Ugrás a tartalomhoz

Alabama

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az államról szól. Hasonló címmel lásd még: Alabama (egyértelműsítő lap).
Alabama
Alabama zászlaja
Alabama zászlaja		 Alabama pecsétje
Alabama pecsétje
Közkedvelt elnevezés: Camellia State
The Heart of Dixie
Yellowhammer State
Mottó: Aldemus jura nostra defendere (latin) – Meg merjük védeni jogainkat
Névadóalabamák
Közigazgatás
FővárosaMontgomery
Legnagyobb városBirmingham
KormányzóKay Ivey (Rep.)
Hivatalos nyelvangol
Postai rövidítésAL
ISO 3166-2US-AL
Felvétel az Unióba
sorrendben22.
dátuma1819. december 14.
Rangsor
terület szerint30.
népesség szerint23.
népsűrűség szerint26.
Népesség
Népesség5 024 279 fő (2020. ápr. 1.)[1][2]
Népsűrűség33,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen135 765 km²
ebből víz3,2 %
IdőzónaCentral: UTC-6/DST-5
Szélességé. 30°13' – é. 35°
Hosszúságny. 84°51' – ny. 88°28'
Kiterjedés
kelet-nyugati306 km
észak-déli531 km
Domborzat
legmagasabb pontMount Cheaha 734 m
átlagmagasság152 m
legalacsonyabb pont0 m
Térkép
Alabama weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alabama témájú médiaállományokat.

Alabama (IPA: [æləˈbæmə] kiejtéseⓘ) az Egyesült Államok déli államai közé tartozik.

Az amerikai polgárháborútól a második világháborúig – a többi déli államhoz hasonlóan – Alabama komoly gazdasági nehézségekkel küzdött, részben a mezőgazdaságtól való függés miatt.

A fehér vidéki kisebbség uralta a törvényhozást egészen az 1960-as évekig, a városi és a fekete népesség alulreprezentált volt.[3] A második világháborút követően Alabama jelentős fejlesztéseken ment keresztül. A gazdasági életben korábban meghatározó mezőgazdaság mellett felfejlődött a nehézipar, az ásványkitermelés, a csúcstechnológiák használata és az ipari fejlesztéseket biztosító oktatási rendszer. Az állam ma részt vesz az űrprogramban és jellemzője lett néhány nehézipari ágazat is, mint például az autógyártás, a bányászat és az acélgyártás. Fejlett oktatási és egészségügyi programokat dolgoztak ki, amelyek megvalósítása nyújthat kellő alapot a további fejlődéshez.

Alabama beceneve „Aranyküllő állam” („Yellowhammer State”), amely egyúttal az állam madara is. Alabama úgy is ismert mint „Heart of Dixie” azaz a Dél szíve. Az állam fája a mocsári fenyő (pinus palustris), a virága a kamélia. Fővárosa Montgomery, legnagyobb városa lakosságát tekintve Birmingham, területét számítva pedig Huntsville míg legöregebb városa Mobile.

Az állam nevének eredete

[szerkesztés]

Az „alabama” szó eredetileg egy muszkogi törzs neve, amely a Coosa és Tallapoosa-folyó összefolyásánál az Alabama-folyó felső szakaszán élt.[4] Innen kapta az állam és a folyó a nevét. Alabama nyelven az Alabama személy Albaamo (különböző dialektusokban Albaama vagy Albàamo), ennek többes száma az Alabama személyek írása Albaamaha.[5] Az alabama szó valószínűleg a csaktó nyelvből származhatott[6] s csak később vette át ezt a nevet az Alabama törzs saját magára.[7] A név írásmódja a különböző forrásokban jelentősen eltér.[7] A nevet először Hernando de Soto három 1540-es Garcilasso de la Vegával közös expedíciója leírásban említik, az Alibamo formát használva, míg Elvas lovagja és Rodrigo Ranjel az Alibamu és a Limamu szavakat használja.[7] 1702 körül a franciák a törzset Alibamon néven ismerik és a francia térképen az Alabama-folyó beazonosítható a ”Rivière des Alibamons”-al.[8]

Más helyesírások szerint: Alibamu, Alabamo, Albama, Alebamon, Alibama, Alibamou, Alabamu, and Allibamou.[7][9][10] Annak ellenére, hogy az Alabama szó eredete nyilvánvaló, a törzs nevének jelentése nem ennyire egyértelmű. Egy cikk a Jacksonville Republican 1842. július 27-i számában a név jelentését úgy magyarázza, hogy „Itt mi pihenünk.”[7] Ez az értelmezés népszerűvé vált, noha egyetlen muszkogi nyelvi szakértő sem osztja ezt a véleményt.[7] Általánosan elfogadott, hogy az „alba” szó a csaktó nyelvből ered és jelentése növény vagy gaz. Az „amo” szó jelentése levágni, megnyírni, vagy gyűjteni.[6][7][11] Ez eredményezhette azt a fordítást, hogy „gyógynövénygyűjtők” ("herb gatherers"),[11][12] amely arra utalhat, hogy kitisztítani a földet ültetéshez[9] vagy gyógynövények gyűjtése.[12]

