Ugrás a tartalomhoz

Nemes nyolcrétű ösvény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemes nyolcrétű ösvény
(Fordításai és hagyományos megfelelői)
angolThe Noble Eightfold Path
páliअरिय अट्ठङ्गिक मग्ग
(IAST:) ariya aṭṭhaṅgika magga
szanszkritआर्याष्टाङ्गमार्ग
(IAST:) āryāṣṭāṅgamārga
bengáliঅষ্টাঙ্গিক আর্য মার্গ
burmaiမဂ္ဂင်ရှစ်ပါး
(MLC:) mɛʔɡɪ̀ɰ̃ ʃɪʔ pá
kínaiBā zhèngdào
(egyszerűsített:) 八正道
japánHasshōdō
(kandzsi:) 八正道
khmerអរិយដ្ឋង្គិកមគ្គ
(UNGEGN:) areyadthangkikameak
koreaiPaljeongdo
(handzsa:) 八正道
malájപ്രജ്ന
mongolᠣᠦᠲᠦᠶᠲᠠᠨᠦ
ᠨᠠᠢᠮᠠᠨ
ᠭᠡᠰᠢᠭᠦᠨᠦ
ᠮᠥᠷ

Найман гишүүт хутагт мөр
szingalézආර්ය අෂ්ඨාංගික මාර්ගය
ārya aṣṭhāṁgika mārgaya
tibetiའཕགས་པའི་ལམ་ཡན་ལག་བརྒྱད་པ
(Wylie:) 'phags pa’i lam yan lag brgyad pa
tamilஉன்னத எட்டு மடங்கு பாதை
Uṉṉata eṭṭu maṭaṅku pātai
thaiอริยมรรคมีองค์แปด
(RTGS:) Ariya Mak Mi Ong Paet
vietnámiBát chính đạo

szójegyzékjegyzettárgymutató
A Dharmacsakra (magyarul: „dharma kerekere” a Nemes nyolcrétű ösvényt jelképezi.

A nemes nyolcrétű ösvény (szanszkrit: árjástánga-márga, páli: árija-atthangika-magga)[1][2]) a „történelmi Buddha” egyik legfőbb tanítása, amely szerint a módszer követése a szenvedés megszüntetéséhez (dukkha) és a megvilágosodáshoz vezető út.[3] A buddhisták ezeknek a tanításoknak az intelmeit arra használják, hogy a jelenségek tiszta természetébe bepillantást nyerjenek, és megszabaduljanak a kapzsiságtól, a gyűlölettől és az érzéki csalódásoktól. A nemes nyolcrétű ösvény a négy nemes igazság negyedik pontjának felel meg, miközben a nemes nyolcrétű ösvény első pontja megegyezik a négy nemes igazság megértésével. Ezt nevezik a buddhizmusban középútnak.

A buddhista szimbolikában a nemes nyolcrétű vagy nyolcágú ösvényt gyakran ábrázolják dharmacsakrával (páli: dhammacsakka), azaz dharma-kerékkel (tankerék), amelynek nyolc küllője az ösvény nyolc összetevőjét jelenti.

Eredete

[szerkesztés]

A nemes nyolcrétű ösvényt a megvilágosodáshoz vezető utat kereső Gautama Buddha fedezte fel újra, a páli kánon théraváda iskolájának és a kínai buddhista kánon néhány iskolájának szövegei szerint. Az írások szerint létezett egy ősi ösvény, amelyet már az összes korábbi buddha is gyakorolt. A nemes nyolcrétű ösvény egy olyan gyakorlat, amelyről azt mondják, hogy megvilágosodáshoz és megszabaduláshoz vezet. Az ösvényt Buddha hirdette tanítványai számára.

A nemes nyolcrétű ösvény gyakorlata a buddhista iskolák között eltérő. Az iskolától függően gyakorolják egészben, részletekben illetve módosításokkal. Mindegyik buddhista irányzat saját állítása szerint képes arra, hogy a tanulók számára a leghasznosabban adja át az ösvény gyakorlásának módszerét.

