Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív91

---

« előző

86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96

következő »

A Wikipédia és az iskola

Sziasztok! Egy észrevételem volna. Arra gondoltam, hogy mi lenne, ha elmennénk az iskolákba és valamiféle előadást tartanánk ill. várnánk az észrevételeket? Ötlet, javaslat? :D Szajci ^pošta 2010. október 18., 18:13 (CEST)

Rám ne számíts. És miért pont (és csak) iskolákba? – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. október 18., 18:16 (CEST)

ne számítsak rád. Ejnye :D Az iskolások a potenciális olvasóbázis! Szajci ^pošta 2010. október 18., 18:20 (CEST)

Ez utóbbi nem is olyan rossz meglátás. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. október 18., 19:23 (CEST)

És mit adnál elő, Szajci? - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. október 18., 20:30 (CEST)

Ha házidolgozatot kell írnod, kérjük ne a Wikiről másolj le egy szócikket, hanem írj egy tök újat (lehetőleg kiemelt szintűt) és majd az osztályozás után töltsd fel ide. Köszi! Pilgab ^üzenet 2010. október 18., 20:36 (CEST)

Re RepliCarter: fogalmam sincs, mint láthatod azért írtam hogy ötlet, javaslat? :D

Re Pilgab. Nagyszerű ötlet, úgy is sokszor van ebből gondunk és természetesen a tanároknak is el lehetne mondani. Szajci ^pošta 2010. október 18., 20:42 (CEST)

(Két szerkesztési ütközés után) Szerintem ismerik az iskolások a Wikipédiát, nézzétek csak meg a Neumann János laptörténetét. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. október 18., 20:53 (CEST)

Szép :S Szajci ^pošta 2010. október 18., 21:05 (CEST)

Szajci: jó ötlet, bár ilyen általános felvetésként nem valószínű hogy működni fog, de ha te és pár érdeklődő felkerestek pár környékbeli iskolát, az szerintem mindenképpen hasznos lenne. Ami az ismereteket illeti, gondolom egy általános bemutatót, egy "hogyan ismerjük fel a jó cikket", hogyan javítsak ki egy-egy hibát, stb. vonalak mentén simán fel lehetne fűzni és esetleg a végén kérdezhetnének is a diákok ("A tanárom azt mondta, hogy nem megbízható, de mi az igazság, stb."). A dolog simán beleférne egy osztályfőnöki, számitástechnika órába, de felvilágosultabb tanár esetén az irodalomórába is (mint média-ismeret, elvégre nem árt, ha a diákok tudják helyiértéken kezelni a #1 információforrást; megértik, hogy az internet nem feltétlenül csak az igazság demokratizálásához vezetett el, hanem több igazság megjelenéséhez, amit nem árt tudni navigálni, és amiben a Wikipédia cikkei általában jó útmutatók). (Ha esetleg ötleteket akarsz, az outreach.wikimedia.org oldalon elég sok jó anyag van angolul, pl. ilyenek: [1] vagy [2]).

Részben az ilyen előadások/bemutatók létrejöttének segítésére jött létre a Wikimédia Magyarország, így ha komolyan érdekel a dolog, fontold meg, hogy kapcsolatba- vagy belépsz az egyesülettel. – Dami ^vita 2010. október 18., 21:56 (CEST)

Komolyan érdekel a dolog, csak mivel kevesen vagyunk szerkesztők Pécsett nem tudom kit érdekelne a dolog. Eddig Petejjel beszéltem és ő mondta, hogy kérdezzem meg a közösséget. Az egyesület miben tudna pontosan segíteni? Szajci ^pošta 2010. október 19., 06:37 (CEST)

Legalapvetőbb szinten intézményi háttért adna ("Jó napot, Gipsz Jakab magánszemély vagyok" helyett néha hatékonyabb, a "Jó napot, a wikimédia Magyarországtól jöttem"). Ezen felül a felmerülő konkrét tárgyi vagy anyagi igényeidben (utazási/nyomtatási költség/kivetítő) is a segítségedre lehet. Az anyagiakon túl, pedig egy fórumot nyújt az ilyen előadások tapasztalatainak megbeszélésére.– Dami ^vita 2010. október 19., 19:34 (CEST)

Értem. Átgondolom akkor :D Szajci ^pošta 2010. október 19., 20:08 (CEST)

Informatikai biztonság szócikk átírása

Kérlek nézzetek rá az Informatikai biztonság szócikkre, mióta legutóbb ránéztem, teljesen át lett írva egyfajta számítógépes betörések-témájú dologgá, miközben az informatikai biztonság ennél sokkal többet jelent. Ha az átírt változat jó, akkor kérem vegyétek le a felső két sablont, hadd ne én döntsem el magamról, jó -e. (Egyébként a GDF-en mi Muha Lajos könyvéből tanultuk a dolgokat.) -- Császár Viktor ^Vita (jártál már Felsőszölnökön?) 2010. október 20., 21:43 (CEST)

Meddig egészséges a kategóriabontás?

Abból nem szokott semmi jó kisülni, ha Vince meg én kommunikálni kezdünk egymással, ezért itt kérdezem meg. Aki erre a szócikkre kattint, és legörget a kategóriákhoz, mi jut eszébe? Pasztilla 2010. október 14., 18:01 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Értem, hogy mire irányul a kérdés, és nem gondolom, hogy túlságosan ki lenne bontva a kategóriafa, hiszen egy-egy országgyűlési ciklus kategóriájába sok-sok szócikk kerülhet.

Ez kicsit olyan, mint a mi műhelyünkben az olimpikonok kategorizálása, ahol ugyan nem megyünk le az enwiki túlbonyolító mélységéig, miszerint az egyes olimpiákon résztvevőket végső soron olyan kategóriákba teszik, ami az év mellett egyszerre jelöli a sportágat is nemzetenként, viszont mind évenként, mind sportáganként és mind nemzetenként is külön-külön kategorizáljuk a résztvevőket. Ez sok-sok kategóriát jelent, amik egy jó része még nincs is kiépítve, így egyelőre csak piros linkként adhatnánk a cikkekhez (azt meg nem tesszük), de a kiépítés folyamatban van, és idővel a sportolók sok kategóriában lesznek benne, hiszen minden kategória más-más szerint összetartozó cikkeket fog össze. – Joey ^{üzenj nekem} 2010. október 14., 18:25 (CEST)

Csakhogy erre a metszet való, nem pedig a kategória, ami ehhez nehézkes, karbantarthatatlan, és a tájékozódást nem segítő, hanem akadályozó eszköz. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 14., 18:39 (CEST)

Nekem például az, hogy ciklusonként biztos nem kategorizálnék, erre valók a listák és táblázatok, meg az is, hogy ha egyszer párttagságot kategorizálok, akkor biztos nem raknám még egyszer külön a párt ogy-képviselőinek kategóriájába is, mert arra meg a metszet való (ki az, aki egyszerre párttag és ogy-képviselő).

Ez szerintem visszaélés a kategória eszközével, és nagyon rossz irány lenne, ha ellepnék a lapok alját a tájékozódást ellehetetlenítő kategóriaerdők. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 14., 18:16 (CEST)

A kategóriák nem erre valók, ugyanakkor erre való eszközünk (ez ugye a szemantikus wiki lenne) nincsen. Köztes megoldásként esetleg használhatnánk láthatatlan kategóriákat. – Tgr^vita 2010. október 14., 21:22 (CEST)

Látom ízlésvita van kibontakozóban; inkább linkelek: [3] – Vince ^blabla :-) 2010. október 14., 22:16 (CEST)

Vincének: jól látom, hogy képes voltál beidézni egy régebbi, válasz nélkül maradt vitából a kinyilatkoztatásszerű közlésedet arról, hogy önmagaddal minden további nélkül egyetértesz, bár érveket nem sikerült mellékelni az álláspontodhoz? Bravúros. Mindenesetre örülök, hogy legalább saját magadat sikerült meggyőznöd, ha minket nem is. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 16., 23:06 (CEST)

Azzal, hogy ízlésvitának titulálsz egy merőben nem esztétikai vagy ízlésbeli kérdést, nagyon frappánsan oldalpályára teszed magad, pedig közösen gondolkodni sem ártana. A politika egyetlen szegmense az életnek és a Wikipédia tematikai struktúrájának. Miután léteznek már ezek a gigabontások az olimpiai, politikusi, állatföldrajzi szócikkekben, az üzenet az, hogy bárkit szívesen látunk, ha az őt érdeklő témát hasonlóan sokszoros metszeti kategóriákba kezdi rendezni. Például én is elkezdhetném az MTA-tagokat osztogatni, nagyon is itt volna az ideje, ezerötszáz életrajzi szócikket tartalmaz az MTA-tagok kategóriája. Legyen hát külön kategóriája a levelező, rendes stb. tagoknak, legyen külön a nyelv- és irodalomtudományi osztály, a filozófiai és történelemtudományi osztály stb. tagjainak. Továbbmegyek, miután az országgyűlési képviselők kategóriahierarchiája már adott minta, érzékeltessük az időbeli dimenziókat is, legyenek megválasztás éve szerinti akadémikuskategóriák, de szívesen létrehozom akár Kategória:A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának levelező tagjai (1962–1965), Kategória:A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának levelező tagjai (1965–1991) stb. kategóriákat is. Gondolom, a tudományos élet részletes áttekintését kínáló kategóriarendszer vélelmezett fontossága nem marad alul az országgyűlési képviselőkkel szemben. Te már rátoltál tizenkét (!) politikusi kategóriát Csengeryre, ha jól számolom, minden további nélkül rá tudok tolni további hat akadémikuskategóriát. Ez csak az akadémikusoké, aztán majd jön valaki, aki a közgadaságtanban látja hasznosnak hasonlóan részletező kategóriák (szerintem kontraproduktív) használatát, vagy lokálpatrióta, és hiányolja a nagyváradi születésű közgazdászok, nagyváradi születésű politikusok, nagyváradi születésű közírók kategóriákat, és hozzácsap másik három kategóriát Csengeryhez, mert miért ne? Ez egy lavina, aminek soha nem lesz vége, ha nem találunk ki valami szabályozó rendszert, és akár tíz éven belül ott tarthatunk, hogy minden szócikk alján átlagban harminc kategóriahivatkozás lesz. Ráadásul külön fájdalom, hogy rendezőelv és sorrend nélkül, teljesen random dobáljuk fel a kategóriákat, a nagyváradiaké már most elveszik a politikuskategóriák özönében Csengerynél. Ennél sokkal jobb megoldásnak tartanám egy szabályozás kitalálását (hányszoros metszetig megyünk?), a kategóriák, listák és esetlegesen navigációs dobozok használatát, amelyek együttes alkalmazásával a wikiapparátus egyetlen szelete sem lesz fejnehéz, és nem kényszerítek szerkesztőket abba, hogy jobb hitük ellenére kényszerűen elviseljék az akadémikus-monomániámat és a kategorizálási gyakorlatomat. Annál is nehezebben értem sokát az országgyűlési képviselős kategóriáknak, hogy ugyanezek a bontások már allapjaidon vagy szócikknévtérbe tolva listaszerűen megvan (a párt jelölésével, ciklus jelölésével stb.). Segíts megértenem, hogy ha egyszer van egy gyönyörű, áttekinthető lista, például ez: Az 1945–1947-es magyarországi parlamenti ciklus országgyűlési képviselőinek listája, milyen többletet ad az 1945–1947 közötti országgyűlési képviselők kategóriájának rápakolása az adott szócikkekre, és ez a többlet megáll-e azokkal a vélelmezett hátrányokkal szemben, amit én és esetleg mások éreznek? Pasztilla 2010. október 16., 23:04 (CEST)

A múltban egyébként nagyon sok, többszörös metszetet alkalmazó kategóriát közös döntés eredményeként és munkával szüntettünk meg, pedig azok a fentiekhez képest rettentően szofisztikálatlan kivitelezésűek voltak (pl. Kategória:PhD közgazdászok, Kategória:Kolozsvári orvosok, Kategória:18. századi evangélikus lelkészek), élve a listák vagy a kategóriametszet-eszköz adta kiegészítő lehetőségekkel. Én a magam részéről azon leszek, hogy ezeket a borzalmakat is szüntessük meg, hajlandó vagyok munkát ölni bele, listákat gyártani, de nagyon biztos vagyok benne, hogy ez nem jó út. Joeyline is úgy egyezett meg magával és Burummal az olimpiás kategóriákban, hogy a párbeszédre való hajlam leghalványabb jelét sem mutatta a kategóriajavaslaton, hanem máris gyúrta, magával beszélgetve egy kicsinyt, így az ember eljön onnan. Pasztilla 2010. október 16., 23:08 (CEST)

Ez egyáltalán nem igaz, sőt kikérem magamnak. Miután a módosított javaslathoz már napokig nem érkezett észrevétel, elkezdtem a kiépítését abban a szisztémában. Nincs még befejezve, mert sajnos nem automatizálható, és így eléggé időigényes, de időnként nekiállok újra, és olyankor megcsinálok egy újabb adagot belőle. – Joey ^{üzenj nekem} 2010. október 17., 22:14 (CEST)

A következőket gondolom erről. 1. Mivel az egyes személyeket első helyen hivatásuk szerint kategorizáljuk, minden politikusnak vissza kéne kapnia az erre vonatkozó kategóriát (Magyar politikusok). Erről nemrégiben megbeszélést tartottunk, és a részvevők többsége szerint a párttagság nem azonos a politikai tevékenységgel. 2. Meg kéne szabadulni a megszűnt párttagságra vonatkozó kategóriáktól. A Bambák Pártja volt tagjai háromszoros, erőltetett kategóriametszet. Kettőnél több ismérvet csak nagyon indokolt esetben szabad egyetlen kategóriába préselni, főleg, hogy képesek vagyunk bármilyen lehetetlen metszetet előállítani a megfelelő segédprogrammal. 3. Hasonlóan erőltetett metszetnek érzem az országgyűlési képviselők kategóriájának ciklusok szerinti szétbontását. Szeretek tárgyszavazni, de egyre inkább az az érzésem, hogy a dualizmuskori és 1945 utáni politikusok akár (több) bekezdésnyi kategóriasora egyszerűen túlzás. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 17., 18:48 (CEST)

Eleinte támogattam az országgyűlési képviselők ilyen típusú bontását, bár most már ezt nem tartom jó ötletnek, lásd Pasztilla és Vungadu érveit. Engedjetek meg nekem még egy szemléletes példát: Madarász József. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 17., 18:58 (CEST)

Ha igaz a statisztika, akkor a vándorpatkány és a házi egér holtversenyben vezetnek 193 kategóriával. – Hkoala 2010. október 18., 08:11 (CEST)

Jesszasz. Bátorítás kíván ez lenni arra, hogy gyorsan létrehozzuk a pártfrakciók szerinti országgyűlési képviselők ciklusonkénti kategóriáit? Pasztilla 2010. október 18., 09:20 (CEST)

Egyáltalán nem. Csak arra akartam rámutatni, hogy ha egyszer beleszaladunk egy ilyen elvi témába, akkor nem árt körbejárni rendesen. Annak semmi értelme, hogy most születik egy közmegegyezés a politikusokról és az olimpikonokról, de mivel az állatos műhely tagjai és sokan mások most épp nem járnak erre, mindenhol máshol úgy marad a kategorizálás, ahogy volt. – Hkoala 2010. október 18., 12:39 (CEST)

Abszolút egyetértek, magam is a látókör kiszélesítésére ösztönzök mindenkit, erre utaltam a fenti példákkal is (akadémikusok, állatföldrajz stb.). Pasztilla 2010. október 18., 13:04 (CEST)

A "magammal beszélgetni" azt jelenti, hogy egy hét alatt sem sikerült pl neked megtalálni ama általam indított threadet ebben a témában. Tán hetente kéne kérdezgetnem, míg egy adott (mennyi? ki szabja meg?) mennyiségű reakciót nem kapok rá? Aztán azt tudományosan értékeljem ki? Ilyenkor komolyan nem értem, mi zajlik a fejekben. Esetleg mindent engedélyeztetnem kell az engedélyező bizottsággal? Egyébként előtte még kétszer vetettem fel összesen kb fél évnyi(!) időperiódus alatt, hasonló érdektelenségbe ütközve. Utólag pampogni, főleg ilyen módon, az komolytalan. Ilyen alapon minek kategorizálni; elég három: tárgy, személy, fogalom.

Csendben megjegyezném, hogy Madarász 100 évet élt és ebből 67-et volt képviselő, plusz három évig ogy követ... – Vince ^blabla :-) 2010. október 19., 22:15 (CEST)

Köszönöm, Vince. Ha jól értelek, szavaidat ösztönzésnek vehetem a szélesebb fórumhoz fordulásra. Szívesen elindítok egy megbeszélést erről az egész kérdésről a kategóriajavaslatok oldalán, ahol természetesen tárgyszerű és érdemi meglátásaidat sem nélkülözhetjük. Hogy elkerüljük a megbeszélést kísérő esetleges érdektelenséget, amire a fentiekben diszkrét tapintattal irányítottad rá a figyelmemet, talán érdemes lesz egy kicsit nagyobb hírverést csapni egy ilyen fontos kérdésnek. Azt az ötletedet azonban, hogy szüntessük meg a kategorizálás intézményét, kissé elhamarkodottnak és ambiciózusnak tartom, ezt még át kell gondolnunk. Tematikától függetlenül (politika, állatföldrajz, bármi) szerintem egyelőre megelégedhetünk a többszörös paraméter-összetételek kézi kategórialeképezésének kérdésével. Kérlek, írd le, mit gondolsz erről. Pasztilla 2010. október 19., 22:36 (CEST)

Mao-n eddig 41 parlamenti ciklus volt. Közülük van lista 45-47-ről, meg az 1990-2014 közötti ciklusokról. Utóbbiak jó rondák és gyak. használhatatlanok. Már csak 34 ilyen lista kell. Amilyen mázlid van, ebből 16 fellelhető a neten [4], vagyis végső soron csak 18 listát kell megírni, a többi elintézhető kopipészttel. Csúnya, használhatatlan és fölösleges, de legalább 16 kategóriát ki lehet törölni. Tök jó. Miért is? – Vince ^blabla :-) 2010. október 19., 22:48 (CEST)

Mert a kategóriák elvileg tájékozódásra valók. Ötven kategória között már nem lehet tájékozódni. Ezért mindenkit csak a legfontosabb besorolási jellemzői alapján kategorizálunk, nem pedig az összes lehetséges szóba jöhető szempont szerint (kékszeműek, csípőprotézisbeültetettek, 19. századi holland kakaókedvelők stb.). Az ilyen eszközöket többnyire a céljuk felől érdemes szemügyre venni. Ha egy szócikk alanyának minden lehetséges jellemzője bekategorizálása a célunk, akkor semmi baj a millió kategóriával, csak persze ki kell találni egy másik eszközt, amivel az olvasók tematikus tájékozódást művelhetnek. Ha viszont a tájékozódás segítése a cél, akkor lehetőleg áttekinthető mennyiségű kategóriát érdemes alkalmazni egy lapon.

