Szerkesztő:Peyerk/1950-es megyerendezés
Az új megyék részletesen
[szerkesztés]Baranya megye
[szerkesztés]
- Területe
Baranya megye 1950. február 1-jén alakult meg a következő területekből:
- Baranya megye területe,
- Somogy megyéből
- a Barcsi járásból Felsőszentmárton község,
- a Szigetvári járás
- Járási beosztása
Baranya megye a rendezés előtt hét járásra oszlott, a rendezéskor ezek változatlanok maradtak, de a sor kiegészült az idecsatolt Szigetvári járással. Az általános járásrendezéskor (1950. június 1.) viszont egy megszűnt és egyidejűleg két újat is szerveztek, így a tanácsok megalakulásakor a megyében kilenc járás volt.
- Komlói (1950. június 1-jén alakult)
- Mohácsi
- Pécsi
- Pécsváradi
- Sásdi (1950. május 31-éig neve Hegyháti, székhelye Sásd)
- Sellyei (1950. június 1-jén alakult)
- Siklósi
- Szentlőrinci (1950. június 1-jén megszűnt)
- Szigetvári (1950. február 1-jén Somogy megyétől)
- Villányi
- Városai
Baranya megyéhez a létrejöttekor egy megyei város (Mohács) tartozott, továbbá egy törvényhatósági jogú város is volt a területén (Pécs). Az utóbbi 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a megyei tanácsok megalakulásával egyidejűleg a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
- Területi változásai 1950 után
Baranya megye határai 1950 óta viszonylag stabilak, de legalább egy község átcsatolására kiterjedően minden szomszédja felé módosultak.
Pécs 1954 és 1971 között megyei jogú város volt, ekkor nem volt része a megyének.
1954. november 1-jén a Somogy megyei Kiskeresztúr községet Baranyához csatolták és egyesítették Gödre községgel Gödrekeresztúr néven.
1959-ben Zsibrik községet Baranyától Tolnához csatolták és beolvasztották Mőcsény községbe.
1974. december 31-én Tolna megyéhez csatolták Jágónak, Kaposszekcső és Csikóstőttős községeket, viszont Baranyához került Tolna megyétől Máza, mely utóbbi egyidejűleg egyesült Szászvár községgel Mázaszászvár néven. E községegyesítés 1991. január 1-jén megszűnt, a két község ismét önálló, viszont továbbra is Baranya megyéhez tartoznak.
1996. január 1-jén Dunafalva községet Bács-Kiskun megyéhez csatolták.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
[szerkesztés]
- Területe
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:
- Borsod-Gömör megye területe
- kivéve az 1950. február 1-jén Heves megyéhez csatolt Borsodszemere, Egerfarmos, Nagyvisnyó, Noszvaj, Novaj, Szihalom és Szilvásvárad községeket (e terület jele a térképen: 3),
- Abaúj megye teljes területe,
- Zemplén megye teljes területe,
- Szabolcs megyéből Báj, Csobaj, Kenézlő, Prügy, Taktakenéz, Tiszaladány, Tiszatardos, Viss és Zalkod községek (e terület jele a térképen: 2).
- Járási beosztása
Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megyék a rendezés előtt nyolc, öt, illetve négy, összesen tehát 17 járásra oszlottak. Borsod-Abaúj-Zemplén megye létrejöttekor ezek lényegében változatlanul maradtak, csak a megyehatárok változásai igényeltek néhány kisebb kiigazítást. Az általános járásrendezéskor (1950. június 1.) viszont négy megszűnt és egyidejűleg egy újat is szerveztek, így a tanácsok megalakulásakor a megyében 14 járás volt.
