Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív203

---

« előző

198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208

következő »

Az Olimpiaműhely irányelvei

@Tomcsy: @Joeyline: A Wikipédia:Olimpiaműhely/Irányelvek/Versenyszámcikkek formátuma és a Wikipédia:Olimpiaműhely/Irányelvek/Versenyszámcikkek formátuma irányelveket milyen eljárás során fogadta el a Wikipédia közössége? Ezek valóban a Wikipédia irányelvei abban az értelemben, hogy a közösség megfelelő előkészítés után kétharmados többséggel elfogadta őket, vagy ezek csak amolyan ésszerű megállapodások az Olimpiaműhely tagjai között? Az előbbi esetben szeretném a vitalapra belinkelni a szavazást, az utóbbi esetben viszont el kellene távolítani a lapokról az {{irányelv}}^(?) sablont. (Hadd siessek leszögezni, hogy tartalmilag semmi problémát se látok ezekkel a lapokkal, csak nem szeretném, ha irányelvnek hívnánk valamit, ha az esetleg valójában nem irányelv.) --Malatinszky ^vita 2016. április 5., 18:34 (CEST)

Csak úgy halkan jegyzem meg, hogy a Wikipédia első 2-3 évében az irányelvek sima fordítással kerültek át ide (nagyrészt Grin, Váradi Zsolt, Tgr és nyenyecnek köszönhetően) és semmilyen szavazás nem volt róluk, úgyhogy az esetek jelentős részben nem volt meg a hivatalos papírforma. :-) OrsolyaVirág^HardCandy 2016. április 5., 20:50 (CEST)

Ez nem ilyen eset; ezek nem az enwikiről átvett irányelvek. --Malatinszky ^vita 2016. április 6., 01:53 (CEST)

Nem volt róluk közösségi szavazás. Levettem róluk a sablont.--Tomcsy ^üzenet 2016. április 6., 01:00 (CEST)

Köszönöm. --Malatinszky ^vita 2016. április 6., 01:53 (CEST)

Irányelvek és útmutatók

Érdemes lenne egy szavazással eldönteni, hogy miként értelmezzük az irányelvek és útmutatók kapcsolatát. Ez a probléma különösen a most legutóbb lezajlott szavazás eredménye körüli viták során jelentkezett élesen, és más, további szavazások során is problémát okozhat. A lehetséges változatok:

• a) Az irányelv és az útmutató a módosításukról szóló szavazások során mindig egyenrangúnak tekintendő, és ezért a Wikipédia:Szavazás (irányelv) szerinti ⅔-os támogatás és legalább 10 szavazat szükséges a szavazásra kiírt változtatás eredményességéhez;
• b) Irányelv módosításához a Wikipédia:Szavazás (irányelv) szerinti ⅔-os támogatás és legalább 10 szavazat szükséges; útmutató módosításához elegendő a szavazatok több, mint 50%-a;

*c) Ha egy útmutató valamely irányelv egészére vagy annak egy részére vonatkozó részletes gyakorlati útmutatást ad, akkor az útmutatót az irányelv részének (annak mintegy mellékletének) tekintjük, így az ilyen útmutatókra az irányelvekre vonatkozó szavazási előírások vonatkoznak; míg egy olyan útmutató módosításáról szóló szavazás esetében, amely valamely irányelvhez (vagy annak valamely részéhez) nem köthető, elegendő a több, mint 50% szavazat.
(Lehet, hogy minden útmutató kapcsolódik valamely irányelvhez, ennek nem néztem utána – ez esetben a c) pont törlendő).
Egyelőre még csak a véleményetekre vagyok kíváncsi, hogy működőképes lehet-e, hogy egy ilyen értelmű szavazással sok vitának elejét vegyük a későbbiek során. Ha szavazásra kerülne sor, akkor a három lehetőség közül mindenki csak az egyikre szavazhatna. – Dodi123 ^vita 2016. április 5., 20:40 (CEST)

Az angolok és a németek hogyan értelmezik az irányelvek és útmutatók egymáshoz való viszonyát? Apród ^vita 2016. április 5., 20:50 (CEST)

Átfutottam az angol leírásokat, az alapján a c) pontot töröltem. Egyrészt azért, mert csak ismétlődő vitákat eredményezne az, hogy egyes útmutatók kapcsolódnak-e valamely irányelvhez, másrészt azért, mert az irányelvek a konszenzuson (erre van a ⅔ szabály) alapuló, kötelezőnek tekintendő MIT KELL csinálni eseteit írják le, míg az útmutatók a tapasztalaton és a legjobb gyakorlatokon alapuló HOGYAN csináljuk módszereit. A szavazást érintően ott sem taglalják külön az útmutatókra vonatkozó szabályokat. Marad az a) és b) pont, azaz hogy a nagy többség (legalább ⅔) véleményén alapuló módosítások kerüljenek-e be a HOGYAN csináljuk útmutatóiba is, vagy az egyszerű többség is elegendő-e annak eldöntésére, mi a legjobb gyakorlat? A jelenleg fennálló szabályozás szerint az útmutatók módosításáról szóló szavazás a „bármi más” (azaz a b) pont) kategóriájába esik. – Dodi123 ^vita 2016. április 5., 23:31 (CEST)

Népsűrűség infóboxban

Mennyi 148,97 szorozva 39,68-cal?

Szerintem ~ 5911. Aki viszont a Jánossomorja szócikk infoboxának a sablonját készítette, azt állítja, hogy 6052. Jó lenne ezekkel a terület — lakosság népsűrűség adatokkal valamit kezdeni. Néhány más városban sokkal nagyobb eltérésekkel is lehet találkozni a szorzásoknál–osztásoknál..... --Holdkóros ^vita 2016. március 26., 19:51 (CET)

Nem a sablonnal van baj, mert a népesség a Wikidatából jön, a másik kettő pedig be van írva a sablonba. Talán jobb lenne számolni, azaz a népsűrűséget kiszámolni a népességből és a területből. Mert a népesség az változik, és ezzel a népsűrűség is. Wikizoli ^vita 2016. március 26., 20:07 (CET)

Gondolom a három adat más-más évekből van, ezért van ekkora különbség. --B.Zsolt ^vita 2016. március 26., 20:16 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)  : Rossz irányból mentél neki. A népesség megszámlálva/felbecsülve, a terület adott s ebből számolják ki a népsűrűséget -> 40,62. Kijavítottam. – Pegy22 ^vita 2016. március 26., 20:17 (CET)

Ha a három adat más-más (plusz-mínusz 5-10) évből van, azzal lehet magyarázni 2-5 %-os eltérést ('fejlődő' országokban még többet is). De például Belgrádnak a terület és népsűrűség adatok szerint kb. 260 ezer lakosa volt (laptörténet február 6-7.). --Holdkóros ^vita 2016. március 26., 20:30 (CET)

Mégegyszer. A népsűrűség a kiszámolt adat, abból nem indulhatunk ki. – Pegy22 ^vita 2016. március 26., 22:14 (CET)

Akkor induljunk ki abból, hogy mennyi 6052 osztva 39,68-dal....... --Holdkóros ^vita 2016. március 27., 00:53 (CET)

A népsűrűség mindig a másik kettőből számítandó ki. Népesség osztva területtel. A 39,68-ból sohasem indulhatsz ki, mivel az az eredmény. – Pegy22 ^vita 2016. március 27., 10:19 (CEST)

Hagyjuk Belgrádot. Van azon kívül más nagyváros is Jufoszláviában. Például Szkopje vagy Ljubljana. --Holdkóros ^vita 2016. március 29., 02:04 (CEST)

@Holdkóros: Nem világos, mit akarsz kérdezni vagy mondani.

A népsűrűség-adatokat jelenleg kézzel kell beírni az infóboxokba. Teljesen nyilvánvaló, hogy néhol előfordulnak számítási hibák is, de ennél nagyobb baj, hogy a módosítást rendszeresen elfelejtik, akik a két forrásadatot (a népességet és/vagy a területet) módosítják. Ez annál is inkább előfordulhat, mert ezeket már legtöbbször a Wikidatában módosítják.

Mi legyen ezzel szerinted?

– Peyerk ^vita 2016. március 29., 12:18 (CEST)

Az infoboxban szereplő lakosság/terület adatból számolva Ljubljana népsűrűsége 1700 fő/km² Szkopje-é pedig 280 fő/km² körül van — viszont a táblázatban ettől lényegesen eredmények vannak. Lehet, hogy a számításnál az egyik adat maga a város lakossága vagy területe, a másik adatnál pedig a községé (tehát közigazgatásilag a városhoz tartozó településekkel együtt) volt a kiindulási adat. – Holdkóros ^vita 2016. március 29., 17:03 (CEST)

Arra utaltam, hogy nézd/nézzétek meg Belgrád laptörténetét, és ezzel kapcsolatos vitámat (Népesság — terület — népsűrűség) szerktárssal Szerkesztővita:Szenti Tamás (február 6-7-8.).– Holdkóros ^vita 2016. március 29., 17:16 (CEST)

Ha az infoboxban nem megoldható a népsűrűség automatikus beillesztése a WD-ból, akkor jobb lenne kivenni ezt a paramétert. Én is többször találkoztam már hibás értékkel ilyen szócikkekben, több kárt okoz, mint hasznot. misibacsi*^üzenet 2016. március 29., 17:18 (CEST)

Egyetértek. --Holdkóros ^vita 2016. március 29., 17:46 (CEST)

Ezzel én is egyetértek. Települések szintjén nincs is túl sok értelme. De nagyobb közigazgatási egységeknél és országoknál mégiscsak van, és jobb lenne automatizálni. Csak ahhoz nem értek. – Peyerk ^vita 2016. március 29., 19:30 (CEST)

engem települések szintjén jobban érdekelne, mert mutathatná, mennyire zsúfolt egy város, de amíg a külterülettel együtt számoljuk a városokat, addig semmi értelme, mert Debrecenhez is hozzá van számítva a fél Hortobágy, közben meg a lakosok többsége nem a pusztában lakik a kilenclyukú híd alatt (elnézést attól, aki esetleg mégis). Alensha 2016. április 3., 20:45 (CEST)

Világos. Te a belterületi népsűrűség alapján inkább azt a helyet választanád, ahol minden utcára jut egy felhagyott bánya vagy egy szétzilált kohászati üzem ;) – Peyerk ^vita 2016. április 3., 21:08 (CEST)

bocs, de miskolci vagyok, nem diósgyőri. ez két külön fogalom. :P Alensha 2016. április 6., 03:45 (CEST)

Valami luás sablonnal nem lehet ezt megoldani? Nem igaz, hogy nincs olyan eszközünk, ami tudna számolni... - Gaja   2016. március 29., 20:31 (CEST)

Budapesti Piac

Szeretném megkérdezni, hogy a Budapesti Piac Onlinet és/vagy a BUSZ hírmagazint töröljem vagy meghagyjam a Budapesti Piac szócikkben? Mivel ez a hirdetési hetilap évek óta megszűnt és nem tudtam eldönteni, hogy archive.orggal archiválva ez a két link mennyire tud informatív lenni. A közösségre bízom a döntést. Apród ^vita 2016. április 6., 00:13 (CEST)

Javasolom, hogy a megszűnt linkeket tegyük lábjegyzetbe, hiszen történeti érdekességű információ az, hogy milyen doménnéven voltak elérhetők. Szívesen megcsinálom.--Linkoman ^vita 2016. április 6., 09:25 (CEST)

Rendben. Köszönöm. Apród ^vita 2016. április 6., 10:51 (CEST)

Évszázados évfordulók ne legyenek alfejezetben az éves lapokon - észrevételek és javaslat

Bár korábban már elvetettük, ismét megjelentek a 2015, 2016 évekről szóló lapokon az "Évszázados évfordulók" alfejezetek.

Határozott véleményem szerint nemcsak felesleges, hanem kifejezetten hátrányosak is lexikonszerkesztési szempontból az ilyen alfejezetek.

