üzenetek stb.), és megmaradjon arra, amit hosszabb távon is birtokolni szeretnénk kézzel fogható formában, lapozhatóan, szagolhatóan. Ez utóbbit nem kínálja a gép, és a jelek szerint az embernek igénye van rá. A könyv vagyontárgy és bútor, állandóbb igényeket szolgál ki. A WP elsődleges felülete más, de ha úgy ítéljük, hogy született maradandó érték, amit a nyomtatásra lehet bízni, akkor miért ne? Bennó^fogadó 2010. május 5., 17:36 (CEST)

Nem szeretnék könyvellenesnek tűnni. Nekem is vannak könyveim. Vannak olyan tartalmak, amelyekre a papírkönyv kifejezetten jó formátum. Sosem éreztem például különösebb vágyat arra, hogy verseket a MEK lapjain olvassak verseskötetek helyett. Ezzel szemben úgy érzem, hogy egy állandóan bővülő és frissülő enciklopédia számára a papírkönyv-formátum messze alulmarad az internetes formával szemben. Malatinszky ^vita 2010. május 5., 20:24 (CEST)

Persze gazdasági-pénzügyi szempontból korántsem rentábilis, és ezzel finom voltam. Olvasom a kiadókat, amint arról beszélnek, hogy hány (izé... nem akarok megsérteni senkit) u.n. „népszerű” könyvet kell kiadni ahhoz, hogy akár csak gondolhassanak is XY Az én lelkem c. verseskötetére, vagy egy kortárs művészeti albumra. Ilyet akkor csinál a mecénás, ha elhivatottsága van. Mondjuk tudván tudja, hogy a pénzének nagy része nem térül meg. Ma esetleg nyereséggel rendelkező nonprofit szervezetek (ha vannak ilyenek) végeznek ilyen irányú tevékenységet. Ogodej ^vitalap 2010. május 5., 18:18 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

• 1. Régen a szerzők gyakran előjegyzéseket gyűjtöttek a kiadandó művükre. Az előjegyzők kötelezték magukat, hogy amennyiben a könyv megjelenik, ennyi vagy annyi példányt megvesznek. Fentebb különféle javaslatok születtek a könyv lehetséges összetételére. Gyűjtsünk előjegyzéseket a variánsokra!
  2. Érdemes a könyvtárak tanácsát is kikérni: Látnak-e fantáziát egy ilyen könyvben? Vennének-e belőle? Milyen összetételt tartanának szerencsésnek?

Karmela^üzenőlap 2010. május 5., 19:37 (CEST)

+1, 1. tematikus kiadvány 2. vásárlói igények, lehetőségek felmérése. misibacsi*^üzenet 2010. május 5., 20:14 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

Ahogy a szakasz legelején is írtam: először a dolog célját és volumenét kellene kitalálni: kinek csináljuk, akinek ez kell? Ezután lehet szó a hogyanról, aminek az egyik kulcskérdése, hogy van-e ehhez megfelelő közösségi támogatás, ki tud és szeretne részt venni a munkában (mert a szerkesztői és egyéb munkálatokat nekünk kell megcsinálnunk). Én először egy-két tematikus kiadványt tudnék elképzelni a leginkább gondozott és érdeklődésre is számot tartó cikkeinkből, amiből siker esetén akár sorozat is lehetne a későbbiekben. Pl. régi vágyam egy világörökségi helyeket tartalmazó kiadvány; erre még talán kereslet is lenne. A volumenről elsőre olyat tudok elképzelni, hogy adományozunk összesen 10-15-20 példányt az ország legnagyobb könyvtárainak, emellett pedig nem csinálunk egyet sem, csak rendelésre (erre egy jó megoldás lehet a PediaPress), vagy legfeljebb néhányat, amit önköltségi áron árulnánk. A könyvesbolti megjelenést és országos terjesztést nem tartom reálisnak. A dolog, amellett, hogy jelentős reklámértéke van a Wikipédia számára, egy olyan eredményt jelenthet, amire jó dolog rágondolni, ránézni, kézbe venni stb. a wikipédisták számára – látni élőben is annak a rengeteg ismeretnek egy kis szeletét (irányított mintát), amin évek óta együtt dolgozunk. A kiadványt azonban csak úgy szabad megjelentetni, ha tartalma alapos ellenőrzésen esik át: ez az ellenőrzés egy olyan szintje kell legyen, amit eddig sosem vállaltunk fel egyrészt energia hiányában, másrészt arra hivatkozva, hogy ez egy készülő enciklopédia, majd „megjavul” idővel. Egy kinyomtatott könyv azonban nem javul meg, úgy kell kinyomtatni, hogy arra bármikor büszkék lehessünk, mert fordítva is elsülhet a dolog. A fő kérdésem, hogy ki szeretne és tudna részt venni az ezzel kapcsolatos tetemes munkában (ez várhatóan több hónapos időtávot jelent, nem egy napos munkáról van szó)? Samat ^{üzenetrögzítő} 2010. május 5., 19:28 (CEST)