- Abaújszántói (13) (Abaúj megyéből)
- Bódvaszilasi (9) (Abaúj megyéből, 1950. június 1-jén megszűnt)
- Encsi (10) (Abaúj megyéből)
- Gönci (11) (Abaúj megyéből, 1950. június 1-jén megszűnt)
- Edelényi (2) (Borsod-Gömör megyéből)
- Mezőcsáti (8) (Borsod-Gömör megyéből)
- Mezőkeresztesi (7) (Borsod-Gömör megyéből, 1950. június 1-jén megszűnt)
- Mezőkövesdi (6) (Borsod-Gömör megyéből)
- Miskolci (5) (Borsod-Gömör megyéből)
- Ózdi (3) (Borsod-Gömör megyéből)
- Putnoki (1) (Borsod-Gömör megyéből)
- Ricsei (18) (1950. június 1-jén alakult)
- Sajószentpéteri (4) (Borsod-Gömör megyéből, 1950. június 1-jén megszűnt)
- Sárospataki (16) (Zemplén megyéből)
- Sátoraljaújhelyi (17) (Zemplén megyéből)
- Szerencsi (14) (Zemplén megyéből)
- Szikszói (12) (Abaúj megyéből)
- Tokaji (15) (Zemplén megyéből)
- Városai
Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez a létrejöttekor két megyei város (Ózd és Sátoraljaújhely) tartozott, továbbá egy törvényhatósági jogú város is volt a területén (Miskolc). Az utóbbi 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a megyei tanácsok megalakulásával egyidejűleg a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
- Területi változásai 1950 után
Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe 1950 óta változatlan, eltekintve a Tisza két oldalán fekvő községek egyes külterületi részeinek kölcsönös átcsatolásától.
Miskolc 1954 és 1971 között megyei jogú város volt, ekkor nem volt része a megyének.
Győr-Sopron megye
[szerkesztés]
- Területe
Győr-Sopron megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:
- Győr-Moson megye teljes területe,
- Sopron megye területe
- kivéve az 1950. február 1-jén a Csepregi járásból Vas megyéhez csatolt Csepreg, Bő, Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság és Tompaládony községeket (e terület jele a térképen: 2),
- Vas megyéből Kemenesszentpéter község (jele a térképen: 1).
- Járási beosztása
Győr-Moson és Sopron megye a megyerendezés előtt egyaránt négy-négy járásra oszlott. 1950. február 1-jén a Csepregi járás déli felét Vas megyéhez csatolták, beleértve magát Csepreget is, egyúttal e járás megszűnt. A Sopron megyénél maradt községeit azonban csak Győr-Sopron megye létrehozásakor, március 16-án osztották be részben a Kapuvári, részben a Soproni járásba. Így a megalakuló megye kezdetben hét járásra oszlott. Az általános járásrendezéskor (1950. június 1.) azonban ismét egy megszűnt ezek közül, így a tanácsok megalakulásakor a megyében hat járás volt.
- Csepregi (8) (Sopron megye, 1950. február 1-jén megszűnt)
- Csornai (3) (Sopron megyéből)
- Győri (4) (Győr-Moson megyéből, 1950. május 31-éig neve Tószigetcsilizközi)
- Kapuvári (2) (Sopron megyéből)
- Mosonmagyaróvári (5) (Győr-Moson megyéből, 1950. május 31-éig neve Magyaróvári)
- Pannonhalmi (7) (székhelye Győrszentmárton, Győr-Moson megyéből, 1950. június 1-jén megszűnt)
- Soproni (1) (Sopron megyéből)
- Téti (6) (Győr-Moson megyéből, 1950. május 31-éig neve Sokoróaljai)
- Városai
Győr-Sopron megyéhez a létrejöttekor egy megyei város (Mosonmagyaróvár) tartozott, továbbá két törvényhatósági jogú város is volt a területén (Győr és Sopron). Az utóbbiak 1950. június 15. napjától lettek a megye részei, amikor a megyei tanácsok megalakulásával egyidejűleg a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
- Területi változásai 1950 után
Győr-Sopron megye határa Vas megye és Komárom megye felé változatlan, Veszprém megye irányában azonban többször változott. 1954. október 1-jén Győr-Sopron megyétől Veszprém megyéhez csatolták Csikvánd, Gyarmat, Kemenesszentpéter, Malomsok és Szerecseny községeket.
1990 után viszont ezzel ellenkező folyamat zajlott le több hullámban: 1992. január 1-jén visszacsatolták Veszprém megyétől az akkor már Győr-Moson-Sopron nevű megyéhez Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny községeket, majd 1999. június 30-án Bakonypéterd és Lázi, továbbá 2002. október 20-án Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány községek átcsatolására került sor.
Komárom megye
[szerkesztés]
- Területe
Komárom megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:
- Komárom-Esztergom megye teljes területe,
- Veszprém megyéből Ácsteszér, Aka, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Bársonyos, Csatka, Hánta, Kerékteleki, Réde, Súr községek (e terület jele a térképen: 2),
- Fejér megyéből Bakonysárkány község (jele a térképen: 1).