A metszet egyelőre nem megoldható a jelenlegi eszközeinkkel, és kétségtelenül hiányzik. De nem egy létező és másra való eszköz pervertálásával kéne kipótolni, hanem meg kéne találni rá a saját megoldást. Fentebb Tgr javasolta a rejtett kategória bevetését erre a célra. Nem érkezett rá válasz. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 21., 18:16 (CEST)

Egy-egy parlamenti ciklus kategóriája, ha minden képviselő cikke meg lenne írva, minimum 400 szócikket tartalmazna (pl 1985-2014 közöttiek 386-ot + időközin bejutottak, 2014 után is minimum 200 lesz). Nem hiszem, hogy nincs létjogosultsága potenciálisan több száz szócikket tartalmazó kategóriáknak. Különösen nem egy több ezres javára és végképp nem az áttekinthetőség nevében (LOL), mégis mi jár a fejetekben mikor ilyen ötletekkel álltok elő? Aminek tökéletesen értelmetlen a létezése, azok pontosan ezek a gyűjtőkategóriák, mint a 19. századi magyarok (tessék áttekinteni, használni. ja, hogy azt nem lehet, mert tökéletesen használhatatlan bármire is? naés, ez elég minden akkor élt emberre, nem kell többé más kategória, csak ez az egy, éljen). Hasonlóképp magyar politikusok, országgyűlési képviselők, magyar jogászok, stb. A fentebbi sugallat, miszerint az ogy ciklus irreleváns lenne (ki tudja, mi a különbség az 1848-1849-es és az 1963-1967-es ciklus között?), csúnya nagy badarság, az ogy képviselőséget meg egy lapon említeni a kakaókedvelőkkel, vagy az MTA-tagsággal egyszerű fogalmatlanság, ezek a dolgok messze nincsenek egy fontossági szinten ugyanis. – Vince ^blabla :-) 2010. október 22., 01:37 (CEST)

Persze hogy nem ugyanaz a fontossági szint, hiszen az egyikhez értesz egy kicsit, a többihez meg egyáltalán nem. Naná, hogy nem ugyanaz a Rákosi-rendszerben vagy a Kádár-rendszerben lenni ogy-képviselő, mint mondjuk a kiegyezés utáni monarchiában, ezt nem vitatta senki, csakhogy a kérdés nem az volt, fontosak-e ezek a metszetek és alkategóriák, hanem (mint már többször leírtuk):

1. meddig célszerű bontani úgy, hogy még tájékozódni lehessen a kategóriák között;
2. milyen eszközzel a legjobb megoldani a kétségtelenül szükséges metszetgyártást (fájdalommentesebben és kevesebb karbantartási igénnyel). A fentebb Hkoala által emlegetett elrettentő példák (vándorpatkány pl.) jól mutatják, hogy az ehhez hasonló észnélküli kategorizálás, amikor egyszer észbekapunk, oltári sok melót fog jelenteni valakinek. Ehelyett jó lenne előbb gondolkodni.

E két kérdésből egyikre se sikerült válaszolnod. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 22., 13:14 (CEST)

Szerintem ezen a ponton abban meg is egyezhetünk, hogy Vince éretlen, képtelen érdemi kommunikációra, a másik mondandójának megfontolására. Láthatóan nem fogta fel a CatScant, amikor a 19. századi magyarok használhatatlanságát emlegeti, szerinte az országgyűlési képviselők sokkal magasabb fontossági szinten állnak az akadémikusoknál, összevissza hablatyolva tolja azt, amit oly régről ismerünk tőle. Semmi értelme nem volt október 16-án komolyan venni téged, nem az a kategória vagy. Pasztilla 2010. október 22., 07:54 (CEST)

Mester, nem kell az MTA tagjanak lenni ahhoz, hogy valaki elismert tudos legyen/szabaldalmaztathassa az orokmozgot/stb. Lenyegtelen, hogy mondjuk 49ben politikai alapon kirugdostak egy csomo embert a rendszert remekul jellemzo kortorteneti elem, de kovetkezmenye nem sok van. Az, hogy az ogy is megtette ugyanezt, sokkal erdekesebb, fontosabb. Tetszik erteni ugye? Ha az MTA kozli, hogy nemkivanatos szemely vagy, akkor csak az irodadat pakolod ki s max nem publikalhatsz/tanithatsz. Ha az ogy, akkor meg a teljes csaladodat, magaddal egyutt, MINDENT hatrahagyva. Marha nem tartoztatnak/lonek le kozben. Lasd padlassepres. Az MTA tagsag (es annak milyensege) epp annyira erdekes, mint egy random alapitvany (pl WMM Magyarorszag) tagjanak lenni. Mint prominens szervezet, meg kell emliteni, de kozel sincs egy sulycsoportban (melyen alatta van) az ogy tagjaival. Komoly sulyozasi problemakkal kuzdotok barataim. – Vince ^blabla :-) 2010. október 22., 14:55 (CEST)

Amíg itt vagy velünk és eligazítasz bennünket a világról való gondolkodás útvesztőiben, én nem félek. Pasztilla 2010. október 22., 14:58 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Vince: Mi volna, ha a valódi kérdésekre is megpróbálnál válaszolni? Az aspektusok fontosságának szinte semmi köze ahhoz hogy mit hogyan célszerű megoldani, mondjuk sokadszorra. Feledkezz már el az ogyétagságról és az akadémiáról, a probléma az, hogy ha ötven releváns aspektus alapján kategorizálunk, a katrendszer értelmét veszíti. Onnantól mindegy, hogy fontos-e, amit kiemelünk a kategóriával, mert a felhasználhatóság szempontjából kitörölhetjük vele. Tetszik érteni?

Fentebb több gyakorlati megoldás is felmerült, a változatosság kedvéért szétflúdolás és érdektelen részletkérdések helyett szemügyre lehetne venni ezeket (is). Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 22., 15:01 (CEST)

Bennó, ugyan nem vagyok a háziorvosod, de te szentül elhatároztad, hogy még a mai napon agyérgörcsöt akarsz kapni Vince hülyeségeitől? Pasztilla 2010. október 22., 15:03 (CEST)

Ehh, nyilván igazad van, csak nem hiszek a szememnek, hogy ilyen is lehetséges, hogy ilyen szinten el lehet beszélni egymás mellett. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 22., 15:08 (CEST)

Azért a háttérben lehet tovább gondolkodni, mert további megoldandó ontológiai probléma, hogy a padláslesöprés, az egzisztenciaellehetetlenítés és az agyonlövettetés hogy alkalmazhatnánk a világ jelenségeinek fontossági kritériumaként. Szerintem most nyomban kérvényezhetnénk az állatműhely megszüntetését, de az állatföldrajzi kategóriák megszüntetését mindenképpen, mert egy őz (Capreolus capreolus) miatt tudtommal még soha senkinek nem söpörték le a padlását, tehát nem fontosak az állatok. Pasztilla 2010. október 22., 15:18 (CEST)

Chorin Zsigmond

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Van négy Chorin Zsigmond cikkünk:

• Chorin Zsigmond
• Chorin Zsigmond (orvos)
• Chorin Zsigmond (újságíró)
• Chorin Zsigmond (író)

Na most, az előbbi kettő és az utóbbi kettő külön-külön ugyanarról a személyről szólnak más-más forrásból, össze kéne dolgozni őket. Ezentúl kéne készíteni egy Chorin Zsigmond (egyértelműsítő lap) cikket. Megcsinálná valaki :? Előre is köszi! Üdv, Einstein2 ^{Csokit vagy csalunk!} 2010. október 21., 20:04 (CEST)

Ezt hogy nem lehetett észrevenni szócikkíráskor? Pasztilla 2010. október 21., 22:20 (CEST)

Nem tudom :) Ja, és köszi! – Einstein2 ^{Csokit vagy csalunk!} 2010. október 22., 13:23 (CEST)

Adománygyűjtés magyar bannerek

Sziasztok!

Jövő hét kedden a magyar wikin is futni fog pár óráig az adománygyűjtés tesztelése, amely jó alkalmat nyújt a különböző bannerek teljesítményének tesztelésére.

Hogy kihasználhassuk az alkalmat, és hogy ne angol feliratok futkározzanak a magyar projekteken, elő kell állnunk pár magyar bannerrel a Metán: http://meta.wikimedia.org/wiki/Fundraising_2010/Messages/Language/hu

Ezek lehetnek teljesen új ötletek vagy a meglévő angol ötletek fordítása.

Legyetek kreatívak – ha összejönnek a dolgok az idén a Magyarországról érkező összes adomány felét a Wikimédia Magyarország kaphatja, így fontos, hogy jól teljesítsenek az adománygyűjtő oldalak.

Köszi, – Dami ^vita 2010. október 23., 00:29 (CEST)

Hamis Wikipédia

Egy korábbi beszélgetésben [5] már szóba került a http://hungarian-wikipedia.wiki-site.com problémája. Ez egy álwiki, mely a 2007-es állapotot rögzíti, de az is lehet, hogy helyenként meg is hamisítja. A többi létező tükör oldaltól eltérően teljesen úgy állítja be magát mintha a valódi WP lenne, a belső linkjei egy része is a valódi Wikire vezet. A legnagyobb gond ezzel, hogy a Google nagyon előkelő helyen hozza, és rengeteg embert megtéveszt. Láttam, hogy sok oldalon erre van hivatkozás mint a Wikipédiára. Mindez nagy mértékben rontja a WP hitelét és szerintem jogi szempontból is problémás lehet. Néhány napig valóban nem volt elérhető az oldal, de most újra él és virul. Talán a tapasztaltabb szerkesztőtársak közül valaki kapcsolatba tudna lépni az oldal üzemeltetőjével vagy legalább a Google-val, hogy ez az anomália megszűnjön. Köszönöm.– Csesznekgirl ^vita 2010. október 21., 14:57 (CEST)

Például az is disznóság, hogy a Wikipédia logóját használják, mindenféle módosítás nélkül, ami rosszhiszeműséget is jelez. Nem tudom, hogy ez a logó és maga a Wikipedia név nincs-e valamiféle jogi oltalom alatt, mert ha igen, akkor jogi segítséget is lehetne kérni. Elsősorban a magyar alapítványnak hivatalosan kellene tájékoztatnia őket arról, hogy ez a dolog így nem járja, tessék megkülönböztethető nevet felvenni. Ha ez nem segít, akkor következzen a wiki amerikai alapítványának a hivatalos követelése. Nem hiszem, hogy ezt a magyar társalapítvány ne tudná elérni, ha akarja. Akarja. Ez a mi munkánk védelmében szükséges. Ha ez sem segít, akkor jönnek a partizánakciók. Megoldás lehet a wiki központi technikai üzemeltetőit ugrasztani, és ők az ő wikimotorjukba beletehet egy olyan elemet, hogy minden oldal tetejére kikerülne egy figyelmeztetés a honlap elmaradott állapotáról. Ők, ha erre kellő illetékességű felszólítást kapnak, és a fenébe is, csak nem érdekes az amcsiknak, hogy hülyét csináljanak egy termékeny és gondosan vezetett részlegükből, akkor a technikusok blokkolni is tudják azt a motort, sőt, láttam már olyat több más nyelvi oldalon, hogy az van kiírva, hogy ez a verzió le van zárva, mert nem működött érdemlegesen, csókolom. Aztán ott van a Google, valóban. Az ugyan már nehezebb ügy lenne, de talán a Wikipédia Központi Központ hivatalos értesítése hatására hajlandók azt a wikit a keresésekben hátrébb sorolni. Képeket ki tudnak venni, ha valaki nyafog miatta, ezt is illene megcsinálnia. Végső megoldásként, bár ez mocsokság, de be lehetne vetni egy szervezett vandálkodást, mert ártalmas disznóság, amit csinálnak. De egyelőre, kezdetnek, ne feltételezzük róluk a rossz szándékot, és kérem a magyar alapítvány tagjait, kérjük őket együtt, hogy mozduljon, indítsa meg a menetet minél előbb. - Orion 8 ^vita 2010. október 21., 17:23 (CEST)

A whois szerint a domain izraeli kézen van:

WIKI-SITE.COM - Whois Information

Domain Name: wiki-site.com
Registered at http://www.dynadot.com

Registrant:
Rami Addady
keslev 6
Hod-Hasharon, IL 45219
Israel

Administrative Contact:
Rami Addady
keslev 6
Hod-Hasharon, IL 45219
Israel
rami@active.co.il
+972 97464973

Technical Contact:
Rami Addady
keslev 6
Hod-Hasharon, IL 45219
Israel
rami@active.co.il
+972 97464973

Record expires on 2010/09/14 UTC
Record created on 2006/09/14 UTC

Domain servers in listed order: 
ns1.active.co.il
ns2.active.co.il

– Bái Táng ^{a házisárkány barlangja} 2010. október 21., 17:33 (CEST)

Köszönöm szépen. Talán első lépésként valaki megkereshetné ezt az izraeli tulajdonost. Gondolom, a magyar wiki alapítvány képviselőinek lenne erre jogosultsága. Az álwikiben még vandálkodni sem lehet, ugyanis nem lehet regisztrálni és szerkeszteni. Ha megpróbálsz regisztrálni, akkor a valódi wikire irányít át.– Csesznekgirl ^vita 2010. október 21., 19:40 (CEST)

A wiki-site.com egy ingyenes (wiki)tárhelyszolgáltató. Egyébként nem csak a magyar wikipédiáról csinált valaki ilyen másolatot, van dán, finn, svéd, olasz, német... (de pl. angol vagy francia ha jól látom nincs). – Tgr^vita 2010. október 21., 20:43 (CEST)

Van a Kezdőlapján egy fül: Aktuális változat, ami ide, az ép, mai hiteles, magyar Wikipédiára linkel. Nem lesz könnyű rátámadni. Se regisztrálni, se szerkeszteni nem lehet. Ez valami hobbimásolatként készülhetett vagy három éve. Aznap 55 869 szócikkünk volt. OsvátA ^Palackposta 2010. október 21., 21:18 (CEST)

Nem lesz könnyű, de el kell döntenünk, hogy érdemes-e. Mert az az "Aktuális változat" fül nemigen tisztázza a helyzetet valaki számára, aki csak odakerült a gugliból. Valami efféle fül nálunk is van, amikor nem ellenőrzött szerkesztő miatt a cikknek egy ellenőrzött állapotát lehet megnézni, úgy rémlik. Az izraelieknek küldött köszöntő levél nagyon hasznos dolog lenne. Lehet, hogy ők már nem is emlékeznek erre a tükrözésre, vagy akár nem is ők voltak még a tulajdonosok, amikor az álwiki utoljára életjelet adott. Én nem írhatok nekik, mert én csak egy akárki vagyok a sok száz szerkesztőből, de a magyar alapítvány megtehetné. Nem akkora fáradság.

Ha az izraeliek nem reagálnának, akkor még a Dynadot is felkereshető, bejelentve a védjegyhez (?) túl hasonló domain használatát, talán ők adják a szervert az álwiki alá. - Orion 8 ^vita 2010. október 22., 03:28 (CEST)

Mondom, a wiki-site.com egy wiki-ingyentárhely (az egyik legnagyobb egyébként), az oldal tulajdonosai valószínűleg nem egyeznek meg az egyes aloldalak tulajdonosaival. A német változatnak egyébként hiányzik a logója és a domainneve kevésbé félrevezető, úgyhogy ott valószínűleg szóltak és ennyit lehetett vele elérni. – Tgr^vita 2010. október 22., 08:33 (CEST)

Abból a szempontból jó, hogy, lehet kicsit nosztalgiázni. Én nemsokkal a tükrözés készítése előtt csatlakoztam. Érdemes a kategóriákat böngészni, tanulságosabb, mint a laptörténet. :) A legegyszerűbb lenne a tetejére kirakatni egy figyelmeztetést, hogy régi, van frissebb. Esetleg frissíthetnék az egész lapot, és 3 évig megint nincs gond... :) – B.Zsolt ^vita 2010. október 22., 17:02 (CEST)

Azért egy próbát megér. Szerintem nem is a magyar egyesületet, hanem az amerikai alapítványt kell megkérni arra, hogy szólítsa fel őket a módosításra. Samat ^{üzenetrögzítő} 2010. október 23., 10:39 (CEST)

Maga a wiki-site is izraeli kézen van, talán ugyanaz a kezelője az egésznek. Rami Addadyra rákerestem, s úgy tűnik igen aktív mindenféle számítástechnikai dologban. Én mindenképp szorgalmaznám, hogy akár a magyar, akár az amerikai alapítvány tegyen lépéseket 3 okból is: 1. az oldal megjelenése teljesen megtévesztő, azt a benyomást keltve, hogy az ember a magyar Wikipédiát böngészi. 2. Tartalmaz olyan jogsértő tartalmakat, melyek az igazi Wikiből törölve lettek, de a megtévesztő megjelenés miatt akár a Wikipédiát is perelhetik, elmarasztalhatják miatta. 3. Számomra érthetetlen okból a Google nagyon favorizálja (Bing és Yahoo kevésbé), s emiatt sokan itt kötnek ki, s azt hiszik, hogy a Wikipédiát olvassák, erre az oldalra hivatkoznak mint a WP-re stb. – Csesznekgirl ^vita 2010. október 23., 11:23 (CEST)

Valószínűleg azért, mert a Google Magyarországról induló keresések esetén jobban előnyben részesíti a magyarnak tűnő tartalmakat. – Tgr^vita 2010. október 23., 13:54 (CEST)

MEK

Nem tudja valaki, baj van a MEK-kel vagy elköltözött valahova? A http://mek.niif.hu/ alatt pár napja nem tudom elérni. Pasztilla 2010. október 21., 21:28 (CEST)

http://mek.oszk.hu/ ? – Hunyadym ^Vita 2010. október 21., 21:50 (CEST)

Basszuskulcs. Akkor át kellene bottal írni az összes linkünket mek.niif.-ről mek.oszk.-ra? Az remek móka. Pasztilla 2010. október 21., 22:04 (CEST)

AZ a mek.niif. nem valami más dolog volt? Mert ez nem most változott, a mek.oszk évek óta ezen a címen van. Peligro (vita) 2010. október 21., 22:13 (CEST)

Nem, tök ugyanez a portál, kinézet, minden. Onnan szoktam belinkelni a Magyar életrajzi lexikon stb. szócikkeket. Annyira ugyanaz, hogy a most halott linkekben kicserélve a niif-et oszk-ra a jó helyre jutok. Pasztilla 2010. október 21., 22:22 (CEST)

A mek.oszk.hu 2003 óta működik, a mek.niif.hu ennek a tükrözése volt, most valamiért megszüntették. – Hunyadym ^Vita 2010. október 21., 22:26 (CEST)

OK, már javítom, amit tudok. Pasztilla 2010. október 21., 22:27 (CEST)

Hát ezért jó forrássablonokat használni. Most elég a sablont kijavítani a kismillió cikkbeli link helyett. – Malatinszky ^vita 2010. október 21., 22:34 (CEST)

