Nagygejőc

Nagygejőc (Великі Геївці)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás (2020–) Ungvári járás (–2020)
Község	Szürte község
Rang	falu
Alapítás éve	1338
Irányítószám	89434
Népesség
Teljes népesség	1062 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 30′ 25″, k. h. 22° 19′ 52″48.506944444444, 22.331111111111
Nagygejőc Pozíció Kárpátalja térképén

Nagygejőc (ukránul: Великі Геївці) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

Nagygejőc Ungvártól 17 kilométerre délkeleti irányban található. Szomszédos települések: Császlóc és Kisgejőc.

Lakossága

• 1869 – 1126 fő
• 1900 – 1201 fő
• 1910 – 1180 fő
• 1940 – 1073 fő
• 1944 – 1005 fő
• 1969 – 1056 fő
• 1989 – 1078 fő, magyar 1016 fő
• 1991 – 1080 fő, magyar 1060 fő
• 2001 – 1062 fő, magyar 824 fő – 77,6%, ukrán 3%, cigány 19%

Története

A település első említése 1338-ból való. Ekkoriban a szerednyei váruradalomhoz tartozik. Első ismert tulajdonosa Szeretvay Ramocha volt. A középkorban sokáig a Dobó család birtoka, később a Császlóciak is hozzájutnak egy nagyobb földterülethez a nagygejőci határban. A XVIII. század elején mintegy 15-20 jobbágycsalád lakja. Az utána következő időkben számos református család költözik ide és telepedik meg. Református egyházának keletkezési ideje 1664. Az 1720-as évek közepén a települést hatalmas tűzvész pusztította el.

A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Ungvári járásához tartozott. 1910-ben 1180 lakosa volt, melyből 1164 magyar volt. Ebből 275 római katolikus, 665 református, 137 izraelita volt.

1944 októberében a sztálinisták 103 férfit hurcoltak el, közülük 14-en sohasem tértek haza. A nagygejőciek második világháborús vesztesége: 24 férfi. Nagygejőc lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 1 062 fő, ebből 824 magyar nemzetiségűnek vallja magát.

A szovjet éra évtizedeiben a nagygejőciek a kisgejőci földművesekkel együtt létrehozott közös gazdaságban dolgoztak. Mindamellett már ekkor igen sokan vállaltak munkát a megyeközpont ipar- és szolgáltató vállalatainál.

A Nagygejőci Általános Iskolának 70 tanulója van. Posta, orvosi rendelő, református parókia helyben. Az óvodát, mely a község határában Kisgejőc felé található, a társközség lakóival együtt közösen használják. A település lakóit, illetve az ide érkezett vendégeket öt boltban szolgálják ki. A községbe 1977-ben jutott el a földgáz. Az elmúlt évek során igen sok családi házat újítottak fel, tettek vendégfogadásra (is) alkalmassá.

A településen a helyi mezőgazdasági vállalatok vezetőinek kezdeményezésére minden évben aratási ünnepséget tartanak. A népünnepélyen természetesen részt vesznek a társközség, Kisgejőc lakói is. Nagygejőc testvértelepülése Mogyorós. A helybéli római katolikus hívek búcsúünnepüket augusztus 26-án tartják.

Mai református templomának építését 1864-ben fejezték be. A templom nevezetessége egy vertezüst, kívül-belül aranyozott úrasztali kehely 1629-ből. A római katolikus hívek a templomukat csak 1990-ben kapták vissza, azóta felújították. Régi uradalmi kastélyát egykoron növényritkaságokból álló gyönyörű parkerdő vette körül. Mára ennek csak nyomai maradtak meg. A különleges növények egy része kiöregedett, elpusztult.

1989 októberében a helyi temetőben kopjafát állítottak a második világháború és a sztálinizmus áldozatainak. Az emlékművet néhány évvel később avatták fel.

A helyi téglagyár melletti három víztározó több hektárnyi vízfelülettel rendelkezik. Jelenlegi bérlői a területen megkezdték egy üdülőövezet kialakítását. Két tavat halivadékokkal telepítettek be. A környékbéliek körében egyre népszerűbb kirándulóhely az egykori bányató, hisz itt horgászáson kívül fürödni is lehet. A település határában kanyargó Latorcán ugyancsak számos horgászhelyet és fürdőző helyet alakítottak ki. Nyaranta igen sokan keresik fel a folyó közelében húzódó hatalmas erdőt. A Latorca-mentén elterülő ártéri erdőket ugyancsak sűrűn látogatják.

Nagygejőc hagyományőrző falu. A kemencében sült házi kenyér itt még nem megy ritkaságszámba, csakúgy, mint szeptemberben a lekvárfőzés, vagy a téli hónapokban a rongypokróc szövése.

2020-ig közigazgatásilag hozzá tartozott Kisgejőc és Oroszgejőc.

Gazdasága

A kolhozrendszer felszámolása (2000 tavasza) után a tagok között 2,5 hektárjával kimérték a földet. A gazdák egy része földrészlegét a frissen megalakuló Agrostar illetve Progresz Mezőgazdasági Kft.-nek adta bérbe. De már ekkor igen sokan egyéni gazdaságot alapítottak. A magángazdák száma egyre nő. A nagygejőci határban jelenleg 12 farmer gazdálkodik. A gabonafélék és a burgonya termesztése mellett egyre többen foglalkoznak zöldségtermesztéssel. Mostanra igen sokan felismerték, hogy a fóliás primőr – bár itt a kockázat is nagy – adja a legtöbb jövedelmet.

A településen ma már minden második portán fóliasátor áll. Csaknem valamennyi családi gazdaságban tartanak tehenet: a tejtermékekből a fölösleget a piacon értékesítik. Jó néhány családfő azonban továbbra is a határon túli építkezéseken – elsősorban Magyarországon és Szlovákiában – dolgozik. A helyi varroda mintegy száz fiatalasszonyt foglalkoztat, a helyi homokbánya, a malom is ad néhány embernek munkát.

A faluban a magángazdák száma egyre nő. A nagygejőcőn manapság már mindenkinek van saját kerte. A gabonafélék és a burgonya termesztése mellett egyre többen foglalkoznak zöldségtermesztéssel. A helyi varroda mintegy 50 fiatalasszonyt foglalkoztat.

Emlékhelyei, nevezetességei

Mai református templomának építését 1864-ben fejezték be. A templom nevezetessége egy vertezüst, kívül-belül aranyozott úrasztali kehely 1629-ből. A római katolikus hívek a templomukat csak 1990-ben kapták vissza, azóta felújították. Régi uradalmi kastélyát egykoron növényritkaságokból álló gyönyörű parkerdő vette körül. Mára ennek csak nyomai maradtak meg. A különleges növények egy része kiöregedett, elpusztult.

1989 októberében a helyi temetőben kopjafát állítottak a második világháború és a sztálinizmus áldozatainak. Az emlékművet néhány évvel később avatták fel.

Külső hivatkozások

• Nagygejőc – karpataljaturizmus.net
• SzSzKSz topográfiai térképe
• Ung vármegye domborzati térképe és leírása
• Ung vármegye közigazgatási térképe
• Magyarország helységnévtárai, 1873–1913

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X