Ugrás a tartalomhoz

Kisszeretva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Stretavka szócikkből átirányítva)
Kisszeretva (Stretavka)
Kisszeretva zászlaja
Kisszeretva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1266
PolgármesterMatej Šarocký
Irányítószám072 13
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség156 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság103 m
Terület4,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 37′ 16″, k. h. 21° 59′ 20″48.621111°N 21.988889°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 16″, k. h. 21° 59′ 20″48.621111°N 21.988889°E
Kisszeretva weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisszeretva (szlovákul: Stretavka, korábban Malá Stretava) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagykapostól 15 km-re északnyugatra, a Laborc és a Feketevíz között fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község területe már a bronzkorban lakott volt. A hallstatti kultúra, majd a latin-dák kultúra nyomait találták meg itt.

A mai települést 1317-ben, más forrás szerint már 1266-ban említik először.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „Nagy, és Kis Szeretva. Két tót falu Ungvár Várm. Nagy Szeretvának földes Urai több Urak, fekszenek Szennának szomszédságában, mellynek filiáji; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik külömbfélék.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Szeretva, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, Deregnyőhöz 1/2 órányira, közel oda, hol az Ungh a Laborczával egyesül: 73 r. 120 g. kath., 74 ref., 10 zsidó lak. Sok és jó rét. F. u. Kulin, Szirmay, Köröskényi, s, m. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 296-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős román és magyar kisebbséggel.

2001-ben 177 lakosából 158 szlovák volt.

2011-ben 195 lakosából 183 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma 1937-ben épült historizáló stílusban.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 25.)

További információk

[szerkesztés]