Indokaim:

1. Az évfordulók könnyen kiszámíthatók a megfelelő éves szócikkekből. Ha rákattintunk az 1916-ra, láthatjuk az akkor született vagy akkor elhunyt személyek neveit és könnyedén kiszámíthatjuk, hogy az ezekhez képest számított 100. évforduló 2016. Tehát felesleges, ráadásul elvonja a figyelmet a korábbi évszámos lapoktól illetve az emlékévektől, amelyeket úgyis megemlítünk.
2. Ha fenntartjuk az "Évszázados évfordulók" alfejezetet, azt a benyomást keltjük, mintha az aktuális (pl. 2016) oldalon minden fontos évforduló szerepelne. Ez pedig nincs így. A 100. évfordulón kívül - ízlés szerint - még számos "kerek" évfordulót ünnepelnek (1 éve <ár - 5 éve már - 10 éve annak, hogy , 20 éve, 25 éve, 50 éve, 75 éve, 125 éve, 150 éve, 200 éve...... 1000 éve stb.) Tehát a jelenlegi, centenáriumra koncentráló felsorolás önkényesen kiemel egyetlen évforduló-típust.
3. Az éves oldalakon önmérsékletre törekszünk. Például az év egyes témáinál is gyakran csak az adott lapra mutató linket tüntetjük fel. Ezen a lapon a kevesebb a több.

Javasolom, hogy

1. töröljük az "Évszázados évfordulók" alfejezeteket egyszer és mindenkorra
2. Alkossunk irányelvet az évfordulós lapok ajánlott felépítéséről. Támogatás esetén részletes javaslatot teszek erre.

--Linkoman ^vita 2016. április 6., 09:45 (CEST)

Én mondjuk azt se értem, hogy egyáltalán minek kellenek ide az évfordulók, de pláne az adott év halálozásainak hiányos duplikátuma. – LA^pankuš 2016. április 6., 11:49 (CEST)•

Szerintem is fölösleges, esetleg az éppen aktuális évben (2016) tolerálható, jövőre onnan is törölném. Érdekes-e, hogy az elmúlt években, pl. 2015-ben kinek volt százéves születésnapja? Akela ^vita 2016. április 6., 15:48 (CEST)

Bocs, hogy ismétlem magam: csak az emlékévekről tennék említést az adott év szócikkében. Ezek kampányokkal, rendezvénysorozatokkal járnak.

De annak semmi értelme, hogy mondjuk az 1916-os lap adatait megismételjük a 2016 lapon, mint 100. évfordulót, az 1816-os adatokat pedig mint 200. évfordulót.

Az elképzelt irányelv tartalmazhatná azt, hogy helyük van az emlékéveknek ill. hogy ne szerepeljenek a "100. évforduló" típusú adatok. Ugyancsak rögzíthetné az irányelv, hogy a történelmi eseményeket rövid, jelen idős mondatokban, előnyösen tárgyias fogalmazással (nem kezelik, hanem kezelése stb.) ismertessük.

Az év témái alfejezetben csak olyan al-alfejezetek szerepelnének, amelyek max. 10 (? lehet kevesebb is) sort tartalmaznak. Ha ennél hosszabb a felsorolás, akkor azt külön szócikkbe KELL helyezni és az éves lapon csak a link maradna meg. Ezt a gyakorlatot követtem az Évek a jogalkotásban kategória cikkeinél.

Ugyancsak meghatároznám, mely alfejezetek szerepeljenek az éves szócikkekben. A megállapodott struktúra változtatásánál a kategóriékhoz hasonlóan, előzetes megbeszélésre lenne szükség.

Mit gondoltok erről?--Linkoman ^vita 2016. április 6., 16:06 (CEST)

Kiss László (úszó) bűncselekménye

"Sportpályafutása

... 1962-ben csoportos nemi erőszak miatt 3 év börtönre ítélték, amit a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben kedvezménnyel töltött le.[1] A börtön évei után 1963-ban 3., 1964-ben 2. helyezett volt"

Több problémám is van ezzel

• 1: Csoportos nemi erőszak semiképpen nem tartozik a sportpályafutása közé
• 2: Ha 1962-ben ítélték el 3 évre és azt szerintetek letöltötte (ahogy írjátok), akkor 1963-ban országos bajnokságon nem indulhatott volna. Azaz NEM töltötte le a börtönbüntetését, ahogy ezt más források is írják, és "a börtön évei" szófordulat sem helyes, ha valaki kevesebb, mint 2 évet ül, ilyenkor ezt hónapokban adják meg. Obngfs ^vita 2016. április 6., 17:19 (CEST)

Javaslom, hogy ezt a szócikk vitalapjára írd, mert az pont erre való. Mivel frissen kiderült dolgokról van szó ezért vannak még ellentmondásos információk. A jelenlegi újságcikkek is csak most kezdik kideríteni, hogy 1962 és 1965 között pontosan mi és hogyan történt Kiss Lászlóval. - Csurla ^vita 2016. április 6., 17:23 (CEST)

Egyébként most esett szó a szócikkről az ATV-ben és más helyeken is szó esett róla napközben: Uszóbotrány - Nem mondott igazat Gyárfás Kiss László ügyében! Na így még nehezebb lesz visszakozni, hogy szerepeljen-e az ügye és mi szerepeljen a szócikkben erről, mivel most már reflektorba került a szócikk. Apród ^vita 2016. április 6., 17:56 (CEST)

A Morning Show is említette ma a szócikket. Balázsék láthatóan nem igazán tudják, hogy működik a wikipedia. – Norden1990 2016. április 7., 15:42 (CEST)

Gazdasági válság

A gazdasági válságot biztos hogy a Nagy gazdasági világválság szócikkre kellett irányítani 2014-ben? Elvégre a gazdasági válság általános fogalom, mely nem feltétlenül csak az 1929-ben kitört gazdasági világválságot jelentheti. Apród ^vita 2016. április 8., 01:29 (CEST)

@Apród: megoldva. OrsolyaVirág^HardCandy 2016. április 9., 22:14 (CEST)

Hogyan lehetek bürokrata jelölt?

Lenne egy kérdésem: hogyan tudom azt megoldani, hogy bürokrata jelölt legyek? Már próbálkoztam vele de Pagony vandalizmus címén eltüntette a jelölést. Hogyan csináljam? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Labdalol (vitalap | szerkesztései) 2016. április 9., 15:39‎

Attól tartok, hogy egyelőre nem lehetsz jelölt, mert a jelöltségre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a szavazati jogra. A szócikk névtérben eddig összesen kilenc szerkesztésed van. Először is kell még hozzá 191 szerkesztés. Azután meglátjuk. Csigabi^{itt a házam} 2016. április 9., 15:42 (CEST)

És jó lenne, ha válaszaid végén feltüntetnéd a nevedet négy tildével. Apród ^vita 2016. április 9., 15:48 (CEST)

Eddig nem válaszolt, csak kérdezett. Csigabi^{itt a házam} 2016. április 9., 15:52 (CEST)

Tusk macska

Erre a cikkre ebben a formában van szükség? (egy gyors Gooogle keresés alapján akár butaság is lehet) Robogos ^vita 2016. április 9., 21:17 (CEST)

Totál zagyva volt, így töröltem. OrsolyaVirág^HardCandy 2016. április 9., 22:15 (CEST)

Szócikkek nagy kezdőbetűvel

Üdv! Bevezetésnek: nem tudom volt-e már ez a téma valahol megbeszélve.

Nem lenne már időszerű változtatni a szócikknevek kezdőbetűjének (wikipédiás) helyesírási szokásán? A barlangi hiéna szócikknél töprengtem el, hogy miért kezdődik (kezdődnek) a szócikk(ek) címe(i) nagy betűvel Barlangi hiéna. Várjuk meg az 500.000 szócikkünk elkészültét és utána kezdjünk neki a javításnak?– Szenti Tamás ^vita 2016. április 8., 17:42 (CEST)

Mert címek. AkH.¹² 152. a): „[…] ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk”. Egyébként ez szoftveresen így van beállítva (ellentétben a Wikiszótárral, mivel ott fontos a szóalak – Ibolya/ibolya), így nem is lehet létrehozni kisbetűs címet (és ezért működik a barlangi hiéna link). --Tacsipacsi ^vita 2016. április 8., 18:49 (CEST)

Egy szócikkcím önmagában nem tulajdonnév, miért lenne az? A nyomtatott lexikonokban ha egy szócikk címe köznév, általában kisbetűvel írják. – Pagony ^foxhole 2016. április 8., 19:15 (CEST)

Ez vonatkozhatna rá (AkH.¹² 198.): "Az egyedi címeket, tehát a költői művek, könyvek, értekezések, cikkek, képek, szobrok, zeneművek, műsorszámok stb. címét nagy kezdőbetűvel írjuk." – EniPort  ^eszmecsere 2016. április 8., 19:53 (CEST)

A cikk itt újságcikket jelent. :) – Pagony ^foxhole 2016. április 8., 20:32 (CEST)

Akkor vedd úgy, hogy a Wikipédia cikkcímei a stb. kategóriába tartoznak. --Malatinszky ^vita 2016. április 8., 22:28 (CEST)

Szerintem ez már tipikus esete a kákán való csomókeresésnek. Miért baj az, hogy nagy kezdőbetűvel kezdődnek a címek? Kit zavar ez (Tamáson kívül)?– Elkágyé ^vita 2016. április 8., 20:56 (CEST)

Megjegyzem, nem kell AkH-pontot keresni, az egy ajánlás, amelyet közös döntésünk alapján a Wikipédia belső helyesírási normarendszere az esetek túlnyomó többségében követ, míg máshol tudatosan eltér tőle. Szintén közös konvenció az is, hogy a Wikipédia minden nyelvi változatában a cikkek címét nagy kezdőbetűvel írjuk (már ha az adott írásrendszerben van ilyen). Részben a könnyebbség kedvéért, részben meg pont azért, mert egyedi címnek tekinthető, és a mi cikkeink rég túlmutatnak egy egyszerű lexikoncikken. Ha valakinek ez a konvenció nem tetszik, elkezdhet ellenállást szervezni. Rám ne számítson :). – Máté ^(vitalap) 2016. április 8., 21:31 (CEST)

Máté, ezt úgy érted, hogy Kutya, írta: Wikipédia? :) Elég abszurd érvelés volt, ha így volt. – Pagony ^foxhole 2016. április 8., 21:49 (CEST)

Nem, nem így értem. Sőt, nem értem, hogy hogy érted, hogy így érted. Arra célzol, hogy sokszerzős vagy ismeretlen szerzőjű alkotásoknak nem lehet címe? Vagy hogy a Wikipédia-szócikkek nem mutatnak túl már lényegükben is a hagyományos lexikonszócikkeken? Mindegy is, mivel pont azt írtam, hogy ez elsősorban nem az akadémiai helyesírás kérdése, hanem a belső helyesírásé, amelyről meg pont hogy mi döntünk. És sok-sok éve az a döntés született, hogy nagybetűs (két lehetséges okot említettem is). Hogy ez miért jó és miért rossz, arról lásd lentebb. Ezen a döntésen lehet változtatni, de szerintem nem kellene. – Máté ^(vitalap) 2016. április 8., 22:14 (CEST)

Sokat hallottam a kákán csomót keresésről, de nem tudom pontosan mit jelent. Körülbelül azt jelentheti számomra, mint az íróasztalom tetején egymillió dollárt keresni. (ezt jelentheti?) Ha már a Wikipédia elindításakor meg lett volna különböztetve a köznevek és a tulajdonnevek helyesírása, akkor én sem tettem volna fel ezt a kérdést. Leírok egy problémát, amit ez a tulajdonnév vagy cikkcím kérdés is okozhat a Magyar Érdemrend lovagkeresztje tulajdonnévről szóló szócikk névelővel.– Szenti Tamás ^vita 2016. április 8., 21:36 (CEST)

@Szenti Tamás: A Wikipédia szerint a káka "... szárai hengeresek, simák, ..." azaz nincsenek rajta csomók, fölösleges is keresni rajta ilyeneket. Innen származik a szólás.– Elkágyé ^vita 2016. április 9., 13:27 (CEST)