- Járási beosztása
Komárom-Esztergom megye a rendezés előtt három járásra oszlott és Komárom megye létrejöttekor ezek lényegében változatlanul maradtak, csak az újonnan idecsatolt községeket osztották be megfelelően. Az általános járásrendezéskor (1950. június 1.) ismét csak kisebb határkiigazításra került sor, így a tanácsok megalakulásakor a megyében továbbra is három járás volt.
- Dorogi (3) (1950. május 31-éig neve Esztergomi, székhelye Esztergom)
- Komáromi (1) (1950. május 31-éig neve Gesztesi, székhelye Komárom)
- Tatai (2)
A Veszprém és Fejér megyei községek átcsatolásával egyidejűleg Kisbér székhellyel járási kirendeltség alakult a Gesztesi járáson belül, ez azonban a járási tanácsok megalakulásakor, 1950. augusztus 15-én megszűnt.
- Városai
Komárom megyéhez a létrejöttekor három megyei város (Esztergom, Komárom és Tatabánya) tartozott.
- Területi változásai 1950 után
Komárom megye területe 1950 óta egyetlen alkalommal változott: 1999. június 30-án hozzácsatolták Fejér megyétől az 1984. január 1-jén Szár határából alakult Szárliget községet.
Somogy megye
[szerkesztés]
- Területe
Somogy megye új területe 1950. február 1-jétől a következőképpen alakult:
- Somogy megye korábbi területe, kivéve
- a Zala megyéhez csatolt Belezna, Nemespátró és Surd községeket (a térképen: 1),
- a Fejér megyéhez csatolt Szabadhidvég községet (a térképen: 2),
- a Barcsi járásból Baranya megyéhez csatolt Felsőszentmárton községet és Magyarlad, Németlad és Patosfa községek kivételével a Szigetvári járást (a térképen: 3),
- Veszprém megyéből Balatonszabadi, Siófok és Siómaros községeket (a térképen: 4),
- Tolna megyéből Bedegkér, Kánya és Tengőd községeket (a térképen: 5).
- Járási beosztása
Somogy megye a rendezés előtt kilenc járásra oszlott. A megyerendezéskor ezek közül egyet Baranya megyéhez csatoltak, a többi nyolc lényegében változatlanul maradt, csak a megyehatárok változásai igényeltek néhány kisebb kiigazítást. Az általános járásrendezéskor (1950. június 1.) viszont egy megszűnt és egyidejűleg egy újat is szerveztek, így a tanácsok megalakulásakor a megyében továbbra is nyolc járás volt.
- Barcsi (2)
- Csurgói (4)
- Fonyódi (6) (1950. május 31-éig neve Lengyeltóti, székhelye Lengyeltóti)
- Igali (8) (1950. június 1-jén megszűnt)
- Kaposvári (1)
- Marcali (5)
- Nagyatádi (3)
- Siófoki (10) (1950. június 1-jén alakult)
- Szigetvári (9) (1950. február 1-jétől Baranya megyéhez)
- Tabi (7)
- Városai
Somogy megye területén egy törvényhatósági jogú város volt (Kaposvár), amely 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a megyei tanácsok megalakulásával egyidejűleg a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
- Területi változásai 1950 után
Somogy megye határai Zala megye és Veszprém megye felé 1950 óta változatlanok. Baranya megyéhez csatolták 1954-ben Kiskeresztúr községet, mely egyidejűleg Gödre községgel Gödrekeresztúr néven egyesült. Tolna megyéhez csatolták 1974. december 31-én Attala és Kapospula községeket.
Tolna megye
[szerkesztés]- Területe
Tolna megye új területe 1950. február 1-jétől a következőképpen alakult:
- Tolna megye korábbi területe, kivéve
- a Somogy megyéhez csatolt Bedegkér, Kánya és Tengőd községeket.
- Járási beosztása
Tolna megye a rendezés előtt hat járásra oszlott. A megyerendezéskor ezek lényegében változatlanul maradtak, csak az idecsatolt községeket osztották be megfelelően. Az általános járásrendezéskor (1950. június 1.) ismét csak kisebb határkiigazításra került sor, így a tanácsok megalakulásakor a megyében továbbra is hat járás volt.
