Major (Románia)
| Major (Maieru) | |||
.jpg) | |||
| A falu ortodox (korábban görög katolikus) temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Beszterce-Naszód | ||
| Község | Major | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 427130 | ||
| Körzethívószám | 0x63[1] | ||
| SIRUTA-kód | 33630 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 5675 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[2] | ||
| Népsűrűség | 43,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 504 m | ||
| Terület | 130,16 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 24′ 01″, k. h. 24° 44′ 48″47.400278°N 24.746667°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 01″, k. h. 24° 44′ 48″47.400278°N 24.746667°E | |||
 | |||
| Major weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.jpg)
Major (románul: Maieru, németül: Meierhof) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Oláhszentgyörgytől hat kilométerre északkeletre, a Nagy-Szamos partján, a Radnai-havasok tövében fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Román neve a németből való. Először 1440-ben Maior, majd 1483-ban Mayer, 1698-ban pedig Meyrhoff alakban említették. A dualizmus idején a magyar hivatalosság 1910-ig a Majer nevet használta, amikor ezt megváltoztatták a Major-ra. Utóbbi forma azonban már korábban is élt a magyarban, amint ezt a község román jegyzőjének 1864-es utalása is igazolja.[3]
Története
[szerkesztés]Először valószínűleg szász település volt, de 1440-ben puszta. Az ezt követő években telepítette a Jakcs család, román lakossággal. A 15. század közepén a radnai uradalomhoz tartozott. 1698-ban 21, 1721-ben 56 családját számolták össze. Innen települt Szentjózsef és a hagyomány szerint Nagyilva falu is.
1757-ben korábbi két, 1717-ben elpusztult és később újjáépített fatemploma mellé egy harmadikat is építettek (egyik sem maradt fenn). 1761 és 1850 között a Naszódi határőrezredhez tartozott. 1766 és 1816 között triviális iskola működött benne. 1876-ban csatolták Beszterce-Naszód vármegyéhez. Bár a görögkatolikus egyházat a kommunista hatalom hivatalosan megszüntette, a kommunizmus idején, illegálisan, mindvégig működött a faluban görögkatolikus pap, sőt 1963 után egy ideig ketten is voltak. Bazilita nővéreket és harmadrendieket is felszenteltek.[4]
Népessége
[szerkesztés]Úgy tartják, Romániában itt a legmagasabb az átlagos gyermekszám. A népesség szaporodását az elmúlt százötven évben a népszámlálási adatok is bizonyítják.
- 1850-ben 1572 lakosából 1523 volt román és 47 cigány nemzetiségű; 1570 görögkatolikus vallású.
- 1900-ban 2918 lakosából 2683 volt román, 141 német és 58 magyar anyanyelvű; 2669 görögkatolikus, 113 római katolikus, 88 zsidó és 26 ortodox vallású.
- 2002-ben 5615 lakosából 5614 volt román nemzetiségű; 4332 ortodox, 812 pünkösdista és 399 görögkatolikus vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- Az Álmok fészke múzeum 1972-ben nyílt a Liviu Rebreanu által 1927-ben a falunak adományozott telken. Kilenc kiállító-helyiségből áll.
- Szent István ortodox (volt görögkatolikus) temploma Zichy Domonkos adományából 1872-ben épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt élt 1858-tól haláláig, 1879-ig Zichy Domonkos egykori veszprémi püspök. Felfogadta Bartók Zsigmond korábbi kincstári bányaorvost és kórházat alakított ki a beteg parasztok számára, valamint jelentős áldozatokkal támogatta a környék görögkatolikus egyházait.[5]
- Itt töltötte gyermekkorát Liviu Rebreanu író.
- Itt született 1977. június 19-én Maria Cioncan futó.
Gazdaság
[szerkesztés]- Fakitermelés, faipar.
- Andezit- és márványbányászat és -feldolgozás.
- Népi szőnyegszövés.
Testvértelepülése
[szerkesztés]
Nort-sur-Erdre, Franciaország
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
- ↑ OSZK Kézirattár FM1 3814/A, 45. tek.
- ↑ Maria Avram: Strategii clandestine în practica religioasă greco-catolică din comuna Maieru, județul Bistrița Năsăud, în timpul persecuției comuniste (1948–1989). In Anuarul Institutului de Istorie Orală I (1998), 375–384. o.
- ↑ Biró Vencel: Gróf Zichy Domonkos Erdélyben. Erdélyi Múzeum, 1942, 337–356. o.
Zichy Domonkosról ld. még Koós Ferenc: Életem és emlékeim. Brassó, 1890, 2. köt., 449–450. o.
Források
[szerkesztés]- Binder Pál: Beszterce vidéke és Radna-völgy történelmi személy- és helynevei, 1698–1865. Bp., 1994
További információk
[szerkesztés]- A község website-ja (angolul)
- A múzeum ismertetése (románul)
- Gönyey Sándor felvételei 1943-ból: Női viselet[halott link], férfi viselet[halott link], felülcsapós vízimalom[halott link], zsindelytetős ház[halott link], ványolókád[halott link] és a Nagy-Szamos[halott link].
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}