Ha jól értem akkor ne kössek a kákára csomót, vagy tegyek rá egy összecsomózott madzagot, mert az már nem a Wikipédia feladata. Köszönöm a segítséget. Megpróbálok értelmes dolgokkal foglalkozni.– Szenti Tamás ^vita 2016. április 9., 13:34 (CEST)

Ha technikailag ez meg lenne oldva, akkor pl. az ibolya és az Ibolya neveknek az egyértelműsítése is egyszerűbb lenne.– Szenti Tamás ^vita 2016. április 8., 21:45 (CEST)

Kis- és nagybetűs különbséget nem tekinthetjük megoldott egyértelműsítésnek. Jó ez, ahogy most van. - Csurla ^vita 2016. április 8., 21:55 (CEST)

Ez egyébként sem mindenféleképpen egyszerűsítés. Nekem pl. a Wikiszótárban kétszer kellett megnéznem, mire rájöttem, hogy nem ugyanazt a szócikket ajánlotta fel kétszer a kereső. És ezzel biztosan így lenne még jó pár olvasó. --Tacsipacsi ^vita 2016. április 8., 22:00 (CEST)

Nagy különbség van egy lexikon és a wiki szócikkei között. Itt tulajdonképpen nem is szócikk van (még ha annak is nevezzük), hanem egy teljes cikk, amelynek van címe, és (figyelem!) vannak alcímei. Különben az alcímeket is kis kezdőbetűvel kellene írni? Az egész meg van szerkesztve, pont úgy mint minden cikk egy folyóiratban például. Wikizoli ^vita 2016. április 8., 22:24 (CEST)

A Wikipédia cikkcímeit alapvetően azért írjuk nagy kezdőbetűvel, mert a WP:NÉV irányelvünk ezt írja elő. De ebben kétségtelenül megtámogat minket az AkH, amely előírja, hogy a címeket nagy kezdőbetűvel írjuk. Azt, hogy papírlexikonok miért térnek el ettől a szabálytól, csak találgatni tudom, de mindegy is: a Wikipédia helyesírási kérdésekben az Akadémia helyesírási szakértőinek véleményéhez igazodik, nem pedig más szakmák művelőinek szokásaihoz. Malatinszky ^vita 2016. április 8., 22:26 (CEST)

Nem kell találgatni, egyszerű tipográfiai hagyományról van szó. Lehet egy szócikk akármilyen hosszú, állhat akárhány mondatból (igen, nagybetűvel kezdődőből és pontra végződőből), akkor is kisbetűs szócikkcím a hagyomány, már ha köznévről van szó. A kettőnek semmi köze egymáshoz. A műcímekkel kapcsolatos helyesírási szabályt ne keverjük ide, egy szócikk nem mű abban az értelemben. – Pagony ^foxhole 2016. április 9., 00:48 (CEST)

Papír alapúnál sem mindig kisbetűs. Pl. a Matematikai kislexikon, Műszaki, 1972 és a Számítástechnikai kislexikon, Műszaki 1973 esetében minden szócikk nagybetűs. Wikizoli ^vita 2016. április 8., 22:39 (CEST)

Válasz Malatinszkynek. Nekünk a nyomtatott lexikonokat, forrásokat kellene ideális esetben alapmunkának tekinteni. Nem értem miért érvelsz úgy, hogy a múltban megírt lexikonoknak kell eltérniük a jövőben a Wikipédiától. Vagy kevés sci-fi filmet nézek, vagy olvasok, vagy nem értem a hozzászólásod lényegét. Lehet hogy egy áprilisi vicc.– Szenti Tamás ^vita 2016. április 8., 22:46 (CEST)

Elbeszélünk egymás mellett, én sem nem értem, hogy te miről írsz. Én Malatinszkynek erre a néhány sorral fentebbi mondatára reagáltam: "Azt, hogy papírlexikonok miért térnek el ettől a szabálytól, csak találgatni tudom,...", éspedig azt, hogy azok sem mind kisbetűsek. És adtam 2 példát. Ennyi. Wikizoli ^vita 2016. április 8., 22:54 (CEST)

Válasz Wikizolinak. Javítottam a hozzászólásomon elején. Malatinszkynek írtam, nem neked.– Szenti Tamás ^vita 2016. április 8., 23:03 (CEST)

A nagybetűvel kezdődő szócikk-nevek nekem nagyon zavaróak, egyrészt, mert szembemennek a magyar helyesírással, ha köznévről van szó, másrészt ha egy szócikk címét kimásolom és beillesztem valahova hivatkozásként, rá kell keresnem, hogy vajon a nagy kezdőbetűt át kell-e írnom kicsire, mert nem minden esetben van így. A mezei szerkesztő, például én, honnan tudná, hogy 400.000 név közül melyik tulajdonnév és melyik köznév. Ehhez nem mindig elég a nyelvérzék. Például a különféle rendezvények kapcsán sokszor vita van róla, hogyan kell helyesen leírni. Elég lenne ezeket egyszer eldönteni, a szócikk írásakor, és az támpont lenne a további használatnál: ha kisbetűvel van kezdve a szócikk neve, akkor a hivatkozásokban és a mondatokban is úgy kell írni, ha viszont nagybetűvel kezdődik, akkor meg amúgy.

Ha pedig az olvasó kimásolja a szócikk címét, vajon honnan tudhatná egy általános iskolás például, hogy azt a szót nem nagybetűvel kell kezdeni? Majd böngészni fog az interneten és más lexikonokban, hogyan kell helyesen leírni, mert a Wikipédia félrevezeti? (mert azt sugallja, hogy Minden Szót Nagybetűvel Kell Kezdeni). Erre is gondolni kell.

Azt látni kell, hogy a jelenlegi nagybetűvel való kezdés az angol nyelvű WP hozadéka (kb. 15 éves távlatból), és semmilyen kényszert nem jelent a magyar WP írásmódja szempontjából. A magyar WP indulásakor kénytelenek voltunk ezt alkalmazni, mert az angolul beszélő programozók által írt, angolul olvasók számára készült szoftver erre volt felkészítve. Ehhez képest persze már az is előrelépés, hogy a szoftver engedi az ékezetes betűket használni (de például az ABC-sorrendet még nem ismeri). Tehát a szoftveren van mit fejleszteni (mindig is lesz), az ne legyen érv, hogy "jelenleg ezt tudja". misibacsi*^üzenet 2016. április 8., 22:38 (CEST)

És mi legyen a szakaszcímekkel (azaz alcímekkel)? A fenti elmélkedésed alapján a mondatot sem lenne szabad nagybetűvel kezdeni, mert akkor a gyerek honnan tudja, hogy... A gyerek általában nem hülye, a szövegben rögtön látja, hogy mindenhol kisbetűvel van a szócikk címe. Wikizoli ^vita 2016. április 8., 22:43 (CEST)

A Wikipédiát ismerve már abban sem vagyok biztos, hogy mikor mondat valami és mikor nem (képaláírások esetében például). Nagy betűvel kezdődnek (jó esetben), de nincs mondat végi írásjel a végükön.– Szenti Tamás ^vita 2016. április 8., 22:56 (CEST)

Ez máshol is így van, gondolom azért, mert az is cím jellegű. Például nyomtatott könyvekben mindig csak ilyeneket látok. Sőt, horibile dictu, ha az ábra aláírása több mondatból áll, akkor mindegyik végén van pont, kivéve az utolsó mondatot. Wikizoli ^vita 2016. április 8., 23:01 (CEST)

WP:FORMA#Képaláírások – Máté ^(vitalap) 2016. április 8., 23:04 (CEST)

Az általad megadott oldalon linkelt helyesírási szabályzat rész nem a nyomtatott anyagokban kiadott képfeliratokra vonatkozik, hanem egyéb feliratokra, például a Szerencsi Csokoládégyár példájuk gondolom a gyáron elhelyezett táblát jelenti (de lehet hogy nem). Miért nem használnak képeket a helyesírási szabályzatokban, ha nem tudnak érthetően fogalmazni?– Szenti Tamás ^vita 2016. április 8., 23:27 (CEST)

Wikizolinak. Nyomtatott könyvekben látok ponttal végződő képaláírásokat (például: Barlang. Fotó: Varga A.) és pont nélkülieket is. Lehet, hogy rossz könyveket olvasok. :( Vagy lehet, hogy a helyesírási szabályzat nem tért ki a képaláírások helyesírásánál arra, hogy személynevek rövidítésénél is el kell hagyni a pontot a mondat végéről. :( (?) :) (?)– Szenti Tamás ^vita 2016. április 8., 23:38 (CEST)

A szoftver tudja, ha elolvasod a beszélgetést, akkor kiderül, hogy a Wiktionaryben így is működik. És nem kezdünk minden szót nagy betűvel, csak a cím első szavát. A helyesírás pedig kiderül a cikkből. A közneveket az angolban is kisbetűvel írják (persze kivéve, ha cím első szava). – Máté ^(vitalap) 2016. április 8., 23:04 (CEST)

A nyomtatott lexikon oszlopai, oldalai szerintem a listákkal, felsorolásokkal rokoníthatók. Mint a Wikiben a *-al bevezetett felsorolások, hozzájuk fűzött magyarázó mondattal. A mi szócikkeink főcímei (szerintem) önálló mű-címek vagy fejezetcímek, mint egy szakkönyvben vagy novelláskötetben az egyes művek vagy fejezetek címei. Ez könyvekben is, nálunk is inkább nagy kezdőbetűs maradjon. A bevezető mondat első szavaiból úgyis azonnal pontosan kitűnik az írásmód. Akela ^vita 2016. április 9., 04:13 (CEST)

Bocs: *-gal ["csillaggal", -val, -vel.]. Próbáljuk legalább mi a helyesírási szabályoknak valóban megfelelő írásmódot terjeszteni. Solymári ^vita 2016. április 10., 01:56 (CEST)

A kezdőbetűket azért írjuk nagybetűvel, hogy a mondat elején is működjön a link, meg a mondat közepén is. – Tgr^vita 2016. április 9., 06:29 (CEST)

Szerintem az nem probléma, hogy a cikkcímek nagybetűsek, bár azzal egyetértek, hogy köznevek esetén nem feltétlenül kellene annak lenni (lásd lexikonok, enciklopédiák, a tárgyszók mindig a helyesírásnak megfelelően kis- vagy nagybetűsek). Az sokkal nagyobb baj, hogy sokan rendszeresen a mondat közepén is nagybetűvel írják, vagy táblázatokban, felsorolásokban, stb. Egyébként létre lehet hozni kisbetűs címet ({{kisbetűscím}}^(?)), ha feltétlenül kell (mást jelent nagybetűvel, tulajdonnév kezdődik szándékosan kisbetűvel, stb). De hacsak nem használjuk ezt a sablont minden köznévnél, az alkalomszerű használata csak problémát okozna. – LA^pankuš 2016. április 9., 08:32 (CEST)

 támogatom a felvetést. A magyar lexikográfiai hagyománytól idegen a címszavak minden áron való nagybetűsítése (még ha akad is rá ellenpélda). Azt meg egyenesen szomorúnak (és nagyon jellemzőnek) tartom, hogy évtizede, évek óta a Wikipédiában ún. lexikont ún. szerkesztő emberek olyan alapvető terminológiai problémákkal küszködnek, hogy nem tudják, mi a különbség cím és címszó között. Például rögtön az akadémiai helyesírási példatárakban sem nagybetűzik a köznévi címszavakat. Pasztilla 2016. április 9., 09:20 (CEST)

Megnéztem itthoni lexikonjaimból húszban a címszóképzési gyakorlatot. Szótárakkal nem különösebben foglalkoztam, mert elég egyértelmű, hogy a címszavak esetében ott még csak nem is opcionális a nagybetűzés; ezenkívül nem néztem életrajzi lexikonokat, mert azokban értelemszerűen minden címszó tulajdonnév. Már e minta alapján is jól látható a magyar lexikográfia gyakorlatában az a fősodor, hogy a címszavak a helyesírásilag megfelelő alakjukban (köznevek kis-, tulajdonnevek nagybetűvel) jelennek meg. Az ellenpéldákat az én mintáimban a 70-es–80-as évek Műszaki-kiadványai hozzák. Pasztilla 2016. április 9., 11:20 (CEST)

• Az tehát tévedés, hogy akár a helyesírás, akár a lexikonkészítő hagyomány megkövetelné, hogy a köznevet tárgyaló Wikipédia-cikkek címe (címszava) nagybetűsen kezdődjön (sőt); de jó-e egyáltalán valamire valamilyen más szempontból?
• Még egy kérdés, de a másik irányba: mekkora munka lenne a címek helyrekalapálása? Mert ha egyenként minden cikket kézbe kéne venni, akkor azt én aránytalanul sok munkának érzem. Feltételezem, hogy az alapbeállítást a Wiktionaryéhez hasonlóvá tenni nem nagy ügy, de vajon vannak segítő kategóriáink a köznevekről szóló cikkek felismeréséhez, hogy az átnevezések (vagy a {{kisbetűs}} sablon elhelyezése) bottal mehessen?