Úgy bizony. A {{Szinnyei}}ben meg a {{MNéprLex}}ben már javítottam, gondolom, érint pár ezer szócikket. Pasztilla 2010. október 21., 22:40 (CEST)

A MEK egy nonprofit társadalmi kezdeményezés volt, amelyet Moldován István és még egy úriember, akinek nem ugrik be a neve, még a magyar internet hőskorában, a 90-es években alapított, és önkéntesek fejlesztették. Ehhez akkor mint közcélú önkéntes tevékenységhez a NIIF biztosította az informatikai hátteret. Sok évvel ezelőtt az Országos Széchényi Könyvtár vezetői felismerték a MEK jelentőségét (a MEK pedig a finanszírozás útjait kereste), és az ekkori tárgyalások eredményeként a MEK civil kezdeményezésből az OSZK egyik részlege lett, Moldovánt pedig, ha jól emlékszem, státuszba vette az OSZK. Ennek elég hosszú ideje, a niif domain azóta másodlagos címként működött. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. október 22., 08:41 (CEST)

Az OSZK felismerte bizony, és azóta is a folyamatos jogsértés állapotában leledzik: a világirodalom klasszikusait (amelyekért nem kell jogdíjat fizetni) rendre felpakolja, de a fordítóknak nemhogy nem fizet egy vasat sem, hanem még az engedélyüket sem kéri ki, sőt nem is értesíti őket. – Pagony^foxhole 2010. október 23., 01:10 (CEST)

Tudnál erre forrást adni? A MEK általában megegyezik a szerzői jogok tulajdonosával úgy, hogy náluk fent lehet, de minden jog megmarad a szerzőnél. Amennyire tudom, hosszú évek óta ügyelnek már erre. Samat ^{üzenetrögzítő} 2010. október 23., 10:30 (CEST)

Csak az első guglitalálat: dióhéjban a lényeg. – Pagony^foxhole 2010. október 23., 13:20 (CEST)

Biztosan nem olvastam elég figyelmesen, de ebből a cikkből nekem nem az a lényeg, mint neked. A cikk említi „Weöres Sándor hat kötetét”, amit a jogutódok kérésére törölt a MEK. A József Attila-ügyet mindannyian ismerjük. Tudsz olyan példát, ami szerint jelenleg is fennáll ilyen eset? Samat ^{üzenetrögzítő} 2010. október 23., 14:38 (CEST)

Makai Ádám esete eléggé általános volt akkoriban, hogy ti. nem szóltak, csak feltették. Ez semmiképp sem úri eljárás. Ma is fennálló konkrét példákat nem tudok, de olyanokat igen, amikor tiltakozó műfordítók végül beletörődtek a dologba, merő apátiából kifolyólag. Nem kellemes emlékek. – Pagony^foxhole 2010. október 23., 14:50 (CEST)

Ápdét: Közben Pasztillabot végigment a szócikknévtéren, és a forrássablonokon túlmenően 1300 szócikkben volt még mek.niif. Pasztilla 2010. október 22., 08:55 (CEST)

De nem lett volna egyszerűbb akkor már {{MEK}}^(?)-re cserélni őket? – Deni ^vita 2010. október 22., 12:26 (CEST)

Hát, ha előbb értesülök róla, hogy van ilyen, mindenképpen Végig lehet futni Pasztillabot recent contributionain. A java egyébként olyan, amit le lehetne cserélni forrássablonra, és akkor MEK-sablon sem kéne. Pasztilla 2010. október 22., 13:19 (CEST)

Egyébként ha jól látom a mek.niif.hu most épp működik, lehet hogy csak ideiglenes kimaradás volt? Moldoványi Ákos alatt nem Moldován Istvánt értetek? Ahogy látom P-bot magát a MEK szócikket is megjárta, ez lehet hogy nem volt a legjobb ötlet, ezért egyelőre visszavontam. – Dami ^vita 2010. október 22., 20:00 (CEST)

Jaj, dehogynem, mea maxima culpa! Kijavítottam a fenti kisesszében, és szégyellem magam. És Drótos László volt a másik. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. október 23., 01:14 (CEST)

Már kezdtem csodálkozni, hogy a volt tévé-híradós Moldoványi hogyan kerül képbe. Amúgy Drótos Lászlóról van szócikkünk. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 23., 01:17 (CEST)

És valóban No nem baj, senki nem mondhatja, hogy nem reagáltunk gyorsan. A MEK szócikk NIIF linkcseréjéért elnézést. Pasztilla 2010. október 22., 20:28 (CEST)

A MEK az utóbbi időben (tavasszal meséltek erről utoljára nekem, nem tudom, milyen állapotban van a folyamat; pl. egy éve telepítettek egy tükörszervert Kárpátaljára) átáll egy olyan rendszerre, hogy a MEK-es lapletöltéseket nem egy szerver szolgálja ki, hanem a legközelebbi/legkevésbé terhelt, azaz ugyanarra a webcímre kattintva különböző személyeket más és más szerver szolgál ki. A baj, hogy nem emlékszem, hogy melyik cím az, amelyik így működik. Lehetséges, hogy pl. ebben az elosztós rendszerben volt átmeneti probléma. Samat ^{üzenetrögzítő} 2010. október 23., 10:27 (CEST)

"Fordítás" forrássablon - kérdésem

A Szőke László szócikknél most tűnt fel nekem a Ez a szócikk részben vagy egészben a László Szőke című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. sablon.

Kérdésem: mióta vannak az angol v. más nyelvű Wikipédiának SZERZŐI? Az egész Wikipédia azon alapul, hogy ilyenek nincsenek.

Akkor miért tartalmazza ezt az utolsó mondat?--Linkoman ^vita 2010. október 24., 19:21 (CEST)

Szerzői minden műnek, még a Wikipédia-szócikkeknek is vannak, csak a Creative Commons liszensz alapján lemondanak a szerzői jogaikról, ahogy te meg én is, amikor megírnak egy szócikket. – Ary ^vita 2010. október 24., 19:46 (CEST)

Jó lenne, ha a jogi fogalmakat jogi értelemben használnánk a Wikipédiában és nem köznapi módon.

A "szerző" nem informatikai fogalom, hanem jogi. Szerző az, akit a törvényes szerzői jogok megilletnek (személyiségi és vagyoni). Aki ezekről a megíráskor lemond, nem szerző.

Akinek a művébe bárki beleírhat, azt a mű integritásának védelme sem illeti meg. A Wikipédia szabad licence nem teszi kötelezővé az átvevőknek, hogy a laptörténetben szereplő szerkesztőket megemlítsék, akár 1 szerkesztő írta a művet, akár 100. Tehát semmiféle joga nincs a "szerzőnek" a vitához és a visszaállításhoz való jog kivételével, az utóbbi is korlátozott.

A Wikipédiának (önkéntes) szerkesztői vannak, szerzői jogok nélkül.

A sablon továbbfejelsztéshez ezt jó lenne figyelembe venni.

Ráadásul az idegen nyelvű Wiki-cikk nem minősül forrásnak. Ha arról lenne szó, hogy mik az idegen nyelvű cikk forrásai, még rendben lenne, bár azokra sem csak utalni kellene, hanem szépen bemásolni a magyar cikkbe.

Remélem, ez lefogadható mindenki számára.--Linkoman ^vita 2010. október 24., 21:32 (CEST)

a fordítás sablon nem forrássablon! – Bái Táng ^{a házisárkány barlangja} 2010. október 24., 21:34 (CEST)

Akkor minek van? Mert kedvelitek a sablonokat, emberi kommunikáció helyett?--Linkoman ^vita 2010. október 24., 21:56 (CEST)

Ah! Az emberi kommunikáció szép példája. Mindenesetre ne nagyon hangoztasd, hogy le lehet mondani a szerzői (alanyi) jogról, mert még valaki elhiszi; mint ahogy az is eléggé szakmaiatlan, hogy szerinted egy mű szerzője megszűnik szerzőnek lenni, ha lemond a vagyoni jogairól. A Wikipédia jelenlegi licence nem írja elő, hogy név szerint minden szerzőt feltüntess, de azért olvasd el a licenc szövegét, mielőtt a szerző feltüntetésének opcionalitásába mélyebben belemész. A szerzői jogok nélküli Wikipédia is csak a te álmod évek óta (amikor is a Wikipédia bármit tartalmazhat, mintha nem is léteznének szerzői jogok), sajnos a világ erre is csak a vállát vonogatja. Persze az idegen nyelvű wikicikk is forrás, hiszen felhasznált mű (legalábbis a szó természetes értelmében). A többi viszont, amit leírtál, legalább részben igaz. További szép napot. – grin ✎ 2010. október 24., 23:11 (CEST)

Kedves Grin, köszönöm, hogy reagáltál. Meg kellene keresnem azt az ősrégi difflinket, amelyen évekkel ezelőtt Te hívtad fel arra a figyelmet, hogy a Wikipédiának nincsenek szerzői.

Gondolom, csak karikírozni akartad a szerzői jogokra való hivatkozással szemben többször hangoztatott kritikáimat, ha én torzítanám ennyire a Te véleményedet, akkor bizton rögtön "sértés" felkiáltással kommentbe tennéd. Én ugyanis sohasem beszéltem "szerzői jogok nélküli" Wikipédiáról, de pl. felléptem városcímerek "nincsicenc" alapú törlése ellen - úgy látszik, sikerrel.

Örülök,hogy ismét szót válthattunk.

Azt pedig próbáld meg elmagyarázni egy szerzői jogásznak (nem nekem, én nem vagyok az, sohasem állítottam), hogy itt egy szerkesztőt "szerzői" jogok illetnének meg. X ír valamit, Y ellentétes előjelűre változtatja a megállapításait - 3 visszaállítás után az egyikük büntit kap. Ja, és közben mindkettőnek (ugyanarra műre?) "szerzői" jogai vannak.

Maradjunk ennyiben, ha így kényelmesebb.--Linkoman ^vita 2010. október 25., 01:14 (CEST)

A Wikipédiában pont az a zseniális, hogy

Kedves Linkoman, akkor érdemes vitatkozni bármiről is, ha a szavak mögött ugyanarról a fogalomról beszélünk. A cikkeknek nincs szerzője, de vannak szerzői, ha általánosan akarok válaszolni. Azaz nincs egyetlen tulajdonosa, de vannak alkotók, akik részt vesznek az alkotási folyamatban. Nincs személy, aki rendelkezik a cikkek szerzői joga felett, de a részt vevő szerzők felhasználói szerződéssel – ahogy te ezt az elnevezést helyesn bevezetted évekkel ezelőtt – „lemondtak” a vagyoni jogaik érvényesítéséről, és szerződéses módon visszavonhatatlanul engedélyezték a különféle felhasználási módokat. Ezt mondhattam évekkel ezelőtt is, akkor is így volt, most is így van. (Pl. a szerzők nem kérhetik számon a módosításokat másokon, nem követelhetik a művük törlését; de a például licenc keretein belül jogosultak arra, hogy nevüket feltüntessék.)

A városok címereinek megjelenítése mögött majdnem 2 évnyi munka van, amit lehet figyelmen kívül hagyni, vagy nem. Ha érdekelnek a részletek, utána tudsz nézni, mennyi minden kellett ahhoz, hogy ez megtörténhessen, és egyáltalán nincs arról szó, hogy az általad javasolt okokból lenne így (ne fejtsük ki ismét, hogy mik ezek, ha beleegyezel).

A szerzői jogászt szeretettel várom, szívesen beszélgetek vele, ha kell, adok telefonszámot. De vélhtően ő (is) ismerni fogja a több szerzős művekre vonatkozó szabályozást, a licenc-szerződések lehetőségeit, stb. A büntinek nincs köze a szerzői joghoz, de amúgy amit leírtál, az mind a mű része (mint ahogy annak sincs közvetlen szerzői jogi vonzata, ha a Magyar Lexikonkiadó Kft. kirúgja Pandacsöki Boborjánt, mert az általa írt „Magyar feltámadás” szócikkkel kapcsolatban elvi egyet nem értés mutatkozik).

És természetesen maradhatunk ennyiben, az említett sablont figyelembe véve is. – grin ✎ 2010. október 25., 16:11 (CEST)

navboxok a szócikk közepén

Sziasztok! Mostanában vettem észre, hogy a lap alján szereplő navboxok több angol wikiben a források és a külső hivatkozások szakasz előtt van. Ez valami ottani új design megoldás? Mi ugye ezt nem vezetjük be? – B.Zsolt ^vita 2010. október 25., 18:49 (CEST)

Remélem, hogy nem. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. október 25., 20:13 (CEST)

Fuhrer-Adolf

Nem tévedés: [6]

windows7-ről szóló képen kinagyítva látható, hogy Fuhrer-Adolf loginú user van bejelentkezve a wikipedián. Ez felháborító és elfogadhatatlan.

Az!!!! Szólj az angol wikin, ahová bejelentkezett, hogy távolítsák el. A magyar wikin egyelőre nem jelentkezett. Üdv, – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. október 26., 19:30 (CEST)

Biztos brazil IP címe van. Peligro (vita) 2010. október 26., 19:31 (CEST)

Ráadásul ezt a képernyőt csak az látja így, aki így van bejelentkezve. Ogodej ^vitalap 2010. október 26., 19:37 (CEST)

Ott a pont… Mekkora fail :D Alensha 2010. október 26., 19:39 (CEST)

Aranybogaraim, nem csak ott van, hanem ez a Windows 7-ről szóló magyar wiki cikkben is benne van: De ha ez számotokra elfogadható, akkor nocomment. Nekem nincs hoozzá gyomrom.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 82.131.146.156 (vitalap | szerkesztései)

Itt került oda: itt Tambo ^vita 2010. október 26., 20:13 (CEST)

Ja, én is épp megtaláltam, de akkor azt kell mondani, hogy cikkben van, nem azt, hogy egy képen. Akinek van olyanja, csinálhatna helyette másikat. Ogodej ^vitalap 2010. október 26., 20:20 (CEST)

Egy illetékesnek, aki jogosult, a commonsból is töröltetni kell(ene) Tambo ^vita 2010. október 26., 20:26 (CEST)

Commonson szóltam, valszeg a licence sincs rendben egyébként. Alensha 2010. október 26., 20:27 (CEST)

Köszönöm. Mint mindig gyors vagy! Tambo ^vita 2010. október 26., 20:30 (CEST)

Így jó lesz, kéremszépen? ;-) – grin ✎ 2010. október 28., 11:58 (CEST)

Wikipédia bemutató az OSZK-ban

Sziasztok!

Holnap kb. 10:45-től az Országos Széchényi Könyvtárban bemutatót tartok a Wikipédia használatáról könyvtárosoknak. A bemutatót az mms://viola.oszk.hu/live címen élőben közvetítik. Kérlek, ha furcsaságokat tapasztalnátok 10:45 és 12:00 között a Wikipédián, akkor járjatok el tapintattal és megértéssel – nem lenne jó ha valamelyik nézőt vagy engem (aki valószínűleg egy eldobható név alatt szerkesztek majd az „új szerkesztő” szimulálására) blokkolnának a bemutató alatt vagy épp nagyon leteremtenének, ha megkérem őket, hogy gyakorlásból írják meg a Széchényi Ferenc szócikket a saját szerkesztőlapjukon (a Homokozó „felrobbanna” a terheléstől, az allap olyan advanced koncepció, amire lehet hogy nem jut idő), vagy ilyesmi.

Köszi, – Dami ^vita 2010. október 26., 23:43 (CEST)

Na, a szóróanyagok is elkészültek. Samat ^{üzenetrögzítő} 2010. október 27., 02:01 (CEST)

Az élő adásból sajnos csak hangot hallani, kép nincs. Hajrá Dami :) – BáthoryPéter ^vita 2010. október 27., 11:42 (CEST)

Köszi! Pár kép: Commons:Category:Előadás_az_OSZK-ban_2010-10-27. A videót is igyekszem majd elkérni. – Dami ^vita 2010. október 28., 00:40 (CEST)

Milyen vót? Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 27., 21:06 (CEST)

Szerintem jól sikerült, kb. 30-an voltak, a közönség érdeklődőnek mutatkozott, néhányan a laptopjaikon a regisztrációig is eljutottak (kb. 5-6 laptop volt és kb. ennyian regisztráltak egyszerre – a jelek szerint az otthonról követők vakon nem kísérelték meg a dolgot még). A kb. egyórás keret végül még kicsit kevésnek is bizonyult (arra számítottam, hogy bőven sok lesz – de így, hogy nem volt mindenkinek laptopja, meg egyéb okokból is talán jobb, hogy nem zsúfoltam bele mindent és amit elmondtam azt próbáltam a lehetőségekhez mérten alaposan és több oldalról bemutatni). Egy általános áttekintésre volt idő: mi a Wikipédia, mi-micsoda a felhasználói felületen, hogyan tudunk regisztrálni, mi az a sok link a belépés után a nevünk mellett, ami után megmutattam gyakorlatilag a szerkesztőtár első sorát (félkövér, dőlt, link, kép, forráshivatkozás [cite sablonok nélkül], és a haladó eszköztár „címsor”gombját) és hogy hogyan kell használni, illetve nagyon röviden a sablonokat.

Kis nehézség volt, hogy az előadó gép enyhén vírusos/baráti böngészőeszköztárral ellátott volt, így az előadás közepén gépet kellett cserélni mert az épp bemutatandó userlapról kijelentette nagy intelligensen, hogy az biza nem létezik, de cserébe vehetnék karibi utazást vagy hasonlót. A kis technikai szünet alkalmat biztosított arra, hogy Samat kiossza a legújabb Súgókártyát, melyek nem jelentenek csodát, és sajnos lemaradt róluk a {{Források}}, mégis szerintem hasznos oktatóanyagnak bizonyultak.

Felmerült kérdésként a nap folyamán, hogy hogyan lehetne a könyvtári katalógusokat összekötni a Wikipédia szócikkből, vagy hogyan lehetne a Wikipédia sablonjaiban található adatokat API-n keresztül lekérdezni (pl. születési és halálozási évszámot) – ennek remélem, hogy lesz még folytatása. Hasonlóan felmerült a nap során kétszer is felröppenő elképzelésként, hogy a Széchenyi Könyvtár név authority vagy milyen adatbázisa gyümölcsöző együttműködésekhez nyújthatna táptalajt (hasonlóan a dewiki persondaten sablonjához, azt hiszem), ehhez még utána kellene járni a dolgoknak és végiggondolni, hogy mi a helyzet.

Az előadások után meglátogattuk Moldován Istvánt is egy későbbre időzített egyesületek (és OSZK) közti találkozó meglepetés előtalálkozójaként ahol az esetleges együttműködés kereteiről beszélgettünk. Ennek folytatása lesz a még időpont egyeztetés alatt álló november eleji találkozó, ahol részben a ma megbeszéltek alapján illetve az addig felmerült ötletek alapján kértek minket, hogy érkezzünk pár konkrétabb, félkonkrét javaslattal.

