Szerkesztő:Ginery/1945-ös megyerendezés
Az 1945-ös megyerendezés a második világháború utáni magyarországi tanácsrendszer bevezetését elősegítő közigazgatási területi reformok egyik első eleme volt. A megyerendezés célja a közigazgatás a világháború lezárását követő béke értelmében visszaállt trianoni határokhoz való igazítása, és a szovjet minta követése, a tanácsok kialakításához alkalmas területi egységek létrehozása lett volna, ám a reform nem lépett túl a legszükségesebb változtatásokon. A 4330/1945. sz. M.E. rendelet írta elő a területi változások egyes elemeit és a szeptember 1-jei határidőt, de már a végrehajtás első fázisában szinte leküzdhetetlen akadályok léptek fel, ezért a rendelet végrehajtását a 150.300/1946 B.M. hatályon kívül helyezte. Így a megyerendezés elemeinek jelentős része nem vagy csak később került végrehajtásra (nagy részük az 1950-es megyerendezés során), egyes elemek pedig a mai napig sem. A megyerendezés részének tekinthetjük az említett rendelettől független törvényi szabályozás, az 1942. évi XXIII. tc. 1945-ös végrehajtását is, melynek értelmében Szombathely és Kaposvár városokat a vármegyékkel egyenrangú törvényhatósági jogú városokká nyilvánították.
A rendezés előtti beosztás
[szerkesztés]A bécsi döntések során az ország területe jelentősen megnövekedett, és ehhez igazodva 44 vármegye (ebből 3 közigazgatási kirendeltség) és 20 törvényhatósági jogú város és Budapest működött. A világháborút lezáró békeszerződés azonban 12 vármegye (köztük a 3 közigazgatási kirendeltséget), a korábban Barshoz tartozó vármegyetöredék és 8 törvényhatósági jogú város teljes területét az országhatáron kívülre helyezte. A megmaradt 32 vármegye és vármegyetöredék (és Komárom törvényhatósági jogú városának déli fele) fenntarthatatlan közigazgatási állapota elengedhetetlenné tette a megyerendezést.
A rendezés elemei megyénként
[szerkesztés]A megyerendezés nem érintett minden vármegyét, egyes esetekben csak a nevet (Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegyék) vagy a székhelyet (Bihar vármegye), esetleg mindkettőt (Abaúj-Torna vármegye) változtatta meg, másokban még azt sem. A reform Baranya, Csongrád, Sopron, Tolna és Zemplén vármegyéket egyáltalán nem érintette. Akadt ugyan számos kezdeményezés egyes vármegyék határainak kiigazítására, e törekvésekből azonban semmi sem lett. A megyerendezéstől függetlenül két vármegyében közigazgatási változás is történt (Csanád és Heves vármegyék). A vármegyékkel egyenrangú törvényhatósági jogú városok közül kettőt érintett a reform, továbbá kettő újonnan is alakult, ezek a következők:
- Komárom Magyarországon maradt részei a rendezés nyomán megyei városként működtek a továbbiakban.
- Miskolchoz csatolták Diósgyőr és Hejőcsaba településeket Borsod-Gömör vármegyétől.
- Szombathely és Kaposvár törvényhatósági jogú városokká nyilváníttattak. Habár a törvény már 1942-ben rendelkezett erről, csak 1945-ben hajtották végre.
A többi törvényhatósági jogú város (Baja, Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár) és Budapest székesfőváros területe és státusza nem változott.
Abaúj vármegye
[szerkesztés]Abaúj-Torna vármegye Magyarországon maradt része továbbra is önállóan működött, székhelye azonban ismét Szikszóra költözött, nevét pedig egyszerűsítették Abaúj vármegye formában.
Bács-Bodrog vármegye
[szerkesztés]A vármegye Magyarországon maradt része önálló vármegyeként működött a továbbiakban is, székhelye azonban ismét Baja lett.
Bács-Bodrog vármegye területe a következők szerint változott:
- Érsekcsanád, Nemesnádudvar és Sükösd ide került Pest-Pilis-Solt-Kiskuntól.
Békés vármegye
[szerkesztés]A vármegyét ugyan az ország területveszteségei nem érintették, székhelye is változatlanul Gyula maradt, azonban egy kisebb területi változást eszközölt a reform.
A vármegye területe a következőképpen változott:
- Elek ide került Csanádtól (ténylegesen 1946-ban hajtották végre)
Bihar vármegye
[szerkesztés]A reform mindössze a vármegye területi veszteségeit figyelembe véve székhelyéül ismét Berettyóújfalut jelölte ki.
