Ugrás a tartalomhoz

A buddhizmus és a kereszténység

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jézus és Buddha - Paul Ranson, 1880

A buddhizmus és a kereszténység között felszínes párhuzamokat vontak már nem tudományos alapokon, jóllehet a kettő között jelentős és alapvető különbségek vannak. A keresztény egyistenhittel szemben a buddhizmus némileg más jellegű vallás, amelyben a megvilágosodáshoz lényegtelen, hogy létezik-e teremtő vagy sem. Ez szemben áll a kereszténységben fontos helyen álló Isteni kegyelemmel. A buddhizmusban az ok-okozat elvén történnek a jelenségek a lét körforgatagában (szamszára).[1][2][3] Egy másik nagy különbség a két hagyomány között az, hogy egy cselekedet, Krisztus keresztre feszítése, a bűnök bocsánatát eredményezte a megtérő emberek számára. Ez ellentmond a buddhista tanításokban szereplő függő keletkezés 12 szemből álló oksági láncolatának.[4][5]

Jóllehet néhány korai keresztény ismerte a buddhizmust, amelyet egyesek gyakoroltak a Római Birodalomban, a modern keresztény teológusok többsége elutasítja annak lehetőségét, hogy Jézus életében Indiában vagy Tibetben járt volna. Ugyanígy nem fogadják el, hogy közvetlen hatással lett volna a buddhizmus a kereszténység tanításaira. A két vallást összehasonlító próbálkozásokat leginkább parallelomániának tartják, amelyben eltúlzásra kerülnek jelentéktelen hasonlóságok.[6][7] Azonban az ókorban és a középkorban a selyemút mentén széles körben volt tapasztalható a Keleti Egyház és a buddhizmus közötti szinkretizmus, főleg a középkori Kínai Keleti Egyházban, melynek egyik bizonyítéka a Jézus szútra.[8]

Eredet és korai érintkezések

[szerkesztés]
Kétnyelvű felirat Kandahárból (görög és arámi) Kr. e. 3. század - lásd még: Asóka király rendeletei.
Korai hittérítőt ábrázoló mozaik – a 16. századi Xavéri Szent Ferenc.

A buddhizmus története egészen az indiai Bodh-Gaja városába nyúlik vissza a kereszténység előtt mintegy hat évszázaddal. Emiatt a buddhizmus a ma gyakorolt vallások közül az egyik legősibb.[4]

A kereszténység Palesztinában formálódott az 1. században. A négy keresztény evangélium Kr. u. 70–90 környékéből való, Pál apostol levelei 10-20 évvel korábban keletkeztek. Jóllehet a kereszténység egy sokkal korábbi, Messiásra vonatkozó zsidó próféciára és a zsidók egyistenhitére vezeti vissza magát.

A buddhizmus előkelő helyet foglalt el az ókori görög világban (Gréko-buddhizmus) majd a Nagy Sándor birodalmát követő keleti görög királyságok (Görög-Baktriai Királyság [Kr. e. 250 – 125] és Indo-görög királyság [Kr. e. 180 – Kr. u. 10]). Néhány neves görög buddhista szerzetes neve ismert (Mahadharmarakszita és Dharmarakszita) és az indo-görög I. Menandrosz király is felvette a buddhizmust és támogatta a buddhista egyházat. Tény, hogy maradtak fent az egyiptomi Alexandriában buddhista dharma kerékkel megjelölt sírkövek a Ptolemaida-dinasztia korából, amely bizonyíték arra, hogy a hellén Egyiptomban létezett a buddhizmus, amikor a kereszténység még csak születőben volt.[9] Ettől függetlenül a keresztény tudósok úgy vélik, hogy a buddhizmus nem volt hatással a kereszténységre.[10]

Ismeretes, hogy voltak a korai kereszténységben olyan neves személyek, akik ismerték Buddha nevét és néhány történetet az alakjáról. Szent Jeromos (347 – 420) említi Buddha születését, akiről azt írja, hogy "egy szűz oldalából született".[11] Alexandriai Szent Kelemen (150 k. – 215 k.) is ismerte Buddhát (Sztrómata (I. könyv, XV. fejezet): "Néhányan, az indiaiak közül is engedelmeskednek Buddha (Βούττα) parancsainak, akit, akit különleges szentsége miatt istenként üdvözítenek."[12]

