Ugrás a tartalomhoz

Metodizmus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Metodizmus
[vagy metodista kereszténység]
kereszténység → protestantizmus
Kialakult18. század
AlapítóJohn Wesley
Szent iratokBiblia
Követők számamin. 80 millió fő [1]

A metodizmus protestáns vallási irányzat, amely a 18. században keletkezett Angliában egy anglikán teológus testvérpár, John Wesley és Charles Wesley kezdeményezésére. A metodista egyházak 2020-ban több mint 80 millió tagot számlálnak világszerte,[1] közös világszervezetük a Metodista Világtanács. Több részre tagolódik; a közösségek között a legnagyobb önálló egyház az Egyesült Metodista Egyház (United Methodist Church), amelynek a Magyarországi Metodista Egyház is tagja.

Történet

[szerkesztés]

A metodisták eredetileg csak egy belső megújulási mozgalmat képeztek az anglikán egyház kebelén belül, amely bírálta az intézményes egyházat. Nevét annak köszönheti, hogy szellemiségét a komolyság és módszeres (metódus) kegyesség jellemzi, amelyet követői magukévá tesznek. A 18. század végén különült el az anglikanizmustól.

A Wesley-féle ébredés

[szerkesztés]
Bővebben: John Wesley (lelkész)

Az 1720-as évek végétől széles körű ébredés kezdődött el Angliában, Charles Wesley és George Whitefield vezetésével, akik az anglikán egyház papjai voltak. A „Szent Klub”-hoz (Holy Club) rövidesen csatlakozott John Wesley is, aki a csoport vezetője lett.[2] Eszközök lettek abban, hogy sokan elforduljanak bűneiktől, és Isten kegyelmével felruházva az Ő szolgálatába álljanak. A mozgalom jellemzői a laikus igehirdetők, bizonyságtételek, fegyelem és buzgó tanítványok csoportjai voltak. Ezek a csoportok „társaságok”, „osztályok” és „kis csoportok” néven váltak ismertté. Egy olyan lelki megújulási mozgalom volt ez, amelynek előfutárai között szerepelt a Philip Jacob Spener nevével fémjelzett német pietista mozgalom, a 17. századi angol puritanizmus és a Jonathan Edwards pásztor-teológus által leírt új-angliai lelki ébredés.

Az első metodista kápolna Londonban

A nagy ébredés Wesley-féle szakaszának három főbb teológiai ismertetőjele volt: újjászületés kegyelemből, hit által; keresztyén tökéletesség vagy megszentelődés, szintén kegyelemből, hit által; és a Szentlélek bizonysága az elnyert kegyelem bizonyosságáról. John Wesley az általa képviselt teológiai látásmódban külön hangsúlyt fektetett a teljes megszentelődésre, mely Isten kegyelméből még ebben az életben lehetséges. Az angol metodizmus korai missziós tevékenysége során világszerte elkezdte terjeszteni a fenti teológiai tételeket.

Wesley után

[szerkesztés]

John Wesley halála után (1791), a körülmények kényszerítő hatására létrejött az Angol Metodista Egyház, majd más országokban is sorra alakultak metodista egyházak: az Egyesült Államokban még Wesley életében, 1784 karácsonyán alakult meg az első önálló metodista felekezet, a püspöki rendszerű Püspöki (Episzkopális) Methodista Egyház, mai nevén Egyesült Metodista Egyház.

A 19. században a közösségben több szakadás is bekövetkezett.[3] Amerikában 1816-ban létrejött az Afrikai Metodista Episzkopális Egyház [4] és 1820-ban az Afrikai Metodista Episzkopális Sion,[3] amelynek ma több millió híve van.

Angliában is szakadás következett be soraikban, de itt 1932 óta ismét újra egyetlen egyházat alkotnak (→ Angol Metodista Egyház).

1881-ben létrehozták a Metodista Világtanácsot, amely ma 138 országban 80 tagfelekezetet foglal magába, amelyek együttesen mintegy 80 millió embert képviselnek.[5]

A történelem folyamán létrejött főbb ágai, leszármazásai:

Vértanúk

[szerkesztés]
Lásd még: Metodista vértanúk listája

Egyházak

[szerkesztés]

A legtöbb híve az USA-ban és Fekete-Afrikában él, ezentúl még Ázsiában és az Egyesült Királyságban.