--Karmela posta 2016. április 9., 10:01 (CEST)

Lehet, hogy tévedek, de úgy hiszem, a szócikk címe: az „cím”, azaz nagy kezdőbetűvel illene írni. „Címszavak” a szócikkek listáinak elemei, azok írhatók akár kis kezdőbetűvel is, ha muszáj, de ha egy címszóról szócikk készül, annak a címe szerintem ugyanolyan cím, mint egy újságcikk címe. Akela ^vita 2016. április 9., 11:29 (CEST)

Hát sajnálom, nem tudok mit mondani, erre utaltam fentebb. Teljesen légből kapott ez az értelmezés, és ez szerintem szomorú. A címszó a lexikon-, szótár- és katalógusszerkesztés gyakorlatában az a kifejezés, szó vagy szókapcsolat, köznév vagy tulajdonnév, amelyhez a szócikkben kifejtett leírást, adatsort, jelentést vagy magyarázatot rendelik. A nyomtatott lexikográfiában a szócikkek a tipográfiailag is kiemelt (jellemzően félkövéren szedett) címszavak betűrendi helyének megfelelően követik egymást. A magyar egy- vagy többnyelvű szótárak szerkesztési hagyományában a címszó alapalakban álló egyszerű vagy összetett szó, amelynek meghatározása – történeti szótár esetén is – a szerkesztés idején adott helyesírási szabályokat követi (egybe- és különírás stb.), ez áll a szócikk elején, hogy írtam, tipikusan félkövéren szedve. A betűrendes lexikonokban ugyancsak ez a címszó, az a szó vagy kifejezés, amit rögtön a szócikk elején látsz (név, közszó, bármi), amiről a szócikk szól. Az nem cím, hanem címszó. Pasztilla 2016. április 9., 11:38 (CEST)

Egyetértek Pasztillával. – LA^pankuš 2016. április 9., 12:05 (CEST)

Senki sem válaszolt arra a felvetésemre, hogy ha itt kisbetűs címszó kell, akkor mi legyen a szakaszcímekkel. Figyelembe kellene venni, hogy a címszó itt is kisbetűs a szövegben mindenhol természetesen, csak a cím nagybetűs. Pont azért, mert cím! Wikizoli ^vita 2016. április 9., 13:32 (CEST)

A szakaszcímek továbbra is címek. Itt a címszavakról volt szó. Pasztilla 2016. április 9., 14:00 (CEST)

Röhejesen fog kinézni, az biztos! Remélhetőleg nem kerül rá sor. Olyat még nem pipáltam, hogy valaminek nincs címe, csak alcímei. Wikizoli ^vita 2016. április 9., 14:26 (CEST)

Címszó és fejezetcím nincs egymással hierarchikus viszonyban, még ha ez első látásra így is tűnik abból, hogy az egyik feljebb van, mint a másik . Más a funkciójuk, más a szerepük, más elgondolások állnak mögöttük. Szerintem időszerű lenne kézbe venni egy lexikont ahelyett, hogy tájékozatlanságból a saját prekoncepcióidat kéred számon egy mindannyiunknál öregebb lexikográfiai hagyományon. Időszerű lenne azért is, mert szabadidődben lexikont szerkesztesz, és ha valami, hát szerintem meg ez röhejes, hogy élből és per kopf elutasítod a létező előzményeket, amelyeket, mondom ismét, nálunk sokkal okosabb emberek nemzedékei alakítottak ki. Ha például felütöd a Világirodalmi lexikon hetedik kötetét, az 567. oldalon azt látod, hogy a címszó magyarországi idegen nyelvű irodalmak, a szócikk pedig fejezetekre van tagolva, amelyek fejezetcímei már a címszerű helyesírást követik: Délszláv irodalom 1945 után; Horvát irodalom; stb. A Magyar nagylexikon tizenhatodik kötetének 359. oldalán azt látod, hogy a címszó svájci művészet, a tagolt szócikk fejezetcímei pedig Szobrászat; Festészet; stb. Pasztilla 2016. április 9., 14:48 (CEST)

Köszönöm a jó tanácsokat! Viszontkívánom! A világ fejlődik, vedd észre, hogy ott a "címszó" nincs címként kezelve, nincs külön sorban, nincs nagyobb betűkkel, csak félkövéren kiemelve stb. (a szöveg pedig folyószöveg, nincs megszerkesztve cikkszerűen, mint itt). Itt pedig címként szerepel, más típusú betűkkel, külön sorban. Ennyi! A bevezetőben és a szövegben mindenhol kicsivel van, ha köznév. Miért kellene mindenben követni az írott lexikonokat, ahol nincs lehetőség csak folyószövegre, mert spórolni kell a hellyel. Itt teljes értékű cikket lehet írni egy dologról, fogalomról, akkor miért ne tegyük meg. Wikizoli ^vita 2016. április 9., 15:37 (CEST)

Ez volna az a tipográfiai kiemelés, amit említettem, köszönöm az ismétlést. Továbbra is buzdítanálak arra, hogy olyasmiről írj ekkora határozottsággal, amivel tisztában vagy. Az lexikonszerkesztői döntés, hogy a tipográfiai kiemelés csupán félkövérítés, vagy külön sorba is kerül-e a címszó (a Magyar tudóslexikonban vagy az Agrártörténeti életrajzokban például ugyanúgy külön sor, ahogy nálunk, ettől még nem válik címmé a címszó, hanem címszó marad). Pasztilla 2016. április 9., 16:07 (CEST)

Ez most megint egy felesleges, rengeteg munkát kívánó és a megszokott és elfogadott rendet kategórikusan felborító ötlet lenne (lásd káka és csomó esete). Nem értem kit és miért zavar, hogy egy szócikk címe nagy kezdőbetűvel van írva. Mondat elején is úgy írjuk. Ott sem zavar senkit. Én rohadtul utálnám, ha kis betűvel kezdődne a szócikkek fele, a másik fele meg naggyal. Egyébként is szvsz vannak fontosabb dolgok is itt a wikin, amire fölös időnket és energiánkat ráfordíthatnánk. --XXLVenom999 ^vita 2016. április 9., 14:29 (CEST)

Persze, írd le tizedszer is, hogy a szócikknek címe van. Szard le magasról, hogy az nem cím, hanem címszó. El se jusson hozzád a fent listázott lexikonok sora, ahol a címszavak kisbetűsek. Ne is törődj mindazzal, amiket fentebb leírtunk. Légy szajkó. Pasztilla 2016. április 9., 14:48 (CEST)

Azt azért vegyük figyelembe, hogy a wikipédia sem tördelésében, sem tartalmában, sem formai kivitelezésében nem azonos a hagyományos lexikonokkal. A 292 különböző nyelvű wikipédiából szúrópróbaszerűen megnéztem néhány olyat, amelyik nyelvnél biztos voltam abban, hogy nyomtatott lexikonjaikban nem nagybetűznek. Itt a wikipédián mindegyikben nagybetűvel kezdődnek a címszavak is. Ez talán mégsem a véletlen műve. A régi nyomtatott, többkötetes lexikonok külső borítójának törzsén is nagybetűvel szerepel a kötet első és utolsó címszavának első néhány betűje, akkor is, ha azok belül kisbetűvel vannak írva. – Dodi123 ^vita 2016. április 9., 15:10 (CEST)

Ez egy csomó esetben teljesen jogos és praktikus érvelés, hogy miért térjünk el az írott lexikográfiai hagyományoktól (kiemelt utalószók helyett belső hivatkozások stb.), de ebben a konkrét ügyben én a mi címszavainkat nem látom funkcionalitásában eltérőnek a nyomtatott címszavaktól. Különben valszeg szoftveres oka van, ahogy Tgr írta fent, hogy a mondatkezdő helyzetben álló köznevek linkelését nehezítené meg (vagy lehetetlenítené el), és ez előtt fejet lehet hajtani (egyszersmind magyarázat lehet arra is, miért van így minden wikiben). Vannak azonban Wikipédiák, amelyek a szükségesen túl is ragaszkodnak a nyomtatott hagyományokhoz, például az orosz wiki a személynevek címszavait ugyanúgy képzi, ahogy nyomtatott környezetben: Гидденс, Энтони és nem Энтони Гидденс. Én titokban őket szeretem ezért (defaultsorttal sem kell szórakozniuk). De hagyjuk a más Wikipédiákat, az egyértelműsítő rendszerünk például sokkal biztosabb és jobb, mégis csak nálunk van így, és más wikikről úgy néznek rá, hogy ez meg minek? Pasztilla 2016. április 9., 15:22 (CEST)

A MAGYAR UTAZÓK LEXIKONA könyvön csak nagybetűvel írnak a borítón. Ilyen is van. A kisbetűt is használó helyesírását ez alapján viszont nem lehet megtudni. Már megjelentek az iPad és hasonló szócikkek, amik a régebbi online lexikonokban (nyomtatottban még kevésbé) nem szerepeltek vagy nem ezzel a helyesírással. Nekünk is változtatni kellene a belénk ivódott gyakorlaton. Az érvelés alapján az iPad szó sem szerepelhet mondat elején.– Szenti Tamás ^vita 2016. április 9., 15:48 (CEST)

Hadd válaszoljak itt röviden néhány érvre, amelyeket a változtatás hívei hoztak fel:

1. A magyar lexikonírás hagyományai szerint a (nem tulajdonnévvel kezdődő) címszavak kisbetűsek. Nekem úgy tűnik, ez sokszor így van, sokszor meg nem. Wikizoli már említett két példát olyan lexikonokra, amelyek nem ezt a konvenciót követik, Pasztilla is megerősítette, hogy látott olyan műszaki témájú lexikont, amelyben minden címszó nagybetűvel kezdődik, és én is rámutatnék, hogy például a Magyar zsidó lexikon vagy a Pallas nagy lexikona is különösebb gond nélkül írja nagy kezdőbetűvel az orvostudományról illetve a fúrógépről szóló címszavakat.
2. Nekünk a nyomtatott lexikonok hagyományait kellene követnünk. Miért? Miért pont a címszók kezdőbetűjét illetően kéne a nyomtatott lexikonok hagyományait követni? A Wikipédia (aminek a formátuma, terjedelme, használati módja élesen eltér a nyomtatott lexikonokétól) számos dologban nem követi a nyomtatott lexikonok hagyományait. Mi nem írunk olyat, hogy „~ megyei jogú város” meg olyat sem, hogy „Prága Cseho. fővárosa”, pedig ezek teljesen elterjedtek a nyomtatott lexikonokban. Elfogadtunk bizonyos konvenciókat, amelyek néha egybeesnek egyik-másik lexikon konvenciójával, néha meg nem. Aki azt szeretné, hogy a címszó-kezdőbetűzés kérdésében a KatLex konvencióját kövessük és ne a ZsidLexét, az mondjon praktikus érveket arra, hogy az egyik miért jobb a másiknál. Megbízhatóbbnak tűnik a KatLex a ZsidLexnél a kisbetűs címszók miatt? Könnyebben használható? Szebb?
3. A Wikipédia címszói nem címek, és ezért nem vonatkoznak rájuk az AkH.¹² 198. előírásai. Ezzel nehezen tudok mit kezdeni, mert az AkH nem definiálja, hogy mi a cím és mi nem. Mindenesetre a saját naiv intuícióm szerint a Kínai buddhizmus lapon található, száztízezer leütéses szöveg és az annak tetején látható „Kínai buddhizmus” karaktersor között az az összefüggés, hogy az útóbbi az előbbinek a címe. (Ebben a hitemben megerősít az is, hogy ha például rákattintok az átnevezés fülre, akkor a megnyíló űrlap mindjárt azt firtatja, hogy mi legyen az új cím.) Ezzel együtt szívesen fogadok minden autoritatív forrást, ami definiálja, hogy mi a cím, és aminek alapján aztán eldönthetjük, hogy a „Kínai buddhizmus” karaktersor címe-e a Kínai buddhizmus szócikknek.