A középkorban a buddhizmusnak csekély nyoma volt Nyugaton.[13] (ilyen például Barlám és Jozafát története, amely a Buddha születéstörténetének VI. sz.-i keresztény átirata. A 13. században nemzetközi utazók (például Giovanni de Piano Carpini és William of Ruysbroeck) jelentéseket küldtek ázsiai utazásuk során a buddhizmusról. Ezekben arról írnak, hogy a buddhizmus hasonlít a keleti keresztény egyház közösségeire.[14] Az ókorban és a középkorban valóban létezett valamiféle szinkretizmus a keleti keresztény egyház és a buddhizmus között a selyemút mentén. Jó példa erre a kínai keleti keresztény egyház Jézus szútrája.

A 16. században a katolikus hittérítők közvetlen kapcsolatba kerültek a buddhizmussal, például Xavéri Szent Ferenc írt a buddhista gyakorlatokról.[14] Miután a 18. században az európai egyetemeken is lehetett folytatni szanszkrit tanulmányokat, az értelmiség könnyebben hozzáférhetett a buddhista szövegekhez is.[14] Idővel megjelentek az első buddhista szimpatizánsok és a 19. század végén az első nyugati emberek vettek menedéket a három drágaságban (Buddha, Dharma (tanítások), Szangha (buddhista közösség)).[14]

Hasonlóságok

[szerkesztés]

A 19. századtól sok kutató hasonlóságokat vélt felfedezni a buddhizmus és a kereszténység között.[15][16][17] A századok során a kialakuló keresztény kultusz az őskereszténység gyakorlatától eltávolodva sok tekintetben a buddhista kultusszal hasonló vonásokat vett fel: kolostori élet, cölibátus, tonzúra, gyónás, ereklyetisztelet, rózsafüzér, füstölő... [18]

A 14. Dalai Láma előadásai során gyakran tesz említést arra vonatkozólag, hogy minden nagy világvallás – a filozófiai eltérések ellenére – ugyanazokat az értékeket közvetítik: tolerancia, béke, szeretet, megbocsátás, erőszakmentesség, becsületesség stb.[19]

Nagy hasonlóságot találunk Jézus hegyi beszédének etikája és Buddha beszédeinek eszméje között.

A buddhisták anátman-elve és kultusza, az én bűvöletéből és hatalmából való megszabadulás elméletének és gyakorlatának konzekvens és állhatatos művelése hasonló Jézus tanításához: Szeresd felebarátod, mint önmagad! [20] Mindez arra ösztönözhet bennünket, hogy leépítsünk valamit egocentrizmusunkból, személyes énünkre való koncentráltságunkból, ami a Nyugat emberére annyira jellemző.

Mindkét vallás elveti a testi élvezeteket, amelyek a tudat alacsonyabb szintjeiről erednek. Mindkét vallás hisz abban, hogy a gonosz az érzékiségben is gyökerezik. A bűn és az önzés tana a bukás felé tereli az embert. Erősen hangsúlyozzák az egész emberiség érdekében vállalt együttérzést és szolgálatot.

Buddha követője nagyon elszántan törekszik arra, hogy tudatában legyen gondolatainak, szavainak és tetteinek. A történelem tanúsága szerint Jézus hű követői is teljes mértékben egy magasabb szintű Önvalónak szentelték magukat, saját testi énjük helyett. Mind a kereszténység, mind a buddhizmus hisz benne, hogy az egyénnek saját erkölcsi tökéletesedésére kell törekednie.

Lásd még: Etika (vallás) és A világvallások összehasonlítása

Különbségek

[szerkesztés]

A kereszténység és a buddhizmus között jelentős és alapvető különbségek vannak. A keresztény egyistenhittel szemben a buddhizmus ateista vallás, amelyben a megvilágosodáshoz lényegtelen, hogy létezik-e teremtő vagy sem. Ez szemben áll a kereszténységben fontos helyen álló Isteni kegyelemmel.