Borsod-Gömör vármegye
[szerkesztés]Borsod vármegyét és Gömör és Kishont vármegye Magyarországon maradt részeit ismét egyesítették, ezúttal azonban véglegesen, a vármegye új neve Borsod-Gömör lett, székhelye: Miskolc.
A vármegye területe a következők szerint változott:
- Andornak, Balaton, Bélapátfalva, Borosdszentmárton, Kistálya, Mónosbél és Ostoros innen Heveshez került
- Diósgyőr és Hejőcsaba településeket Miskolchoz csatolták
Csanád vármegye
[szerkesztés]Csanád, Arad és Torontál vármegye Magyarországon maradt részeit már a megyerendezés előtt is egyesítették, az újabb reform ezt véglegesítette, nevét pedig egyszerűen Csanád formában rögzítette, székhelye változatlanul Makó lett.
A vármegye területe a következőképp változott:
- Elek átkerült Békéshez (ténylegesen 1946-ban hajtották végre)
Miután Elek korábban járási székhely volt, így Csanád vármegyében közigazgatási változás is történt. Az Eleki járás ugyanis már eleve meglehetősen kicsi volt, így a székhely elcsatolása után megszüntették azt, ezzel a vármegye járásainak száma 4-re csökkent.
Fejér vármegye
[szerkesztés]A vármegye területe a következőképp változott:
- Diósd, Érd, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta és Tárnok innen átkerültek Pest-Pilis-Solt-Kiskunhoz [1]
Győr-Moson vármegye
[szerkesztés]A megyerendezés előtt is már egyesített Győr és Moson vármegyék, valamint a Pozsony vármegyéből megmaradt csekélyke terület az újabb reformmal véglegesen egyesítésre került Győr-Moson néven. Ez tulajdonképpen az addigi Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegyét jelentette, mivel e vármegyét nem érintették a világháború alatti területi nyereségek, sőt, székhelye is változatlanul Győr maradt.
Hajdú vármegye
[szerkesztés]Hajdú vármegyét ugyan a trianoni békeszerződés nem érintette, székhelye Debrecen maradt, a megyerendezés mégis változásokat rendelt el.
A megyerendezés a következő területi változásokat írta elő:
- Ide kerül Fülöp, Nyírábrány és Nyírmártonfalva Szabolcstól,
- Egyek és Tiszacsege átkerül Heveshez, ám e két település átcsatolását soha nem hajtották végre
Heves vármegye
[szerkesztés]A trianoni békeszerződés nem érintette a vármegyét, székhelye is Eger maradt, de a reform mégis magában foglalta Hevest, habár a változások jelentős részét csak később hajtották végre.
A megyerendezés a következő területi változásokról rendelkezett:
- Andornak, Balaton, Bélapátfalva, Borosdszentmárton, Kistálya, Mónosbél és Ostoros ide csatolása Borsod-Gömörtől
- Egyek és Tiszacsege ide csatolása Hajdútól, ám e két település átcsatolását soha nem hajtották végre
- Boldog ide csatolása Pest-Pilis-Solt-Kiskuntól, de ennek végrehajtására csak 1950-ben került sor
- Heréd, Lőrinci, Nagykökényes és Zagyvaszántó ide csatolása Nógrád-Honttól, de ezt is csak 1950-ben hajtották végre
- Dorogháza, Hasznos, Maconka, Mátramindszent, Nagybátony, Nádújfalu, Pásztó, Szuha, Szurdokpüspöki és Tar átcsatolása Nógrád-Honthoz, de erre szintén csak 1950-ben került sor
A területi rendezésen felül a vármegyében közigazgatási változás is történt, Hatvant ugyanis ekkor nyilvánították megyei várossá, ezzel Eger és Gyöngyös után a vármegye harmadik városa lett.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
[szerkesztés]A megyerendezés a következő területi változásokról rendelkezett:
- Abony, Tószeg, Újszász és Zagyvarékas ide csatolása Pest-Pilis-Solt-Kiskuntól, de Abony átcsatolását soha nem hajtották végre.
Komárom-Esztergom vármegye
[szerkesztés]A trianoni határok visszaállítása szükségessé tette Komárom és Esztergom vármegye ismételt összevonását, de ezúttal ez végleges formában történt meg, a vármegye neve Komárom-Esztergom lett, székhelye pedig ismét Esztergom. A vármegyét az összevonástól eltekintve egyetlen területi változás érintette:
- Komárom törvényhatósági jogú város Magyarországon maradt részeit megyei várossá nyilvánították, ezzel a város a vármegye része lett.