Malatinszky ^vita 2016. április 9., 17:18 (CEST)

• 1. Nagybetűvel írják mert mondatvégi írásjel van a végén. Helyesírásilag így kell.– Szenti Tamás ^vita 2016. április 9., 23:01 (CEST)
• 2. Amelyik a helyesírási szabályok betartásával íródott azt célszerűbb ebben az esetben alapul venni.– Szenti Tamás ^vita 2016. április 9., 23:01 (CEST)
• 3. Hagyjuk meg az ilyen címen megjelent könyveknek a Kínai buddhizmus lapot nagybetűvel. Egyszer úgyis eljön az az idő szerintem amikor valaki ír egy ilyen című könyvről szócikket.– Szenti Tamás ^vita 2016. április 9., 23:31 (CEST)

 megjegyzés Amennyiben a cikkcímek/cikkcímszavak kis- vagy nagybetűvel történő írása a lexikográfia szabályai szerint követendő lenne, akkor ugye a kibetűsítés után átalakítjuk az egyértelműsítéseinket is a lexikográfia szabályainak megfelelően (szám a felsőindexben az egyforma alakú szavaknál és természetesen mindennemű főjelentés kiküszöbölésével)? - Gaja   2016. április 9., 23:39 (CEST)

@Gaja: Ez már kísérteties, hogy mennyire mellé tudsz nyúlni. Legalább egy picit gondolnád már végig, mielőtt leírsz valamit. Lexikonokban nincs sorszámozása az azonos alakú címszavaknak, az a szótár kelléktára, amire te gondolsz. És igen, az online szótárakban sem volna elkerülhető a homonimák szófajiság, etimológia stb. szerinti sorrendiségének meghatározása. Pasztilla 2016. április 10., 07:57 (CEST)

@Pasztilla: Köszönöm, Mester, hogy ismét tanulhattam valamit. Igazad van, tévedtem. Elnézést a hibámért. Legközelebb jobban meggondolom, hogy mit írok. - Gaja   2016. április 10., 13:07 (CEST)

Az a helyzet, hogy a vitriolban van ám anyag. Ameddig ilyen egyszerű rámutatni arra, hogy az egyébként is lejtőn csúszó mondandódnak semmiféle relevanciája nincs, addig annak a vitriolnak sincs sok hatása. Pasztilla 2016. április 10., 13:51 (CEST)

Kétféleképpen lehetne csinálni:

1. A kis/nagy kezdőbetűk megkülönböztetése adatbázis szinten (vagyis a virág és Virág két különböző szócikk lenne). Ez egy szimpla beállítás ($wgCapitalLinks), de utána egyrészt át kéne nevezni a meglévő cikkek 99%-át, mert most minden nagy kezdőbetűs; másrészt ha azt akarjuk, hogy a linkek mondat elején is helyesen működjenek (vagyis a [[Világ]]nak [[világ]]a mindkét linkje a világ szócikkre mutasson, és ne kelljen a nem túl felhasználóbarát [[világ|Világ]]nak formában írni), akkor minden köznévnél átirányítást kéne létrehozni, és karbantartani az átnevezés / törlés során. Ez szerintem irreális mennyiségű munka egy viszonylag jelentéktelen szépséghiba kijavítására.
2. A kis-és nagybetűs alak továbbra is ugyanoda mutat, de valahogy megmondjuk a szoftvernek, melyiket kell használni. Erre jelenleg nincs meg a technikai lehetőség (lásd T26139).

– Tgr^vita 2016. április 9., 23:44 (CEST)

Ha elkezdem a {{kisbetűscím}}^(?) elhelyezését a vonatkozó szócikkeken akkor kapok érte kitiltást? A gond csak annyi, mint már fentebb Karmela említette, hogy tudomásunk szerint nincsenek a köznevek felismerését segítő kategóriák. Így lehetetlen egységesíteni a Wikipédiát köznevek megkülönböztetése szempontjából. De inkább legyen (kevés?) szabályos nevű szócikk mint az összes szabálytalan (helyesírási szempont). Átváltok enciklopédistából lexikográfussá. Az alapokat ideje rendbe tenni.– Szenti Tamás ^vita 2016. április 10., 00:36 (CEST)

@Szenti Tamás: Pillanatnyilag a Wikipédia:Elnevezési szokások irányelv szerint a cikkek címében az első betű főszabályként nagy. Ha ezen változtatni szeretnél, akkor szavazást kell indítanod (a WP:SZI irányelvben leírt módon, és ezen a szavazáson a résztvevők kétharmadának (de legalább tíz szerkesztőtársnak) a támogatását meg kell szerezned. Ezután kezdhetsz neki a kisbetűscím-sablonok elhelyezésének. Ha ezt a sorrendet nem tartod be, várhatólag konfliktusod lesz azokkal a szerkesztőtársakkal, akik ilyen-olyan okból nem akarják felforgatni az elmúlt másfél évtizedben megszokott rendet. Malatinszky ^vita 2016. április 10., 00:49 (CEST)

A nyomtatásban megjelent könyvek hagyományai a nyomtatásban megjelent könyvekre vonatkoznak. Ez az internet, ahol weboldalak vannak, a rájuk jellemző tartalommal: cikkek, bejegyzések, blogposztok, amiknek címük van. A Wikipédia ebben az internetes világban jelent meg, ahol sok, a könyvekre jellemző dolog eleve érvénytelen (pl. nincs értelme olyat kérdezni, hogy „hány oldal egy cikk” vagy „betűrendben vannak-e a Wikipédia cikkei”). Ez teljesen más közeg, mint a nyomtatott könyvek világa, ráerőltetni a könyvek szabályait kb. ugyanaz, mint ha oldalszámozást akarnánk rakni egy weboldalra.

A hagyományos enciklopédiákban a címszavak egy felsorolás elemei, azért kisbetűsek. Az ideérkező olvasó nem felsorolásból választja ki, mi érdekli, hanem beüti a google-ba, hogy ő a kínai buddhizmusról akar olvasni, idetalál, elolvassa, aztán megy tovább e-mailt olvasni vagy honfoglalózni. Nekem nem logikus, hogy ha ugyanezt az írást a National Geographicon olvassa vagy Kis Géza blogjában, akkor cikk, aminek nagybetűs címe van, ha meg itt olvassa, akkor azért kisbetűs, mert ugyanígy volt a Természettudományi lexikonban ezerkilencszázhatvannégyben. Ha egy olvasó kószál a neten, és ráakad erre a cikkre, utána a mi cikkünkre ugyanerről, sokkal inkább fogja látni a hasonlóságot a kettő közt, mint mondjuk a wikicikk és egy nyomtatott lexikon címszava közt.

Ha a enciklopédia lexikon fogalmához a hozzáértők fejében ennyire társul a wikipédiában egyébként sehol nem használt „címszó” fogalma, akkor inkább nevezzük át a wikipédiát szabad tudástárra vagy hasonlóra, így megmaradnak a wikipédián megszokott formák is (ami teljesen összhangban van nemcsak a többi wikipédiával, hanem a net többi részével is), és nem sérül az a hagyomány se, hogy amit enciklopédiának hívnak, annak kisbetűs címszavai vannak. Alensha 2016. április 10., 00:57 (CEST)

Na, ez tök jó, amit írtál. Pasztilla 2016. április 10., 07:57 (CEST)

Szóval, ahogy Dodinak is írtam, teljesen helyénvaló azzal érvelni, hogy az internetes kultúra elemeiben eltérhet a nyomtatott kultúrától, mindösszesen azt fontos megérteni, hogy ezeknek a bizonyos elemeknek megvannak a funkcióik, és ha csak technikailag lehetséges, indokolt a hagyományt továbbvinni. (Legalábbis a magam részéről itt sem pártolom a saját kutatást, azaz az előzmények ismeretének hiányában kialakított ilyenolyanokat.) A nyomtatott kultúrában valóban van oldalszámozás, az interneten nincs (bár a nyomtatási nézetben mégis illene, hogy legyen). A nyomtatott kultúrában van lábjegyzet, végjegyzet, szövegközi jegyzet, az első kettő kategória értelmezése az interneten értelemszerűen, a tördelés hiánya miatt módosul, bár az apparátus hagyományait mégis továbbvisszük (hivatkozás, hivatkozás feloldása a szöveg alatt vagy a lap végén), itt a Wikipédián is. Satöbbi, satöbbi. A címszót a netes blogbejegyzések címével párhuzamba állítani azonban messzemenő tévedés; az is, hogy a címszó egy felsorolás eleme és azért kisbetűs (nem az és nem azért). A címszó definícióját fentebb megkíséreltem megadni, egy dolgot nem írtam bele: a címszavak azért kisbetűsek, mert szótártól és lexikontól egyaránt elvárt, hogy a grammatikai alanyt pontosan jelöljék, a címszó alakilag, helyesírásilag, nyelvileg és fogalmilag egyaránt helyes kell hogy legyen. Ennyi. Ahogy az internetes Wikiszótár ennek a hagyománynak megfelel, és a köznevek ott kisbetűsek, úgy egy lexikontól is a grammatikai, alaki stb. pontosság volna az elvárt.

Amiért mégis meggondolandó, amit írsz, az az "enciklopédia" szó használata. A címszó a szótár és a lexikon apparátusa. Az enciklopédiában nem címszavak vannak, hanem a kiadvány által felölelt tudásanyag tematikus tárgyalása fejezetekkel, címekkel, alcímekkel. A Wikipédia furcsa állat, mert bizonyos tekintetben lexikon (grammatikai alanyokkal dolgozik, pl. Albánia), bizonyos értelemben viszont enciklopédia (tematikus alanyokkal is dolgozik, pl. Albánia földrajza), és ez a vonulat az, ami miatt a hozzászólásod elmozdított az álláspontomról, miszerint megengedőbbnek kell lennünk. Nyilván itt a neten sem a lexikonjelleg (betűrendi grammatikai alanyok), sem az enciklopédikus akarat (tematikus cikkek sorrendi folyama) nem kézzelfogható, ahogy te is utaltál rá, de mégis ott van a háttérben. Pasztilla 2016. április 10., 08:35 (CEST)

A blogposztot nem a címszóhoz akartam hasonlítani, inkább az újságcikkek megfelelői, de főleg csak azt akartam vele érzékeltetni, hogy ez mennyire más közeg, mint a nyomtatott média. A címszó kisbetűsítésének értelmét most kezdem érteni, hogy ezt leírtad (bevallom, hogy eddig önkényesnek tűnt, de így teljesen érthető, hogy nyomtatásban megkülönböztetik), viszont nyomtatásban a címszóra már csak egy tildével szoktak visszautalni, mi meg rögtön az elején megismételjük félkövérrel, így nálunk nem akkora létszükséglet, hogy kiderüljön a címből.