A főbb egyházak a hívők számával (2010-es évek):

  • Egyesült Metodista Egyház ( USA) - 12 millió [6]
  • Afrikai Metodista Püspöki (Episzkopális) Egyház ( USA) - 2,5 millió [7]
  • Názáreti Egyház - 2 millió [8]
  • Nigériai Metodista Egyház - 2 millió [9]
  • Üdvhadsereg - 1,8 millió [10]
  • Dél-afrikai metodista egyház - 1,7 millió [11]
  • Afrikai Metodista Episzkopális Sion Egyház (USA) - 1,4 [12] – 1,5 millió
  • Koreai Metodista Egyház - 1,3 millió [13]
  • Elefántcsontparti Egyesült Metodista Egyház - 1 millió [14]
  • Szabad Metodista Egyház - 0,9 millió [15]
  • Keresztény Metodista Püspöki Egyház - 0,9 millió [16]
  • Ghánai Metodista Egyház - 0,8 millió [17]
  • Indiai Metodista Egyház - 0,6 millió [18]
  • Kenyai Metodista Egyház - 0,5 millió [19]
  • Wesleyan-egyház - 0,4 millió [20]
  • Nagy-Britannia metodista egyháza

Az Amerikai Egyesült Államokban

[szerkesztés]
Metodista templom az USA-ban, Alexandria, Virginia

Az Amerikai Egyesült Államokban számos metodista felekezet működik, közülük a legnagyobb a világon elsőként - 1784-ben - megalakult önálló metodista felekezet az Egyesült Metodista Egyház (United Methodist Church): 8–12 millió tagjával ma a második legnagyobb protestáns felekezete az Államoknak. A 20. század elején 3 milliós tagságával még az USA legnagyobb protestáns felekezete volt.

Az Egyesült Metodista Egyházon kívül az USA metodista felekezeteihez tartozik például:

  • African Methodist Episcopal Church – Afrikai Metodista Episzkopális Egyház (2,5 millió tag),
  • African Methodist Episcopal Zion Church – Afrikai Metodista Episzkopális Sion Egyház (1,5 millió tag),
  • Názáreti Egyház (Church of Nazarene) (645 ezer tag),
  • Free Methodist Church (http://fmcusa.org/) (70 ezer tag),
  • Primitive Methodist Church, stb.

Magyarországon

[szerkesztés]

A magyarországi metodizmus történetében a Magyarországi Metodista Egyház tekinthet vissza a legnagyobb múltra: megalapítására 1898-ban került sor. Rajta kívül a következő egyházak, illetve szervezetek tekintik magukat a Wesley-féle teológiai gondolkodás örökösének: a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) (az egykori diktatórikus hatalom mintegy évtizedes rendőrségi és közigazgatási zaklatásai után 1981-ben került bejegyzésre), a Názáreti Egyház, az Üdvhadsereg Szabadegyház, az Élet Kenyere Alapítvány, a Felebarát Keresztyén Szövetség Alapítvány és a World Gospel Mission Alapítvány. A wesleyánus összefogást erősítve ebből hatan 1998-ban alapították meg a Wesley Egyházi Szövetséget.

A Wesley Egyházi Szövetség tagjai

Hitelveik, vallásgyakorlat

[szerkesztés]
Metodista templom Németországban
Metodista templom Dél-Afrikában, Bathurst, Western Cape
Metodista lelkész
A Chicago Temple 169 méter magas és 1922-1923 között épült a a Metodista Püspöki Kongregáció megbízásából Chicagoban

A metodista hitvallás az anglikán egyház hitcikkelyein alapul. John Wesley a 39 anglikán hitcikkelyt szűkítette le 25-re, ami a metodista közösségek hitvallása lett. Az anglikán hitvalláshoz hasonlóan a metodista tanításnak is részét képezik az ún. tanprédikációk, amelyek egyes hitbeli kérdéseket igehirdetésként fejtenek ki. Az 53 metodista tanprédikációt John Wesley válogatta össze, egy kivételével a saját igehirdetéseiből.

A 25 metodista hitcikkely

Csak egy élő és igaz Isten van, örökkévaló, test nélküli, részekre nem osztható, végtelenül hatalmas, bölcs és jóságos, minden látható és láthatatlan valóság teremtője és fenntartója. Ennek az Istenségnek az egységében három azonos lényegű, egyenlő hatalmú és egyaránt örökkévaló személy van: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Fiú, aki az Atya Igéje, igaz és örökkévaló Isten, egylényegű az Atyával, Szűz Mária méhében emberi természetet vett fel, úgyhogy két teljes és tökéletes természet, az isteni és az emberi, egy személyben szétválaszthatatlanul egyesült: ezért Egy a Krisztus, valóságos Isten és valóságos ember, aki valóban szenvedett, keresztre feszítették, meghalt és eltemették, hogy megbékítse velünk az Atyát, és engesztelő áldozat legyen, nemcsak az eredendő bűnért, hanem az emberek személyes bűneiért is.