Földrajza

[szerkesztés]

Határai északról Tennessee, keletről Georgia, délről Florida és a Mexikói-öböl, nyugatról pedig Mississippi állam. Alabama területe 135 775 km² (a 30. legnagyobb az államok között), ennek 3,19%-a vízzel borított.[13] A föld 3/5-e enyhe lejtős terület, amely a Mississippi-folyó és a Mexikói-öböl medencéje felé ereszkedik. Alabama északi területei többnyire hegyvidéki jellegűek, ahol a Tennessee-folyó nagy völgyet vágott ki magának számos mellékfolyóval, patakkal, és tóval.[14] Alabama említésre érdemes csodája a természetes híd ("Natural Bridge" ) kő, a leghosszabb természetes híd keletre a Sziklás-hegységtől. Winston megyében Haleyville városától délre találhatjuk.

Alabama a tengerszinttől[15] (Mobile-öböl) északkeleten 550 méter magasságig (Appalache-hegység) terjed. A legmagasabb pontja a Mount Cheaha,[14] amelynek magassága 733 méter.

Alabama nagy része természetvédelmi terület, ezért a National Park Service igazgatása alá tartozik. Ezek a központok a: Horseshoe Bend National Military Park közel Alexander City-hez; Little River Canyon National Preserve Fort Payne közelében; Russell Cave National Monument Bridgeport városában; Tuskegee Airmen National Historic Site Tuskegee városban;és Tuskegee Institute National Historic Site Tuskegee közelében.[16]

Alabama folyói

[szerkesztés]

A belföldi víziutak hosszát tekintve a második az államok sorában.[pontosabban?]

Bővebben: Alabama folyói
  • A Mobile-folyó
    A Mobile-folyó
  • A Black Warrior és a Tombigbee folyók találkozása
    A Black Warrior és a Tombigbee folyók találkozása
  • Az Alabama-folyó
    Az Alabama-folyó
  • Tennesse-Tombbigbee víziút
    Tennesse-Tombbigbee víziút

Alabama tavai

[szerkesztés]
Bővebben: Alabama tavainak listája
  • Bankhead gát és duzzasztó
    Bankhead gát és duzzasztó
  • Pickwick Landing gát és duzzasztó
    Pickwick Landing gát és duzzasztó
  • Wilson gát és duzzasztó
    Wilson gát és duzzasztó
  • West Point duzzasztó
    West Point duzzasztó

Nemzeti parkok

[szerkesztés]
  • Conecuh National Forest

Alabama déli részén mintegy 340 km² területen helyezkedik Florida és Alabama határán, Convington és Escamia megyékben. A terület enyhén lejt. Conecuh Trail kb. 30 km hosszú út Alabama parti síkságán keresztül. Az utat 1976-ban fiatalok építették, s később parkszerű területekkel gazdagították a területet. Az erdő fája a mocsárfenyő (Pinus palustris), tölgy, somfa, nád. A név Conecuh – nádasföld – valószínű maszkogi indián eredetű. 1930-ban az erdőt betelepítették egy bozótszerű fenyővel, a floridai parti fenyővel (Pinus elliottii), s így csökkentették a kokárdás harkály (Picoides borealis) fészkelőhelyét. Ma ismét komoly erőfeszítéseket tesznek, az eredeti őshonos mocsárfenyő újratelepítésével, hogy megmentsék a harkályt a kipusztulástól.

  • Talladega National Forest
  • Tuskegee National Forest
  • William B. Bankhead National Forest

Éghajlata

[szerkesztés]

Alabama éghajlata mérsékelt és az átlagos évi hőmérséklet 18 °C. A hőmérséklet az állam déli részén melegebb a Mexikói-öböl közelsége miatt, míg északon, különösen az Appalache-hegység térségében, a hőmérséklet kissé hűvösebb.[17] A nyár forró, a tél enyhe gyakori esőzésekkel az év folyamán. Az állam déli részén kb. 300 napot esik az eső. A csapadék mennyisége 1,400 mm[17] [20] Alabama nyáron az Egyesült Államok egyik legforróbb része. A nyári átlagos nappali hőmérséklet 32 °C. Alabama a trópusi viharoknak és a hurrikánoknak is ki van téve. A viharok az öböltől távolabbra lévő területeket is érintik, amely többnyire félelmetes mennyiségű esővel jár.

