Ugrás a tartalomhoz

Magyarország washingtoni nagykövetsége

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország washingtoni nagykövetsége
Rangjanagykövetség
Küldő országMagyarország
Fogadó országAmerikai Egyesült Államok
VezetőTakács Szabolcs Ferenc (2020–)
Beosztásamagyar nagykövet az Amerikai Egyesült Államokban
TelepülésWashington
Ellenkező képviseletaz Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége
Elhelyezkedése
Magyarország washingtoni nagykövetsége (Egyesült Államok)
Magyarország washingtoni nagykövetsége
Magyarország washingtoni nagykövetsége
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 38° 56′ 24″, ny. h. 77° 03′ 11″38.940000°N 77.053100°WKoordináták: é. sz. 38° 56′ 24″, ny. h. 77° 03′ 11″38.940000°N 77.053100°W
Magyarország washingtoni nagykövetsége weboldala
EmbassyPages.com ID
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország washingtoni nagykövetsége témájú médiaállományokat.

Magyarország washingtoni nagykövetsége (angolul: Embassy of Hungary Washington) Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatainak kiemelt intézménye, de a magyar diplomáciai szolgálat legfontosabb külképviseleteinek egyike is. Korai misszióink egyike – 1921-ben hozták létre –, az Egyesült Államokkal való diplomáciai kapcsolatok mélypontjai mellett is 103 éve működik. A nagykövetség az amerikai főváros Northwest negyedében, a Shoemaker Street 3910 szám alatt (saroktelek lévén ez a cím is helyes: Linnean Avenue 2950) található, nagykövetünk 2020-tól Takács Szabolcs Ferenc.

Előzmények

[szerkesztés]

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején a külügyek az úgynevezett közös ügyek közé tartoztak, azokat Bécsből irányították, követsége is csak a monarchiának volt – legalábbis az 1917. december 7-i hadiállapot beálltáig. Önálló magyar képviselet létrehozására csak az első világháborút követően kerülhetett sor, ám ehhez meg kellett várni az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közti békeszerződés aláírását, amire – utolsóként – 1921. augusztus 29-én került sor. 1917 és 1921 között a svéd külképviseleten keresztül zajlott a kapcsolattartás a két állam között. 1920-ban Winter Károlyt küldték ki a közös hivatalok felszámolására és a magyar követség felállításának megszervezésére. Winter 1921 nyarára felállította és berendezte a washingtoni követséget és négy konzulátust (melyek közül később a New York-inak ő maga lett az első vezetője).[1]

Története

[szerkesztés]

Horthy 1921. december 14-én nevezte ki gróf Széchenyi Lászlót rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré,[1] aki 1922. január 11-én adta át megbízólevelét Warren G. Harding amerikai elnöknek.[2] Széchenyi volt tehát az első követünk az Egyesült Államokban, majd miután 1926-ban Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesített Kubával és Mexikóval is, ahova szintén őt akkreditálták, ezekben az országokban is ő számít első követünknek.[3][4] 1922-ben nyílt a nagykövetség alá tartozó New York-i főkonzulátus, mely három további kirendeltséget működtetett Chicago, Cleveland és Pittsburgh városokban.[5]

A követséget, illetve a követ személyét érintő széles körben elterjedt legenda, miszerint amikor Magyarország a második világháború idején hadat üzent az Egyesült Államoknak, az a nagykövet és az amerikai elnök közti beszélgetés során az összes lényeges ellentmondásra rámutató szürreális beszélgetéssé változott volna.[6] A hadüzenet ennél prózaibban, bár nem szokványos módon zajlott: Bárdossy László miniszterelnök a minisztertanács 1941. december 11-i ülésén a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, vagy hadüzenetet javasolt. Az üzenet végül szándékosan kétértelmű volt, melyet így is és úgy is lehetett értelmezni. Még 11-én este Bárdossy telefonon közölte ezt Herbert Pell Budapesten tartózkodó amerikai követtel, akinek arra a kérdésére, hogy ez a jegyzék hadüzenetnek tekinthető-e, Bárdossy határozott nemmel felelt. Két nap múlva azonban – szintén telefonon – arról tájékoztatta az amerikai követet, hogy a minisztertanács üzenete mégis a hadiállapot érvénybe lépését jelenti. Pell azonban a szóbeli közlést nem fogadta el, ragaszkodott annak írásbeli beterjesztéséhez. Ismeretes, hogy az elnök a kongresszus felé csak fél év késéssel továbbította a jegyzéket, így az amerikaiak a hadiállapotot csak 1942 nyarán deklarálták.[7] A fentiek alapján tehát közvetlenül a követnek nem volt szerepe a hadüzenet továbbításában. Ekkor egyébként Ghika György képviselte követként Magyarországot, aki 1941 februárjában érkezett Washingtonba, és különös módon a mai napig nem tudjuk, hogy Ghika meddig maradt az amerikai fővárosban, és hogy a követség meddig működött.[8]

A második világháborút követően már 1945. május 26-án közölte a budapesti amerikai misszió vezetője Gyöngyösi János külügyminiszterrel, hogy az Egyesült Államok szívesen venné az Ideiglenes Nemzeti Kormány képviselőjét Washingtonban. Augusztusban a nyolc legfontosabb diplomáciai reláció között szerepelt a washingtoni is, a követ személyéről ugyanakkor pártközi tanácskozáson kívántak dönteni. Végül 1945. november 11-én nevezték ki Szegedy-Maszák Aladárt követként, aki 1946. január 18-án adta át megbízólevelét. Szegedy-Maszák azonban 1947-ben az egyre erősbödő szovjetizálási törekvések miatt hat másik követtel egyidőben disszidált, az őt követő Vámbéry Rusztem kevesebb, mint egy év alatt szintén belátta, hogy hazájában a kommunista hatalomátvétel kivédhetetlen, a diplomáciai munkával nem tudja normalizálni a két ország viszonyát, ezért ő is az Egyesült Államokban maradt.[9]

A magyar nagykövetség 15. utcai épülete 2009-ben. 1951 és 1977 között működött itt a külképviselet.