Az ösvény hármas tagolása

[szerkesztés]

A nemes nyolcrétű ösvényt gyakran három részre szokták tagolni a következők szerint:[4]

Felosztás a nyolcrétű ösvény tényezői
Erényesség[5] (szanszkrit: śīla, páli: sīla) 1. helyes beszéd (vácsá)
2. helyes cselekvés (kammanta)
3. helyes életmód (ádzsíva)
Meditáció[5] (szanszkrit és páli: samādhi) 4. helyes erőfeszítés (vájáma)
5. helyes tudatosság (szati)
6. helyes összpontosítás (szamádhi)
Bölcsesség, belátás (szanszkrit: prajñā, páli: paññā) 7. helyes nézet (ditthi)
8. helyes szándék (szankappa)

A mahájána buddhizmusban a "három magasabb gyakorlat" néven ismert.

A nyolcrétű ösvény

[szerkesztés]

Zárójelben a szanszkrit és a páli megfelelők találhatók.

1. Helyes megértés, nézet (samyak-dṛṣṭi / sammā-diṭṭhi)

[szerkesztés]

Egyszerűen fogalmazva, a helyes szemlélet azt jelenti, hogy a világot minden elfogultság nélkül látjuk, minden előítélettől szabadon, de mély spirituális bölcsességgel. Úgy tetszik, minden emberi szenvedés a szemléletből ered. Elmondhatjuk, hogy ha nem látnánk, kevésbé lennénk hajlamosak bűnöket elkövetni, mert a vágyat gyakran a szemen át érkező információ növeli, például a más emberekkel kapcsolatos vágyakat, kivált a másik nem, a pénz, a drága ékszerek, az anyagi dolgok, az ínyencségek stb. iránti vágyat.[6]

Bhikkhu Bodhi szerint a helyes megértés két szinten is értelmezhető:[7][8]

  1. világi megértés: megérteni a helyes cselekvés következményeit (karma), amely a szanszárában az érző lények számára kedvező újraszületést fog eredményezni.
  2. világon túli megértés: A négy nemes igazság megértése, amely megvilágosodáshoz vezet.[7][9][10] Boikhy Bodhi szerint ez a fajta helyes nézet az ösvény végén érkezik el, nem az elején.[7]

A théraváda buddhista szemlélet szerint a helyes megértés különböző módon értelmezhető a világi gyakorlók és a bhikkhuk és bhikkhunik (szerzetesek és apácák) számára. Azonban mindkettő értelmezés megérti a következő igazságokat:[11][12]

  1. karma: a test, a beszéd és a tudat minden cselekedete karmikus következményekkel jár, amely hatást gyakorol a későbbi újraszületésekre.
  2. a lét három ismérve: minden fizikális és mentális jelenség múlandó (anicca), a szenvedés (dukkha) egyik forrása, amely mentes egy mindentől független, önálló lényegiségtől (anatta).
  3. A négy nemes igazság révén megszüntethető a szenvedés (dukkha.

Buddha szerint a helyes megértés a négy nemes igazság belátása. Ez az elfogulatlan szemlélet feltárja, hogy a lét szenvedés, a szenvedés oka a vágyakban rejlik, a vágyak megszüntetése a szenvedést is megszünteti. Ez a nemes nyolcrétű ösvény gyakorlásával lehetséges.[13]

2. Helyes elgondolás, szándék (samyak-saṃkalpa / sammā-saṅkappa)

[szerkesztés]

Aki tökéletesíteni kívánja magát, csak azt teheti, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy gondolatait megtisztítsa. Akinek a tudata tele van haszontalan gondolatokkal, mintha szellemi szeméttel volna tele, az üres életet él. Viszont akinek az elméje gyönyörű gondolatokkal van tele, az csodálatos életet él. A gondolatok minőségének javítása végül a földi élet megtisztításához vezet. Ha a földön minden ember erőfeszítéseket tenne, hogy megtisztítsa gondolatait, jobb lenne a földön élni, ugyanakkor ez hozzájárulna a pokol felszámolásához.

Buddha egyszerűen azt mondja, határozzuk el a lemondást (nekkhamma), a jóakaratot (metta) és az ártó szándék elkerülését. Valójában a helyes szemléletből fakadó elhatározásokat jelenti. Mindenre megalapozottan, átgondoltan határozzuk el magunkat, mindenre megfontolt okunk legyen. Tartsuk távol tudatunktól a meggondolatlan, jelentős ok nélküli tetteket.[14]

3. Helyes beszéd (samyag-vāc / sammā-vācā)

[szerkesztés]

Az emberi szenvedések igen nagy része függ össze a beszéddel. A mások által kimondott szavaktól az ember szenved, az ő szavai pedig másoknak okoznak boldogtalanságot. A szavaknak sok köze van az emberi lények boldogságához és boldogtalanságához, és ha az emberek által kimondott szavak „megfelelően vannak hangolva", a Föld ideális lesz az életre.