Lásd még: Isten a buddhizmusban

A buddhizmusban az ok-okozat elvén történnek a jelenségek a lét körforgatagában (szamszára).[1][2][3] Egy másik nagy különbség a két hagyomány között az, hogy egy cselekedet, Krisztus keresztre feszítése, a bűnök bocsánatát eredményezte az emberiség számára. Ez ellentmond a buddhista tanításokban szereplő függő keletkezés 12 szemből álló oksági láncolatának.[4][5]

Míg a buddhizmusban az időnek és a térnek nincs kezdete, sem vége,[21][22] addig a keresztény teológiában a teremtés a földi élet kezdetét, a végítélet a jelenlegi világ (földi élet) végét jelenti.[23]

A sok keresztény felekezet által hirdetett isteni "kegyelem" sem egyeztethető össze a buddhista karma fogalmával, amelynek hatását a buddhista tanítások szerint nem állíthatja meg senki.[24] A karma, az ok-okozat törvénye magában foglalja a hatás-ellenhatás törvényét, a kiegyenlítődés törvényét és a megtorlás törvényét. A lélekvándorlás célja a folyamatos jobbá válás.

Összehasonlítás

[szerkesztés]
Téma Buddhizmus Kereszténység
Központi alak Buddha Jézus
Eredet Észak-India Palesztina
Kialakulása Kr. e. 5. század 1. század
Elsődleges
elterjedtség		 Kelet-, Dél- és Délkelet-Ázsia Európa, Amerika, Fekete-Afrika, Ausztrália és Óceánia
Hívek száma 400-500 millió[25][26] több mint 2 milliárd
Fő ágai théraváda, mahájána, vadzsrajána katolicizmus, protestáns egyházak,
keleti egyházak
Közösségi hely buddhista templom, kolostortemplom,
pagoda		 templom, imaház, gyülekezet, stb.
Szent irat Tipitaka, Mahájána szútrák Biblia
Fő tanítások karma, dharma,
lélekvándorlás, buddhaság		 Jézus megváltási műve,
Isten-szeretet, felebaráti szeretet
Vallási gyakorlatok púdzsá, meditáció, nyolcrétű ösvény ima, közösségi istentisztelet, keresztség
a katolikusoknál egyéb gyakorlatok ("szentségek")
Egyéb gyakorlatok lásd: buddhista gyakorlatok önzetlen szolgálat, jótékonyság, megbocsátás, misszió, lemondás stb.
lásd még: Hegyi beszéd
szeretet A "mettá" jelentése: jóakarat, barátságosság, jó-szándék, barátság, kedvesség és a mások érdekeivel való törődés.
A théraváda buddhizmusban ez a tíz tökéletesség közül az egyik
és a négy mérhetetlen közül az első.		 A második (legnagyobb parancs) így szól: szeresd felebarátodat, mint önmagadat.[27]
lásd még: felebaráti szeretet
könyörület és
együttérzés		 A buddhizmus hangsúlyozza a könyörületet és az együttérzést,
Tendzin Gyaco dalai láma külön könyvet írt a témáról: A könyörület ereje		 Boldogok az irgalmasok: mert ők (Istentől) irgalmasságot nyernek.[28]
Irgalom nélkül sújtja a (vég)ítélet azt, aki nem gyakorolt irgalmasságot. Az irgalmasság azonban győzelmet arat az ítéleten.[29]
adakozás dána - a nagylelkűség vagy adakozás erénye alamizsna vagy
más cselekedet formájában		 Isten a jókedvű adakozót szereti[30]
Az irgalmas lelkű áldásban részesül, mert adott kenyeréből a szegénynek.[31]
erőszakmentesség ahimszá - erőszakmentesség
minden élővel szemben		 azt mondom nektek: ne szállj szembe a gonosszal,
hanem ha megütik arcod jobb felét, fordítsd oda a balt is.[32]
Tiltások,
mentális akadályok		 harag, gőg, érzéki vágy, kapzsiság, hazugság, lopás stb.
lásd még: béklyók		 bűnös kívánság, haragtartás, bosszú, irigység, lopás, hazugság stb.[33][34]
A cél a létforgatagtól való megszabadulás üdvösség
A cselekedetek hatása karma végítélet
Túlvilág újjászületések örökös láncolata
(szamszára)		 pokol vagy mennyország (új Föld)
Istenkép ateista (Buddha nem foglalkozott Isten létezésének kérdésével)
(lásd: Isten a buddhizmusban)		 egyistenhit, illetve a legtöbb felekezetnél Szentháromság-tan
Természetfeletti lényekben
való hit		 van
lásd még: Buddhista kozmológia		 van
angyalok és démonok
Sok túlvilági segítő van a katolikus nézet szerint van
Szerzetesség van a protestáns egyházakban nincs, a többi ágazatban van
Étkezési törvények van mértékletességre és önkontrollra való felszólítás[35][36]
Alkoholtilalom van önkontrollra való felszólítás
Kizárólagos érvényességre
való igény		 nincs van