A MEK-es találkozás folyamán találkoztunk a képgyűjteményük kurátorával is, akivel megbeszéltük, hogy ha szabadon felhasználható képgyűjteményt találnak (pl. kártpátmedencei növények fotógyűjteménye, vagy ilyesmi) akkor azt jelzik felénk és mi is segítünk a legjobb, legfrissebb Wikipédiás képek (főként a magyar vonatkozásúak) megtalálásában. A képtár sok magángyűjteményt is feldolgoz, melyekkel egyedi felhasználási szerződéseket kötnek, de a találkozó keretében kikristályosodott az igény, hogy a képtár számára adományozókat tájékoztassák a CC licencekről, így alkalomadtán a Wikipédiát is gyarapíthassa a magángyűjteményből átvett anyag.

Végül csak érdekesség, hogy a terem ahol az előadást tartottuk megtetszett Samatnak és nekem is, így elhatároztuk, hogy az elkövetkezendő egyesületi konferenciához kérünk innen is árajánlatot. Az előadásnak is részben folyománya a Wikipédia:Könyvtárműhely, mely a körbelengő csend ellenére létezik és él, egyelőre egy külön levlistán vállalt kb. 15-20 könyvtáros, hogy átnéz öt-öt már létező szócikket a Wikipédiáról november elejére, közepére és konkrét változatásokkal vagy ha még ez nem sikerülne, akkor változtatási javaslatokkal áll elő.

– Dami ^vita 2010. október 28., 00:33 (CEST)

Ez igazán nagyszerű. Közben a nap folyamán kikristályosodott, hogy az érintett könyvtárosokat összefogó kordinátor egy nagyon jó barátom párja, aki maga is nagyon kedves ismerősöm. Kicsi a világ – Joey ^{üzenj nekem} 2010. október 28., 01:07 (CEST)

vagy hogyan lehetne a Wikipédia sablonjaiban található adatokat API-n keresztül lekérdezni - több weboldal is foglalkozi ezzel, a legnagyobb a DBpedia. – Tgr^vita 2010. október 28., 02:16 (CEST)

Köszönet a részletes beszámolóért! – Vadaro ^vita 2010. október 28., 22:44 (CEST)

9 millió 999 ezer fő

10 millió alatt, Magyarország szócikk megérett a javításra: [7] – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 82.131.150.110 (vitalap | szerkesztései)

Javítva. :-( Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. október 27., 10:39 (CEST)

Jól kiismered magad a Wikipédiában?

Így segíthetnél:

Ha észreveszel egy újat, aki mentort keres segítségül maga mellé a Wikipédia szerkesztésébe való beletanulás idejére, akkor:

• üdvözöld az új szerkesztőt a {{subst:üdvözlet}} segítségével és
• írd hozzá az alábbi listához, vagy
• ha a kérés névre szóló, szólj a címzettnek, vagy
• egészítsd ki egy-két szóval a még „társtalan” segítségkérők sorát: mióta vár segítségre, miket szokott szerkeszteni, van-e konkrét kérdése, vagy
• jelentkezz segítőül az illető vitalapján, és addig is, amíg visszajelzés jön tőle, tedd nowikik közé a segítségkérését. Amikor visszajelentkezik új társunk, akkor lecserélheted a kérését a mentorsablonodra (ha van ilyened).

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 17., 11:57 (CEST)

Mentort kérnek maguk mellé (Ha már reagált valaki egy kérésre, akkor cseréld le a sablont a sablonra):

• Juditnyolc (vita | közrem. | törölt szerk. | ) 2010. október 7., 09:43 óta vár mentorra. A Vittorio Merloni és az Indesit‎ cikket szerkeszti. Gondjai vannak a fordított szövegek forrásolásával.

• Tkarolyi (vita | közrem. | törölt szerk. | ) 2010. október 6., 14:01 óta szeretné, ha Hidaspal (vita | közrem. | törölt szerk. | ) őt mentorként segítené, csakhogy ő június eleje óta wikiszabin van. Tkarolyi így ír magáról: ...Azért írok, mert nem boldogulok azzal, hogy az racketlon szócikk angol változatát lefordítottam magyarra és a magyar eredményeket hozzáírtam. Szívesen elküldeném, hogy tegye fel. Valamint a nevem fenn van az angol nyelvű Wikipédián, de van benne pontatlanság és ha lehetne, akkor hozzá is adnék egy keveset, meg csatolnék egy képet, ha lehet. Esetleg magyarra is lefordítanám. Nekem túl bonyolultnak tűnik a szerkesztés megtanulása. Kérem, ha lehet az email címemre válaszoljon... (Bennó vállalta, hogy segít neki)

• Wikiman99 (vita | közrem. | törölt szerk. | ) 2010. október 2., 13:29 óta szeretné, ha Buda (vita | közrem. | törölt szerk. | ) őt mentorként segítené. Október másodikán a Prímszámok cikkbe tett bele egy hosszú felsorolást, akkor volt itt utoljára, de maga is azt írja „ritkán vagyok fenn, nem mindig”

• Attilaurm (vita | közrem. | törölt szerk. | ) eddigi mentora, Stewe egy hónapja hiányzik, eközben ő aláírt kiegészítést tesz cikkhez. Szeptember 20-ikán szerkesztett legutóbb.

• MikiPH (vita | közrem. | törölt szerk. | ) A mentorkérés az eddigi egyetlen szerkesztése. A Szerkesztői lapján egyetlen link áll. Ez: [8]

• Vasrita (vita | közrem. | törölt szerk. | ) 2010. szeptember 17., 10:49 óta szeretné, ha mentor állna mellé. A mentorkérés az eddigi egyetlen szerkesztése. (Jelentkeztem nála. – Silvio ^Üzenj! 2010. szeptember 17., 11:59 (CEST))

• Avso (vita | közrem. | törölt szerk. | ) 2010. szeptember 17-ikén egy angol cikket helyezett el a bemutatkozólapján, mentort kér, és annak alapján, amit írt, ilyen témákban kellene felvilágosítani, enWiki vs. huWiki, névterek: cikk vs. bemutatkozólap, járőrködés, infobox:

Kedves Mentor!

A segítségét szeretném kérni az első bejegyzésemmel kapcsolatosan. Regisztráltam a wikipédia magyar oldalára és egy angol bejegyzést készítettem az AVSO - Association of Voluntary Service Organisations-szel kapcsolatban.

Sajnos még nem jelenik meg a wikipédia rendszerében a bejegyzés. Ez minek köszönhető? Esetleg valaki még ezt elolvassa és várni kell a rektorálásra? Egy további kérdésem lenne, hogy hogyan tudom belállítani az egyes bejegyzéseken található jobb felső sarokban megjelenő (általában különböző alapadatokat tartalmazó) négyzet alapú részt?

Köszönöm a segítségét előre is!

Üdvözlettel:

Vadkerti Zoltán

Elvállaltam a mentorálást. Tambo ^vita 2010. szeptember 20., 08:12 (CEST)

• Faragoi73 (vita | közrem. | törölt szerk. | ) 2010. szeptember 25., 12:31 óta vár mentorra. A Kucsman Árpád ‎cikket hozta létre. Jelentkeztem mentornak. Tambo ^vita 2010. szeptember 27., 19:03 (CEST)

Piros linkek a novemberi napok képeiben

• Fimmvörðuháls (vulkán Izlandon)
• Chrysomya albiceps L András^pankuš→ 2010. október 30., 22:14 (CEST)
• David Kalakaua
• Barna víziagáma L András^pankuš→ 2010. október 30., 14:38 (CEST)
• Zebu
• Colpophyllia natans

--TgrBot ^vita 2010. október 30., 13:53 (CEST)

Barkochba

"Humor A barkochba, bizonyos sematikus fordulatai miatt, számos vicc témája. Néhány példa."

és akkor leír 4 viccet. Ez minden csak nem enciklopédikus.

Igazad van. Szerkessz bátran. – Malatinszky ^vita 2010. október 31., 20:57 (CET)

Átnéztem a szócikket, néhol egy kicsit átfogalmaztam, két viccet kivettem, tényleg felesleges bele négy.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. október 31., 21:24 (CET)

Szakterületi kérdések a közösséghez

Sziasztok! Tudtok olyasvalakiről a szerkesztők között, aki foglalkozik fotóművészek, népzenekutatók vagy balett-táncosok életrajzaival? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 31., 18:19 (CET)

Például Kliofás. (Harangozó Gyula, Lőrincz György, A csodálatos mandarin, Seregi László, stb.) L András^pankuš→ 2010. október 31., 20:11 (CET)

Vele még beszéltem is. Bár, ahogy elnézem, nem túl aktív mostanában, de írok neki. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 31., 20:18 (CET)

Fotóművészek, népzenekutatók? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 31., 20:18 (CET)

A kőfaragók valamiért kimaradtak. :-) - Orion 8 ^vita 2010. november 1., 16:45 (CET)

Amennyiben Kossuth-díjas, miért ne? Tudok adni egy-két témát. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. november 1., 16:49 (CET)

Útmutatás

Tisztelt Andrew69, az adott sablon - (?) - alkalmazásához kére példaszerű segítséget.

Lajos52 ^vita 2010. november 1., 18:33 (CET)

A vitalapodra írtam egy példát Ogodej ^vitalap 2010. november 1., 19:34 (CET)

Hány ilyen van még?

Csodálatos, hogy 4,5 évig senkinek sem tűnt fel, pedig bevezetőben volt: [9] (Biharkeresztes alaprajzának köze nincs a sakktábblához...) VT^levéltár 2010. november 4., 01:09 (CET)

Már hogyne lenne. Tipikus, túlnyomórészt egyenes utcák, mint a síkságokon általában, ahol semmi sem akadályozza is ilyesmit. L András^pankuš→ 2010. november 4., 09:21 (CET)

Ezt én sem értem. Mi volt ezzel a baj? Pasztilla 2010. november 4., 10:58 (CET)

Hát, nekem se jut sakktábla az eszembe róla… [10] vs. [11] Alensha 2010. november 4., 12:14 (CET)

A sakktáblaság nem azt jelenti, hogy minden háztömb kocka. L András^pankuš→ 2010. november 4., 13:27 (CET)

De ennek köze nincs a sakktáblához. Vannak benne egyenes utcák, de nem sakktábla, pláne nem tipikus sakktábla. Tipikus sakktábla: Kondoros, Battonya, Csorvás, stb. - de sorolhanám az összes csanádi-bácskai-bánsági telepített falvat. Ami nem tipikus de jóindulattal belefér pl. Nagyszénás vagy Gádoros. De Biharkeresztes a közelben nincs! Látható, hogy rendelkezik egy görbe utcákból álló ófaluval, amire rátelepült néhány jóindulattal párhuzamos utca. VT^levéltár 2010. november 5., 02:02 (CET)

Biharkeresztes bizony tipikus sakktábla-alaprajzú település. Ez azt jelenti, hogy nagyjából ortogonális utcaszerkezete van, amit terveszerűen, parcellázással alakítottak ki.

Nyilván meg kell írni a Sakktábla-alaprajzú település szócikket, vagy legalább egy szakaszt a Magyarországi településtípusok szócikkben, de ettől az a mondat még nem marhaság.

– Peyerk ^vita 2010. november 4., 13:45 (CET)

Megtaláltam, a falu cikkben: "sakktábla-alaprajzú falu: szabályos alaprajz, párhuzamos utcák jellemzik". A lényeg a párhuzamos utcák rendszere, amire értelemszerűen merőlegesen sorakoznak a telkek. Biharkeresztesnél csak annyiban torzul a szigorú szerkezet, amennyiben a falu melletti vízfolyás befolyásolta azt, de ez a "tipikusságot" nem érinti. – Peyerk ^vita 2010. november 4., 13:52 (CET)

A vita folytatódjon ezentúl a cikk vitalapján. VT^levéltár 2010. november 5., 02:57 (CET)

Segítség

Sziasztok! Meg tudnátok mondani, hogy én speciel miben szavazhatok? Néztem a Szavazási Irányelveket, de nem tudom, hogy mennyi a nagy szerkesztésem, talán az adminok meg tudják mondani. A másik kérdésem az lenne, hogy a {{subst:üdvözlet}} sablonnal ki üdvözölhet? Aki üdvözölte az új felhasználót, az a mentora lesz? Köszi :)

bodzaital_hu ^vita 2010. november 5., 11:08 (CET)

Szia! Elvileg bárkit üdvözölhetsz, aki új a wikipédiában és már szerkesztett is benne. A szerkesztéseid számát a felső menüsorban a közreműködéseim pontban tudod megnézni. (link) – Silvio ^Üzenj! 2010. november 5., 11:15 (CET)

Bárki segíthet bárkinek a wikiben, de a Mentorálás egy kicsit más, ahhoz jelentkezned kell a Mentor oldalon, hogy hivatalos mentor lehess. A mentorsághoz szükséges bizonyos jártasság és tapasztalat a wiki szerkesztésében és működésében. – Silvio ^Üzenj! 2010. november 5., 11:18 (CET)

Kategorizálási problémák

Kigyűjtöttem pár problémás cikket, lehet mazsolázni:

• Wikipédia:Kategorizálatlan szócikkek
• Szerkesztő:Deni42/Lapok egyetlen kategóriával/Filmek
• Szerkesztő:Deni42/Lapok egyetlen kategóriával/Taxonok
• Szerkesztő:Deni42/Lapok egyetlen kategóriával/Videojátékok

– Deni ^vita 2010. november 4., 20:36 (CET)

Ha megoldasz valamit akkor távolítsd el a listáról. Továbbá ha olyan cikket találsz ami már kategorizálva lett (vagy egynél több kategóriája van), akkor az azért van mert az adatbázis amiben kerestem, október 27-i volt, tehát azóta történhettek változtatások. – Deni ^vita 2010. november 5., 00:08 (CET)

Filmet mennyibe kell? Műfaj, nemzetiség, gyártási év? Alensha 2010. november 5., 01:47 (CET)

A Harcosok klubja több kategóriával szerepel a listában. (2010. szeptemberi állapot) Van olyan filmes szócikk, melyet nem nagyon lehet bővíteni kategóriával. – Silvio ^Üzenj! 2010. november 5., 08:42 (CET)

Éppígy a taxonok esetében sem mindig adható másik kategória. L András^pankuš→ 2010. november 5., 08:56 (CET)

Harcosok klubja talán tudom miért kerülhetett a listába, majd legközelebb megpróbálom úgy hogy ne legyenek hamis találatok. Filmek esetében Alensha fel is sorolt 3 kategóriát ami biztosan kell, de még van néhány lehetséges a Kategória:Filmek-ben. Taxonok esetében én úgy néztem 2 kategória mindig van: a felette lévő taxon kategóriája + az abba az országba(?) tartozó hasonló taxonú lapok kategóriája. De ha példát mutatsz, lehet megértem a problémát. – Deni ^vita 2010. november 5., 09:15 (CET)

Van olyan filmes cikk (nem egy filmről szóló például), melyeket én nem tudnék több kategóriába betenni. Pl.: Mariachi-trilógia – Silvio ^Üzenj! 2010. november 5., 10:05 (CET)

A két kategória valóban sokszor megtalálható, de területi alapon általában csak a nemek/nemzetségek kategorizálhatók. A taxonok általában két rendszertani kategóriában vannak, egyszer az általános csoportrendszertan szerint, egyszer pedig a saját csoportjában elfoglalt helye szerint. Tegnap több új kategóriát hoztam létre, sokszor nagyon sokat molyoltam, hogy mi is legyen az, bár a tévedés joga fenntartva. Ha még találkozom ilyennel, szólok. L András^pankuš→ 2010. november 5., 09:21 (CET)

A filmek megvannak. A listán már elvileg csak TV-sorozatok vannak, azokat nem igazán tudtam besorolni még más helyre. – Silvio ^Üzenj! 2010. november 5., 10:52 (CET)

Mivel azok eleve nem is filmek. Ki kell cserélni az infobox sablont erre: {{televíziós műsor infobox}}^(?). Aztán meg a Kategória:Televíziós sorozatok-ból lehet kategóriákat keresni. – Deni ^vita 2010. november 5., 11:56 (CET)

Tévésorozatnak eleve csak nemzetiség alkategóriája van, az már benne volt, amit néztem. Alensha 2010. november 6., 01:57 (CET)

A Baktériumok cikkbe elképzelni se tudok másik kategóriát. Ötlet? L András^pankuš→ 2010. november 7., 17:42 (CET)

Jah, mivel egyesek mindent önmagával kategorizálnak, aztán csoda hogy az ember nem talál semmit... – Deni ^vita 2010. november 7., 17:57 (CET)

Épp azt néztem, hogy mindkét kategóriájának alkategóriája a baktériumok. Akkor viszont azt kivenném belőle. L András^pankuš→ 2010. november 7., 18:01 (CET)

Öhh inkább nem kéne, mert akkor meg azt nem tudja meg az olvasó, hogy van saját kategóriája a témának. Mondjuk lenne egy ötletem a probléma megoldására, mindjárt írok külön javaslatok kocsmafalra. – Deni ^vita 2010. november 7., 18:44 (CET)

Barnamoszatok doszt. L András^pankuš→ 2010. november 7., 17:47 (CET)

Óriás pekari

Óriás pekari (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Mi legyen vele? Proki által írt cikk, saját maga azonnalizásával. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. november 6., 00:11 (CET)

A pekari szócikkérdemes dolog (nem hoax), angolból fordítva, a cikkel semmi gond. Megnéztem Proki vitalapját, miért akarja törölni, Winstonnak valami olyat írt, hogy „Azért törlöm ki az óriás pekari szócikket, mert először nem volt címe, akkor újra fogom írni! (…) Ha szerinted nem baj még akkor is törölni kell.” Ezt nem tudom értelmezni, szóval visszaállítom, Proki meg bővítheti, ha akarja, vagy allapon írhat helyette mást, de a semminél jobb a cikk, tehát marad. Alensha 2010. november 6., 01:51 (CET)

Esetleg az Állatok műhelye figyelmébe ajánlhatnánk, hogy nézzék át. Hm? – Joey ^{üzenj nekem} 2010. november 6., 04:54 (CET)

Nem a laptöri elején levő furcsaságokra gondolt? Szaszicska ^vita 2010. november 6., 08:02 (CET)

Nincs mit átnézni, ami benne van, az az angolban is benne van (kivéve, hogy mindenevő), csak az angol bővebb. Az egyetlen, amire a magyar nem tér ki, de fontos, az az, hogy a rendszertani besorolása még nem biztos (a cikk eleve úgy kezdődik, hogy „az óriás pekari a pekarik lehetséges negyedik faja” – igaz, aztán lentebb azt írja, hogy összesen két pekarifaj van, de ez legyen az ő gondjuk). Szóval bővíteni kellene. Alensha 2010. november 6., 07:09 (CET)

Nem a pekari nemről van szó, hanem a pekarifélék családjáról, amiben ezelőtt 3 nem volt 1-1 fajjal — P/c ^vita 2010. november 6., 09:47 (CET)

Talán a neve miatt akarta törölteni, mert ezen az oldalon [12] is felvetődik, hogy óriáspekari, vagy óriás pekari? VC-s^üzenet 2010. november 6., 21:03 (CET)

Ha eldől, két kattintás átnevezni a cikket akármire, emiatt nem kell töröltetni. Alensha 2010. november 7., 19:23 (CET)

12 éves bajnok nevezetessége

12 éves korosztályos országos úszóbajnok nevezetesnek számít? Én nem érzem így, de van erre irányelv? Segítség kéne a Szerkesztővita:Szabó Bálint‎ lapon, hogy most a cikkírás irányába vagy másfelé tereljük a dolgok folyását. Az elért címek a srác szerkesztései között megvannak. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. november 6., 20:06 (CET)

Aligha nevezetes. Nincs rá irányelv, de kellene. Mondjuk a 20 éves kort javaslom, az kerek szám. Ha kivételesen ez alatt nevezetes valaki, akkor valami világraszóló dolgot csinált, amire rengeteg forrást lehet majd találni. misibacsi*^üzenet 2010. november 7., 00:26 (CET)

Szerintem az életkor nem releváns. Ami számít, az az, hogy van-e róla több, független, nemtriviális említés. Ha van, jöhet a cikk, ha nincs, akkor meg nem. Az persze tény, hogy 12 éves korban ritkán van az emberről több, független, nemtriviális említés. – Malatinszky ^vita 2010. november 7., 00:38 (CET)

Polgár Judit – épp 12 éves korától... L András^pankuš→ 2010. november 7., 00:41 (CET)

Ahogy Malatinszky mondta, a nevezetességnél nem számít az életkor. Az persze bizonyos, hogy egy embernek nagyobb esélye van arra, hogy harminc évesen írjanak róla, mint 12 évesen. De a kor ebben az esetben nem külön tényező. Ha van róla nem triviális említés, akkor nevezetes, ha nincs, akkor meg nem. Laci.d ^vita 2010. november 7., 01:03 (CET)

Ne a kivételeket hozzátok föl, ha egy szabály megalkotásáról van szó. Hány Polgár Judit kaliberű tehetség ismert még a 12-éves korosztályból? Zéró. Tehát a hozzáállásnak olyannak kell lennie, ami mondjuk az esetek 99,99%-át lefedi: "20 éves kor alatt senki sem nevezetes, kivéve, ha valami világraszóló dolgot ért el, amire rengeteg megbízható forrás található".