Nógrád-Hont vármegye
[szerkesztés]A trianoni határok visszaállítása szükségessé tette Hont és Nógrád vármegye ismételt összevonását, de ezúttal véglegesen, a vármegye neve Nógrád-Hont, székhelye pedig ismét Balassagyarmat lett.
A megyerendezés a következő területi változásokról rendelkezett:
- Kosd, Penc, Rád és a Szobi járás átkerül Pest-Pilis-Solt-Kiskunhoz, ám a Szobi járás átcsatolását csak 1950-ben hajtották végre.
- Heréd, Lőrinci, Nagykökényes és Zagyvaszántó átcsatolása Heveshez, de ezt is csak 1950-ben hajtották végre
- Dorogháza, Hasznos, Maconka, Mátramindszent, Nagybátony, Nádújfalu, Pásztó, Szuha, Szurdokpüspöki és Tar ide csatolása Hevestől, de erre szintén csak 1950-ben került sor
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
[szerkesztés]A megyerendezés a következő területi változásokról rendelkezett:
- Érsekcsanád, Nemesnádudvar és Sükösd átkerül Bács-Bodroghoz
- Fejértől ide kerül Diósd, Érd, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta és Tárnok
- Kosd, Penc, Rád és a Szobi járás ide került Nógrád-Honttól, de a Szobi járás átcsatolása csak 1950-ben történt meg
- Heveshez kerül innen Boldog, de erre is csak 1950-ben került sor
- Abony, Tószeg, Újszász és Zagyvarékas átcsatolása Jász-Nagykun-Szolnokhoz, de Abony átcsatolását soha nem hajtották végre.
Somogy vármegye
[szerkesztés]A megyerendezés a következő területi változásokat rendelte el:
- Bagolasánc, Miháld, Pat, Sand és Somogyszentmiklós átkerül Zalához, de Bagolasánc és Somogyszentmiklós csak 1948-ban, a többi település pedig 1950-ben került Zalához.
- A vármegye területéből kivált Kaposvár, ugyanis az a továbbiakban törvényhatósági jogú városként működött.
Szabolcs vármegye
[szerkesztés]A vármegyét a következő területi változások érintették:
- Fülöp, Nyírábrány és Nyírmártonfalva átkerült Hajdúhoz
- Kisvarsány, Nagyvarsány, Nyírlövő, Nyírmada, Gemzse, Gyüre, Lövőpetri, Őr, Pusztadobos és Révaranyos átkerült Szatmár-Bereghez [2]
- Szatmár-Beregtól ide került Penészlek
Szatmár-Bereg vármegye
[szerkesztés]A világháború utáni területveszteségek Szatmár és Bereg vármegyék, valamit Ugocsa vármegye Magyarországon maradt csekély lakatlan külterületének ismételt, de ezúttal végleges összevonását eredményezték. A vármegye neve Szatmár-Bereg lett, székhelye pedig Mátészalka.
A vármegyét a következő területi változások érintették:
- Kisvarsány, Nagyvarsány, Nyírlövő, Nyírmada, Gemzse, Gyüre, Lövőpetri, Őr, Pusztadobos és Révaranyos ide került Szabolcstól
- Penészlek átkerült Szabolcshoz
Vas vármegye
[szerkesztés]A megyerendezés a következő területi változásokat rendelte el:
- Bérbaltavár, Déneslak, Egervár, Gősfa, Győrvár, Nagytilaj, Olaszfa, Pácsony és Vasboldogasszony Zalához csatolása, de Déneslak, Egervár, Gősfa és Vasboldogasszony településeket csak 1950-ben csatolták Zalához, a többi település átcsatolását soha nem hajtották végre.
- Vas vármegye területéből továbbá kivált Szombathely, az a továbbiakban törvényhatósági jogú városként működött.
Veszprém vármegye
[szerkesztés]A vármegyét a következő területi változás érintette:
- Ide került Zalától a Balatonfüredi járás, kivéve Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon és Zánka településeket
Zala vármegye
[szerkesztés]A megyerendezés a következő területi változásokat rendelte el:
- a Balatonfüredi járás, kivéve Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon és Zánka településeket átkerül Veszprémhez
- Bérbaltavár, Déneslak, Egervár, Gősfa, Győrvár, Nagytilaj, Olaszfa, Pácsony és Vasboldogasszony ide kerül Vastól, de Déneslak, Egervár, Gősfa és Vasboldogasszony településeket csak 1950-ben csatolták Zalához, a többi település átcsatolását soha nem hajtották végre.