A tél rendszerint enyhe, s az éjszakai fagyok csak a hegyek térségében fordul elő. Az átlagos januári alacsony hőmérséklet Mobile környékén 4 °C, Birminghan környékén 0 °C.

Dél-Alabamában több a vihar, mint akárhol másutt az Egyesült Államokban. A Mexikói-öböl közelében és Mobile környékén átlagosan az évi viharos napok száma 70 és 80 közötti. A vihartevékenység észak felé csökken, de az állam legészakibb területén is 60 napra tehető a viharok száma. Tornádó is előfordulhat az állam egész területén. Alabama osztozik Kansas rosszértelmű megkülönböztetésében, mivel National Climatic Data Center többször jelentett 1950. január 1-je és 2006. október 31-e között F5-ös erősségű tornádót, mint akármelyik más államban.[18] Alabama és Mississippi területét úgy is emlegetik mint a Dixie Alley, egy megkülönböztető jelző a Tornado Alley elnevezéstől, amely a déli síkságokra értendő. Alabama az egyik olyan ritka hely, ahol második tornádó szezon is van; november és december után tavasszal. A hóesés ritka, csak néha északon, Montgomery környékén előfordul egy kis hóesés.

Története

[szerkesztés]

Ezen a területen valaha több indián törzs élt, mint például az alabama (alibamu), cseroki, csikaszó, csaktó, krík, koasati és mobile.[19] Északkelet és az Ohio-folyó környékén lakó indiánok között fejlett kereskedelmi hálózat alakult ki már i. e. 1000- i. sz. 700. között, mely az európai kapcsolatfelvétel után is folytatódott.[20] A mezoamerikai befolyást felfedezhetjük a főként agrár mississippi kultúrában.

Amikor a spanyolok a 16. században kikötöttek a Mexikói-öbölben, felfedezőket, csapatokat küldtek fel a folyóvölgyekbe a terület felfedezésére. Hernando de Soto megütközött az indiánokkal a mai Alabama állam területén.

A spanyolok után a francia gyarmatosítók következtek, akik már hosszabb időre be is rendezkedtek. 1702-ben erődöket építettek a mai Mobile közelében, és attól északra.[21] Dél-Alabama francia gyarmat volt 1702-tol 1763-ig, amikor is kénytelenek voltak feladni a területet az angolok javára. A Mississippi-folyó mentén létrehozott francia településrendszer külső védelmi övezet volt, része a gyűrűnek, amely a part menti angol gyarmatokat vette körül Kanadától egészen a Mexikói-öbölig.

1763-tól 1780-ig az angol fennhatóságú Nyugat-Florida része volt, s 1780-tól 1814-ig a spanyol Nyugat-Floridához tartozott. Észak és Közép-Alabama a brit Georgia része volt 1763-tól 1783-ig, ezután pedig egy darabig az ún. Mississippi Territory-hoz tartozott. A függetlenségi háború után az angolok Alabama nagy részét átengedték a fiatal amerikai államnak, s a part menti sáv spanyol pedig terület lett.

Később 1814-ben Andrew Jackson elfoglalta a spanyol Mobile-t, ezt a partszakaszt is az Egyesült Államokhoz kapcsolták. Ebben a korai időszakban itt még csak elvétve éltek fehér telepesek, mivel az indiánok próbálták megőrizni saját területeiket. 1813-ban véres összetűzések után, a reguláris katonaság elűzte az indiánokat és ma már csak nagyon kevesen élnek az államban.

Alabama az 1820-1830 években határterület lett. A telepeseket vonzotta a termékeny talaj. Kialakultak az ültetvényes birtokok, ahova a fehér arisztokrácia fekete rabszolgákat telepített. Gazdasága gyors fejlődésnek indult. Az 1860-as évi népszámlálás idején az állam lakosainak száma 964 201 fő volt, amelynek 45%-a afro-amerikai volt, ebből csak 2,690 szabad színesbőrű volt. Alabama egy darabig az un. Mississippi Territory része volt, majd önálló közigazgatási területté alakult, csak 1819-ben kapta meg az állami rangot és csatlakozott 22.-ként az Unióhoz.

Az állam gazdasága az ültetvényeken alapult, s a gyapottermesztéshez olcsó munkaerőre volt szükség. Alabama nem akarta feladni a rabszolga munkaerővel járó előnyöket. Alabama 1861-ben csatlakozott a Konföderációhoz. Nem sok csata zajlott le az államban, de Alabama 120 000 katonája harcolt a polgárháborúban. A háború után az állam katonai megszállás alá került, amely káros hatással volt a gazdaságra.

A rekonstrukció idején 1865-ben minden rabszolgát felszabadítottak,[22] de a faji elkülönítés rendszere így is erősen érvényesült.