A konkrét szereplőktől elnézést kérve egy "országos úszóbajnokság" nem világraszóló dolog. misibacsi*^üzenet 2010. november 7., 11:48 (CET)

A legjobb tudomásom szerint az irányelv nem köti ki, hogy „világraszóló dolognak” kell lenniük, és nem értem, hogy miért pont 20 éves korig. 18 éves kortól már választható valaki, és felnőttnek számít. (Bár erre kicsi az esély, de tegyük fel, hogy) 18 évesen valakit beszavaznak a Parlamentbe. Most akkor két évig ne legyen róla szócikk? Hiszen a magyar országgyűlés képviselőjének lenni nem világra szóló dolog, kétlem, hogy a BBC vagy a CNN foglalkozna vele.

Persze egy ilyen szabályozásnak is lenne értelme, mert megelőzné, hogy telekerüljön a Wikipédia sztárgyerekek cikkeivel, akik nem csináltak mást, csak jó helyre születtek, és a Blikk meg a többi szennylap körbeugrálta őket. Amúgy létezik 14 éves sakknagymester is, ami azt hiszem elég komoly teljesítmény szintúgy, bár persze nem annyira, mint Polgár Judité, de azért komoly. Itt inkább az egyéni elbírálást tartanám jónak, hiszen nem jelenthető ki egyértelműen, hogy ez vagy az a személy nevezetes. Itt is meg kéne nézni az úszóversenyt: ha valami rangos ifjú verseny az, és van a cikk alanyáról nem triviális említés, akkor mindenképp nevezetes. Amennyiben valami névtelen országos verseny, akkor meg úgy sem lesz nevezetességét igazoló forrás róla. Laci.d ^vita 2010. november 7., 16:46 (CET)

A Wikipédia nevezetességi irányelvének valóban semmi köze a világraszólósághoz, a 20 év meg valami magánvélemény. Itt egy konkrét kérdés merült fel, 12 éves korosztályos bajnokról, aki nekilátott felpakolni az eredményeit a Wikipédiára, csak rossz helyre. A korábbi válaszok alapján a fent linkelt vitalapon válaszoltam neki. Ha hozzá akartok szólni, legyetek tekintettel a 12 évére. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. november 7., 16:54 (CET)

Kevés forrással vagy nem megfelelő forrással csücsülő kiemelt szócikkeink

Elég gáz, hogy sorban buknak meg régi kiemelt szócikkeink, melyek tartalmilag megfelelnének a követelményeknek, de vagy kevés a forrás, vagy elég lenne a forrás, csak nincs megfelelően meghivatkozva a cite sablonokkal, hanem csak felsorolva a szócikk végén. Nem lenne jobb esetleg erre valami rendberakó akció? Nem lenne olyan nagy meló megcsinálni a forráshivatkozásokat, viszont az emiatt elbukott kiemelt szócikkeket kicsi eséllyel veszi valaki a kezébe, hogy újra kiemelésre vigye. Gondolom, max a legrégebbi 100 kiemeltet kéne átnézni. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. november 4., 08:57 (CET)

Lehet erre is külön kampányt szervezni. Mint annyi másra. Szalakóta ^vita 2010. november 4., 10:43 (CET)

• Mindig is elleneztem (és ezt szóba is hoztam) kitüntetések, díjak visszavonását. Tetszett volna nem odaadni. (Aczél Tamás ma is Sztálin-díjas költő). A való életben is megalázó. Most is ellenzem. Viszont minden szócikk kiegészíthető. OsvátA ^Palackposta 2010. november 4., 11:24 (CET)

Csakhogy ez nem kitüntetés elvileg (és ha ilyesmit sugall a név, akkor azzal van baj), hanem minősítés, ami ígér valamit. Ha egy háromcsillagos étterem két év alatt egycsillagosra romlik, akkor sem vonjuk meg tőle a másik kettőt? Nem baj, ha hazudik a cégér? Nem baj, ha a betérő vendég legfeljebb a tulaj emlékeiből táplálkozhat három csillagos színvonalon?

Szerintem tele vagyunk olyan kitüntetésekkel, amiket a szócikkeken dolgozóknak adni tudunk, és ezeket nyilván nem vonjuk vissza. A szócikk színvonalának minősítése azonban nem diplomáciai kérdés, és nem is kéne akként kezelni. Vagy ne állítsunk valamit egy szócikkről, vagy jelentse azt, amit mond magáról. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. november 4., 11:29 (CET)

A "Hazudik a cégér" nem tűnik jó hasonlatnak. Elsősorban munkaerkölcs szempontjából.

Ugyanis: Ha egy többcsillagos étterem leromlik, akkor az nem annak az az oka, hogy beengednek mindenféle jöttment, nagyképű, tapasztalatlan arrajárót a konyhába vagy a felszolgálásba beengedik a szomszéd kocsma töltelékeit. A Wikipédiában viszont beengedik, sőt, az újonnan jöttek dicsfénye fennen ragyog, amíg csak nem keltenek vkiben rossz benyomást.

Azért sántít a hasonlat, mert a Wikipédia kiemelt szócikkeinek gondozása - szerintem - közfeladat és nem varrható a jelölést kezdeményező szerkesztő nyakába, mondván: minek hagyta, hogy így tönkremenjen a szócikk színvonala.

OsvátA-val egyetértek abban, hogy a kiemeléssel járó sok munkát nem kellene hagyni veszendőbe menni a törléssel, hanem bárki jelzésére meg kellene próbálni kijavítani, megjavítani a cikket.

A kiemelt szócikkek - javasolom - élvezzenek kiemelt védelmet. Ennek egyszerű eszköze lehet, hogy csak a vitalapokon legyenek szerkeszthetők a változtatások, amelyek tudatos döntéssel kerülnek bele a szócikkekbe.--Linkoman ^vita 2010. november 4., 11:42 (CET)

A kiemeltség semmit sem mond vagy állít. Az, hogy a kiemelés jelenleg már olyan forrásmegadást kíván meg, ami sosem volt a Wiki sajátja, nem a korábban kiemelt cikkek hibája. Alapvetően egy cikk forrásai azt állítják, hogy abból készült a cikk. A szinte már mondatonkénti oldalszámos forrásolást olyan túllihegésnek tartom, ami egy újabb szemlélet terméke. Forrásjegyzetelést alapesetben csak akkor vár el az irányelv is, ha valaki kétségbe von valamilyen információt. Ez a kiemelt cikkekre is vonatkozik. L András^pankuš→ 2010. november 4., 11:46 (CET)

A mondatonkénti forrásolás egy félreértés eredménye lehet, ilyet irányelveink nem kívánnak. A fontosabb, érzékenyebb, netán vitatott állítások mögé illik a tételes, konkrét forrásolás az általános mellé. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. november 4., 11:50 (CET)

Hát ez az! Ehhez képest kiemeltmegvonások többsége arra hivatkozik, hogy "nem kellően forrásolt". Még ha egy rakás forrást is felsorolt. Csak mert forrásjegyzetelés nincsen. L András^pankuš→ 2010. november 4., 11:52 (CET)

re L.András: Teljes mértékben egyetértek, többször szóvá tettem én is ezt. Sajnálatos, hogy több illetékes szerkesztőnk a forrásolási mániáját előbb az aktuális kiemelésekbe erőltette be, most pedig már a korábbi időszakra is vissza akarja vetíteni.

Természetesen bármely cikk forrás-apparátusát fejleszteni lehet, sőt, kell. Egyetlen példa: Kálvin János kiemelt szócikkében szinte mondatonként történik hivatkozás McGrath-ra, miközben Émile Doumergue francia nyelvterületen ma is sokszor emlegetett 7 kötetes Kálvin-életrajzát nem használja forrásként a cikk.--Linkoman ^vita 2010. november 4., 11:57 (CET)

Szerintem igaza van Karmelának, RepliCarternek (bocs, nemtom, ez honnan jött :D) ideje lenne átnézni a cikkeket (csak légyszi ne most, vizsgaidőszakban jobban ráérek, mert nagyrészt gyakorlati tárgyaim vannak idén…) Az újfajta forrásolás nem rossz, engem kifejezetten idegesít, amikor valami konkrétan érdekelne, hogy ez hogy volt a forrásban, és nincs megadva, hogy ez honnan van, csak a végén felsorolva egy kisebb könyvtár. Az alapos forrásolás egyetlen hátránya, hogy zsúfolttá teszi a lapot szerkesztési nézetben, de az az új módszer ezt is megoldja. (Azt talán meg kellene várni, mielőtt megforrásolunk egy halom cikket részletesen, mert különben úgyis át kell írni.) Alensha 2010. november 4., 11:57 (CET)

Én viszont úgy gondolom, attól, hogy a kiemelési eljárás megváltozott, és már kifejezetten kötelezővé teszi az állításonkénti forrásjegyzetelést, a korábbi cikkek színvonala nem romlott. Ugyanolyanok maradtak, csak mi tettük magasabbra a lécet időközben. L András^pankuš→ 2010. november 4., 12:02 (CET)

Hát, az ókori orvoslás színvonala sem romlott az elmúlt párezer évben, csak a tudomány haladt előre, de azért már nem számít gyógymódnak a „mondj el egy varázsigét és fohászkodj X istenhez” :) Alensha 2010. november 4., 12:11 (CET)

Csak a magad nevében beszélj! Időnként százszor eredményesebb, mint ha a doktornéni/bácsi hókuszpokuszol fölötted. ;) Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. november 4., 12:14 (CET)

Akkor a helyedben sürgősen új orvost választanék :D Alensha 2010. november 4., 12:17 (CET)

Elkéstél, már régen megvan. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. november 4., 12:21 (CET)

Nemcsak magasabbra tettük a lécet, hanem alapvetően elitista sztenderdeket akarunk lefelé is érvényesíteni.

A mai helyzetben a kiemelt cikk szerkesztője voltaképpen kompromisszumok sorozatára kényszerül és a szerkesztő egyéni, tömör összefoglalásai kerülnek veszélybe, ha azokra nincs kifejezett, expressis verbis korábbi forrás. A precíz forrásolás egy disszertációnál vagy egy tudományos szakcikknél lehet követelmény, de kételkedem abban, hogy az Alensha által annyira megdícsért "karácsonyfadísz" alakzat bárkit is arra buzdítana, hogy egyenként nézzen át minden egyes, pontosan megjelölt forráshelyet.

Ha megmaradtunk volna az eredeti álláspontnál, amit itt L. andrás is hangoztat, csak olyan megállapításoknál szerepelne a pontos, lapszám stb. szerinti forráshely, amit vitat valaki. Különben pedig bőven elég annak a megjelölése, hogy melyik terjedelmes munkát használta a szerkesztő.--Linkoman ^vita 2010. november 4., 12:17 (CET)

Egyetértek Linkomannal, ezért kiemeltmegvonást csak két esetben tudok elképzelni: nyilvánvaló, de sebtében nem javítható tárgyi hiba esetén, vagy időközben felszaporodó forráskérések (természetesen a vitalapon részletesen indokolva, hogy XY-nál épp az ellenkezőjét olvastam) miatt. L András^pankuš→ 2010. november 4., 12:21 (CET)

mi az, hogy csak tudományos cikkeknél? én abban a hitben voltam, mi azokat írunk… Alensha 2010. november 4., 12:22 (CET)

Szerintem nem jól hitted Összefoglalókat írunk. L András^pankuš→ 2010. november 4., 12:24 (CET)

Jó kis beszélgetés kerekedett egyből. font-colorViszont én arra próbáltam volna rávezetni a közösséget, hogy amikor valakinek van egy kis fölös ideje, akkor a kiemelt lista régebbi, főleg 2009 előtti szócikkei közül kattintgasson bele párba (Wikipédia:Kiemelt szócikkek listája) és kicsit pofozgassa ki, ha van forrás, csak alul van ömlesztve. Ne ezen ússzanak el a csillagos szócikkek. Ahol nincs forrás, ott nagyobb munka, de ha valakinek van kedvenc témája, akkor az is beleférhet. Köszönöm a csillagtalanításra váró szócikkek nevében. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. november 4., 13:22 (CET)

Linkoman, az általad javasolt megoldással az a gond, hogy nyilvánvalóan mindig előbb kerül az állítás a cikkbe, minthogy megkérdőjeleznék azt, fordítva nehezen elképzelhető. Sőt, a kettő között gyakran hosszú idő eltelik. Emiatt az esetek döntő többségében az, aki esetleg a vitatott állítás konkrét helyét meg tudná jelölni a forrásokban, nem fellelhető.

Pontosan ezzel szembesülünk a régi kiemelt cikkeknél: szkeptikusabbak lettünk az állításokkal, és nincs hol keresni a forrásban azokat. Ehhez kért RepliCarter közreműködést mindenkitől.

– Peyerk ^vita 2010. november 4., 14:02 (CET)

Egyetértek Peyerk meglátásával. A cikk írása közben honnan tudjuk azt, hogy mit fognak később kétségbe vonni? A Wikipédián sokszor évek is eltelnek, mire valaki észreveszi egy cikkben, hogy ő másképp tudja. Szó sincs arról, hogy mondatonként kell forrásolni az adott cikket, de azért bekezdésenként illő dolog szerintem az, hogy megemlítsük, hogy honnan vettük a forrásainkat. Persze oda lehet a végére rakni egy félkönyvtárni forrásanyagot, aztán ha valaki vitázni akar vele, esetleg ellenőrizni, akkor szenvedjen vele hónapokig. Linkoman állításával ellentétben a forrásmegjelölés elhagyása az elitista szemlélet, hiszen így az egyszeri olvasó (olyan, aki nem szerkeszt példának okáért, ugyanis ilyenek is léteznek, és elsősorban nekik írjuk a cikkeket, nem magunknak - talán ezt jó néha észben tartani) így magára van utalva, hogy vajon a felsorolt nyolc könyv és tizenöt link közül melyik írhatta? Különösen érdekes ez úgy, ha nem külön könyv foglalkozik az adott témával, hanem annak csak egy fejezete vagy akár oldala. A legtöbb könyvben nincs név- és tárgymutató (sajnos), így akkor az emberfia rágja át magát több száz oldalon, amíg megtalálja ami neki kell? Ez annak fényében érdekes különösen, hogy a Wikipédia szerkesztői gárdájának nagy része állandóan cserélődik: régi szerkesztők mennek el, és újak jönnek a helyére (itt igazából senki sem pótolhatatlan, nem xy-ra van szükség csak x számú szerkesztőre, aki a munkát elvégzi). A cikk írója, a régi szerkesztő, tudja, hogy melyik állítást honnan vette, de amikor mondjuk visszavonul és hátrahagy pár könyvhivatkozást meg linket a cikk végén (amiknek átlagosan a fele kipurcan pár éven belül), akkor ha az új generációs szerkesztő kételkedik a szócikk egyik állításában, tulajdonképpen mit tehet? Rengeteg plusz idő ráfordításával megkeresi, hogy hol van az adott mű forrása? Hacsak nem nagyon elszánt, nem ezt fogja tenni: egyszerűen átírja a saját forrása feltüntetésével, és ahogy Linkoman írta: így elvész az eredeti szerkesztő saját összefoglalása. Éppen ezért fontos a forrásmegjelölés. Laci.d ^vita 2010. november 4., 15:21 (CET)

Ez így nagyon szép. De ha egy, a forrásolásban felsorolt könyv épp nincs a könyvespolcomon, akkor nem tudom ellenőrizni, még akkor sem, ha a bekezdések és a betűk is meg vannak számolva. Ha valaki vitázni akar valamivel, azt megteheti, hogy a saját forrását beírja. Esetleg a vitalapon felveti. Aztán ha senki nem ugrál miatta, javíthat, senki sem tiltja. L András^pankuš→ 2010. november 4., 15:28 (CET)

Létezik még könyvtár is a világon . Laci.d ^vita 2010. november 4., 15:30 (CET)

Az, hogy van, amit nem tudunk ellenőrizni, nem azt jelenti, hogy ez jó dolog. Ahol viszont lehetne ellenőrizni, mert sok webes link van, ott jobb, ha helyén van a forrás. A lent felsorolt linkhalmaz értelmetlen, az életben nem találja meg valaki azt az egy adatot benne, amiről épp forrást keres. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. november 4., 19:23 (CET)

Kedves RepliCarter, nagyon érdekes kijelentést tettél: "A lent felsorolt linkhalmaz értelmetlen". Nos, lehet, hogy a számodra az.

Csakhogy az "ellenőrizhető" fogalmát egyre szűklátókörűbben értelmezik itt többen. Ez a követelmény csak annyit jelent, hogy ne engedjünk fennmaradni olyan tartalmakat, amik ötletszerűek, megbízhatatlanok, esetleg félreértésen alapulnak stb.