Még az irányított sajtó működése mellett is volt visszhangja Magyarországon annak az esetnek, amikor 1951-ben egy zavarodott elméjű magyar származású férfi – előzőleg az amerikai sajtót a helyszínre csődítve – behatolt a követségre, és a magyar követtel való beszélgetés lehetőségét követelve némi huzakodás után megkéselte Gyulai Ida tanácsost. Igaz, a magyar sajtó az eset dramatizálása érdekében a „halálra szurkálta” kifejezést használta, ez azonban szerencsére nem volt igaz, bár a diplomata súlyos sérüléseket szenvedett, de felépült (73 évesen, 1971-ben hunyt el).[10]

Az 1956-os forradalom után, a hidegháború éveiben a két ország kapcsolatai mélyponton voltak, ami érezhető volt abban is, hogy 1957 és 1968 között kölcsönösen követet nem, csak ideiglenes ügyvivőt állomásoztattak képviseleteiken. A viszonyok normalizálásának jeleként azonban már 1966. szeptember 28-án nagykövetségi szintre emelték a magyar missziót, de tényleges nagykövetet első ízben csak 1968. augusztus 22-én neveztek ki Nagy János személyében, aki később külügyminiszter-helyettesi és bécsi nagyköveti pozíciót is betöltött.

A követség helyszínei

[szerkesztés]

A nagykövetség és a konzuli hivatal jelenleg a Shoemaker Street 3910 szám alatt található, de a magyar állam 2016-ban megvásárolta a Rhode Island avenue 1500 szám alatti, ún. Brodhead-Bell-Morton udvarházat(wd),[11] melyre további 13 millió eurót költenek, hogy átalakítsák.[12] A Shoemaker Streeti épületet 1977-ben foglalta el a követség. Az egyébként üres telekre a nagykövetség igényeinek megfelelő új épület készült, ahová 1977-ben költöztek be.[13] Az épület fogadótermét Erdélyi Eta gobelinművész 9 m2-es falikárpitja díszítette.[14] 1977-ig a washingtoni 15. utca 2437 szám alatt volt a követség, a Josephine Butler Parks Center(wd) épületében. Bár egyes források szerint[13] a háború előtti királyi magyar nagykövetség épülete volt a 15. utcában, ez azonban nincs alátámasztva: az épületben a népköztársasági diplomaták megjelenése előtt egy amerikai veteránszervezet működött.[15] A második világháborút megelőző időszakra egy adat van: 1928-ban a követség címe 16. utca 1424 volt.[16]

Konzuli kerületek

[szerkesztés]

területén illetékes.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Balogh János Mátyás: Az amerikai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele. Magyar Nemzeti Levéltár (2012. május 14.) (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.) arch
  2. ↑ A washingtoni magyar királyi követség felállítása. Külügyi Közlöny, II. évf. 1. sz. (1922. január 20.) 2. o.
  3. ↑ Közlemények: M. kir. követség felállítása Mexicóban / M. kir. követség felállítása Havanában. Külügyi Közlöny, VI. évf. 1. sz. (1922. március 15.) 8. o.
  4. ↑ Szente Varga Mónika: Magyar-mexikói diplomáciai kapcsolatok, 1901-1941. In Anderle Ádám: Magyarország és a hispán világ. Kutatási közlemények. Szeged: Hispánia Kiadó. 2000. 74–83. o.  
  5. ↑ Északamerikai Egyesült Államok. Külügyi Közlöny, II. évf. 9. sz. (1922. május 1.) 77. o.
  6. ↑ Az Anekdota többféle változata olvasható - olvasói levélként - a História 1992. évi 5.-6. számának 63. oldalán és Levelek Magyarország hadba lépéséről címmel a lap internetes változatán is.
  7. ↑ Draveczki-Ury Ádám: Hetven éve történt: hadüzenet az Egyesült Államoknak. Honvédelem.hu (2011. december 12.) (Hozzáférés: 219. szeptember 29.) arch
  8. ↑ Pritz Pál: A magyar külügyi szolgálat története: (1936-1941). Külügyi Szemle, I. évf. 3–4. sz. (1995) 225. o.
  9. ↑ Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Főkonzulok, követek és nagykövetek: 1945–1990. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2015. arch Hozzáférés: 2019. szeptember 30.  
  10. ↑ Sziklay Andor: Egy elhárított huszárvágás: Magyar kalandok a State Departmentben. Magyar Nemzet, LVIII. évf. 244. sz. (1995. október 17.) 13. o. (fizetős hozzáférés)
  11. ↑ Farkas György: A kormány 16 millió dollárért vett washingtoni villát. 24.hu (2016. február 23.) (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
  12. ↑ Washingtoni új magyar nagykövetség épülete. 3E International (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.) arch
  13. ↑ a b Költözik a követség. Katolikus Magyarok Vasárnapja, LXXXIV. évf. 20. sz. (1977. május 22.) 8. o.
  14. ↑ NAPLÓ. Magyar Nemzet, XXXIV. évf. 251. sz. (1978. október 24.) 4. o.
  15. ↑ Lois Snyderman: National Register of Historic Places Registration: Mansion at 2537 Fifteenth St., NW, 1988. január 8.
  16. ↑ Budapesti Czim- és Lakásjegyzék. Budapest: Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.. 1928. 224. o. = Budapesti cím- és lakásjegyzék, 29.  


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarország_washingtoni_nagykövetsége&oldid=26006241”