Ugrás a tartalomhoz

Karcsava

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karcsava (Krčava)
Karcsava zászlaja
Karcsava zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rangközség
Első írásos említés1302
PolgármesterJozef Hreňko
Irányítószám072 51
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámSO
Népesség
Teljes népesség421 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság129 m
Terület8,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′ 40″, k. h. 22° 15′ 00″48.677778°N 22.250000°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 40″, k. h. 22° 15′ 00″48.677778°N 22.250000°E
Karcsava weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karcsava témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Karcsava (szlovákul: Krčava) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagymihálytól 27 km-re délkeletre, az ukrán határ közelében fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területén már a Nagymorva Birodalom korában szláv település állt. A mai községet 1302-ben említik először.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „KARCSVA. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura Horváth Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Jenkének szomszédsábában, és annak filiája, határja meg lehetős.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Karcsava, orosz-tót falu, Ungh vmegyében, Ungvárhoz éjszakra 1 1/4 mfld: 116 rom., 172 g. kath., 11 ref., 15 zsidó lak., s részint hegyes, részint róna határral. F. u. b. Horváth János.[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 384, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2003-ban 433 lakosa volt.

2011-ben 424 lakosából 352 szlovák.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 16.)