Szerednye
| Szerednye (Середнє) | |||
 | |||
| Szerednye központjának látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Szerednye község | ||
| Rang |
| ||
| Irányítószám | 89452 | ||
| Körzethívószám | + 380 312 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4258 fő (2019. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 789,08 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 119 m | ||
| Terület | 2,38 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 32′, k. h. 22° 30′48.533333°N 22.500000°EKoordináták: é. sz. 48° 32′, k. h. 22° 30′48.533333°N 22.500000°E | |||
 Szerednye
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
| Szerednye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szerednye témájú médiaállományokat. | |||
Szerednye (1899-ig Szvedernik, ukránul: Середнє [Szerednye], oroszul: Среднее [Szrednyeje], szlovákul: Seredné) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ungvártól 20 km-re délkeletre fekszik. Keresztülfolyik rajta a Villye.
Története
[szerkesztés]1417-ben Zerednye néven említik először. Határában egy völgy bejáratánál fekszenek egykori várának romjai. A szerednyei várat a 12. században építették a templomosok, később a pálosoké, majd a Drugetheké lett. A település híres bortermelő központ, melyet már 1417-ben említ oklevél. 1514-ben a Dózsa-parasztfelkelés akasztotta meg fejlődését.
1526-ban a Dobó család szerezte meg, birtokosa volt a törökverő egri hős Dobó István is aki itt hunyt el 1572-ben. Dobó után a Rákócziaké lett, majd a Forgách család szerezte meg. A vár kuruc harcok során pusztult el.
Határában gyilkolták meg 1901-ben Egán Ede neves kultúrpolitikust. A község határától 10 km-re Börvingesen áll a ruszin nép atyjának, Egán Edének az emlékkeresztje. 1910-ben 1867 lakosából 881 magyar, 642 ruszin, 193 német és 134 szlovák volt. A trianoni békeszerződés előtt 1909-től Ung vármegye akkor alakult Szerednyei járásának székhelye volt.
A Tanácsköztársaság idején a tervezett autonóm Kárpátalja (Önálló Országrészi Tanács, Szamosztojnij Krajinszkij Szojuz) részeként, a már cseh megszállás alá került Ungvár pótlására a három ruszin körzeti tanács egyikeként létrehozott ungi körzeti tanács székhelye. A körzeti tanács a gyakorlatban pár napig létezett, ezután cseh megszállás alá került.
A települést az Első bécsi döntés nem érintette, 1939 márciusától ismét magyar fennhatóság alatt az Ungi közigazgatási kirendeltség része 1944-ig.
2020-ig Ungordas tartozott hozzá.
Népesség
[szerkesztés]Ma 4200 lakosának mintegy egyharmada magyar.
| 2019 | 4 258
|
Látnivalók
[szerkesztés]- Szerednyei vár
- Temploma a 15. század elején a Mindenszentek tiszteletére volt szentelve az eredetileg gótikus templom a 18–19. századi felújítások során teljesen elvesztette középkori jellegét.
- 1805. december 10–11-én a Buttler-házban őrizték egy éjszakán át a Szent Koronát, miközben Napóleon elől Munkácsra menekítették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)
Források
[szerkesztés]- Móricz Kálmán: Kárpátalja sorsfordulói Hatodik Síp Alapítvány, Budapest 2001, ISBN 963 829 471 X
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