A szavak igen jól jellemzik azt, aki kimondta őket, ezért ha megvizsgáljuk, hogy milyen szavakat használtunk nap közben, az kiválóan szolgálja önelemzésünket.

A negatív szavak azok, amelyek másoknak nem okoznak örömet, amelyek bántanak, sértenek vagy árnyékot vetnek mások jövőjére. Negatív szavakat kiejteni annyit tesz, mint növelni a világon már úgyis létező boldogtalanságot. Ha valaki már kora reggel fertőződik a negatív szavakkal, egész napja el lesz rontva, és másoknak is továbbadja a baktériumot.

A helyes beszédnél Buddha négy dolgot említ: tartózkodás a hazugságtól, a rágalmazástól, a durva beszédtől és az üres fecsegéstől. Tehát csak az igaz, egyetértést hozó, szeretettel és szellemmel teli beszéd a helyénvaló. Beszédünk legyen értelmes, jelentős, megfontolt, ne legyen se túl sok, se túl kevés, és hűen tükrözze a külvilág folyamatait. Kerüljük a csak a beszéd kedvéért való, alaptalan és összevissza beszédet, de ne zárkózzunk el az embertársakkal való érintkezéstől.[15]

4. Helyes cselekvés (samyak-karmānta / sammā-kammanta)

[szerkesztés]

A testtel elkövethető káros tettektől, érző lények elpusztításától, ártástól, nem adott dolog elvételétől és helytelen szexuális viselkedéstől, a vágyak mértéktelen kiélésétől való tartózkodást jelenti.[16]

5. Helyes megélhetési mód, életmód (samyag-ājīva / sammā-ājīva)

[szerkesztés]

Olyan életvitel, amelyben javainkat békés úton, tisztességesen és másoknak szenvedést nem okozva szerezzük meg, illetve nem hágjuk át a helyes beszéd és cselekvés elveit.

Ezen a világon mindenkinek naponta ugyanannyi idő adatik. A nap minden embernek 24 órából áll, és hogy az adott személy hogyan használja fel ezeket az órákat, meghatározza, hogy milyen életet él. A nap 24 órájának a felhasználásával egyesekből nemzetek vezetője, nagy tudós vagy filozófus lesz, ugyanakkor mások semmit nem érnek el. A helyes életmód modern értelemben úgy magyarázható, hogy az időt helyesen kell felhasználnunk. A hagyományos buddhizmus szerint bűncselekményekből élni, vagy olyan munkát választani, amely egyértelműen szemben áll a buddhista Igazsággal, például materializmust hirdetni a helyes élet törvénye megsértésének tekintendő.[6] Buddha öt foglalkozást említ negatív példaként. Elsőre idejétmúltnak tűnhetnek, ma is esedékesek: fegyverekkel, emberekkel, élőlényekkel, bódító szerekkel és mérgekkel való kereskedés.[17]

6. Helyes erőfeszítés, törekvés (samyag-vyāyāma / sammā-vāyāma)

[szerkesztés]

Buddha négy elvet említ a helyes erőfeszítések között:

  1. Megsemmisíteni mindazt a rosszat, ami már felmerült bennünk,
  2. A még meg nem született rossz létrejöttét megakadályozni,
  3. A még meg nem született jó létrejöttét elősegíteni,
  4. A már meglévő jót megtartani, ápolni.

Ebben segíti a tanítványt a hét megvilágosodási tényező.[18]

7. Helyes tudatosság, éberség, jelenlét (samyak-smṛti / sammā-sati)

[szerkesztés]

Buddhánál ez tudatosságot, majd éberséget jelent: a test, az érzések, a gondolatok, illetve a jelenségek terén. Az utóbbinál öt jelenségcsoportban való éberség kerül említésre. Elsőként a megvilágosodás akadályai: érzéki vágy, rosszakarat, tompaság, nyughatatlanság, kétely. Másodikként a létezés halmazaiban: anyagi forma, érzet, észlelés, késztetés, tudat. Harmadik az érzékek és a benyomásaik, valamint a tudat és a gondolatok egymásba fonódásának megfigyelése. Negyedikként megfigyelni, hogy bennünk van-e a megvilágosodás hét tényezője, tehát az éberség, a jelenségek elfogulatlan vizsgálata, a tetterő, az öröm, a bizalom, az elmélyedés, a felülemelkedett egykedvűség. Az ötödik pedig a négy nemes igazság, illetve a szellemi ismeretek tudatosítása az életben.[19]