Arról, hogy a Wikipédia lexikon vagy enciklopédia, elég nagy viták mentek úgy tíz éve, én azóta óvakodom lexikonnak nevezni (akkor se voltam teljesen biztos a különbségben, de olyan jól érveltek az enciklopédia mellett). (most meglepett, hogy már feledésbe merült, pedig akkor elég nagy hordejerű dolog volt ahhoz, hogy a logót is lecseréljék miatta (látszik, hogy öregszem...) Alensha 2016. április 11., 22:02 (CEST)

Ha az enciklopédia fogalmához a hozzáértők fejében ennyire társul a wikipédiában egyébként sehol nem használt „címszó” fogalma, akkor inkább nevezzük át a wikipédiát szabad tudástárra vagy hasonlóra, így megmaradnak a wikipédián megszokott formák is (ami teljesen összhangban van nemcsak a többi wikipédiával, hanem a net többi részével is), és nem sérül az a hagyomány se, hogy amit enciklopédiának hívnak, annak kisbetűs címszavai vannak. Alensha 2016. április 10., 00:57 (CEST)

Az internetnek egy úgy tűnik megfelelően szabályozott része. Hogy egy-egy szócikk tartalmát minek minősíted az a Te dolgod. A szócikkeim nem blogposztok, bejegyzések. Olyat ne akarj amiről nincs szó (oldalszámozás). A kisbetűzés megoldható.– Szenti Tamás ^vita 2016. április 10., 01:09 (CEST)

Légy szíves, ne írj a hozzászólásom közepébe, mert követhetetlen lesz a beszélgetés (ez is megfelelően szabályozva van). A blogposzt, oldalszám említésével azt akartam hangsúlyozni, hogy más közeg a nyomtatott mű és más az internet, ezért nem igazán van értelme az egyik szabályait számon kérni a másikon. Alensha 2016. április 10., 01:20 (CEST)

A kisbetűs szócikkek értéke a kisbetűs írásmód miatt egy kisbetűvel lesznek kevesebbek, a minőséget meg egy egyiptológus meg tudja ítélni. Ne legyen a kisbetűzés presztízskérdés. Azt viszont sajnálom, hogy a magyar Wikipédián például magyar földrajzi szócikkeket manapság csak én írok szinte. Hatalmas az elmaradás, érdekel a téma, de a földrajzon belül is szakosodtam a barlangokra.– Szenti Tamás ^vita 2016. április 10., 01:27 (CEST)

Én nem beszéltem se a cikkek értékéről, se a minőségéről, ez tisztán formai kérdés. Ha nem presztízskérdés, akkor vitázni is fölösleges róla, maradhat így, ahogy most van :) Sajnálom, ha kevés a földrajzos szerkesztő, tudom, milyen érzés egyedüli szerkesztőként vinni egy témát. Talán lehetne indítani egy földrajzos cikkíróversenyt vagy népszerűsíteni a wikit az egyetemek földrajz szakán, de ez külön téma, szerintem ne ebben a vitában beszéljük meg. Alensha 2016. április 10., 01:45 (CEST)

Az is fura, hogy az eBay előbb lett kisbetűs – és talán ezek miatt a szavak miatt hozták létre a kisbetűssé alakító sablont – mint a barlang.– Szenti Tamás ^vita 2016. április 10., 01:42 (CEST)

A kínai buddhizmus szócikkünknek nagy veszteség lenne, ha valaki írna egy Kínai buddhizmus (Csen-Li könyve) című szócikket. pár karakterrel. Irodalomnak kritikákat hivatkozva, ismertetéseket, könyv infobox elhelyezésével. Egyértelműsítéskor zavarok lesznek.– Szenti Tamás ^vita 2016. április 10., 01:59 (CEST)

Előrebocsájtva, hogy egyetértek Alenshával, szeretném, ha végre leszámolnánk azzal a babonával, miszerint a nyomtatott lexikonok, enciklopédiák körében az lenne a szokás, hogy a szócikkcímeket/címszavakat nagy kezdőbetűvel írják. A valóság ezzel ellentétben az, hogy vannak olyan lexikonok, enciklopédiák, amelyek a kisbetűs írásmódot követik, mások pedig a nagybetűvel kezdik a cikkcímeket. Nagybetűs címszavakkal dolgozik a fentebb említett Zsidó lexikon, a Pallas nagy lexikona, a Matematikai kislexikon, és a Számítástechnikai kislexikon. További példák a nagybetűs szócikkcímes konvenciót követő enciklopédiákra: a Természettudományi enciklopédia, a Repülőgép-enciklopédia, a Nyomdaipari enciklopédia és a Pannon enciklopédia. Malatinszky ^vita 2016. április 10., 02:00 (CEST)

Tehát miután adminisztrátori mivoltodra hivatkozva (!) megneveltél a vitalapomon, idejössz, és bizonyítod, hogy nem olvastál el a fentiekből semmit. Ki állított olyat, akár babonaság szintjén, hogy csak nagybetűvel kezdődnek a címszavak? Vagy akár a fordítottját, hogy csak kisbetűvel? Miről beszélsz? Gyűjtöd a nagybetűsöket, mert neked az áll jól ebben a vitában? És ezt azután, hogy korrektségre nevelsz? Pasztilla 2016. április 10., 07:57 (CEST)

Ezzel a hozzászólással nem győztél meg. A közneveket kisbetűvel kell írni.– Szenti Tamás ^vita 2016. április 10., 02:10 (CEST)

Nekem most már tényleg az a véleményem, hogy ezt az egész vitát csak azért kezdeményezték, hogy valami hibát keressünk a Wikipédiában (csomót a kákán). Szerintem az égvilágon semmi értelme nincs. Én egyébként nagybetű-párti vagyok, mert minden szócikk önálló oldalon jelenik meg, függetlenül a többitől, nem úgy, mint egy nyomtatott lexikonban. Végignéztem egy csomó más nyelvű, latin ill. cirill betűs Wikipédiát, mindenütt nagybetűvel kezdődnek még a köznyelvi címszavak is (kivéve persze a németet, ahol minden főnév nagy kezdőbetűvel írandó). – Elkágyé ^vita 2016. április 10., 08:40 (CEST)

Szerintem meg arról kellene leszokni, hogy azt minősítgetjük, minek van értelme, minek nincs. Szerinted nincs értelme, más szerint meg van. Ennyi. Ha más értelme nincs, akkor annyi, csak ugyebár ehhez szellemi nyitottság szükségeltetne, hogy megint tanultunk valamit, és átbeszéltük, átrágtuk, mi az a címszó, amiről a jelek szerint a wikipédisták döntő többségének eleddig megközelítő fogalma sem volt. Pasztilla 2016. április 10., 08:51 (CEST)

Ki teszi fel a csengettyűt a macska nyakára?

Lehet, hogy igaz, hogy kisbetűt kellene használni, de kivitelezhetetlennek tartom. Ki vállalja, hogy a cikkek 70%-ának címét átjavítja (nem 90% a rengeteg életrajz és település miatt)? Ki vállalja a takarítást azok után, akik nagybetűvel hozzák létre a cikkeket? Ki vállalja a takarítést, azok után, akik kisbetűvel hozzák létre, mert azt hiszik, hogy a szoftver átjavítja? Ki vállalja az ezzel kapcsolatban majd folyamatosan fellángoló viták megakadályozását? Kia vállalja a sok kisbetűvel és nagybetűvel is előforduló cím közötti téves egyértelműsítések, rossz átirányítások, linkek javítását? Ebben a témában 2003-ban kellett volna vitázni.– Ruisza' ^{Kérem a következőt!} 2016. április 10., 17:38 (CEST)

Én az eredeti kérdésre reagálnék (de minek?) Tehát: "Nem lenne már időszerű változtatni a szócikknevek kezdőbetűjének (wikipédiás) helyesírási szokásán?" Miért lenne "időszerű" egy olyan (re)akció, ami egy múltbeli szokást akar mindenáron feleleveníteni? hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2016. április 10., 18:51 (CEST)

Hogy érted „de minek”? Most kiderült részben megvalósítható az elképzelés. Van ezt segítő technikai megoldás (sablon). Ha lenne a munkát segítő kategória egyszerűbb lenne a döntésem, hogy szavazásra vigyem-e a dolgot. Elgondolkodtatott Wikizoli felvetése is (kisbetűvel kezdődő szócikknév, nagybetűvel kezdődő szakaszcímek). Furán nézne ki, de lehet, hogy megszokás kérdése.– Szenti Tamás ^vita 2016. április 11., 21:53 (CEST)

Bánffy Miklós (író)

Megoldva– Pegy22 ^vita 2016. április 11., 21:56 (CEST)

1950. június 6-án halt meg, lásd pl. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00891.htm, de ez áll a Bánffy Miklós estéje (Váradi Aranka: Naplóm) c. kötetben is. Ha valaki tudja, hogyan kell ezt javítani (megindokolva) a Wikidatában, megköszönöm. – Vépi ^vita 2016. április 9., 16:48 (CEST)

Nem vagyok benne biztos, hogy a június 6. a jó dátum:

• Magyar irodalmi lexikon, 1963: 1950. június 6.
• Magyar életrajzi lexikon, 1967: 1950. június 6.
• Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981: 1950. június 5.
• Magyar nagylexikon , 1994: 1950. június 6.
• Új magyar irodalmi lexikon, 1994: 1950. június 5.
• Új magyar életrajzi lexikon, 2001: 1950. június 5.

Inkább fest úgy ezek alapján, hogy az 1970-es–1980-as években „kiderült valami”, ami alapján később pontosították a halálozás napját, de nem vennék rá mérget. Pasztilla 2016. április 9., 17:01 (CEST)

Az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület is június 5-ét tud (most a szegedi operabarátok körét meg ilyen kevésbé adekvát forrásokat nem linkelem, de a Google is vegyes). Pasztilla 2016. április 9., 17:05 (CEST)

S Váradi Aranka naplója? Hibás lenne? Utánanézek. – Vépi ^vita 2016. április 9., 17:07 (CEST)

Azt nem ismerem. De ezt nézd, 2012-es Gaal György-írás: „1950. június 6-án (és nem 5-én!)⁶⁴ hal meg a kórházban. 64 A szakirodalomban eddig 1950. június 5. szerepel a halál dátumaként, Várady Aranka naplójában viszont június 6-ára van beírva a halál. Vö. Bánffy Miklós estéje. Kvár 2002. 245”. Nem tudom, tényleg nem tudom, mert pont ellentétes a tendencia, mint amit Gaal ír: a szakirodalomban sokáig június 6., aztán 5. szerepel a halál dátumaként. Pasztilla 2016. április 9., 17:10 (CEST)

Dehát Gaal Gy. pont Váradi Aranka Naplójából ihletődik. Az jelent meg a B. M. estéjében. – Vépi ^vita 2016. április 9., 17:20 (CEST)

Tudom, észrevettem. Csak belinkeltem mint a szintén Váradira hivatkozó forrást június 6-ára. Pasztilla 2016. április 9., 17:46 (CEST)

A fent említett, linkelt forrás szerint a születési éve 1974 1874. (?!) – Pegy22 ^vita 2016. április 9., 17:08 (CEST)

Az a digitalizálás közben megesett karakterfelismerési hiba, amitől hemzseg az online Magyar életrajzi lexikon. A nyomtatottban 1874 szerepel. Pasztilla 2016. április 9., 17:11 (CEST)

Vagy melyik forrásról van szó? Pasztilla 2016. április 9., 17:15 (CEST)

Mindenesetre a mi szócikkünk szerint se nem 1974-ben, se nem 1874-ben, hanem 1873-ban született. --Malatinszky ^vita 2016. április 9., 17:28 (CEST)

1950. jún. 6. déli 12 óra Bp. VIII. 1395/1950. Gyurika ^vita 2016. április 9., 17:29 (CEST)

No, ez akkor szerencsésen megoldódott. Pasztilla 2016. április 9., 17:50 (CEST)