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b The Boundaries of Knowledge in Buddhism, Christianity, and Science - Paul D Numrich ISBN 3525569874 10. o.
  2. ↑ a b International Standard Bible Encyclopedia: E-J - Geoffrey W. Bromiley - ISBN 0802837824 515-516. o.
  3. ↑ a b Communicating Christ in the Buddhist World - Paul De Neui and David Lim ISBN 0878085106 34. o.
  4. ↑ a b c Jesus: The Complete Guide by J. L. Houlden (Feb 8, 2006) ISBN 082648011X pages 140-144
  5. ↑ a b Buddhism and Interfaith Dialogue - Masao Abe és Steven Heine - 99-100. o.
  6. ↑ The Historical Jesus in Recent Research (szerk.) James D. G. Dunn és Scot McKnight 2006 ISBN 1-57506-100-7 303. o.
  7. ↑ Gerald O'Collins, "The Hidden Story of Jesus" New Blackfriars 89. évszám, 1024. kiadás, 710–714. o., 2008. november
  8. ↑ "A 13. században a nemzetközi utazók, mint például Giovanni de Piano Carpini és William of Ruysbroeck buddhizmusról szóló riportokat küldött vissza a Nyugatra, amelyben leírták a Keleti Egyház és buddhizmus közötti hasonlóságokat". Macmillan Encyclopedia of Buddhism, 2004, 160. o.
  9. ↑ The Greeks in Bactria and India, W.W. Tarn, South Asia Books, ISBN 81-215-0220-9
  10. ↑ Fredriksen, Paula. From Jesus to Christ. Yale University Press, 2000, 26. o.
  11. ↑ McEvilley, p391
  12. ↑ Clement of Alexandria Stromata. I. könyv, 15. fejezet http://www.ccel.org/ccel/schaff/anf02.vi.iv.i.xv.html
  13. ↑ Indian Buddhism: A Survey with Bibliographical Notes - Hajime Nakamura, 95. o. ISBN 8120802721
  14. ↑ a b c d Macmillan Encyclopedia of Buddhism, 2004, 160. o.
  15. ↑ Encyclopædia Britannica, 1878-as kiadás, Buddhism - T.W. Rhys Davids
  16. ↑ Ernest De Bunsen, The Angel Messiah of Buddhists, Essenes and Christians (London, 1880), 50. o.
  17. ↑ Bentley, Jerry H.. Cross-Cultural Contacts and Exchanges in Pre-Modern Times. Oxford University Press, 240. o. (1992). ISBN 978-0-19-507640-0 
  18. ↑ Tonhaizer Tibor: Egyetemes vallástörténet
  19. ↑ Tendzin Gyaco, www.dalailama.com, A 14. Dalai Láma hivatalos oldala - A három elkötelezetségéről Archiválva 2015. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
  20. ↑ Máté 22,39
  21. ↑ The Oxford Handbook of Eschatology - Jerry L. Walls ISBN 0199735883 552. o.
  22. ↑ The Oxford Handbook of Eschatology - Jerry L. Walls ISBN 0199735883 151. o.
  23. ↑ The Oxford Companion to Christian Thought - Adrian Hastings, Alistair Mason and Hugh Pyper ISBN 0198600240 206. o.
  24. ↑ Encyclopedia of Reincarnation and Karma by Norman C. McClelland - ISBN 0786448512 149. o.
  25. ↑ http://www.huffingtonpost.com/howard-steven-friedman/5-religions-with-the-most_b_853000.html
  26. ↑ http://www.pewforum.org/2012/12/18/global-religious-landscape-buddhist/
  27. ↑ Márk 12,31
  28. ↑ Mt 5,7
  29. ↑ Jakab 2,13
  30. ↑ 2Kor 9,7
  31. ↑ Péld 22,9
  32. ↑ Mt 5,39
  33. ↑ Hegyi beszéd
  34. ↑ Gal 5,21 http://szentiras.hu/UF/Gal5,21
  35. ↑ Róma 12,1
  36. ↑ 1. Kor. 6. rész
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_buddhizmus_és_a_kereszténység&oldid=27359703”