8. Helyes összeszedettség, összpontosítás (samyak-samādhi / sammā-samādhi)

[szerkesztés]

Ez az előző lépések jelenléte mellett fokozatosan valósul meg. Egy tárgyra való koncentrációval kezdődik, amelyhez Buddha negyvenféle tárgyat (kammatthána) említ, de a megfelelőt egy külső tanító szóban adhatja át. Buddha négy szintet ismertet az elmélyedésben. Az elsőt gondolati felfogás, fogalmi működés, elragadtatás, boldogság és egyhegyűség jellemzi. A másodikban az első két elem eltűnik, a harmadikban az elragadtatás is. Az utolsóban csak az egyhegyűség marad. A kontempláció ehhez hasonló, de belső tárggyal végezendő. A meditáció Buddhánál a teljes kiüresítést jelenti. Ma a célja sokkal inkább a gondolkodás élővé, tevékennyé, elevenné tétele. Ennek technikáját, ha megérett a tanítvány, a mester meditációban adja át.[20]

Az emberi történelem nagy alakjai közül sokaknak – ha nem tartották is őket különösebben vallásosnak – szokásában állt időt szánni arra, hogy belső birodalmuk mélyébe tekintsenek. Ezt a szokást a helyes elmélyedés vagy meditáció egyik változatának tekinthetjük.

A helyes meditáció szoros kapcsolatban áll a vallás végső céljával, hiszen a spirituális összpontosítás tudománya, amelynek az a célja, hogy az ember kommunikáljon a benne élő másik világ magasabb szellemeivel, majd ráhangolódjon Buddha akaratára. A helyes meditáció végső célja az igazi bölcsesség megszerzése, és ennek a bölcsességnek a segítségével megszabadulni azoktól a béklyóktól, amelyek ehhez a földi világhoz kötik az embert. Megtapasztalása nélkül senki sem állíthatja, hogy spirituálisán felébredt. [6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Dunlap, Knight. „The Great Aryan Myth”. The Scientific Monthly 6, 296. o. 
  2. Brekke, Torkel. „The Religious Motivation of the Early Buddhists”. Journal of the American Academy of Religion 67, 860. o. 
  3. SN 56.11 Dhammacakkappavattana Sutta. A-Buddha-Ujja. [2014. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 20.)
  4. A Nemes Nyolcrétű Ösvény régen és ma. ebredes-hajnala.hu. (Hozzáférés: 2010. december 4.)[halott link]
  5. a b Harvey 2013, 83-84. o.
  6. a b c Okawa Ryunoː Az igazi Buddha
  7. a b c Bhikkhu Bodhi: The Noble Eightfold Path: The Way to the End of Suffering. Access to Insight. (Hozzáférés: 2010. július 10.)
  8. Fuller 2005, 56. o.
  9. Bhikkhu Bodhi. In the Buddha's Words: An Anthology of Discourses from the Pali Canon. Wisdom Publications, 147, 446 with note 9. o. (2005). ISBN 978-0-86171-996-9 
  10. Harvey 2013, 83–84. o.
  11. Richard Gombrich 2009, 27–28, 103–09. o.
  12. Keown 2000, 59, 96–97. o.
  13. Helyes nézet. Buddhista-szakkör. (Hozzáférés: 2024. december 18.)
  14. Helyes elhatározás. Buddhista-szakkör. (Hozzáférés: 2024. december 18.)
  15. Helyes beszéd. Buddhista-szakkör. (Hozzáférés: 2024. december 18.)
  16. Helyes cselekedet. Buddhista-szakkör. (Hozzáférés: 2024. december 18.)
  17. Helyes megélhetés. Buddhista-szakkör. (Hozzáférés: 2024. december 18.)
  18. Helyes erőfeszítés. Buddhista-szakkör. (Hozzáférés: 2024. december 18.)
  19. Helyes éberség. Buddhista-szakkör. (Hozzáférés: 2024. december 18.)
  20. Helyes elmélyedés. Buddhista-szakkör. (Hozzáférés: 2024. december 18.)

Források

[szerkesztés]

Bibliográfia

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Magyarul

[szerkesztés]

Angolul

[szerkesztés]