A Wikidata nem. Ott már van indoklás jún. 5-re egy francia adatbázisból. Ezt kellene überelni. Egyszer ezt az adatbázis-javítást Oliv0 rendezte. – Vépi ^vita 2016. április 9., 17:55 (CEST)

Azt már übereli a halotti, mint hivatalos okmány. Egy valamit a büdös életben nem fogok megérteni. Jó hogy van WD és használni is jó, de X nemzetiségű személy életrajzánál miért Y nemzet forrásaira támaszkodnak/unk? Gyurika ^vita 2016. április 9., 18:00 (CEST)

Értem, hogy übereli, de el is kell rendezni a franciáknál. Aztán lehet változtatni a Wikidatát. Legalábbis így emlékszem. – Vépi ^vita 2016. április 9., 18:02 (CEST)

Akkor valaki illetékes intézkedjen. Mi Bp-ről szerintem jobban tudjuk mi történt Bp-n, mint ők Párizsból vagy akárhonnan. Gyurika ^vita 2016. április 9., 18:05 (CEST)

Az ötödikei dátumot megjelöltem elavultként, és hozzáadtam a jót két forrással. Ennek így rendben kell lennie. – Máté ^(vitalap) 2016. április 9., 18:54 (CEST)

Most már akkor csak a születésére kéne varrni egy gombot:

• Magyar irodalmi lexikon, 1963: 1873. dec. 30.
• Magyar életrajzi lexikon, 1967: 1874. dec. 30.
• Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981: 1873. dec. 30.
• Magyar nagylexikon , 1994: 1873. dec. 29.
• Új magyar irodalmi lexikon, 1994: 1873. dec. 30.
• Új magyar életrajzi lexikon, 2001: 1873. dec. 30

A MÉL. elég sanszosan csúszott egy évet. Pasztilla 2016. április 9., 17:53 (CEST)

Az meg ott van a házasságiban, jelenleg 4-es lábjegyzet: Bp. VIII. 116/1939. Gyurika ^vita 2016. április 9., 17:57 (CEST)

Wikinevezetesek?

Tornyi Gábor X-faktoros énekesjelölt wikinevezetesnek számít: Meghalt Tornyi Gábor? Ráadásul egyszer színészkedett is: Tornyi Gábor (port.hu).

Ezt sem tudom, hogy nevezetes-e: In memoriam Csetényi Sándorné. Ha igen,egyértelműsítem is, mert van egy másik Csetényi Sándorné is: [1]. Szép napot kívánok! Apród ^vita 2016. április 10., 11:34 (CEST)

@Apród: Persze hogy az! Megírhatod róla a cikket, ha még nincs meg. OrsolyaVirág^HardCandy 2016. április 10., 16:16 (CEST)

Egyenlőre a Halálozások 2016-ban listába teszem őket, mert nem tudok egyenletes időbeosztásban dolgozni most. Apród ^vita 2016. április 10., 16:28 (CEST)

Ne legyen inkább II. József allapja ez a szócikk?

MegoldvaSzerkesztő:II. József/Porosz Szabadállam lett. Akela ^vita 2016. április 12., 00:37 (CEST)

A Porosz Szabadállam szócikk ne legyen inkább allappá minősítve? Csak infobox meg kategóriák vannak benne, folyószöveg nincs. II. József szerkesztő szüleménye volt 2010-ben. Apród ^vita 2016. április 10., 11:40 (CEST)

Köszönöm. Apród ^vita 2016. április 10., 11:44 (CEST)

Források

A Szent-Györgyi Albert cikkel kapcsolatban merült fel bennem a kérdés. Miért van annyi forrás megadva, amikor sokból egy árva szó nincs magában a cikkben. Itt nem csak idézetekre gondolok, hanem mint történet vagy adat is. Szerintem az, hogy egy írás a tudósról szól vagy éppen csak szerepel a neve benne, nem kellene a Források szakaszt hosszabítsa, ha benne levő információ semmivel sem bővítette a cikket. Így van, vagy teljesen el vagyok tévedve? – Pegy22 ^vita 2016. április 12., 16:27 (CEST)

Szerintem ezt a vitalapon vesd fel, hogy a szócikknek ezt a részét bővítő @Tasiné Csúcs Ildikó is tudomást szerezzen róla. Mivel nem olvastam végig az összes forrásként megadott művet, ezért nem tudok állást foglalni, de valóban könnyen lehetséges, hogy egy részüknek inkább a További információk szakaszban van a helyük. – Dodi123 ^vita 2016. április 12., 16:35 (CEST)

Azzal a cikkel kapcsolatban merült fel, de érdekelne úgy nagy általánosságban is. – Pegy22 ^vita 2016. április 12., 16:57 (CEST)

A Wikipédia:Szócikkek felépítése útmutatóban szerepel az ezzel kapcsolatos teendő. A források között azokat soroljuk fel, amelyek ténylegesen felhasználásra kerültek a szócikk megírása során; a további információk szakaszban azokat, amelyek nem lettek felhasználva, de fontos kiegészítő információkkal szolgálhatnak. A régieknek ez triviális, de új szerkesztőről van szó, és "egy újszülöttnek minden vicc új", ahogyan ezt neves előadónk néhány évtizeddel ezelőtt már sokszor elmondta – Dodi123 ^vita 2016. április 12., 17:07 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Dodi123 + 1. Majdem szóról szóra ezt írtam, csak megelőztél Ogodej ^vitalap 2016. április 12., 17:26 (CEST)

Köszönöm, mindkettőtöknek! – Pegy22 ^vita 2016. április 12., 17:46 (CEST)

Uralkodó infoboxok rossz helyen

Miért vannak uralkodó infoboxok kormányzókról és királyi ágyasokról szóló szócikkekben is? --Lálálá9999 ^vita 2016. április 12., 17:53 (CEST)

Már találkoztam ilyennel. Ahol láttam, kiszedtem. Személy infobox és vezető infobox való nekik. – LA^pankuš 2016. április 12., 18:52 (CEST)

Forrásolatlan halálozási adatok

Keszler Pál (sebész) szócikkébe az egyik régi megerősített szerkesztő forrásolatlan halálozási adatot tett be. Egy másik szerkesztő napokkal ezelőtt forrást kért tőle vitalapján és a szócikkben, erre napokig nem reagált annak ellenére sem, hogy néhány nap múlva rákérdezett a szerkesztő, viszont mikor kiszedtem a halálozási adatot a szócikkből, a halalozási adatot betevő személy - aki egyben a szócikket elkezdő szerkesztő is volt április 6-án - azonnal visszavonta olyan szerkesztő összefoglalóval, hogy Ez minősíthetetlen, ezzel eleve megnehezítve eleve a vele való normális érintkezést, mivel nem forrást adott meg, hanem a forrásolatlan érzékeny személyi adat kivételét minősítette.

Nem akarok olyan álláspontot elfogadni, hogy friss halálozási adatot akár nyomtatottan, akár OTRS-en, akár online forrás nélkül, amiatt mert valaki régi megerősített szerkesztő, betehet. Nem tudom elfogadni azt sem, hogy a visszavonás szerkesztői összefoglalójába sem forrásadatot írt, hanem a visszavonás tényét minősítette. Ez nem állapot. Nem tudom elfogadni, mert frissen akár elhunyt, akár élő személyeknél az ilyen adat beírása megerősített és megerősítetlen személyeknél egyaránt érzékeny személyi adatnak számít és éppen ezért a forrás? sablon sem elfogadható, mert itt már több olyan kategóriáról, sablonról is szó van, amelyek egy-egy személy élő vagy meghalt voltára vonatkoznak. Apród ^vita 2016. április 14., 00:25 (CEST)

Ez ugyanaz a vegzatúra, ami tavaly is ment. Akkor is végtelenül fárasztó és elkeserítő volt. Azt te is felejtsd el, meg az önjelölt életrajzguru kollégád is, hogy a felszólításotokra itt bárkinek is ugrania kellene. Megírtam, amit megírtam, utána csak akkor van dolgom, ha valaki nekiesik annak a szegény cikknek. Ami mármost a halálozás tényét illeti, annak bizony ott van a forrása a szócikkben. Hogy ti minek sablonoztok mindent ész nélkül, azt ti talán tudjátok, én nem. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2016. április 14., 00:46 (CEST)

A stílus sokatmondó (vegzatúra, végtelenül fárasztó, te is felejtsd el, meg az önjelölt életrajzguru kollégád is, minek sablonoztok mindent ész nélkül).

Ami mármost a halálozás tényét illeti, annak bizony ott van a forrása a szócikkben. Ezt köszönöm, bár nem tudom, hogy ezt miért nem lehetett egyetlen rövid, minden személyeskedést mellőző mondatban leírni.

Egyébként utánanéztem a forrásnak, az a sajtóközlés napja szerint van beleírva (április 8.). Vagyis nem a halálozás napját közölte. Ezért a Kocsmafal (javaslatok)on megállapodott forma szerint írtam be. Apród ^vita 2016. április 14., 00:58 (CEST)

Ja, hogy egyetlen, a megfellebbezhetetlenek magabiztosságára alapozott gombnyomással élőnek nyilvánítani valakit, aki már nincs köztünk, plusz raportra hívni a vitalapomon, plusz hőbörögni, hogy nem vágtatok, ha füttyentenek, az comme il faut, és amikor mindezen arcátlanságokat jogos felháborodással visszautasítom, az stílusprobléma? Hát, arra azért számíthatsz, hogy ennyi gáncsoskodásért egyetlen szalonban sem jár buksisimi. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2016. április 14., 01:46 (CEST)

Közben megadott olyan forrást is, ami már tartalmazza a halálozás napját.Ez már számomra elfogadható. Apród ^vita 2016. április 14., 01:27 (CEST)

Ami információ forrásának a Wikipédia van megadva :/  – EniPort  ^eszmecsere 2016. április 14., 01:28 (CEST)

Most hogy még egyszer megnéztem, igazad van, ezt nem vettem észre. Megvárok más véleményeket is. Apród ^vita 2016. április 14., 01:35 (CEST)

Hát, ezzel még elfontoskodhatsz egy darabig, de hogy minek... Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2016. április 14., 01:46 (CEST)

Itt a tavasz, le kellene venni a mellényt! Wikizoli ^vita 2016. április 14., 08:55 (CEST)

Ezt nem értem. Mi köze ennek a tavaszhoz meg a mellényviseléshez? Szép napot kívánok! Közben OTRS-en megoldódott a helyzet. Apród ^vita 2016. április 14., 09:40 (CEST)

A vitatársad nagy mellényére utaltam. Sajnálom, hogy nem értetted meg a célzásomat. (Remélem, ő igen.) Wikizoli ^vita 2016. április 14., 13:31 (CEST)

Ezért volt szükség rá: Halálozások 2016-ban néhány perccel ezelőtti laptörténete. Apród ^vita 2016. április 14., 09:57 (CEST)

Kedves @Vungadu:: A fent leírtakkal szemben senki sem ugráltatott téged, csak arra kértünk, hogy egy halálozási adathoz jelölj meg forrást. Leginkább azért, mert az interneten erre nem volt fellelhető forrás. Így csak benned bízhattunk, hogy azt valamilyen módon megadod. A kérés alapja két irányelv volt: a Wikipédia:Élő személyek életrajza és a Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!. Megdöbbentő, hogy ezt a kérést te kegyeletsértőnek tartod. Ez a kérés semmilyen kapcsolatban nincs az elhunyt kegyeleti jogával, hanem a te szabálykövetéseddel van összefüggésben. Az is elszomorító, hogy minket, akik szépen türelmesen kértünk a forrás megadásra minket sértegetsz. A személyeskedő és bántó stílusodra senki sem szolgált rá. Kérlek gondolkozz el ezen. Üdv, Csurla ^vita 2016. április 14., 18:26 (CEST)

The huwiki text editor

(angolul) Why have you turned off the good text editor, and left only the stupid, complicated one?
No other Wikimedia project has done that, ONLY huwiki.
Sincerely, Varlaam ^vita 2016. április 14., 17:07 (CEST)

