Szürte
Szürte (Сюрте) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Szürte község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1329 |
Irányítószám | 89432 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Terület | 1,85 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 30′ 12″, k. h. 22° 13′ 55″48.503333°N 22.231944°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 12″, k. h. 22° 13′ 55″48.503333°N 22.231944°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szürte témájú médiaállományokat. |
Szürte (ukránul: Сюрте [Szjurte], korábban Струмківка [Sztrumkivka], oroszul: Струмковка [Sztrumkovka], szlovákul: Surty) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ungvártól 15 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1281-ben Strute néven említik először. Nevét Zritte, Sratha és Strate formákban említették az oklevelekben.
Szürte és környéke a fennmaradt okiratok bizonysága szerint azonban már 1281 előtt is lakott hely volt, valószínűleg a tatárjárás alatt elpusztult, de később újratelepült.
A település első ismert birtokosai a Rátót nemzetség tagjai valamint a Baksa nemzetségből származó Szürtey család tagjai voltak. 1484-ben Zsigmond király címert és zászlót adományozott a településnek.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
...nagy kiterjedésű róna határa minden jót terem, ótölgyes erdeje szép, a Latorcza vizénél vámszedése, vendégfogadója s malma van.
1869-ben Kistéglás községet csatolták hozzá, de 2004-ben Téglás különvált.
A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. 1910-ben 1144 lakosából 1134 magyar volt. Ebből 256 római katolikus, 259 görögkatolikus, 461 református volt.
2020-ig Kistéglás tartozott hozzá.
Közlekedés
[szerkesztés]A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Látnivalók
[szerkesztés]- Római katolikus temploma a 14. században épült, benne a Baksa nemzetségből származó Szürthey család 15. – 16. századi sírkövei. 1730-ban átépítették.
- Református temploma 1822 és 1864 között épült, tornyai 1898--ban készültek el. Először 1983-ban újították fel, 2000-re azonban ismét fel kellett újítani. A Dorcas Aid International és a Sticgting Hulp Oost-Europa holland segélyszervezetektől kapott anyagi támogatással 2002-re fejezték be a teljes felújítást.
- Görögkatolikus temploma az egykori Téglás területén áll, elhanyagolt állapotú volt, a rendszerváltás előtt ravatalozóként használták. Ma mind görögkatolikus, mind pedig római katolikus miséket tartanak benne.
Neves személyek
[szerkesztés]Itt született:
- 1948. szeptember 9-én Tóth Lajos festő.
- Kolozsváry László festőművész
- 1818-ban Kovács Károly ügyvéd és földbirtokos.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország Történeti Geográfiája