De ha számodra a lenti linkhalmat "értelmetlen", akkor hagyd másra a bibliográfiák lapozgatását, mert akkor a bibliográfiák is ugyanúgy "értelmetlenek", hiszen nem arra a konkrét mondatra mutatnak, amiről esetleg beszélünk.

Most először hangzott el, DD egyes cikkei kapcsán, hogy mik a tapasztalatok egy konkrét ügyben a forrásokkal.

És még valami: a Wikipédia adminjai a még be nem futott Einsteint és Szentgyörgyi Albertet is elüldöznék, "nincsforrás" címszóval. "Kedves User:Vlagyimir_Iljics! Nem tudtad független forrásokkal bizonyítani, hogy forradalom volt 1917-ben, ezért visszaállítjuk A Lord Nobody-ra hivatkozva szöveget, miszerint a cári család magától menekült el.

További jó forrásolást.

Szerényen megjegyzem: tettem egy javaslatot a kiemelt oldalak védelmére.--Linkoman ^vita 2010. november 4., 19:41 (CET)

Lehet, hogy Vlagyimir Iljics nem tudná forrás nélkül beírni, mi történt, de User:Pistike se tudná beírni, hogy a cár elment eszkimó sámánnak, a többieket meg elvitte az ufó… Alensha 2010. november 4., 22:14 (CET)

Igazad van, szűkszavúan fogalmaztam, erre aztán lehet ilyen klasszul reagálni, ahogy te tetted, de akkor bővítem. Tehát ha egy szócikk forrásaként csak a szócikk alján van felsorolva negyvenöt weblink, akkor hogy fog megkeresni a kedves olvasó egy konkrét adatot bennük? Pont ezért van megkülönböztetve a Források és a Külső hivatkozások fejezet, nem? A Forrásokban legyenek konkrét források, a Külső hivatkozásokban pedig az egyéb lapozgatnivalók. És még Irodalom fejezet is gyakori az egyéb témával kapcsolatos könyveknek. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. november 4., 19:46 (CET)

Nem tudom, de sokan „elitista szemléletre” hivatkoznak az új kiemelési eljárás követelményeiről szólva, bár az lenne a legnagyobb bajunk, hogy az újonnan kiemelt cikkek túl jól forrásoltak, olyannyira, hogy egyesek számára teljesíthetetlen követelményeket támasztanak. Szerencsére a kiemelésre kerülő cikkek nagy száma mutatja, a követelmények senkit nem riasztanak el attól, hogy megmérettessék az írásaikat. Én is ellene vagyok az egykönyves mondatonkénti forrásmegjelölésnek, de a vitatható, vagy u.n. erős állításoknál ez bizony – nemcsak tudományos munkákban – elvárható. Nem olyan nagy ügy egyébként bekezdésenként, nagyobb gondolati egységenként odabiggyeszteni, hogy amit leírunk, az honnan van. Meg ne felejtsük, hogy cikke válogatja. Egy bekezdésen belül akár több helyről származó állítás is előfordulhat, három-négy könyv anyaga összesűrítve már tetemes referenciaanyagot jelent a lap alján, velem ne vitatkozzon senki, hogy honnan vettem ezt vagy azt a hülyeséget (volt már ilyen), vitatkozzon a forrással. Ogodej ^vitalap 2010. november 4., 19:48 (CET)

Ogodej +1 - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. november 4., 19:51 (CET)

re RepliCarter: Nem vitatom, amit most írtál. Nem egészen ugyanúgy értettem a dolgot.

re Ogodej: Fenntartom a véleményemet, hogy a kiemelés elitista eljárás és semmi köze egy lexikon kivánalmaihoz. Tiszteletben tartom a kiemelés rendkívüli erőfeszítéseit, de az eredményét még soha sem támasztottátok alá. Van statisztikánk arról, mely cikkeink iránt hányszor érdeklődött egy-egy hónapban a nagyérdemű. Nos, a kiemelt cikkek iránti ilyen "bulvárkereslet" hiánya lehangoló.

Nem akarom én kritizálni a kiemelt cikkeket, távol álljon tőlem. Csakhogy nem először fordul elő, hogy a kiemelt cikkek mára kikovácsolt sztenderdjét- szerintem igazságtalanul - ki akarjátok terjeszteni. A "teljes cikkek" magáért beszélő példa volt erre. És most is, sajnos, a korábbi kiemelés fáradalmait mintegy semmibe véve folyik a diskurzus arról, hogy minősítsünk vissza cikkeket, mert nem felelnek meg a mai sztenderdnek.

Ne minősítsünk vissza, ha lehetséges.

A vita során többen ajánlották: próbáljuk meg javítani ezeket, közös munkával, ha "elromlottak".

Én pedig - szinte visszhangtalanul - javasoltam, hogy legyen félig védett a kiemelt lap, hogy csak megfontolt változtatások kerüljenek be az egyszer már kiemelt cikkbe. Ne irkáljon be bárki, gondolkodás nélkül, azután észbekap valaki: hűha, ez már nem is éri el a kiemelt szintet!

Ha egyszer megszámoljátok, hány szövegközti referencia van a kiemelt cikkekben, láthatjátok: a magyar Wikipédia a világon a legjobban forrásolt kiemelt cikkekkel rendelkezik.

Gondolom, a nem kiemelt kb. 180 ezer cikkel nem érdemes annyit törődni, mert azok nincsenek kellően forrásolva.

Ha így gondoljátok, dobjátok ki nyugodtan az összes papíralapú lexikont. Magyar Nagylexikon st., ki veletek! Rövid szócikkekből álltok, amiket mi csak "csonknak" minősítünk - és tömör, de megfelelő mennyiségű referenciával szét nem tördelt szócikkeiteknek nem hiszünk - nem vagytok ellenőrizhetők. Ki veletek!

Egyáltalán: olvassa még valaki a papírlexikonokat, ezek után?--Linkoman ^vita 2010. november 4., 20:12 (CET)

Most épp nagyon is, lásd a VIL-copy témát föntebb. Épp ott bizonyosodott be, hogy a pár soros szócikkeket is kell - sajna, de kell - forrásolni, mégpedig úgy, hogy ellenőrizhetők legyenek. Csak azt akarom ezzel mondani, hogy a fürdővízzel a gyereket ne... - Vadaro ^vita 2010. november 4., 20:32 (CET)

Valóban a magyar cikkek a legforrásoltabbak a wikik körében? Nézzünk csak egy példát: Anna May Wong (huwiki - 58 ref) és en:Anna May Wong (enwiki - 149 ref). Nem igazán tűnik úgy, hogy fenti állításod helytálló volna. És igen, igazad van, a papíralapú lexikonok kora lassan, de biztosan leáldozik, akárcsak a papír alapú szótáraké is. (Szinte mindig hallom: "Várjatok, megnézem a Wikipédiában!", de azt sosem, hogy "Várjatok, fellapozom a Révai Nagylexikont!") Ezzel jár az Internet elterjedése (vagy ez szerinted a gonosz magyar "elitista" Wikipédia hibája volna?).

A félvédelem a kiemelt szócikkeknél pedig szerintem érdekes felvetés. Kik írhatnának így bele a cikkbe? Csak adminok? Vagy esetleg megerősített szerkesztők is? A most kiemelésre jelölt cikkekkel pedig nem az a baj, hogy valakik beleszerkesztgettek a kiemelés óta, hanem az, hogy amikor kiemelték őket, akkor még jóval alacsonyabbak voltak a kiemelési kritériumok. Az, hogy ezek is kiemeltnek számítanak, már az újabb kiemelt cikkek értékét degradálja le. A kiemelés pedig nem kitüntetés (mint Aczél Sztálin-díja), hanem az adott szócikk állapotát jelzi. Laci.d ^vita 2010. november 4., 20:26 (CET)

Re: Linkoman – ha azért tartod elitistának a kiemeltek zömét, mert kevesen nézik őket, az egy teljesen másik kérdés. Erről ugyanis nem a kiemelés kritériumai tehetnek. Az, meg hogy ki akarnám terjeszteni a kiemelési kívánalmakat az összes cikkre, az nem úgy van. Nagyon örülnék annak, ha a cikknek lenne eleje közepe vége, forrásokkal, és független nézőpontból, magyar nyelven lenne megírva. Nem olyan nagy követelmény ez szerintem. A cikkek egyébként nem leromlásuk miatt kerülnek csillagmegvonásra, vagy azért, mert mindenki beleszerkeszthet. Konkrét okai vannak többnyire. Ogodej ^vitalap 2010. november 4., 20:53 (CET)

Örülök, hogy legalább laci.d visszakérdezett, mire jó a lapvédelem. Bizony, jó az okoskák és a vandálok ellen.

Annak viszont kevésbé örülök, hogy a kiemelés megvonása egyáltalán felmerül ahelyett, hogy kollektív munkával a mai követelményeknek megfelelően fejlesztenénk a cikkeket.

A megvonás kb. azt az álláspontot fejezi ki, mintha azt mondanánk: minden XIX. századi épületet bontsunk le, ahol nincs fürdőszoba. Mert a mai embernek kell a fürdőszoba, anélkül mi lesz a civilizációval?

De láttam már műemlék épületben higiénikus, modern fürdőszobát is. Pl. Kismartonban.--Linkoman ^vita 2010. november 4., 21:00 (CET)

Mit lehet csinálni akkor, ha a cikkel gond van, de senki sem vállalja a rendbehozatalt? A cikken ott a csillag, elvileg kifogástalan minőségű, ezzel szemben mégis csapnivaló. Miért ne vonnánk meg akkor a csillagot? Eddig sem az volt, hogy ha megvonásra jelöltünk egy cikket, akkor megtiltottuk volna, hogy bárki javítsa. Megvan erre X ideje, ameddig a cikk jelölésen van (sőt, ha kézbe veszi valaki, le is kerülhet a jelölésről). Peligro (vita) 2010. november 4., 21:41 (CET)

Egyáltalán nem erről van szó. Csapnivaló cikk tényleg ne legyen kiemelt. Csakhogy a kiemeltmegvonások zöme nem arról szól hogy a cikk nem jó, hanem "nem elég részletes a forrásjegyzetelése". Olyannal is találkoztam már, hogy "a cikk jó, de nincsenek forrásjegyzetei". Csapnivaló cikket viszonylag ritkán látok a megvonáson, mert kevés a csapnivaló kiemelt. L András^pankuš→ 2010. november 4., 21:58 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Nem értem a forrásolás szükségességének megkérdőjelezését. Vannak irányelveink WP:FORR, WP:ELL, melyek minden szócikkre vonatkoznak mint kívánalmak. Pontosan körülírják, hogy mihez szükséges konkrét forráshivatkozás. Mi a kérdés? E szerint kell(ene) a szócikkek hivatkozásait megtenni, ami egyébként pont a feljebb említett, internetes források felhasználásának terjedésével válnak egyre fontosabbá, mert egyrészt a weboldalak változékonyak, másrészt mindenre és annak ellenkezőjére is van több forrás. A kiemelés sem más, csak szigorúbb az ellenőrzés. Az alapkérdésre visszatérve, szerintem is egyenként kell átvizsgálni a régi csillagos cikkeket, és ha nem felelnek meg a vonatozó irányelvekben rögzített forrásolási kívánalmaknak, akkor két dolog tehető: pótolni vagy ha az nem megy, akkor sablont rátenni, csillagot megvonni. Ismétlem, nem kell, hogy a ma érvényes kiemelési elvárásoknak megfeleljen, a maga idejében mások voltak a követelmények. Azonban az elvárható, hogy a fenti két irányelv szerint meglegyenek a források és hivatkozások. Pont annyira, mint más egyéb szócikknél, mert ez az alap. Nem több. Viszont ha ez nincs meg, akkor egy dekával nem jobb, mint egy bármelyik forráshiányos szócikk. --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. november 4., 22:05 (CET)

Arra is gondolni kellene, hogy mi lesz a lecsillagtalanított cikkekkel. Nekem vérzett a szívem, ahogy II. Rákóczi Ferenc is járt. Nem tehettem mást és betettem egyébként a Szép cikket találtam közé. Az gond egyébként, ahogy ezek a cikkek járnak, mert méltatlan besöpörni a többi egy-két szerkesztéssel bíró közé. Nem lehetne esetleg szerepeltetni a törött csillagot a régi helyén? A vitalapon meg lehetne írni, hogy a cikk korábban megfelelt a követelményeknek, ám elszaladt az idő felette és nincs jelenleg egy épkézláb wikipédia szerkesztő, aki írna pár sort hozzá vagy beszerkesztené a forrásokat, ezért szerkeszd te is!. Andrew69. 2010. november 4., 22:41 (CET)

Ez, vagy valami ilyesmi nagyon jó ötlet, ebbe az irányban érdemes lenne elindulni! Ogodej ^vitalap 2010. november 4., 23:28 (CET)

Nagyon merész lenne azt javasolni, hogy vessük kukába a kiemelt megvonást? Fentebb többetektől is elhangzott, hogy a csillagmegvonás nem a legjobb ötlet. Én pl. javasolnék helyette egy szubcsonkhoz hasonlító sablont, vagy az aktuális sorban való megjelenítést, hogy pl. x kiemelt szócikk felújításra vár. A megvonások nem túl gyakoriak, az aktív szerkesztők között biztosan mindig akadna, aki mondjuk egy hónap alatt ezt megtenné. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. november 5., 07:52 (CET)

Én pl. biztosan részt vennék benne, pont azért, mert a régi kiemelteknek már általában nem aktív az eredeti "gazdája". - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. november 5., 07:57 (CET)

Sőt, újabb ötletem: a munkapad+várólista alatt még egy csoport az ilyen szócikkeknek. És akkor az éppen unatkozó kiemelésen résztvevő szerkesztők belekukkanthatnak azokba is. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. november 5., 08:02 (CET)

Re: Andrew:Szerintem is jó ötlet, mivel az egyéb kiemelési kritériumok szerint át lehet nézni, ha időközben történt rajta változás, és jó esetben csak a forrásolás fog hibádzani. Igen, valahogy jelezni kéne, nem csak a laptöriben, hogy ez egykor jobb napokat látott. Ugyanakkor mégsem uaz a kategória, mint a tartalmilag sem megfelelő „elbukott a kiemelésen”, vagy a „nem is értjük, hogyan lett ez annak idején kiemelt ”. Ha csak a forrásolás a gond, akkor lehet, hogy egy módosított forráshiányos sablon kéne rá, amiben szerepel, hogy ez egy csillagos cikk volt, ami stb.stb. Akkor benne lenne az ok is, meg a korábbi csillag megemlítése is. Ha külön kategóriába kerülnének ezen vizsgálat és sablonelhelyezés után, akkor könnyen kereshetővé válnának annak, aki meg akarná szánni a cikkeket és rendbe hozni, újra kiemelésre vinni.

Re: Replicarter: SZerintem ne vegyítsük össze ezek átnézését a kimelési munkapaddal. Két teljesen külön dologról van szó. Ha valaki felkarolta, majd és végig akarja csinálni a kiemelést, majd felteszi.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. november 5., 08:06 (CET)

Nem, szerintem ez pont nem így van. Egyik bukott cikket sem újította fel senki. Ennek egyik oka, hogy a megvonáson résztvevőkön kívül nem sokan figyelik, hogy mi is történt. A másik, meg hogy aki kiemeltre dolgozik, az saját kedvenceivel teszi, nem másokéval. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. november 5., 08:39 (CET)

Kicsit túl van agyalva ez az egész. A kiemelés nem kitüntetés, csak a szócikk állapotát jelzi a mindenkori, éppen aktuális elvárások és szabályok alapján. A kiemelés a cikkértékelés része, annak minőségi skálájának legmagasabb foka (sajnos ez a rendszer jelenleg teljesen szervezetlenül működik). Alapvetően az elnevezéssel van a gond. Én a szinteket a „teljes”, „bővítendő”, „kitüntetett” és egyéb jól csengő, de megtévesztő jelzők helyett egyszerű számokra vagy betűkre cserélném. Lehet, hogy mondjuk az „A” kategóriájú cikk nem olyan hangzatos mint a „kitüntetett”, de kevesebb félreértelmezésre ad okot. Viszont érdekes módon ha valaki egy „bővítendő” szócikket „vázlatosra” minősít vissza, az senkit nem érdekel. A csillag csak látványos dekoráció, nem érdemérem, nem megtiszteltetés és nem biztosít kiváltságot. → Raziel ^szóbuborék 2010. november 5., 08:14 (CET)

Igazából így is fel lehet fogni, ha kicsit másképp gondolunk az egészre. De talán ami mégis valami tettre ösztönözne, az az előző kiemelésen belefeccölt munka. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. november 5., 08:39 (CET)

Nem értek egyet. Ha az A-kategóriás cikkértékeléshez ugyanolyan megmérettetés kell, mint a kitüntetett besoroláshoz, akkor tök mindegy, minek nevezzük. Akkor az A-kategória lesz a kitüntetés. Az ugyanis kitüntetés. A többi cikkértékelési kategória nagyrészt az értékelő szubjektív benyomásaitól függ, és akkor módosítja, amikor akarja. A kiemelt minősítés nem ilyen, tehát nem egyszerű kategorizálás kérdése. Abban pedig teljesen igazad van, hogy a cikk egy adott időpillanat aktuális elvárásai és követelményei alapján lesz kiemelt. Pontosan ezért tartom elhibázottnak a megvonás jelenlegi gyakorlatát, hiszen az első rúdugró világbajnoktól sem veszik el a világbajnoki címét, csak mert ma már háromszor olyan magasra kéne ugrani ugyanahhoz a címhez. Kiemeltmegvonást csak elavulás vagy tárgyi hiba (csapnivalóság) esetén lehetne kezdeményezni. Továbbá egyetértek Linkomannal abban is, hogy a lexikonok és enciklopédiák általában nem tartalmaznak forrásjegyzeteket. Még a nagyon tudományosnak tekintett Reallexikon-sorozat sem. Ezért – visszatérve az eredeti témához – a régebbi kiemelt cikkeken nem lehet számonkérni az állításonkénti forrásjegyzetelés hiányát. Ámbár bővíteni korlátlanul lehet. L András^pankuš→ 2010. november 5., 08:55 (CET)

Azt írtam, hogy „A kiemelés nem kitüntetés, csak a szócikk állapotát jelzi a mindenkori, éppen aktuális elvárások és szabályok alapján.”, vagyis a szócikknek a „mindenkori, éppen aktuális elvárásoknak és szabályoknak” kell megfelelnie, nem pedig az x évvel korábbiaknak. Világbajnoki címet tudtom szerint nem sportszereknek vagy sportágaknak osztanak, hanem embereknek. A kiemelt állapot ezzel szemben nem az író teljesítményét minősíti, hanem a szócikket, vagyis teljesen lényegtelen, hogy ki, mikor, milyen önfeláldozó lelkesedéssel és odaadással írta. A szócikk nem fog megsértődni, ha egy másik, alacsonyabb minőségi kategóriába került, és nem lesz boldog, ha kiemelt lesz. → Raziel ^szóbuborék 2010. november 5., 09:06 (CET)