@Varlaam: This was not a community decision, and it will be so on all Wikimedia wikis after some time (there are already a few other wikis using it, I don’t know which). It should ask you first time you edited an article after the change, which version you want to use. If you didn’t chose (or, by some reason, the popup didn’t appear), you can choose in your preferences. In the second section of the “Szerkesztés” tab, the last option is this setting, I think you want to choose “mindig a wikikódot” which means there will be only one edit tab, which will open the wikitext editor (the others: first opens what you used last time, I think it’s the default; second is always VisualEditor; the last one is the previous mode, two edit tabs). You can learn more about this on MediaWiki.org. --Tacsipacsi ^vita 2016. április 14., 18:11 (CEST)

Institut de France

Az Institut de France most a Francia akadémia központi székháza, mint ahogy a Francia Akadémia képaláírásában található vagy pedig öt párisi akadémia közös neve, mint ahogy máshol olvastam a wikin kívül? Apród ^vita 2016. április 13., 01:47 (CEST)

Úgy tudom az Institut de France az általad említett öt akadémiát fogja össze. Tehát a képaláírás inkább úgy volna helyes, hogy "Az Institut de France épülete, a Francia Akadémia központi székháza". – EniPort  ^eszmecsere 2016. április 13., 03:11 (CEST)

Köszönöm. Legyen egyértelműsítő lapja? Az egyik a Francia Akadémiára mutatna, a másik a megíratlan Institut de France-ra. Apród ^vita 2016. április 13., 19:32 (CEST)

Nem tudom, hogy kell-e. Napjainkban biztos az épületben van az öt akadémia (Académie française, Académie des inscriptions et belles-lettres, Académie des sciences, Académie des sciences morales et politiques, Académie des beaux-arts), az ezeket összefogó Institut de France, és még ki tudja mi. Korábban a Collège des Quatre-Nations épülete volt. Párizsban a köznyelv mint az Institut de France épülete emlegeti, de nem tudom ez mennyire hivatalos megnevezés, vagy csak a helyiek szójárása. De ha úgy látod jónak, akkor persze csinálj hozzá egyértelműsítő lapot. csak nem tudom mi volna jó cím neki. – EniPort  ^eszmecsere 2016. április 15., 04:09 (CEST)

Javítás Wikidatában

Halandó ember ki tudja javítani a Wikidata olyan hibás adatait mint pl. "Végbélrák" a helyes "végbélrák"-ra? Ha igen, akkor hogy? (Pl. itt Q8556.) Wikizoli ^vita 2016. április 13., 23:59 (CEST)

Azt hiszem most jó. – EniPort  ^eszmecsere 2016. április 14., 00:14 (CEST)

Igen, jó, de hogy csináltad? Az infoboxban javítottál valamit? Wikizoli ^vita 2016. április 14., 08:48 (CEST)

A hivatkozott vastagbélrák és végbélrák (Q188874) elem magyar címkéjét kellett kisbetűsre javítani. (Tehát a Wikidatában rákattintasz arra, aminek rossz a kezdőbetűje. Ekkor megnyílik a javítandó dolog adatlapja, és ott a felső mezőben lehet a szerkesztés gombra kattintás után javítani. Ez csak akkor megy így, ha a megadott érték jó, csak a megjelenített szöveggel van gond.) – Máté ^(vitalap) 2016. április 14., 09:23 (CEST)

@Máté: Viszont nem tudsz esetleg segíteni nekem, hogy a Wikidatában a személyekhez kötődő "nemzetiség" paramétert hová kéne beírni, hogy az {{Életrajz infobox}} megjelenítse? Elvileg létezne olyan jellemző, hogy nemzetiség (Q231002) de ezt nem engedi hozzáadni a személyekhez. Amit enged az állampolgárság (P27) és az népcsoport (P172) de ezek azért mások. Biztos csak én vagyok béna, nem vagyok egy Wikidata guru. – EniPort  ^eszmecsere 2016. április 14., 15:44 (CEST)

@EniPort: nem, nem vagy az, nincs nemzetiség tulajdonság, csak elem, amit linkeltél. A nemzetiség túl összetett és nehezen megfogható kategória, ezért van helyette az állampolgárság, amely elég tiszta, és az etnikai csoport, amely megintcsak nem egy könnyű eset, de legalább egyértelműbb, mint a nemzetiség. – Máté ^(vitalap) 2016. április 14., 15:49 (CEST)

@Máté: Köszi, érthető, akkor nem keresem tovább :) És hogy lesz akkor ez majd a magyar infoboxokkal? Mert azokban most mindenütt a nemzetiség adat szerepel. Volt már erről szó? – EniPort  ^eszmecsere 2016. április 15., 03:11 (CEST)

@EniPort: az Életrajz infoboxot leváltó Személy infobox vitalapján már volt erről szó, de nem jutottunk messzire. Közben lett egy állampolgárság sor a sablonban. – Máté ^(vitalap) 2016. április 15., 06:00 (CEST)

Szerintem az {{Életrajz infobox}}-ban a „Nemzetisége” mező teljes mértékben az, amire használják gyakorlatilag a Wikidatán az népcsoport (P172) tulajdonságot : pl. Tőkés László (Q535922)-ra állampolgárság (P27): Románia (Q218), népcsoport (P172): magyarok (Q133032). Oliv0 ^vita 2016. április 15., 07:43 (CEST)

Szerintem meg az afroamerikai vagy a Multiracial American nem nemzetiség. – Máté ^(vitalap) 2016. április 15., 09:52 (CEST)

Igaz, hogy a d:Property talk:P172-n a {{Constraint:Value type|classes=Q41710, Q2472587, Q231002, Q3254959, Q6266, Q14514600, Q103817|relation=instance}} szerint csak annyi kell, hogy ezeknek az osztály, amelynek példánya (P31) értéke legyen népcsoport (Q41710), nép (Q2472587), nemzetiség (Q231002), nagyrassz (Q3254959), nemzet (Q6266), kitalált szereplők csoportja (Q14514600) vagy őslakosság (Q103817), itt pedig Barack Obama (Q76)-ra az afroamerikaiak (Q49085) és többrasszú amerikai (Q6935055) (Multiracial American, javítható a fordításom) mind népcsoport (Q41710). Talán inkább azt mondhatnánk, hogy a „Nemzetisége” mező az infoboxban az az népcsoport (P172), aminek az osztály, amelynek példánya (P31) tulajdonsága nép (Q2472587), nemzetiség (Q231002) vagy nemzet (Q6266) (ideiglenes és bővíthető lista). Oliv0 ^vita 2016. április 15., 10:33 (CEST)

A többfajú biztos, hogy nem jó, mert csak az emberi fajhoz tartoznak ők is (mi is? ki tudja, mennyi mongol stb. van bennünk), de a többrasszúra sem találtam sok találatot. Nem tudom mi a helyes. – Máté ^(vitalap) 2016. április 15., 12:12 (CEST)

Elnézést, hogy közbeszólok, (hiszen a wd-ban nem vagyok járatos). A "nemzetiség"-kérdés szvsz nem ennyire egyszerű. Pl. Anatolij Nyikolajevics Bukrejev-nél a wd-ban: "állampolgársága" - Oroszország és Kazahsztán; "etnikai csoport" - Oroszország. Márpedig "Oroszország" nevű etnikai csoport nem létezik. A wd-ban Bukrejevnél magyarul ez a leírás van: "orosz nemzetiségű kazak hegymászó"; ez ugye azt jelenti (ha igaz), hogy más a nemzetiség(e) és más az etnikai csoport(ja). – Vadaro ^vita 2016. április 15., 09:41 (CEST)

Töröltem az Oroszország mint etnikai csoport állítást. – Máté ^(vitalap) 2016. április 15., 09:52 (CEST)

Köszönöm, bár csak példának írtam. Persze, ez is egy megoldás: eleve be sem írni etnikai csoportot. Akkor a "nemzetiség - etnikai csoport" kérdés fel sem merül, mehet ez is "a szőnyeg alá". – Vadaro ^vita 2016. április 15., 10:12 (CEST)

Nem megoldásnak szántam, csak jeleztem, hogy a nyilvánvalóan hibás állítást töröltem, nehogy más a hozzászólásodat olvasva keresse. A megoldás az lenne, ha forrással megtalálnánk, mi az etnikai hovatartozása. Ezt nem vállalom. – Máté ^(vitalap) 2016. április 15., 12:12 (CEST)

Úgy érzem a nemzetiség és az etnikai csoport különböző fogalmak: pl. Obama nemzetisége amerikai, az etnikai csoportja viszont afroamerikai. (És az állampolgárság és a nemzetiség is különböző: pl. Malina Hedvig állampolgársága szlovák, de a nemzetisége magyar.) – EniPort  ^eszmecsere 2016. április 15., 15:45 (CEST)

La Rioja egyértelműsítés

A spanyolok (is) szeretnek azonos neveket adni különböző földrajzi egységeknek. Most éppen a tárgyban megadottal kerültem kapcsolatba. Pillanatnyilag három esetet találtam, amiről első lépésben létre is hoztam a La Rioja (egyértelműsítő lap)ot.

1. Ezen a néven egy létező cikk van La Rioja (Spanyolország) címmel, amely Spanyolország egyik autonóm közösségét írja le. Különböző nevek voltak ide irányítva.
2. Ezen a néven van egy tartomány Argentínában, La_Rioja_tartomány, La_Rioja_tartomány_(Argentína) hivatkozásokkal.
3. Ennek a tartománynak a fővárosa azonos nevű: La_Rioja,_Argentina, La_Rioja_(Argentína), La_Rioja_(Capital) és La_Rioja_(capital) belső hivatkozásokkal. Ezeket egységesítettem a leggyakoribb La_Rioja_(Argentína) linkre, holott valószínűleg nem lesz megfelelő.

Mivel van talán száznál is több belső hivatkozás, szeretném a tapasztaltabb szerkesztők véleményét kérni a rendezés előtt, mik legyenek a jövőre nézve is megfelelő egyértelműsítő tagok? Pillanatnyilag a La Rioja (autonóm közösség), La Rioja (tartomány) és La Rioja (település) logikusan megkülönböztetné őket, de azért vannak kétségeim. --Porrima^eszmecsere 2016. április 15., 15:36 (CEST)

Name of Hungary és Regnum Marianum

A Regnum Marianum szócikk Magyarország régi katolikus elnevezésről szól. Az angol Wikipédián nincs önálló szócikk a Regnum Marianumról, a Regnum Marianum átirányítás a Name of Hungary szócikkre. A Name of Hungary szócikk a magyarok és Magyarország nevéről értekezik és nem csak a Regnum Marianumról szól.

 kérdés: Miért hivatkozik az angol Wikipédia Name of Hungary szócikkére a magyar Wikipédia Regnum Marianum szócikke az interwikiknél? --52.33.233.178 (vita) 2016. április 15., 16:23 (CEST)

Azért, mert a Q1416455 wikidata elemhez mindkettőt belinkelték. – Rlevente ^üzenet 2016. április 15., 18:07 (CEST)

Egész pontosan egy bot, mert régen a cikkek egymásra hivatkoztak még a hagyományos interwikikkel. Meg a cs:Regnum Marianumra. – Máté ^(vitalap) 2016. április 15., 18:21 (CEST)

A kérdés az, hogy jó-e ez így? A Regnum Marianum huwikis cikk mutathatna egy szakaszra az enwikis Name of Hungary cikkben, ami erről szól. (Nem tudom, van-e értelme a két cikknek külön-külön, de ha lenne, akkor létrejöhet mindkét nyelvi változatban is). Ha jól értem, akkor viszont jelenleg nincsen tartalmi átfedés a két cikk között, így addig módosítani lehet a linkeket úgy, hogy egyiknek sincs megfelelője a másik wikin. Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. április 15., 19:00 (CEST)

S jó-e ez így? Mit kell tenni, hogy jó legyen? – 54.193.11.102 (vita) 2016. április 16., 23:43 (CEST)

Szétszedtem. – Máté ^(vitalap) 2016. április 16., 23:54 (CEST)