Krisztus valóban feltámadt a halottak közül, és újból felvette testét mindazzal együtt, ami a tökéletes emberi természethez hozzátartozik, testi alakjában ment fel a mennybe, és ott ül mindaddig, amíg vissza nem jön, hogy ítéletet tartson minden ember felett az utolsó napon.

A Szentlélek, aki az Atyától és a Fiútól származik, az Atyával és Fiúval egylényegű, velük azonos fenségében és dicsőségében, valóságos és örökkévaló Isten.

A Szentírás magába foglalja mindazt, ami az üdvösséghez szükséges, ezért senkitől sem kívánható, hogy ami abban nem olvasható, vagy pedig abból nem bizonyítható, azt hittételként higgye, vagy az üdvösséghez nélkülözhetetlennek tekintse. Szentíráson az Ó-és Újszövetségnek azokat a kanonikus könyveit értjük, amelyeknek hitelességében az egyház sohasem kételkedett.

Neveik az Ószövetségben a következők: Mózes öt könyve, Józsué könyve, Bírák könyve, Ruth könyve, Sámuel két könyve, Királyok két könyve, Krónikák két könyve, Ezsdrás könyve, Nehémiás könyve, Eszter könyve, Jób könyve, Zsoltárok, Példabeszédek, Prédikátor könyve, Énekek Éneke, a négy nagy próféta, és a tizenkét kis próféta könyvei.

Az Újszövetség összes könyvét úgy, amint azokat általánosan elfogadták, mi is elfogadjuk és kanonikusnak tartjuk.

Az Ószövetség nem ellentétes az Újszövetséggel, mert mind az Ó-, mind az Újszövetség örök életet kínál az emberiségnek Krisztus által, aki Isten és ember lévén egyedüli közbenjáró Isten és az emberek között. Ezért vissza kell utasítani azokat, akik azt állítják, hogy az ószövetségi atyák csak evilági ígéretekben reménykedtek. Jóllehet a Törvény, melyet Isten Mózes által adott, ünnepi szokások és istentiszteleti szertartások tekintetében a keresztyéneket semmire sem kötelezi, és nincs olyan állam, mely köteles lenne a mózesi törvények polgári életre vonatkozó rendelkezéseit magáévá tenni, azokban az ún. erkölcsi parancsolatok iránti engedelmesség alól egyetlen keresztyén ember sincs felmentve.

Az eredendő bűn nem Ádám követelésében rejlik, (amint ezt a pelágiánusok tévesen állítják), hanem az emberi természet romlottságát jelenti, melyben Ádám leszármazottai természetükből adódóan részesülnek, ennek következtében az ember az eredeti igazságosságtól nagyon messze eltávolodott, és természete szerint állandóan a rosszra hajlik.

  • 8. cikkely: A szabad akaratról

Ádám bukása óta az ember olyan helyzetben van, hogy saját erejéből és cselekedetei segítségével nem tud a hitre és Isten imádására eljutni, és erre magát alkalmassá tenni. Emiatt nincs hatalmunk olyan cselekedetek végzésére, amelyek Isten előtt kedvesek lennének és az Ő tetszésére szolgálnának, hacsak Isten kegyelme Krisztusban elénk nem siet, hogy a jó akarására elsegítsen és együttműködjön velünk, amennyiben ez a jóakarat megvan bennünk.

Nem a mi cselekedeteinkért és érdemeinkért igazulunk meg Isten előtt, hanem csakis a mi Urunk és Üdvözítőnk Jézus Krisztusnak érdeméért, hit által. Ezért nagyon üdvös és vigasztalással teljes az a tanítás, hogy egyedül hit által igazulunk meg.

  • 10. cikkely: A jócselekedetekről

Noha a jócselekedetek bűneinkért engesztelést nem szerezhetnek, sem az isteni ítélet szigorú mértéke szerint meg nem állhatnak, mint a hit gyümölcsei és a megigazulás következményei Krisztusban mégis kedvesek Isten előtt és tetszésére szolgálnak; az igaz és élő hitből olyan szükségszerűen fakadnak, hogy róluk az élő hit éppúgy felismerhető, mint gyümölcseiről a fa.

