Rát
| Rát (Ратівці) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Szürte község |
| Rang | falu |
| Polgármester | Puskár Árpád |
| Irányítószám | 89433 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 31′ 16″, k. h. 22° 15′ 59″48.521111°N 22.266389°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 16″, k. h. 22° 15′ 59″48.521111°N 22.266389°E | |
 Rát
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Rát (ukránul: Ратівці [Rativci], oroszul: Ратовцы [Ratovci], szlovákul: Rátovce) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ungvártól 12 km-re délre fekszik.
Története
[szerkesztés]1284-ben említik először „Vrat” néven, ez a falu a mai Nagyrát településrésszel volt azonos. Kis- és Nagyrát ugyanis egykor külön községek voltak. A 15. században a Csapy, Eszenyi, Dobó és Pálóci családok birtokában állt. 1427-ben külön említik Kisrátot.
A 18. század végén Vályi András így ír róluk: „RÁT. Nagy Rát, és Kis Rát. Magyar faluk Ungvár Vármegyében; Nagy Rátnak földes Urai több Urak; Kis Rátnak pedig Ráth Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Ungvárhoz mintegy két mértföldnyire; határbéli földgyeik jó termékenységűek, egyéb javaik is jelesek lévén, első osztálybéliek.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a falukról: „Ráth, (Kis- és Nagy), két egymás mellett fekvő helység, Ungh vármegyében, ut. p. Ungvárhoz délre 4 3/4 mfd., az első 114 romai, 40 g. kath., 535 ref., 31 zsidó; r. kath. és ref. anyatemplommal; a 2-ik 261 romai, 284 g. kath., 20 ref., 44 zsidó lak. Gabonájuk, szénájuk, fájuk elég. F. u. a Ráthy Gergely örökösei, és Berzeviczy s m.”[2]
1910-ben még különálló települések voltak. A trianoni békéig mindkét település Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták őket. 1938–44 között visszakerültek Magyarországhoz.
1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a településeket. Később a két község egyesítésével keletkezett Rát falu.
Népesség
[szerkesztés]- 1910-ben Kisrát-ot 599-en lakták, melyből 597 magyar volt; ebből 155 római katolikus, 81 görögkatolikus, 353 református volt. Nagyrátnak 606 lakosából 592 magyar, 8 német volt; ebből 292 római katolikus, 256 görögkatolikus, 37 református volt.
- 2010-ben Rát 1470 lakosából 1240 (80%) a magyar.
Látnivalók
[szerkesztés]- Római katolikus temploma az egykori Kisrát 14. századi temploma, a 18. században átépítették. Falazott kerítés övezi.
- Református temploma 1786 és 1788 között épült, tornya 1823-ban készült el. 1864-ben átépítették.
- Görögkatolikus temploma 18. századi, a nagyráti részen áll.
Források
[szerkesztés]- Református Egyházi könyvtár (szerk.: Haraszy Károly), Nagykapos, 1931, 236-241. pp.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. március 10.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. március 10.)