- Bagolasánc, Miháld, Pat, Sand és Somogyszentmiklós ide került Somogytól, de Bagolasánc és Somogyszentmiklós csak 1948-ban, a többi település pedig 1950-ben került Zalához.
A rendezés utáni beosztás
[szerkesztés]Az alábbi táblázat a közigazgatási beosztás főbb adatait az 1948. évi Közigazgatási helységnévtár táblázata szerint mutatja be, mely a területadatokat négyzetkilométerben, a népességet pedig az 1941. évi népszámlálás alapján közölte.
Vármegyék
[szerkesztés]Vármegye | Székhely | Terület | Népesség | Járások | Városok |
---|---|---|---|---|---|
Abaúj | Szikszó | 1 679 | 93 269 | 5 | |
Bács-Bodrog | Baja | 1 913 | 122 427 | 3 | |
Baranya | Pécs | 3 943 | 253 803 | 7 | 1 |
Békés[3] | Gyula | 3 308 | 348 301 | 6 | 2[4] |
Bihar | Berettyóújfalu | 2 771 | 183 531 | 6 | |
Borsod-Gömör | Miskolc | 3 644 | 276 812 | 8 | |
Csanád | Makó | 1 876 | 168 064 | 4 | 1 |
Csongrád | Szentes | 1 885 | 152 438 | 3 | 2 |
Fejér | Székesfehérvár | 3 869 | 224 504 | 5 | |
Győr-Moson[5] | Győr | 2 332 | 160 179 | 4 | 1 |
Hajdú | Debrecen | 2 585 | 197 653 | 2 | 3 |
Heves | Eger | 3 864 | 334 411 | 6 | 3 |
Jász-Nagykun-Szolnok | Szolnok | 5 429 | 439 959 | 6 | 6 |
Komárom-Esztergom | Esztergom | 1 982 | 199 391 | 3 | 2[6] |
Nógrád-Hont | Balassagyarmat | 2 822 | 226 272 | 6 | 2 |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Budapest | 11 621 | 1 537 884 | 17 | 13 |
Somogy | Kaposvár | 6 653 | 358 307 | 9 | |
Sopron | Sopron | 1 810 | 141 798 | 4 | |
Szabolcs | Nyíregyháza | 4 450 | 422 420 | 9 | 1 |
Szatmár-Bereg | Mátészalka | 2 147 | 161 836 | 4 | |
Tolna | Szekszárd | 3 601 | 273 154 | 6 | 1 |
Vas | Szombathely | 3 269 | 237 306 | 6 | 1 |
Veszprém | Veszprém | 4 364 | 279 749 | 6 | 2 |
Zala | Zalaegerszeg | 4 567 | 356 533 | 10 | 2 |
Zemplén | Sátoraljaújhely | 1 766 | 155 291 | 4 | 1 |
Törvényhatósági jogú városok és a székesfőváros
[szerkesztés]Város | Terület | Népesség |
---|---|---|
Budapest szfv. | 207 | 1 164 963 |
Baja | 200 | 32 309 |
Debrecen | 957 | 125 833 |
Győr | 54 | 57 190 |
Hódmezővásárhely | 761 | 61 776 |
Kaposvár | 42 | 32 982 |
Kecskemét | 939 | 87 269 |
Miskolc | 189 | 109 433 |
Pécs | 71 | 73 000 |
Sopron | 130 | 42 255 |
Szeged | 816 | 136 752 |
Székesfehérvár | 120 | 47 968 |
Szombathely | 37 | 42 870 |
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ A megyehatár kiigazítását megerősítik korabeli térképek, habár Pusztazámort továbbra is Fejérben jelzik.
- ↑ Korabeli térképekkel ez nem igazolható a következetlen megyehatárjelzések miatt.
- ↑ A lakosság- és területadatokba az 1948-as Közigazgatási helységnévtárban külön szereplő Békéscsaba bele lett számolva, hiszen a várost csak 1948-ban ruházták fel törvényhatósági jogokkal.
- ↑ Az 1948-ban közölt adatok itt Gyulára és Orosházára utalnak, ám 1945-ben e két város Békéscsaba és Gyula volt. Orosháza 1946-ban kapott városi rangot, Békéscsaba pedig 1948-ban került ki a vármegye fennhatósága alól.
- ↑ Győr-Moson vármegye terület- és népességadatai az 1941-es népszámlálás szerint, mivel 1947-ben a vármegye 3 községét Csehszlovákiához csatolták, így az 1948-as adatokban már nem szerepelnek.
- ↑ 1948-ban 3 város szerepelt (Esztergom, Komárom és Tatabánya), de Tatabánya csak 1947-ben kapott városi rangot.