1868-ban az állam újra az Unió tagja lett. A 19. és a 20. században, amikor a gyapot jelentősége csökkent, az állam komoly gazdasági nehézségekkel küzdött. Mivel az állam függött a gyapot-termeléstől az ültetvényesek megpróbáltak újra ellenőrzést nyerni az afro-amerikai lakosság felett. Katonai jellegű csoportokat hoztak létre és elszigetelték a feketéket (Jim Crow-törvények). Az 1901-ben jóváhagyott alkotmányban a fehér elit megfosztotta a feketéket a szavazati jogaiktól. Mivel a szegény fehér lakosság szimpatizált a fekete lakosság törekvéseivel, őket is megfosztották a szavazási jogaiktól. Míg 1900-ban a 14 “Black Belt” megyének 79 000 szavazója volt, 1903. június 1-re 1081-re csökkent. 1900-ban 181 000 afro-amerikai szavazhatott, de 1903-ra már csak 2980-an feleltek meg a szavazásra, annak ellenére, hogy 74 000 közülük írni-olvasni tudó volt. Ez a kizárás hosszú ideig tartott.[23] A 20. század második felében, a feketéknek még mindig nem voltak meg az alapvető polgári jogaik. Alabama a hírhedt fajüldöző politikus George Wallace állama volt. Nem véletlen, hogy a fekete polgárjogi mozgalmak innen indultak el, amelyek vezetője Martin Luther King lett. Az állam Mississippi után a második volt a lincselések területén. A szomszédos államban, Tennesseeben alakult meg a hírhedt Ku-Klux-Klan. 1941-ben a fehérek száma 600 000 volt és a jogfosztott feketék száma 520 000. Ez nagy hatást gyakorolt a szavazás eredményeire.[23][30] A 20. század elején sok afro-amerikai távozott azért, hogy az iparosított északon biztosabb megélhetést és szebb jövőt találjon.

Ezek az események felgyorsították a már megindult változásokat és nagy erőfeszítéseket tettek, a szénbányák feltárására és a vasérc feldolgozására. A nagy vándorlások idején sok fehér is maga mögött hagyta a vidéki életet, Birminghamban kerestek munkát, ahol az ipari termelés megindult. Birminghamt hirtelen növekedése miatt elnevezték a “csoda város”nak (The Magic City).

Népessége

[szerkesztés]
Alabama népsűrűségi térképe

2020-ban a népessége mintegy 5 millió fő.

A 2006. évi becsült adatok alapján Alabama lakosainak száma 4 557 800, amivel a 23. az államok sorában.[24] Az emigránsok száma 25 936 fővel nőtt, s ez 10 521 fő növekedést eredményezett. Az államban 108 000 külföldön született él, ez 2,4%-a a teljes lakosságnak. Ebből körülbelül 22,2%, 24 000 ember illegálisan van az államban. Alabama lakóinak többsége Chilton megyében él, Jemison városon környékén, amelyet úgy ismernek mint "Jemison Division".[25]

Népességváltozás

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1880 és 2020 között
Lakosok száma
1 262 794
2 138 093
2 646 248
2 832 961
3 266 740
3 444 165
4 040 587
4 447 100
4 858 979
5 024 279
1880191019301940196019701990200020152020
Adatok: Wikidata

Népcsoportok

[szerkesztés]

Alabamában a legnagyobb jelentett származási csoport az afroamerikai(26,0%), amerikai (17,0%), angol (7,8%), ír (7,7%), német (5,7%), és skót-ír (2,0%). Az amerikai csoportba nem értendő bele az indián őslakosság.

Vallás

[szerkesztés]

Alabama a „Bibliaövezet” ("Bible Belt") közepén helyezkedik el. A 2007. évi felmérések szerint a lakosság 70%-a vallásos és 59%-uk teljesen tisztában volt hitével és gyakorolta is azt.[26] 2007. évi felméréseknél az alabamaiak 92%-a bízott az államban működő egyházi intézményrendszerekben.[27][28] Mobile környékén nagyszámú katolikus lakosság él, akiknek az őseik még Amerika hőskorszakában telepedtek le. Ma a lakosság nagy százaléka protestánsnak vallja magát, ebből baptista 40% és metodista 10%.