---

"A volumenről elsőre olyat tudok elképzelni, hogy adományozunk összesen 10-15-20 példányt az ország legnagyobb könyvtárainak, emellett pedig nem csinálunk egyet sem, csak rendelésre (erre egy jó megoldás lehet a PediaPress), vagy legfeljebb néhányat, amit önköltségi áron árulnánk."

A mondat első fele remek lenne, még egy kis hírverést is csaphatnánk köré, kapna az OSZK, Akadémia, Országgyűlési könyvtár, ELTE könyvtár, stb. A rendeléssel kapcsolatban csak egy gondom van: hogyan hirdetjük? "Itt egy könyv, tartalmazza a legjobb cikkeinket, ezeket, ezeket meg ezeket", az érdeklődő meg elolvassa azokat a wikiben :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. május 5., 19:40 (CEST)

---

Azért ezt a könyvtárosok majd hírverést csapnak dolgot még gondoljuk át szerintem. Ismerek könyvtárosokat (szerintem nem vagyok egyedül ezzel), nagy koponya mindegyik, de a hírverés - ha úgy tetszik a marketing - nem az erősségük. Kicsit gondolkozzatok el az újságírós vonalon.

DD, ugyan mindannyian csak tapogatózunk, de én a fogyasztói árat kb. feleannyinak tippelem: példányszámtól függ ugyan, de ha az egyesület maga adná ki, megspórolnánk egy kaidó teljes infrastruktúráját, számos hivatásos lexikonszerkesztő bérköltségét, és ugyan a minőségre áldozni kell, de szerintem kijön az kevesebből is. December ^vita 2010. május 5., 23:24 (CEST)

Háát... Az egyetlen dolog, amin spórolni tudunk, az a jogdíj, mert az ugye nincsen. Ha nyomdában csináltatjuk a könyvet, meg kell fizetni a következőket szép sorban: 1. papír a lapoknak (nem mindegy, milyen, a képek miatt); 2. papír a kötésnek - előzéklapoknak (ez plusz kétféle); 3. maga a nyomdaköltség; 4. kötészet (nyilván kemény kötésben kellene kijönni, ha a könyv 4-500 oldal, nem lehet fűzni, mert darabokra esik); 5. képek megcsinálása (színrebontás, horror); 6. terjesztési költség (másik horror, komoly pénzeket szednek le a hálózatok). Apám könyveket ad ki, az árakkal nagy vonalakban tisztában vagyok :) Ez az 1000/db ár nagyon baráti, nem tartom elképzelhetetlennek akár a dupláját, sőt még többet sem, és ez csak a nyomda. A terjesztés külön tészta, általában 50-60 % a komolyabb hálózatok (Libri, Alexandra, Líra és Lant) árrése, tehát egy mondjuk 5000 forintos könyvből ennyit tesznek zsebre. Lehet persze egyedi szerződést kötni, nagy kiadók szoktak is (lesírják 30-40 %-ra), de hol vagyunk mi ettől. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. május 5., 23:38 (CEST) A korrektúrát, tördelést ki is hagytam. Mindegy. Itt van egy remek blogbejegyzés a tárgyhoz, ebben egy sima könyvről van szó: [2]. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. május 5., 23:43 (CEST)

Jelentkezések

1. jelentkezem – December ^vita 2010. május 5., 23:17 (CEST)
2. jelentkezem – aláírás

stb.