Perecseny
| Perecseny (Перечин) | |||
 | |||
| Perecsenyi utcakép a templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Perecseny község (2020–) | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 89200 - 89202 | ||
| Körzethívószám | +380 3145 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6477 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 155 m | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 44′, k. h. 22° 28′48.733333°N 22.466667°EKoordináták: é. sz. 48° 44′, k. h. 22° 28′48.733333°N 22.466667°E | |||
 Perecseny
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
| Perecseny weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Perecseny témájú médiaállományokat. | |||
Perecseny (ukránul: Перечин [Perecsin], szlovákul: Perečany, németül: Perezindorf) város Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Földrajz
[szerkesztés]Ungvártól 20 km-re északkeletre, a Turja folyónak az Ungba torkolatánál fekszik.
Történelem
[szerkesztés]Az ősi település a középkorban a nevickei és az ungvári vár tartozéka.
1378-ban Közép-Szolnok vármegyei, 1435-ben Kraszna vármegyei, 1475 körül megint Közép-Szolnok vármegyei, 1473-tól állandóan Kraszna vármegyei helység volt. 1623-ban városi rangot szerzett a település.
1417-ben az itteni birtokról elhajtott tíz ökör és két ló tárgyában ellenőrzést tartottak Báthori Szaniszló fia, István számára Kusalyi Jakcsi György fia, János ellen.[2] 1475 körül 47 forintnyi évi adót fizetett, ezek szerint népes helyiség lehetett. Báthori Miklós jobbágyait adóztatták meg.[3]
1533-ban Perecseny egy évi tizedét Báthori Istvánnak adományozta Statilius, erdélyi püspök. Ebben az évben 14 kapuszámnyi adót fizettek Báthori Imre jobbágyai, Báthori Andráséi 12, Báthori Miklós özvegyeéi 8, Báthori Farkaséi 5 és a Báthori Jánoséi 3,5 kapuszámnyit. Ezen 42,5 kapun kívűl találtak itt még 4 bírót, 33 szegényt, 13 servitort és 13 új házat. A birtokot 1576-ban a Bánfiaknak adományozta S. Báthori István.
1604-ben 12 jobbágyházat adóztattak meg Lónyai István részéről; 1605-ben Erdőteleki Zsigmond részéről is megadóztattak 1/4 telket.
Református templomát 1668-ban kezdték építeni kőből, de a tatárjárás miatt a lakosság kénytelen volt később befejezni.
1910-ben 2534 lakosából 1447 ruszin, 605 magyar és 179 német volt. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Perecsenyi járásának székhelye volt. Határában márványt és mészkövet bányásznak.
2020-ig a Perecsenyi járás székhelye volt.
Népesség
[szerkesztés]| 2019 | 6 683
|
| 2022 | 6 477
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Közlekedés
[szerkesztés]A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Látnivalók
[szerkesztés]- Egykori református templomának nevezetessége egy Báthory-sírkő, a templom ma már nem működik.
- Barokk temploma 1750-ben épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1902. március 13-án Ungvári Lajos Kossuth-díjas szobrászművész.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2022 року. Ukrán Statisztikai Hivatal
- ↑ Lelesz, C. 181. f. 7. nr. 60. és B. 179. f. 17. nr. 45.
- ↑ V. ö. Csánki, I. k. 562. l. és e mű I. k. 180. l.
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
Források
[szerkesztés]- Dr. Petri Mór.: Szilágy vármegye monográphiája IV. kötet
Galéria
[szerkesztés]-
Zsinagóga -
Zsinagóga
,synagogue.jpg)
,_synagogue_-01.jpg)
