Vajna
| Vajna (Vojnatina) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Szobránci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1336 | ||
| Polgármester | Silvia Ihnátová | ||
| Irányítószám | 072 61 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | SO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 246 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 128 m | ||
| Terület | 7,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 43′ 60″, k. h. 22° 13′ 40″48.733333°N 22.227778°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 60″, k. h. 22° 13′ 40″48.733333°N 22.227778°E | |||
| Vajna weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vajna témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Vajna (1899-ig Vajnatina, szlovákul: Vojnatina) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szobránctól 4 km-re keletre, a Kelet-Szlovákiai Alföld északkeleti részén fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint itt már a 9.–10. században település állt, melynek területéről számos cserépmaradvány került elő.
Vajna első írásos említése még birtokként 1284-ből származik, faluként 1336-ban említik először. A 13. századtól a tibai váruradalom része volt, de több tibai és nagymihályi nemesnek is volt itt birtoka, akik kúriákat is építettek ide. A 14. század első felében a falunak temploma és malma is volt. 1427-ben az adóösszeírásban 26 jobbágy házzal szerepel. Később a házak és az adózók száma csökkent. 1599-ben csak 5 ház állt a településen. 1677-ben Szinnyei Andrásnak kisméretű udvarháza volt itt. A 17. század közepén temploma az evangélikusoké volt, majd – megújítása után – a 18. század közepétől újra a katolikusoké. A 18. század elejére a falu csaknem elnéptelenedett. Az 1715-ös és 1720-as összeírások nem találtak adózót a községben, csak nemesek lakták. Ezután újra betelepítették.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „VAJNATINA. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tibének szomszédságában, és annak filiája; határja jó, vagyonnyai is jelesek.”[2]
1828-ban 57 házában 447 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vajnatina, Ungh v. orosz-tót falu, Tybához közel: 201 romai, 136 g. kath., 18 ref., 46 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Szobráncz.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 476 lakosából 10 magyar és 441 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 455 lakosából 9 magyar és 380 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 462 lakosából 21 magyar és 401 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 466 lakosából 6 magyar és 419 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 441 lakosából 11 magyar és 391 csehszlovák volt.
1930-ban 417 lakosából 409 csehszlovák volt.
1941-ben 423 lakosa volt.
1991-ben 264 lakosából 262 szlovák volt.
2001-ben 243 lakosából 241 szlovák volt.
2011-ben 240 lakosából 236 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Római katolikus temploma a 16. században épült reneszánsz stílusban. 1718-ban barokk stílusban építették át.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Szobránci járás települései | ||
|---|---|---|
Szobránc (Sobrance) | ||
|  | |