Szó sem volt szerkesztőről, boldogságról vagy sértődésről. Annyit mondtam: a kiemelt státusz igenis kitüntetés (a cikké), amit adott cikkállapot adott időben adott követelmények alapján ért el. L András^pankuš→ 2010. november 5., 09:14 (CET)

A félreértés tehát ott van (mint már többször leírtam), hogy a sporteseményekkel ellentétben itt nem a sportoló kapja a kitüntetést, hanem az adott cikk (sportág) minősége. Tehát nem akarja senki elvenni Paavo Nurmitól az aranyérmét, annak ellenére, hogy az általa megfutott idő már régen túlhaladott. Itt a szerkesztő nem kap (konkrétan a kiemelt cikkével összefüggésben) semmit. Ezzel együtt nem lenne okos dolog a „régi” kiemelt szintet rögzíteni (azaz aki teljesíti Nurmi idejét, az már világbajnok), hiszen fejlődünk. Régi mániám egyébként, hogy a kiemelésen nem a követelményszint emelkedett, hanem az ellenőrzések szigorúsága, hiszen a források megléte nem a kiemelések sajátja, hanem magáé a wikié. A másik, hogy sokféle lexikon van. Van olyan, ahol minden, akár nyúlfarknyi szócikk alján ott a szerző, és a bőséges irodalomjegyzék, van ahol ilyen nincs. El kell dönteni, melyik megközelítést válasszuk. (Szerintem nem kérdés). Ogodej ^vitalap 2010. november 5., 09:54 (CET)

Ha már hasonlítás, akkor a futósport ma is számon tartja, hogy Nurmi idejében mi számított kiemelkedő teljesítménynek. Ugyanakkor azt sem állítottam, hogy a régebbi szinten kell ma is kiemelni, csak azt, hogy változik a követelmény. Mégpedig nagyon is megnőtt a követelmény. Olyan irányban, ami korábban nem volt rendszerben, a forrásjegyzetelés irányában. Csak annyit állítok – és azt fenntartom –, hogy a korábban kiemelt cikkeken nem lehet számon kérni a forrásjegyzetek hiányát. Ami egyébként sem az enciklopédiák jellemzője. – L András^pankuš→ 2010. november 5., 10:02 (CET)

Kedves Szerktársak, lebegjen már mindenki szeme előtt a fentebb hivatkozott két irányelv WP:FORR, WP:ELL aminek alkalmazása nem kérdés. Ez az ALAP. Ennél jobb és részletesebb forrásolást lehet csinálni, de ez a minimum, amit meg KELL. A forrásjegyzetek hiányát igenis számon lehet kérni, mert ez az irányelv nem a legutóbbi kiemelési reform kapcsán született. Azon cikkektől nem lehet elvárni, amely az irányelv megszületése előtt keletkeztek. Mikor is volt az? És akkor még csak egy átlagos szócikkről beszélünk. A kiemelt az ugye mindenkor a csúcsminőséget jelentette... --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. november 5., 12:20 (CET)

Re Ivanhoe: Minden irányelvünk az angol Wiki alapján született. Ha megnézed a WP:FORR-nak az angol erdetijét, akkor láthatod, hogy ugyanazt mondja, mint L. András vagy én: Akkor van szükség források feltüntetésére, ha egy információ kétséges, hogy honnan származik. A Te fenti szabályértelmezésed pedig egysíkú csúsztatás. A Wikipédia nem volt hiteltelenebb vagy hitelesebb éveken keresztül, amíg a mostani forrásmániát egyesek - messze túllihegve az angol irányelvet!) rá nem szabadították a szerkesztőkre. Mert évekig ez nem így volt. Igaz, Hkoala? Igaz, Alensha?

Olyan kiváló, kiemelt szócikkekre akartok most kezet emelni, amelyek még az irányelv túlzó irányba való eltorzítása előtt keletkeztek. Ezeken akarjátok most utólag számonkérni nem csupán a forrásjegyzeteket (ami természetes), hanem a "forráslistákat". A forráslista a lexikon műfajában sehol nem követelmény. Akinek ez a bogara, az pótolja anélkül, hogy szembe köpné azokat a szerkesztőket, kik kiemelt cikkeket alkottak.

És az a szerkesztő, akik mindvégig részt vett a kiemelésben, nézzen nyugodtan tükörbe: elfogadtam egykor, most mégis megtagadom.

A szokás szerinti megsértődés helyett egyszer már vegye észre valaki, hogy javítani, kiegészíteni egy Wiki-cikket bármikor lehet - de utólag támasztott követelmények alapján leminősíteni - erkölcsileg kétséges.

Lehet, hogy nem divat ma kis hazánkban, de alapvető jogelv: egy szabály nem alkalmazható visszamenő hatállyal, az érvényessége előtti viszonyokra.--Linkoman ^vita 2010. november 6., 23:12 (CET)

Kedves Linkoman! Ha feljebb is olvasnál engem, akkor azt is láthatnád, hogy azt írom "Ismétlem, nem kell, hogy a ma érvényes kiemelési elvárásoknak megfeleljen, a maga idejében mások voltak a követelmények. Azonban az elvárható, hogy a fenti két irányelv szerint meglegyenek a források és hivatkozások. Pont annyira, mint más egyéb szócikknél, mert ez az alap. Nem több.". Vagyis egyáltalán nem tartom szükségesnek, hogy az egykori kiemelt cikk a mostani kacifántos követelményeknek tegyen eleget. Csak a minimumnak, ami az irányelv. Meg kell nézni, meddig nem kellett forrásokat megadni, (ha volt ilyen egyáltalán valamikor) és csak az az utániakon kell ezt a minimumot számon kérni. Vagyis semmiféle visszamenőleges hatályról nem beszélek... Ha nem felel meg az irányelv, esetleg túlzó, akkor változtathat rajta a közösség. De addig ez van, ezt kell szeretni. Sőt, ha figyelmesen olvasol, én is a feljavítást tartanám elsődleges feladatnak, és egyenként megvizsgálva a cikkeket. Szerintem nem csak én gondolom úgy, hogy a forrásolás nem mánia, csak a hitelesség alapja. De természetesen szabad országban élünk, ha nem akarod, ne csinálj ilyet. Legfeljebb kapsz rá egy csinos sablont . Egyébként te hogy tudsz forrásjegyzetet készíteni (ami természetes), ha nem adod meg a forrást? Mert a vita elindítója az a probléma volt, hogy kevés vagy nincs forrás a régi kiemelt cikkek némelyikéhez, illetve nincs konkrét forráshivatkozás az állításokhoz, csak felsorolva a források egy listában. Az szerintem nem lehet indok, hogy miért nincs citesablonozva. Ha jól tudom e miatt még nem bukott csillag, és azt én sem értem tisztán, miért került ez említésre. Szóval tessék szíves egy kicsit figyelmesebben olvasni, mérsékeltebben támadni a másikat, és ha nem tetszik az irányelv, annak módosítására javaslatot tenni. Köszönöm. Ja, és köpködni sem szoktam.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. november 6., 23:46 (CET)

Senki nem támad itt senkit, kedves Ivanhoe.

Amit az irányelvről és a túlzó értelmezésről írtam, fenntartom. Egyszerűen nem legitim a jelenlegi irányelvképzési gyakorlat. Elég, ha néhányan egyetértenek, azután ők mondják meg a többségnek, hogy mit KELL.

Maximálisan figyelmesen olvastam el a vitát. "Ha jól tudom e miatt még nem bukott csillag, és azt én sem értem tisztán, miért került ez említésre." Nos, nekem csak ezzel a felvetéssel volt gondom; örülök, ha egyéetrthetek veled. A cikkek utólagos feljavításához pedig jó munkát kívánok minden elkötelezett szerkesztőnek. Üdv.--Linkoman ^vita 2010. november 6., 23:59 (CET)

A visszamenőleges hatállyal született irányelvekkel kapcsolatban igazad van, csakhogy a forrásokkal szembeni követelményeket nem most "irányelvezte" és nem néhány szerkesztő. Nagyon nem értenék egyet azzal én sem, ha az új kiemelési irányelveket kérnénk számon egy régi cikktől. Itt nem erről van szó. Ogodej ^vitalap 2010. november 7., 08:40 (CET)

Jó lenne, ha így lenne. Bátorkodom megjegyezni, hogy nincs így. Néhány link, ahol a régebbi kiemelteknél a szinte mondatonkénti forrásjegyzetelés követelménye miatt kerülnek szóba a régebbi kiemeltek: Wikipédia:Javaslat kiemeltszócikk-státusz megvonására/Oulu (másodszor), Wikipédia:Javaslat kiemeltszócikk-státusz megvonására/Szauna (ennél ajánlom figyelembe a jelölő érvét: "forrásoltsága pedig egyáltalán nem üti meg a mai kiemelt cikkek színvonalát"), Wikipédia:Javaslat kiemeltszócikk-státusz megvonására/Go (egyébként teli van forrással, csak nincs lábjegyzetelve). Stb. L András^pankuš→ 2010. november 7., 10:53 (CET)

Kedves L. András, én meg ajánlom a figyelmedbe, hogy a szauna szócikkben egy forrásmegjelölés sincs a szauna előnyös hatásairól például. A cikk meg hiányos is, hiszen szó sincs arról például, hogy mik a negatívumai a szaunázásnak, és kiknek nem ajánlott sokat bent tartózkodni. Ezek pedig igencsak vitatott dolognak számítanak, mint ahogy minden az egészségünkkel kapcsolatos dolog. A Go szócikkben pedig sehol sem találok olyan bekezdést, hogy "Források", csupán "Külső hivatkozások" rész van. Gondolom tapasztalt Wikisként nem kell magyaráznom, hogy a külső hivatkozások azt jelentik, amik az adott dologról szólnak, további ismereteket biztosítanak, de a cikkbe nem kerültek be. Ezek közül lehet, hogy némelyik forrásként is benne volt a cikkben, na de vajon melyik? Oulu szócikke pedig tele van forráskérő sablonokkal. Szerinted egy cikk, aminek a felében forrást kért valaki, megüti a kiemelt szintet? Lehet, hogy néhol sután fogalmaztam (hajnali x órakor raktam fel, kérlek nézd el nekem), de a lényeg nem változik. Amelyik cikk alapvető követelményeknek nem felel meg (forrásmegjelölés vitatható állításoknál) az lehet jó cikk, de semmiképp sem kiemelt. Laci.d ^vita 2010. november 7., 14:31 (CET)

Senki nem kért mondatonkénti forrásmegnevezést. A Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!#Mikor kell forrást megadni? viszont igen jól leírja, hogy mihez, és mikor szükséges megadni. A kiemeltek, elméletileg, a csúcsok csúcsai, amik minden elfogadott irányelvnek maximálisan megfelelnek, legyen az a semlegességre, a nevek átírására vonatkozó szabály, vagy pedig a forrásmegjelöléssel kapcsolatos. A csillag egyik irányelvvel szemben sem jelent védettséget. → Raziel ^szóbuborék 2010. november 7., 11:15 (CET)

Ez az irányelv egyetlen bekezdés. Akkor már idemásolom, hogy látszódjon, miről is beszélünk: "Vannak esetek, például közismert tények („Az ég kék.” „Petőfi Sándor költő volt.”) közlésekor nincs szükség forrás megadására. Viszont az ellenőrizhetőség irányelve szerint forrásokat kötelező megadni az idézetek esetén, valamint olyan esetekben, amikor egy állítás kételyeket ébreszt vagy ébreszthet; forrást igényelnek például az élő személyek életrajzának egyes kijelentései, kutatási eredmények, statisztikák, számadatok, vitatott történelmi eseményekkel kapcsolatos állítások stb." Éppen e szöveg alapján mondom én azt, hogy a forráskérést is meg kell indokolni a vitalapon, és csak ott kötelező a forrásjegyzetelés, ahol konkrét állításról kér valaki forrást. Egyéb esetben a fenti irányelv szerint is elegendő a cikk végén feltüntetni a felhasznált forrásokat. Egyáltalán nem objektív dolog, hogy egy állítás "kételyeket ébreszthet", tehát a kétely indokolandó. A fent linkelt cikkekben hol van olyan adat, amely a kötelező forrásolásba esik? L András^pankuš→ 2010. november 7., 11:22 (CET)

A Go első fejezetében mondjuk ez: „A kínai legenda szerint Yao, a kínai császár (i. e. 2337–2258) a fia, Danzhu taníttatására használta, hogy fegyelmet, koncentrációt, egyensúlyérzéket tanuljon.” Meg az összes többi utána következő. → Raziel ^szóbuborék 2010. november 7., 11:56 (CET)

Példák, csak a te kedvedért:

• Oulu: „A finnek Európa legnagyobb fagylaltfogyasztó népe. Ezért a városban sűrűn kihelyezett fagyizók a felelősek.”
• Go:„A történettudomány annyit mondhat, hogy eredetileg az ókori kínai jóslás eszköze lehetett: a go-táblával modellezhették a világot, amelyen a fekete és fehér kövek a pozitív és negatív erőket képviselték.”
• Szauna: itt már ki sem írom, a szaunázási szokások és egészségre gyakorolt hatásai egy az egyben

És ez csak így hirtelen, első ránézésre. Úgy gondolom ezek nem olyan állítások, mint hogy „Petőfi költő volt.” és „Egy meg egy az kettő.” De ha gondolod, a te kedvedért minden vitatható állítás mögé odateszek egy {{forr}}^(?) sablont. Laci.d ^vita 2010. november 7., 14:37 (CET)

Ne tegyél. Inkább vesd fel ezeket a kérdéseket az adott cikk vitalapján. Vagy utána lehet nézni. Én szúrópróbaszerűen megnéztem az oului sport szakaszt, mivel an-block nincsforrásozva van. Pedig megvan a forrás, megtaláltam abban, amik fel vannak sorolva. De nem árulom el, hogy melyikben. Szóval ezt a forráskérésgetést én legnagyobb részben a lustaság számlájára írom: nem hiszem el, amit a szerző odaírt, de ahelyett, hogy ellenőrizném, inkább felszólítást küldök neki, hogy tegye meg helyettem. Amúgy meg jó sokat érek a dologgal, ha beleírja, hogy a Liberálisbuddhista Enciklopédia 183. oldala. Nem hiszem, hogy sokan lennének, akik szaladnak a könyvtárba megnézni, hogy tényleg benne van-e. L András^pankuš→ 2010. november 7., 14:42 (CET)

Szóval bőven elég ha a cikk végére berak valaki 20 könyvet, 50 linket, aztán ha valaki meg akarja keresni a pontos helyét (ilyen ember is létezik ám, persze nem mondom, hogy mindenki rohan a könyvtárba), akkor kutakodjon csak. Én eddig úgy tudtam, hogy a Wikipédia cikkeknek levezethetőnek kell lenniük a forrásokból, de ez így (különösen egy hosszú cikknél) lehetetlen vállalkozás volna. Látható Dédé cikkeinek is az esetéből, hogy igenis fontos a pontos forrásmegjelölés, mert hirtelen 4-5 ezer cikkről derült ki, hogy hoppá, nem is onnan van. Laci.d ^vita 2010. november 7., 14:47 (CET)

Bocs, de ez már másodszor jön elő, és másodszor is engem igazol. Ha a Peczbeli oldalszám is meg lett volna jelölve, meg minden mondat után forrásjegyzet van, akkor hamarabb derül ki, hogy valójában a VIL-ből van? Ez pont azt mutatja, hogy a kutya nem nézte meg a Peczt, csak elfogadta mindenki, aki látta, hogy onnan van. Ha pontos a forrásmegjelölés a források szakaszban, akkor az oldalszámos jegyzetek teljesen feleslegesek. L András^pankuš→ 2010. november 7., 15:45 (CET)

Maradjunk annyiban, hogy részben téged igazol (nem mindenki rohan a könyvtárba ellenőrizni a forrásokat), de a levont következtetés téves. Vagy szerinted azért, mert sok a felderítetlen bűncselekmény, hatályon kívül kéne helyezni a BTK-át az „úgyis mindegy, mert senkit sem érdekel” alapon? Tehát meg se próbáljunk valamiféle rendszert belevinni a dologba? Legyen anarchia, meg káosz, az kell a népnek! Laci.d ^vita 2010. november 7., 16:21 (CET)

Na pont az ilyesmikre gondolom én, hogy ezt meg kéne indokolni a vitalapon. Miért kéne ehhez külön forrásjegyzet? A "nem hiszem" meglehetősen kevésnek tűnik. Nem idézet, nem számadat, stb. L András^pankuš→ 2010. november 7., 12:59 (CET)

Ha most konkrét cikkekkel példálózunk, csak jelzem, hogy azért kell minden kiemeltmegvonást egyenként és tételesen megszavazni, hogy ezek a kérdések felmerüljenek, és ott a szerkesztők meggyőzzék egymást. Általánosságban pedig az irányelvek, amik megvoltak régen is, az irányadók. Ogodej ^vitalap 2010. november 7., 14:50 (CET)

• Az ebben a cikkben kissé feljebb megkezdett vitához:

• Ha a cikkben leírt valamelyik információról később valaki bővebben szeretne tájékozódni, kapjon segítséget ahhoz, hogy melyik végén kezdje el a kásahegyet enni. Nem mindegy, hogy a forráslista összes könyve számításba jön-e ahhoz az egy dologhoz.
• Ha pedig a cikk valamelyik állítását valaki később megkérdőjelezi, akkor is össze kell vetni a frissen hozott forrást az adott gondolati egységhez tartozó régivel. Ekkor sem mindegy, hogy ehhez a teljes forráslistát újra kézbe kell-e venni.
• Amikor létrejön a cikk, még nem tudhatni, hogy mi mindenből fognak a cikk jövendő szerkesztői beletoldani. Ha nincsen kezdettől ott a forrásjelölés az eges gondolati egységeknél, akkor a későbbi betoldások rendkívül megnehezíthetik annak kitalálását, hogy hol is kell valaminek utánanézni.

Karmela^üzenőlap 2010. november 7., 16:23 (CET)

Nade Karmela, nehogy már szegény cikkíró dolgozzon ilyen kisstílű dologgal, holmi forrásmániások miatt! Nem kell a forrásokat, megjelölni, elég beírni, hogy ez meg az a könyv, és akkor aztán senki nem fog akadékoskodni. Sőt, minek kellenek egyáltalán források egy szócikkhez? Úgysem érdekli a kutyát sem, ha valami probléma van, akkor a problémázó keresse meg, hogy szerinte mi alapján íródott! Akinek van arra ideje, hogy kötekedjen, az bőven ráér órákig kutakodni és több tucat könyvet végiglapozni! Legalább nem lesz olyan sok újonc meg okoskodó, aki beleköt a nagyszerű szócikkjeinkbe! irónia, a gyk. - a szerk.