Városai

[szerkesztés]
Alabama Capitoliumának épülete Montgomeryben
Bővebben: Alabama városainak listája

A legnagyobb városok

[szerkesztés]
Név Népesség
(fő, 2010)
1. Birmingham 212 237
2. Montgomery 205 764
3. Mobile 195 111
4. Huntsville 180 105
5. Tuscaloosa 90 468
6. Hoover 81 619
7. Dothan 65 496
8. Decatur 55 683
9. Auburn 53 380
10. Madison 42 938
11. Florence 39 319
12. Gadsden 36 856
13. Vestavia Hills 34 033
14. Prattville 33 960

Montgomery

[szerkesztés]

Alabama fővárosa és egyben második legnagyobb városa Montgomery, s a negyedik legnépesebb metropolita körzet az Egyesült Államok déli részén. Montgomery megye székhelye.[29] Az öböl parti síkságan (Gulf Coastal Plain) épült. A város lakosainak száma 2000. évi népszámlálás szerint 201.568 fő volt.[30] Montgomery metropolita körzet (Montgomery Metropolitan Statistical Area) lakosainak száma ugyancsak a 2000. évi felmérések alapján 346.528 fő volt.[31] Az Alabama folyó partján lévő két város egyesüléséből jött létre 1819-ben. 1846-ban Alabama állam első fővárosa lett. A környék gyapot ültetvényeinek gyapot piaca volt itt, de a polgárháború alatt fontos szerepet játszott. A Déli államok képviselői itt gyűltek össze és itt iktatták be hivatalába Jefferson Davist, a Konföderáció elnökét. 1861-ben Dél fővárosa lett, itt működött az elnöki hivatal, amíg a kormány nem költözött Richmondba (VA).[32] Montgomery büszke múltjára és ma is több konföderációs zászló leng, mint az Amerikai Egyesült Államoké. Az Unió hadserege 1865-ben elfoglalta a várost, s lerombolta. Alig maradt meg belőle néhány épület. A rekonstrukció végére Montgomery rozzant, szegény várossá vált. A század végére azonban visszanyerte erejét és ma is a gyapot piac központja, valamint ipari település is egyúttal.

A város központja a State Capitol, amelyet a többi közigazgatási épület vesz körül. Az épület freskóit az ismert déli festő, McKenzie készítette. A freskók témája a polgárháború eseményeit örökíti meg. A Capitol épületével szemben a Konföderáció első “Fehér Háza” van, amely egyúttal Jefferson Davis elnök otthona volt. Nem messze innen a Montgomery Museum of Fine Art háza áll, amelynek gazdag indián anyaga is van, de régi bútorokat is bemutat. Az 1848-ban épült klasszicista stílusú Garett Colisseum részben múzeumnak van berendezve, de a kereskedelmi kamarának a székhelye is. A 20. század közepén az Afro-Amerikai Polgárjogi Mozgalom, beleértve a Montgomery Bus Bojkott és a Selma to Montgomery marches elsődleges színhelye lett.[32]

Birmingham

[szerkesztés]
Birmingham, Cumberland School of Law

Birmingham Jefferson megye székhelye, egyben az állam legnagyobb városa, és egy része átnyúlik Shelby megyébe. Lakosainak száma a 2000-es felmérések szerint 242 820 fő volt, míg 2006.-ban csak 229 424 lakosa volt.[33] Birmingham-Hoover metropolita körzet, amelynek lakossága a 2007. évi népszámlálás szerint 1 108 210 fő volt. A metropolita körzet úgy is ismert, mint Greater Birmingham és felöleli Alabama lakosainak egynegyed részét.

Birmingham városát 1871-ben alapították, s a polgárháború után jelentős ipari várossá nőtte ki magát, így nevét az Egyesült Királyságban levő Birmingham ipari város után kapta.

A völgyben hosszan elnyúló, nagy kiterjedésű várost délről a Red Montain szegélyezi, mögötte pedig a Shades Mountain emelkedik. A környező bányákban hatalmas mennyiségű kokszolható szenet és vasércet bányásznak. A bányák működése a polgárháború idején kezdődött, s a 19. század végén a kohászati üzemeket létesítettek, amelyek ipari fellendülést eredményeztek. A 20. század közepén Birmingham az Egyesült Államok déli részének fő ipari központja lett. Egy 20 méter magas vulkán szobrot állították fel a Red Mountain csúcsán, amely a kohászat szimbóluma. Giuseppe Moretti olasz származású szobrászművész alkotása. A szobor témája; Vulkanus isten egyik kezében pörölyt, a másik kezét magasra emelve, fáklyát tart, amelyben éjszakánként zöld fény világít.

A Liberty National Life Insurance épület tetején a New York-i Szabadság-szobor kisebb méretű mását helyezték el. A Birmingham Museum of Art épületében az európai klasszikus és modern művészek, valamint indián népművészek állandó kiállítását tekinthetjük meg.

Birminghamnak sok parkja és botanikus kertje van. A hosszan elnyúló Jones-völgyet rózsakertek, somfabokrok szegélyezik.[34]

Huntsville

[szerkesztés]
Huntsville
Big Spring
Mobile

Huntsville Madison megye székhelye. A város átnyúlik Limestone megyébe is.[35] A legnagyobb város Észak-Alabamában, mintegy 171 327 főnyi lakosságával a 2007. évi becslések szerint.[36]

Huntsville a Huntsville-Decatur Combined Statistical Area agglomeráció legnagyobb városa. Lakosainak száma a 2000. évi felmérések szerint 386 632 fő volt,[37] mig a 2007-es felmérések szerint 535 911 fő volt.