  • 11. cikkely: Az érdemszerző jócselekedetekről

Úgynevezett érdemszerző, vagyis Isten parancsolatain túlmenő, önkéntes jócselekedetekről nem beszélhetünk istentelen felfuvalkodottság nélkül, mert ezzel az ember azt állítja, hogy nemcsak azt adja meg Istennek, ami kötelessége, hanem azon túl az Ő kedvéért még annál is többet tesz, holott Krisztus világosan mondja: „Ha teljesítettétek mindazt, amit parancsoltak nektek, mondjátok ezt: haszontalan szolgák vagyunk."28

  • 12. cikkely: A megigazulás utáni bűnökről

A megigazulás után szándékosan elkövetett bűn nem mind a Szentlélek ellen való, tehát megbocsáthatatlan vétek. Ezért nem vitathatjuk el a megújulásra vezető bűnbánat lehetőségét azoktól, akik a megigazulás után ismét bűnökbe estek. A Szentlélek elnyerése után is megtörténhet, hogy eltántorodunk az elnyert kegyelemtől és ismét vétkezünk, de Isten kegyelme által újra felkelhetünk és életünket megváltoztathatjuk. Ezért visszautasítjuk azokat, akik azt állítják, hogy amíg e földön élnek, többé már nem vétkezhetnek, és azokat is, akik a bűneiket igazán bánóktól megtagadják a bűnbocsánat lehetőségét.

Krisztus látható egyháza a hívők olyan közössége, amelyben Isten tiszta Igéjét hirdetik és a Szentségeket a szükségszerűen hozzátartozó dolgokkal együtt Krisztus rendelése szerint helyesen szolgáltatják ki.

A tisztítótűzről, a feloldozásról, a képeknek és ereklyéknek tiszteletéről és imádásáról, valamint a szentek segítségül hívásáról szóló római tanítás hiábavaló emberi találmány, mely nem a Szentíráson alapszik, sőt Isten Igéjével ellenkezik.

  • 15. cikkely: A nyilvános istentiszteleten a nép számára érthető nyelv használatáról

Nyilvánvalóan ellenkezik Isten Igéjével, és az ősegyház gyakorlatával is, hogy a nyilvános gyülekezeti imában, vagy a szentségek kiszolgáltatása alkalmával a nép számára érthetetlen nyelvet használjunk

A Krisztus által rendelt szentségek nem csupán a keresztyén hitvallás ismertető jelei vagy jellemzői, hanem sokkal inkább Isten kegyelmének és irántunk való jóakaratának egyértelmű, látható jelei, melyek által láthatatlanul munkálkodik bennünk, és a benne való hitünket nemcsak éleszti, hanem megerősíti és megszilárdítja.

Krisztus, a mi Urunk, két szentséget rendelt az evangéliumban: a keresztséget és az úrvacsorát.

A további öt úgynevezett szentség: a bérmálás, a bűnbánat, a papszentelés, a házasság és az utolsó kenet nem tekinthető evangéliumi szentségnek, mert ezek részint az apostoli egyház elkorcsosulásából származtak, részint pedig olyan életviszonyokat tükröznek, melyeket a Szentírás helyesel ugyan, de mégis teljesen más jellegűek, mint a keresztség és az úrvacsora, mert Isten számukra semmilyen látható jelent vagy ünnepélyes szertartást nem rendelt. A szentségeket Krisztus nem azért rendelte, hogy azokat megbámulják vagy körülhordozzák, hanem hogy méltó módon éljenek velük. Csak azoknál van üdvös hatásuk, akik méltóképpen veszik azokat. Akik méltatlanul fogadják, azok, mint Pál apostol az 1Kor 11,29-ben mondja, ítéletet vonnak magukra.

  • 17. cikkely: A keresztségről

A keresztség nemcsak a hitvallás jele és nemcsak az az ismertetőjel, amellyel a keresztyének különböznek azoktól, akik nincsenek megkeresztelkedve, hanem jelképe az újjászületésnek is. A gyermekkeresztséget az egyházban fenn kell tartani.

  • 18. cikkely: Az úrvacsoráról

Az úrvacsora nem csupán a keresztyének egymás iránti kölcsönös testvéri szeretetének a jele, hanem sokkal inkább Krisztus halála által való váltságunk szentsége. Ezért azok számára, akik szabályszerűen, méltóképpen és hittel veszik: a kenyér, amelyet megtörünk, a Krisztus testével való közösség, és a pohár, amelyet megáldunk, a Krisztus vérével való közösség.