Igazad van, minek is az olvasót és a későbbi szerkesztőket segíteni? Mi ontjuk a bölcsességet, és ez kielégítő. :)

Karmela^üzenőlap 2010. november 7., 16:27 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

Ez a fajta irónia egyáltalán nem találó. Egyfelől nem arról beszéltem, amit ironizál. Másfelől pedig a vita szempontjából sem találom előrevivőnek. Bár már az egész beszélgetés alapján kezdem megszokni, hogy az érveimre valójában senki sem próbál válaszolni. Kérdéseim összefoglalva:

1. A lábjegyzetes forrásolás enciklopédikus-e? (Válasz: nem.)
2. Ha internetes anyag van megadva, vagy olyan könyv, ami megvan, meddig tart megnézni őket? (Ha tíz van, akkor tíz. Néhány perccel több.)
3. Ha valaki számára épp nem elérhető a forrás maga, akkor segít-e neki a forrásjegyzet? (Válasz: nem.)
4. Segít-e kideríteni a hamis forrásolást? (Válasz: nem.)
5. Egyébként pedig hol van előírva? (Mert az irányelvben nem ez van.) L András^pankuš→ 2010. november 7., 16:37 (CET)

Én már válaszoltam minden felvetésedre, úgy látszik, hogy nem vetted észre. De ha kívánod, akkor szívesen válaszolok tételesen neked.

1. Nem enciklopédikus, de a Wikipédia nem is egy hagyományos értelemben vett enciklopédia.
2. Ha meg van adva forrásnak öt darab nyolckötetes mű, és 20 link, vajon meddig tart megnézni őket ha van forrásmegjelölés és meddig anélkül? (Segítek, nem néhány perc)
3. Válasz: igen, minden további nélkül elmehet könyvtárba, ahol nagy valószínűséggel elérhető az adott könyv.
4. Visszakérdezek: ha nem is feltétlenül segít megtalálni a hamis forrásolást, azért számoljuk fel az egész rendszert? Ahogy fentebb írtam (nézd csak meg nyugodtan), számoljuk fel a rendőrséget és helyezzük hatályon kívül a btk-t, mert sok a felderítetlen bűneset?
5. Az irányelvben az van írva, a vitatható állításoknál. Na már most, te a cikk írása közben hogyan döntöd el mi a vitatható? Sokszor évek telnek el egy-egy rész vitatása esetén. Ekkor végig kelljen nézni a megadott félkönyvtárnyi anyagot, hogy benne van-e? Laci.d ^vita 2010. november 7., 16:54 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

Egy zárt számú meghívott szerkesztő által készített és stabil szövegű enciklopédia igényességét esetleg igen, de szerkesztési módszereit nem vehetjük át egy az egyben. Nálunk a szerkesztők háttere ismeretlen és a szöveg folyton változik, ezért a minőségbiztosításhoz is sajátos eszköztárat kell kialakítanunk.

A valamelyik kérdésben továbbtájékozódni kívánó olvasó számára nem mindegy, hogy hány könyvet kell beszereznie: egyet, vagy a teljes forráslistát.

A minőségbiztosításnak is fontos eleme az ellenőrzés lehető megkönnyítése. Persze ha nincs kétely, akkor segíteni sincs mit.

Karmela^üzenőlap 2010. november 7., 17:00 (CET)

Segítségül idézet a Wikipédia:Forrásolás c. irányelvből:
Amikor a forrást meg kell jelölni Meg kell jelölni a forrást minden olyan információ esetében, melynek valóságtartalmát egy másik szerkesztő kétségbe vonja. Ennek hiányában az állítás eltávolítható. A viták elkerülése és az olvasók tájékoztatása érdekében minden olyan állítást forrással szükséges alátámasztani, melyet elfogadható érvekkel kétségbe vonhatnak (lásd Wikipédia:Ellenőrizhetőség). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb ilyen állítás alátámasztására forrás áll rendelkezésre. Abban az esetben, ha egy állítás alátámasztására több forrás is rendelkezésre áll, a „legmegbízhatóbb forrást” kell megjelölni.

• Idézetek – Máshol már megjelent információ, teljes mondatok idézésekor mindig meg kell adni a forrást. A forrásra utaló lábjegyzetet közvetlenül az idézet után (vagy előtt) kell elhelyezni (lásd a Wikipédia:Ellenőrizhetőség irányelve).
• Rendkívüli állítások – A Wikipédia szócikkeiben tett rendkívüli állításokat mindig jó minőségű, megbízható forrásokkal kell alátámasztani:
  • Meglepő vagy olyan más, kétségkívül fontos állítások, melyekhez nem állnak rendelkezésre általánosan elérhető források;
  • Olyan állítás, mely kijelentőjével nem összeegyeztethető, zavarba ejtő, ellentmondásos, vagy a korábban általa védett érdekekkel szemben áll;
  • Állítások, melyek ellentmondanak az érintett közösség elterjedt nézeteinek, vagy melyek jelentősen átalakíthatnák az alapvető feltevéseket. Elsősorban a természettudományban, a történelemben, a politikában, élő személyek életrajzában, vagy olyan esetekben, amikor az állítás támogatói úgy vélik, hogy összeesküvés történt elhallgattatásukra.
• Vitatható állítások élő személyek esetében – A szerkesztőknek különös gonddal kell eljárniuk amikor élő személyekről életrajzi adatokat adnak meg a Wikipédia bármely oldalán. Az ilyen jellegű információ nagyfokú érzékenységgel kezelendő. Hiteles forrás feltüntetése nélkül nem maradhat olyan adat az életrajzi szócikkben, mely bármely élő személy vagy szervezet hírnevét rombolhatja.
• Egyéb – véleményeket, adatokat és statisztikákat, valamely személy tudományos munkáján alapuló kijelentéseket forrásokkal kell ellátni, és a szerzőkkel való kapcsolatát fel kell tüntetni.

A gyakorlatban forrást kell adni a szöveg bármely fontos állításának alátámasztására. A kiemelt szócikkek esetében nem ritka, ha bekezdésenként legalább egy forrás található.

4 (Szerkesztési ütközés után)

Laci: Ne haragudj, megint nem ugyanarról beszélünk. Hogy megint az Oulut vegyem példának, kettő darab kattintással meggyőződtem róla, hogy a nincsforrás sablonnal ellátott szakasznak VAN forrása. Az anrchiával való ijesztegetést pedig csak frázispuffogtatásnak tartom: ha vita alakul ki, akkor kell tételesen forrásolni, és nem a vitalapokat nyűni. De csak egy példát mutatok arra, hogy mennyit ér a pontos forrásolás, merthogy az Azittavadda cikkbe pontos forrásolást tettem. Ellenőrizd le légyszíves. Kíváncsi vagyok, honnan kerítesz RLA-t, német nyelven. Itt sem marad több választásod, mint hogy elhiszed, hogy az adat onnan van. Vagy ki kéne belőle venni, mert nem ellenőrizhető?

Karmela: rendkívüli, vagy vitatott állításokról beszél az irányelv is. Nem pedig arról, hogy alapból minden állítást. Az pedig, hogy az irányelvekből az a következtetést vonod le, hogy "A gyakorlatban forrást kell adni a szöveg bármely fontos állításának alátámasztására", a "bírói gyakorlat" kifejezésre hasonlít, amely sokszor sokkal szűkebben értelmez egy-egy jogszabályt, mint ami abban valójában van, mégpedig a felhasználó (a peres fél) kárára. Mert az neki egyszerűbb. És visszajutottunk oda: attól, hogy a kiemelés körül most épp mik a szabályok, azokat visszamenőleg nem lehet a régi kiemelteken számon kérni. L András^pankuš→ 2010. november 7., 17:10 (CET)

Kedves András! Az idézett mondat nem Karmelától, hanem az irányelvből való! --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. november 7., 18:29 (CET)

András, kérlek nézd csak meg újra az általad hivatkozott helyeket, mert én bizony ezt látom ott:

Az irányelv valóban beszél a rendkívüli állításokról, csakhogy éppen azt ajánlja, hogy ezekhez ne csak egy, de több forrást ist adjunk meg.

Beszél a már megkérdőjelezett állításokról is, és azt írja, hogy nem csak ezeket, de a megkérdőjelezhető állításokat is a szócikkben idézett hiteles forrással kell alátámasztani.

Felhívja továbbá a figyelmet, arra is, hogy lehetőleg segítsük azok munkáját, akik később az egyes állításokhoz forrást szeretnének hozzárendelni.

Karmela^üzenőlap 2010. november 7., 18:37 (CET)

Hát ez elég szomorú. (értsd: sírva vígad). L András^pankuš→ 2010. november 7., 18:41 (CET)

Nem haragszom, de szerintem ugyanarról beszélünk. De ha már így felvetetted: igen, el kéne hinnem, hiszen tényleg nincs nekem az adott mű. De nem csak ez az egy forrás van ott, hanem még két másik mű is, ami alapján le lehetne ellenőrizni a cikket. De számomra tényleg érdekes a felfogásod: mivel bizonyos források nem ellenőrizhetőek az átlagszerkesztő számára, így inkább ne is jelöljük meg a többit sem. Egy durva hasonlattal élve: minek eszem bármit is, amikor másnap úgyis kijön belőlem? Sőt tulajdonképpen miért is élek, amikor egyszer úgyis meghalok? És még mindig nem válaszoltál a kérdésemre: szerinted az a megoldás a nagyfokú bűnözésre, hogy felszámolom a rendőrséget, mert úgyis hasznavehetetlenek? Az anarchia meg egy olyan netes projektben, ahol bárki szerkeszthet, igencsak elképzelhető lehetőség, hidd el.

De azért vigyük tovább a gondolatodat. Mivel egyes források úgyis ellenőrizhetetlenek, tulajdonképpen minek megjelölni őket? Úgysem érdekli a kutyát sem, meg leellenőrzini sem tudják, egyszerűen írjunk be mindent forrás nélkül, aztán ha vitalapon megkérdik, akkor beírunk húsz ötkötetes művet, és aztán az nyer, aki több forrást tud felsorolni (tehát aki több könyvet ismer, mert leellenőrizni úgysem ellenőrzi le senki, meg amúgy is a forrást leellenőrzni egyszerűen NEM ENCIKLOPÉDIKUS.) El lehet dönteni, hogy ez jó irány-e... Laci.d ^vita 2010. november 7., 17:25 (CET)

Erre nyilván nem is fogok válaszolni, már csak azért is, mert fentebb bőven kifejtettem: az anarchia és a túlszabályozás között van egészséges középút. A fenti hozzászólásod megint a sarkítás irányába megy, és olyan dolgokat céloz, amit nem mondtam. Azt állítom csak, hogy a tételes forrásolás akkor kell, ha vita alakul ki. A vitatott állítást kell forrásjegyzetelni, hogy konkrétan ellenőrizhető legyen. Azt pedig nem tartom vitatásnak, hogy közlöm, nem hiszem el az adott állítást. (A példa szócikkre vonatkozóan: a másik két forrásból néhány információt nem lehet levezetni.) L András^pankuš→ 2010. november 7., 17:40 (CET)

Rendben, akkor ne válaszolj. De ha kicsit figyelmesebben elolvasod, amit írtam, láthatod, nem a véleményedet sarkítottam, csak felvázoltam, hogy ebből kiindulva milyen irányba mehet el a Wikipédia. Amúgy van egy állapot a túlszabályozás és az egészséges középút között, és jelenleg arrafelé húz a Wikipédia. Jó pár dologban túl van szabályozva (Wikibürokrácia, WT és társai) a Wikipédia, azonban a forrásmegjelölés nem tartozik ezek közé. A folyton változó szerkesztői gárda miatt a forrásolás mutatja az újaknak, hogy nagyjából merrefelé keresgéljenek (még ha a források 10-15% csak nehezen érhető is el), és ez egyben minőségbiztosítás is. Amúgy, mint a legtöbb irányelvet, ezt sem kötelező betartani. Sokan összekeverik az irányelv fogalmát a törvényével, mert a kettő ugyanaz. Nem kötelező a forrásokat megjelölni, sőt forrást megadni sem, de az ilyen cikkek azért ne legyenek már kiemelt szintűek (ami azt jelenti,hogy nonplusultra, minden irányelvnek megfelel). Mert ez a kiemelést teszi értelmetlen folyamattá. És nem tudok azzal egyetérteni, hogy ne tetszettek volna odaadni. Senki sem lát a jövőbe, így azt sem tudhatta anno senki, hogy a forrásmegjelölés egy nagyon fontos alapelv lesz a jövőben... A kiemelés pedig egy állapotot jelent, nem egy kitüntetés, és nem a cikkírót, hanem az adott cikket minősíti, főleg, hogy a cikkeknek nincs „gazdájuk”. Amúgy Sztálin díszpolgári címét is visszavonták pár hónapja/éve már nem is tudok melyik városban, ugyanis időközben kiderült: Sztálin nem felel meg arra, hogy ezt a címet birtokolja. Ennyi erővel pedig miért is nevezünk át utcákat és tereket? Nem kellett volna Kun Béla utcának meg Rákosi Mátyás térnek elnevezni. Remélem azért az utca lakói nem sértődtek vérig, hogy így szembeköpik őket. :P – Laci.d ^vita 2010. november 7., 18:35 (CET)

Amikor a forrásra nincs feltétlenül szükség

• Közismert tények – Olyan állítások esetén, melyekről csaknem mindenki tudja, hogy igaz. Példa: "Franciaország fővárosa Párizs."
• Az adott témához kapcsolódó közismert adatok – Az olyan információ, melyről a témában járatos olvasó, vagy akár egy laikus is tudhatja, hogy igaz. Példa (CPU: „a számítógépben a processzor hajtja végre az utasításokat”.
• A szócikk egy mű tartalmáról szól – Ha a szócikk témája egy könyv, film vagy egyéb műalkotás tartalma, szükségtelen forrásokat adni a cselekmény vagy az abban található részletek ismertetése mellé. Az olvasó számára nyilvánvaló lesz, hogy a szócikk témája maga az információ forrása. Abban az esetben, amelyben a szócikk olyan műről szól, mely folytatásokban vagy részletekben jelent meg, vagy televíziósban, rádióban sugározták, az epizód, kiadás, vagy kötet forrással való ellátása segítheti a teljes művet nem ismerő olvasót. Az ilyen forrás segítséget nyújt az értelmezési kérdésekben is.
• Amikor egy bekezdés egyetlen forrásból származik – Buta dolog lenne egy bekezdésen belül ugyanazt a forrást ismételgetni, különösen akkor, ha a bekezdés több mondaton át ugyanazt a gondolatot vagy adatot taglalja. Más esetekben viszont, például olyan bekezdésben, mely több független statisztikai adatot közöl, a forrás megismétlése kívánatos lehet. Bekezdésen belül akkor ismételjük a hivatkozásokat, ha azok tényleges értéket adnak az olvasónak. Nem szükséges értelmetlenül hivatkozást adni minden egyes mondat mellé....

Na. --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. november 7., 17:05 (CET)

Érdekes kis beszélgetés alakult itt ki.

L. Andrással egyetértek: van egy irányelvünk, amelyet elkezdtek egyesek még szigorúbban, még merevebben értelmezni, mint ahogy az angol Wikiben elindult ez a követelmény. Laci.d el is ismeri, hogy ő már olyan időszakban csatlakozott a Wikipédiához, ahol úgy tűnt, a forrásolás mindenek feletti, alapkövetelmény és nem csupán a kétségek eloszlatását célozza.

Az egész vita lezárható lenne, ha bárki kijelentené: azokat a kiemelt cikkeket, amelyeknél fejleszteni érdemes a forrásokra való hivatkozást, közös erővel (lehet, hogy a szerkesztő már nem szerkeszt, csak "begyűjtött" egy-két kiemeltet a kedvenc zeneakarairól stb., ha viszont velünk van, miért a csillag elvételével kezdjük?), tehát közös erővel megcsináljuk.

Raziellel szemben határozottan állítom: a kiemelt cikk kiemelt védelemre érdemes. Ha ezt nem ismerjük el, a kiemelés egyik értelmét vesszük el. Ha viszont közösen továbbfejlesztjük, valóban a "csúcsok csúcsa" maradhat egy kiemelt cikk.

Általában sikeresek voltak kampányok. Hirdethetnénk akár egy kampányt ezekre a munkálatokra.--Linkoman ^vita 2010. november 7., 18:28 (CET)

Amit meg senki nem akar „közösen továbbfejleszteni”, az megmarad kivételnek, ami erősíti a szabályt. Egy minősítési rendszer nem így működik. A megvonási eljárás kezdetétől lehet adni X hét haladékot, de a határidő ne az legyen, hogy „majd valamikor közösen továbbfejlesztjük”. → Raziel ^szóbuborék 2010. november 7., 18:46 (CET)

Ha Linkoman szeretné, én itt kijelentem, hogy a kiemelésmegvonásra jelölt cikkeket (és amikhez hozzá is tudok szólni) ellátom forrásokkal, mint ahogy tettem eddig is, ahelyett, hogy a megvonást támogatnám, ha csak ez a baj. Ha azonban nyilvánvalóan eredetileg is érdemtelenül kapták meg (mert eddig csak a forrásokról beszéltünk), továbbra is indokoltnak látom a kiemeltmegvonás intézményét. Ne felejtsük el, hogy volt időszak, amikor néhány cikk elolvasás nélküli tanúsítványokkal, u.n. szimpátiaszavazással került kiemelésre, ez egy cikk újraolvasásakor hamar nyilvánvalóvá válik. Az általam képviselt minőségi minimumról már írtam (nem valami extra → tényszerűség, ellenőrizhetőség, azaz forrás, értelmes magyar mondatok, ilyesmik). Ha szavazás van, én ennek alapján döntök a továbbiakban is, bár inkább alattomos módon hozzá se szólok, hanem csendben javítom amit lehet. Csak zárójelben jegyezném meg, András szeretne kevesebbet forrásolni, azért kötődik ennyire . Hiszen több kiváló, kiemelt cikk szerzője, tele forrásanyagokkal, aminek bármikor utána is lehet nézni. Ogodej ^vitalap 2010. november 7., 18:53 (CET)

Szívből örülök, hogy az álláspontok jócskán közeledtek. Egyetértek Ogodejjel az árnyalt megközelítésében. És egyetértek Raziellel is, hogy legyen határidő (pl. két hét), aminek az eredménytelen eltelte után szavazni lehessen a kiemelés megvonásáról. Végülis RepliCarter is mérsékelt, megértő gondolatokkal indította az egész beszélgetést.--Linkoman ^vita

Melyik sörözőben borulunk egymás vállára? --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. november 8., 13:55 (CET)

Nem akarom senki örömét elrontani, de a kiemelt cikkek javítására ma is van lehetőség. A kiemelésmegvonás kb. egy hónapig tart, az alatt vígan fel lehet fejleszteni az elvártak szerint a cikket, a végén a jelölő meg szépen visszavonja a jelölését. Nem értem miért kéne a két folyamatot megcserélni, hiszen így egyrészt lenne szigorúan betartandó határidő, másrészt nem kéne egy hónapot várni amíg sikertelen felfejlesztés után lefut a csillagmegvonás. Laci.d ^vita 2010. november 8., 15:48 (CET)