Huntsville Times 2008. április 15-i kiadása szerint a város ma 451.8 km² területet ölel fel.[38] Hunstville Tennesse határa közelében egy hosszú völgyben fekszik a 300 méter magas Monte Sano lábánál. 1805-ben itt egyetlen kunyhó állt. Hat évvel később Twickenham néven várossá alakult, de később 1812-es háború során átkeresztelték Huntsville John Hunt telepes tiszteletére. Ma a városban virágzik a textilipar, különböző gyárak működnek, és az űrkutatás egyik központja (NASA Marshall Space Flight Center). A kutatási programok a Redstone Arsenal laboratóriumaiban zajlanak. Külön múzeumot rendeztek be az űrkutatás mozzanatainak bemutatására a Space Orientation Center egyik részlegében.

A Firs National Bank épülete 1835-ben épült. A banképület pincéi börtöncellák voltak a rabszolgatartás idején és azokat a rabszolgákat zárták ide, akiknek a tulajdonosa fizetésképtelenné vált. A rabszolgákat zálogként tartották a börtönben. Huntsville környékén a Tennessee-n duzzasztó gátat építettek és a folyószakaszt tórendszerré alakították, hogy hajózható legyen és ezzel mentesítették a környéket az árvízveszélytől is.

A föld Huntsville környékén karsztos. A városban feltörő Big Spring egy tipikus karsztforrás, amely naponta 100 millió liter vizet ad.[39]

Mobile

[szerkesztés]

Mobile az Egyesült Államok déli részének a harmadik legnépesebb települése és Mobile megye székhelye.[40] A Mexikói-öböl partján helyezkedik el. Lakosainak száma a 2000. évi becslések szerint 198 915 fő volt.[41] Mobile (Metropolitan Statistical Area) agglomerációs körzet lakosainak száma 399 843 fő.[42] Mobile-Daphne-Fairhope Combined Statistical Area agglomerációs körzet teljes lakosainak száma 540 258 fő.[31]

Az elmúlt 300 év alatt ennél a természetes kikötőnél sok nemzet próbálta megvetni a lábát. Elsőnek a francia Jean Babtiste Le Moyne és Pierre Le Moyne d'Iberville testvérek kötöttek. A mauville indiánok kis faluját találták itt és ezért róluk nevezték el az új várost, amely a fehér ember első állandó telephelye volt Alabama területén. A várost 1702-ben alapították a Mobile-folyó partján, 33-km-re az öböltől. Ekkor a város Fort Louis de la Louisiane nevet kapta. 1703. július 20-án, Jean-Baptiste de Saint-Vallier, Quebec püspöke megalapította a római-katolikus egyházközösséget[43] A franciák nagyratörő gyarmatosítási terveit az újonnan érkező angolok hiúsították meg. 1763-ban elfoglalták Mobile városát. 1780-ban viszont a spanyolok próbálták megerősíteni bástyáikat és megszállták a kikötő várost. 1813-ban viszont az Egyesült Államok kebelezte be. Az amerikai polgárháború során Mobile a déliek kikötője volt és innen kapták az utánpótlást, ezért az északiak blokád alá helyezték majd több véres csata után 1865-ben az Unió csapatai elfoglalták Mobile-t.

A házak építési módja, az étkezési szokások, a „kreol” ételek, mind-mind a francia és spanyol kultúrára emlékeztetnek. Farsang idején a hagyományos karnevál népünnepély jellegű, a jelmezes felvonulás tarka, vidám forgataggá válik.

Mobile a Mexikói-öböl parti hajóépítő ipar egyik fontos központja.

Mobile utcái megőrizték a latinos jellegüket. Belvárosának szép kis terei, jellegzetes katolikus templomai, az azélia bokrokkal övezett villái latinos hangulatot árasztanak. Kora tavasszal az azélia virága elborítja a várost. Az Azelia Trail egy 50 km-es útszakasz. A belváros érdekes egyvelege az antebellum házaknak és a modern irodaépületeknek.[44]

Közigazgatás

[szerkesztés]
Alabama megyéi

Megyék

[szerkesztés]
Bővebben: Alabama megyéinek listája

Alabama 67 megyére oszlik.