Az átlényegülés tana (transsubstantiatio), más szóval a kenyérnek és a bornak a szent úrvacsorában történő lényegi átváltozása nem bizonyítható a Szentírásból, hanem ellenkezik annak egyértelmű szavaival, a szentséget kiforgatja természetéből és többféle babonára adott alkalmat.

Krisztus teste az úrvacsorában csak mennyei és lelki módon adatik számunkra, és csak így vesszük és esszük azt. Az eszköz pedig, amellyel az úrvacsorában Krisztus testét vesszük és esszük: a hit.

Ellenkezik Krisztus rendelésével az, hogy az úrvacsora szentségét megőrzik, körülhordozzák, felemelik vagy imádják.

  • 19. cikkely: Az úrvacsora mindkét szín alatti vételéről

Az Úr poharát nem szabad megvonni a laikusoktól, mert Krisztus rendelése és parancsolata szerint az úrvacsora mindkét részét egyformán ki kell szolgáltatni minden keresztyénnek.

  • 20. cikkely: Krisztusnak a keresztfán véghezvitt egyedüli áldozatáról

Krisztus egyszer hozott áldozata tökéletes váltság, kiengesztelés és elégtétel az egész világ összes bűnéért, mind az eredendő, mind a valóságos bűnökért, nincs is más elégtétel a bűnért. Ezért a miseáldozat is, melyben - ahogy mondják - , a pap az élők és a holtak büntetésének vagy vétkének elengedése érdekében Krisztust feláldozza, istenkáromló koholmány és veszedelmes csalás.

  • 21. cikkely: A lelkészek házasságáról

Nincs olyan isteni rendelkezés, mely Krisztus szolgáitól azt kívánná, hogy nőtlenséget (cölibátus) fogadjanak, vagy a házasságtól tartózkodjanak. Ezért számukra is éppúgy, mind minden más keresztyén számára helyes és megengedett dolog, hogy személyes döntésük alapján házasságot kössenek, ha ezt az istenfélő életre nézve hasznosnak ítélik.

Nem szükséges, hogy az istentiszteleti szokások és szertartások mindenütt azonosak legyenek, vagy ugyanazon módon gyakorolják azokat, mert ezek mindenkor különbözőek voltak, s országok, korok és szokások különbözősége szerint meg is változhatnak, amennyiben nem ellentétes Isten Igéjével az, ami bevezetésre kerül. Aki pedig saját elhatározásából önkényesen, szándékosan és nyilvánosan megsérti egyházának istentiszteleti szokásait és szertartásait, amennyiben ezek Isten Igéjével nem ellenkeznek, és amelyeket az egyház törvényes elöljárósága is elrendelt és általában elfogadott, azt a személyt azért, hogy mások ugyanilyen cselekedetektől visszariadjanak, nyilvánosan meg kell inteni, mint olyan valakit, aki megsértette az egyház általános rendjét és megsebezte az erőtlen testvérek lelkiismeretét.

Minden egyes egyháznak jogában áll istentiszteleti szokások vagy szertartások bevezetésére, megváltoztatására vagy eltörlésére, de oly módon, hogy „mindenek épülésére legyenek”.

  • 23. cikkely: A felsőbbségről

Mivel nincs hatalmasság, hanem csak Istentől, minden keresztyén kötelessége, hogy lelkiismeretéért illő tisztelet és engedelmességet tanúsítson annak az országnak hatósága és törvényei iránt, amelyben él, és békeszerető polgárnak bizonyuljon.

  • 24. cikkely: A keresztyének földi javairól

A keresztyén ember vagyona és mulandó javai jogigényt és birtokviszonyt tekintve nem köztulajdon, ahogyan ezt némelyek tévesen állítják. Ettől függetlenül mindenki, abból, amije van, tehetsége szerint bőkezűen adakozzon a rászorultaknak.

  • 25. cikkely: A keresztyén ember esküjéről

Elismerjük, egyrészt, hogy a felszínes és elhamarkodott esküdözést a mi Urunk Jézus Krisztus és apostola, Jakab is tiltja, másrészt mégis azt tartjuk, hogy a keresztyén vallás senkinek nem tiltja meg az esküvést, ha a felsőbbség az igazság és a felebaráti szeretet érdekében esküt követel, amennyiben az a próféta intése szerint „a törvénynek és igazságnak megfelelően” történik.