- Bonyhádi (1950. május 31-éig neve Völgységi, székhelye Bonyhád)
- Dombóvári
- Gyönki (1950. május 31-éig neve Simontornyai, székhelye Gyönk)
- Paksi (1950. május 31-éig neve Dunaföldvári, székhelye Paks)
- Szekszárdi (1950. május 31-éig neve Központi, székhelye Szekszárd)
- Tamási
- Városai
Tolna megyéhez a létrejöttekor egy megyei város (Szekszárd) tartozott.
- Területi változásai 1950 után
Vas megye
[szerkesztés]- Területe
Vas megye új területe 1950. február 1-jétől a következőképpen alakult:
- Vas megye korábbi területe, kivéve
- a Zala megyéhez csatolt Egervár, Gősfa és Vasboldogasszony községeket,
- a Veszprém megyéhez csatolt Egyházaskesző, Kemeneshőgyész, Magyargencs és Várkesző községeket,
- a Győr-Sopron megyéhez csatolt Kemenesszentpéter községet,
- Sopron megyéből Csepreg, Bő, Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság és Tompaládony községeket.
- Járási beosztása
Vas megye a rendezés előtt hét járásra oszlott. A megyerendezéskor ezek lényegében változatlanul maradtak, csak a megyehatárok változásai igényeltek néhány kisebb kiigazítást. A Sopron megyétől a megyerendezéskor idecsatolt terület megelőzően a Csepregi járáshoz tartozott, mely egyidejűleg megszűnt és községei több járás között kerültek elosztásra. Az általános járásrendezéskor (1950. június 1.) a megye járási beosztása nem változott, így a tanácsok megalakulásakor a megyében továbbra is hét járás volt.
- Celldömölki
- Körmendi (1950. május 31-éig neve Körmend-Németújvári, székhelye Körmend)
- Kőszegi (1950. május 31-éig neve Irottkői, székhelye Kőszeg)
- Sárvári
- Szentgotthárdi
- Szombathelyi
- Vasvári
- Városai
Vas megyéhez a létrejöttekor egy megyei város (Kőszeg) tartozott, továbbá egy törvényhatósági jogú város is volt a területén (Szombathely). Az utóbbi 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a megyei tanácsok megalakulásával egyidejűleg a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
- Területi változásai 1950 után
Vas megye határai Zala megye és Veszprém megye felé 1950 óta változatlanok, az egyetlen változás Kemenesszentpéternek Győr-Sopron megyétől Vas megyéhez való visszacsatolása volt 1954-ben.
Zala megye
[szerkesztés]
- Területe
Zala megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:
- Zala megye területe
- kivéve a Keszthelyi, Sümegi és Tapolcai járásokat (e terület jele a térképen: 1 és 2),
- Somogy megyéből Belezna, Nemespátró és Surd községek (e terület jele a térképen: 3),
- Vas megyéből Egervár, Gősfa és Vasboldogasszony községek (e terület jele a térképen: 4).
- Járási beosztása
Zala megye a rendezés előtt tíz járásra oszlott. A megyerendezéskor ezek közül hármat Veszprém megyéhez csatoltak, a többi hét lényegében változatlanul maradt, csak a megyehatárok változásai igényeltek néhány kisebb kiigazítást. Az általános járásrendezéskor (1950. június 1.) viszont két járás megszűnt, így a tanácsok megalakulásakor a megyében öt járás volt.
- Keszthelyi (8) (1950. március 16-ától Veszprém megyéhez)
- Lenti (1)
- Letenyei (2)
- Nagykanizsai (3)
- Novai (6) (1950. június 1-jén megszűnt)
- Pacsai (7) (1950. június 1-jén megszűnt)
- Sümegi (9) (1950. március 16-ától Veszprém megyéhez)
- Tapolcai (10) (1950. március 16-ától Veszprém megyéhez)
- Zalaegerszegi (4)
- Zalaszentgróti (5)
- Városai
Zala megyéhez a létrejöttekor két megyei város (Nagykanizsa és Zalaegerszeg) tartozott.
- Területi változásai 1950 után
Zala megye határai Vas megye és Somogy megye felé 1950 óta változatlanok, Veszprém megyétől viszont 1978. december 31-én visszacsatolták hozzá a Keszthelyi járást és az 1954-ben városi címet kapott Keszthelyt.
Magyarország megyéi 1920-1950 között
[szerkesztés]