Gazdasága

[szerkesztés]

A kohászat gyors fejlődésnek indult és ma Alabamában van az Egyesült Államok egyik igen jelentős kohászati központja. Birmingham környékén létrejött vas- és acélművek sora, amelyeket az állam északi részén lévő vasérc- és szénbányák látnak el nyersanyaggal. Az északi rész jelentős vízi energiáinak kihasználása és a viszonylagosan olcsó munkaerő más iparágakat is idevonzott. Megváltozott a mezőgazdaság szerkezete, előtérbe került a tejgazdaság, a kisebb farmokra alapuló élelmiszer-árutermelés.[45]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Az állam sok látványosságnak, népszerű eseménynek ad otthont, például a Hangouts Music Festival-nak és a Alabamai Shakespeare Fesztiválnak, ami benne van a világ tíz legnagyobb Shakespeare fesztiválja között.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ United States census, https://www2.census.gov/programs-surveys/decennial/2020/data/apportionment/apportionment-2020-table02.pdf
  2. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  3. ↑ George Mason University, United States Election Project: Alabama Redistricting Summary Archiválva 2007. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, accessed March 10, 2008.
  4. ↑ Read, William A.. Indian Place Names in Alabama. University of Alabama Press (1984). ISBN 0-8173-0231-X 
  5. ↑ Sylestine, Cora; Hardy; Heather; & Montler, Timothy. Dictionary of the Alabama Language [archivált változat]. Austin: University of Texas Press (1993). ISBN 0-292-73077-2. Hozzáférés ideje: 2004. december 14. [archiválás ideje: 2005. február 6.]  Archivált másolat. [2005. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 6.)
  6. ↑ a b Rogers, William W., Robert D. Ward, Leah R. Atkins, Wayne Flynt. Alabama: The History of a Deep South State. University of Alabama Press (1994). ISBN 0-8173-0712-5 
  7. ↑ a b c d e f g Alabama: The State Name. All About Alabama. Alabama Department of Archives and History. [2007. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 2.)
  8. ↑ Read, William A. (1984). Indian Place Names in Alabama. University of Alabama Press. ISBN 0-8173-0231-X.
  9. ↑ a b Wills, Charles A. (1995). A Historical Album of Alabama. The Millbrook Press. ISBN 1-56294-591-2.
  10. ↑ Griffith, Lucille (1972). Alabama: A Documentary History to 1900. University of Alabama Press. ISBN 0-8173-0371-5.
  11. ↑ a b Swanton, John R. (1953). "The Indian Tribes of North America".; Bureau of American Ethnology Bulletin 145: 153–174. Hozzáférés ideje: 2007-08-02.
  12. ↑ a b Swanton, John R. (1937). "Review of Read, Indian Place Names of Alabama". American Speech 12 (12): 212–215. doi:10.2307/452431.
  13. ↑ "GCT-PH1-R. Population, Housing Units, Area, and Density (areas ranked by population): 2000". Geographic Comparison Table. US Census Bureau (Census Year 2000). Archiválva 2010. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés ideje: 2006-09-23.
  14. ↑ a b "The Geography of Alabama". Geography of the States. NetState.com (2006-08-11). Hozzáférés ideje: 2006-09-23.
  15. ↑ "Elevations and Distances in the United States". U.S Geological Survey (29 April 2005).; Hozzáférés ideje: 3 November, 2006. Archiválva 2008. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
  16. ↑ "National Park Guide". Geographic Search. National Park Service - U.S. Department of the Interior.; http://home.nps.gov/applications/parksearch/state.cfm?st=al Hozzáférés ideje: 2006-09-23.
  17. ↑ a b "Alabama Climate", Encyclopedia Britannica,; Hozzáférés ideje: May 7, 2007
  18. ↑ Tornadoproject.com, Fujita scale. Archiválva 2011. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés ideje: 3 September 2007
  19. ↑ "Alabama Indian Tribes". Indian Tribal Records. AccessGenealogy.com (Updated 2006).; http://www.accessgenealogy.com/native/alabama/; Hozzáférés ideje: 2006-09-23.
  20. ↑ "Alabama". The New York Times Almanac 2004. The New York Times (2006-08-11). Archiválva 2013. december 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés ideje: 2006-09-23.
  21. ↑ "Alabama State History". theUS50.com.; http://www.theus50.com/alabama/; Hozzáférés ideje: 2006-09-23.
  22. ↑ "13th Amendment to the U.S. Constitution: Abolition of Slavery (1865)". Historical Documents. HistoricalDocuments.com (2005).; http://www.historicaldocuments.com/13thAmendment.htm Archiválva 2006. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben; Hozzáférés ideje: 2006-09-23.
  23. ↑ a b Glenn Feldman. The Disfranchisement Myth: Poor Whites and Suffrage Restriction in Alabama. Athens: University of Georgia Press, 2004, p.136