Erkölcsi és egészségvédelmi elvek

[szerkesztés]

A metodistáknál fontos szerepet tölt be az alkoholfogyasztás teljeskörű elutasítása. A 20. század elején a protestáns többségű észak-európai országokban és Észak-Amerikában a szesztilalom lendületének nagy részét a metodisták és más protestáns felekezetek alkoholellenes erkölcsi meggyőződése adta.[27][28]

Híres metodisták

[szerkesztés]

1956 előtt Magyarországon

[szerkesztés]
  • Robert Möller - Bécsi metodista lelkész, aki 1898-ban a magyar misszió megindítója.
  • Melle Ottó - A magyar metodista misszió kibontakoztatója, szuperintendens 1907–1920 között.
  • Funk Márton - A magyarországi metodizmus második megalapítója, 1920–1931 között szuperintendens.
  • Tessényi János - Szuperintendens 1931–1948 között.
  • Hecker Henrik - A Szegedi Körzet alapítólelkésze.
  • Kósa András - Az 1947-es és 1990-es Parlament metodista képviselője a Független Kisgazdapártban.

Egyházi személyek

[szerkesztés]
  • John Wesley (1703–1791) – evangélista, prédikátor
  • Charles Wesley (1707–1788) – énekköltő, evangélista, prédikátor
  • John Mott (1865–1955) – Nobel béke díjas evangélista, prédikátor, az ökumenikus mozgalom kiemelkedő alakja

Politikusok, diplomaták

[szerkesztés]
  • Carl Lutz – Svájci diplomata, aki 1944-45-ben zsidók tízezreit mentette meg Magyarországon.
  • Borisz Trajkovszkij – Macedónia 2. miniszterelnöke (1999–2004).

USA-beli vezető politikusok

[szerkesztés]

Művészek, énekszerzők, előadók

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b World Methodist Council: Our World Wide Church Family
  2. ↑ Lakatos Judit: A metodista mozgalom megindulása és története
  3. ↑ a b Világvallások A-Zs (2009)
  4. ↑ Richard Allen. PBS. (Hozzáférés: 2017. szeptember 7.)
  5. ↑ Member Churches. Worldmethodistcouncil.org. (Hozzáférés: 2018. december 17.)
  6. ↑ Tooley: The American Spectator : Thriving Christianity. Spectator.org. [2011. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
  7. ↑ African Methodist Episcopal Church. Oikoumene.org. [2011. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
  8. ↑ 'Our Mission Connexion' – Nazarene Communications Network. Ncnnews.com. [2011. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
  9. ↑ Methodist Church Nigeria. Oikoumene.org. [2011. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
  10. ↑ Salvation Army International, statistics page. [2018. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 27.)
  11. ↑ Methodist Church of Southern Africa. Oikoumene.org. [2011. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
  12. ↑ African Methodist Episcopal Zion Church. Oikoumene.org. [2018. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 13.)
  13. ↑ The Korean Methodist Church. kmc.or.kr/
  14. ↑ United Methodist Church of Ivory Coast. Oikoumene.org. [2011. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
  15. ↑ Fast Facts. Fmwm.org. [2011. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
  16. ↑ Christian Methodist Episcopal Church. Oikoumene.org. [2011. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
  17. ↑ Methodist Church Ghana. Oikoumene.org. [2011. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
  18. ↑ Methodist Church in India. Oikoumene.org. [2011. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
  19. ↑ Methodist Church in Kenya. Oikoumene.org. [2011. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
  20. ↑ Wesleyan Church| American Denominations | The Association of Religion Data Archives. Thearda.com. [2011. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
  21. ↑ (https://web.archive.org/web/20191216014631/http://metodista.hu/)
  22. ↑ (https://web.archive.org/web/20140517175820/http://nazaretiegyhaz.hu/)
  23. ↑ (http://udvhadsereg.hu/)
  24. ↑ (http://www.eletkenyere.org/)
  25. ↑ (https://web.archive.org/web/20140417021722/http://felebarat.com/index.php?option=com_content&view=frontpage&Itemid=28)
  26. ↑ (http://www.wgm.org/hungary)
  27. ↑ Richard J. Jensen, The winning of the Midwest: social and political conflict, 1888–1896 (1971) pp. 89–121 online
  28. ↑ Szociális alapelvek

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Metodizmus&oldid=27605531”