  24. ↑ Alabama Quick Facts. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. [2012. február 26-i dátummal az census.gov eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 8.)
  25. ↑ Population and Population Centers by State - 2000. United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2000. május 30.)
  26. ↑ Campbell, Kirsten (2007-03-25). "Alabama rates well in biblical literacy", Mobile Register, Advance Publications, Inc., p. A1. Hozzáférés ideje: 2007-06-02.
  27. ↑ "Confidence in State and Local Institutions Survey" (PDF) (in English). Capital Survey Research Center.
  28. ↑ White, David (2007-04-01). "Poll says we feel good about state Trust in government, unlike some institutions, hasn't fallen", Birmingham News, Birmingham News, p. 13A. Hozzáférés ideje: 2007-06-02.
  29. ↑ ""Alabama - City Population - Cities, Towns, & Provinces - Statistics & Map"". "www.citypopulation.de".; http://www.citypopulation.de/USA-Alabama.html; Hozzáférés ideje: 2008-05-05.
  30. ↑ ""Montgomery city, Alabama - Fact Sheet"". "American Fact Finder".; http://factfinder.census.gov/servlet/SAFFFacts?_event=ChangeGeoContext&geo_id=16000US0151000&_geoContext=01000US%7C04000US01%7C16000US0150000&_street=&_county=montgomery&_cityTown=montgomery&_state=04000US01&_zip=&_lang=en&_sse=on&ActiveGeoDiv=geoSelect&_useEV=&pctxt=fph&pgsl=010&_submenuId=factsheet_1&ds_name=DEC_2000_SAFF&_ci_nbr=null&qr_name=null&reg=null%3Anull&_keyword=&_industry= Archiválva 2009. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben; Hozzáférés ideje: 2008-05-05.
  31. ↑ a b http://www.census.gov/population/cen2000/phc-t29/tab01a.csv
  32. ↑ a b Montgomery: History - Early Days in Montgomery, Lafayette's Visit a Local Highlight; http://www.city-data.com/us-cities/The-South/Montgomery-History.html;
  33. ↑ Annual Estimates of the Population for Incorporated Places in Alabama, Listed Alphabetically: April 1, 2000 to July 1, 2006" (CSV).; http://www.census.gov/popest/cities/tables/SUB-EST2006-04-01.csv Archiválva 2007. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben; 2007 Population Estimates. U.S. Census Bureau, Population Division (June 28, 2007). Hozzáférés ideje: June 28, 2007.
  34. ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok (Kossuth Nyomda, Budapest, 1982) Második, javított kiadás, 414-415. oldal.
  35. ↑ "Find a County". National Association of Counties. Archiválva 2010. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés ideje: 2008-01-31.
  36. ↑ "Annual Estimates of the Population for Incorporated Places in Alabama, Listed Alphabetically: April 1, 2000 to July 1, 2006" (CSV).; 2007 Population Estimates. U.S. Census Bureau, Population Division (June 28, 2007). Hozzáférés ideje: June 28, 2007 Archiválva 2007. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
  37. ↑ “Annual Estimates of the Population for Incorporated Places in Alabama, Listed Alphabetically: April 1, 2000 to July 1, 2006" (CSV). 2007 Population Estimates. U.S. Census Bureau, Population Division (June 28, 2007). Hozzáférés ideje: June 28, 2007.
  38. ↑ Archivált másolat. [2012. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 23.)
  39. ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok (Kossuth Nyomda, Budapest, 1982) Második, javított kiadás, 415. oldal.
  40. ↑ "USA: Alabama".; http://www.citypopulation.de/USA-Alabama.html; CityPopulation.de. Hozzáférés ideje: 2007-04-23.
  41. ↑ ""2000 census for Mobile, Alabama"".; http://factfinder.census.gov/servlet/SAFFFacts?_event=&geo_id=16000US0150000&_geoContext=01000US%7C04000US01%7C16000US0150000&_street=&_county=mobile&_cityTown=mobile&_state=04000US01&_zip=&_lang=en&_sse=on&ActiveGeoDiv=&_useEV=&pctxt=fph&pgsl=160&_submenuId=factsheet_1&ds_name=ACS_2006_SAFF&_ci_nbr=null&qr_name=null&reg=null%3Anull&_keyword=&_industry= Archiválva 2008. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben; "U.S. Census Bureau". Hozzáférés ideje: 2007-10-14.
  42. ↑ "Population of Metropolitan Statistical Areas" "U.S. Census Bureau 2000 MSA Populations". Hozzáférés ideje: 2007-10-19.
  43. ↑ Jean-Baptiste de Saint-Vallier. [2014. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 23.)
  44. ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második javított kiadás, Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 417-418 oldal.
  45. ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második, javított kiadás, Kossuth Nyomda, budapest, 1982. 412 oldal

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alabama&oldid=27605411”