Buddhizmus Németországban
| A sorozat témája Nyugati buddhizmus |
|---|
 |
|
|
|
|
A buddhizmus Németországban több mint 150 évre tekint vissza. Arthur Schopenhauer volt az egyik legelső német, akire hatással volt a buddhizmus. Schopenhauer olyan szerzőktől szerezte a buddhizmussal kapcsolatos tudását, mint Isaac Jacob Schmidt (1779-1847). A német buddhisták illetve orientalistákra, mint például Karl Eugen Neumann, Paul Dahlke, Georg Grimm, Friedrich Zimmermann (Subhadra Bhikschu) és a legelső német szerzetesre, Nyanatiloka bhikkhura is hatással volt Schopenhauer. De az olyan német ideológusok is, mint Hermann Oldenberg és a Buddha - Élete, tanai, közössége („Buddha, sein Leben, seine Lehre, seine Gemeinde”)[1] című műve jelentős hatással volt a németországi buddhizmusra.
1888-ban Subhadra Bickshu (Friedrich Zimmermann) publikálta a Buddhista katekizmus („Buddhistischer Katechismus”) első kiadását, amely Henry Steel Olcott hasonló című művére épült.
1903-ban alapította Karl Seidenstücker az első német buddhista szervezetet Lipcsében. Egy évvel később Florus Anton Gueth théraváda szerzetesként a Nyanatiloka Mahathera nevet vette fel. Fontos páli szövegeket fordítottak német nyelvre a 20. század elején. A fordítások többségét Karl Eugen Neumann (1865-1915), Nyantiloka és más, neves tudósok végezték.
1922-ben Hermann Hesse kiadta híres művét, a "Sziddhárta" című regényt,[2] amelyet később sok nyelvre lefordítottak.
1924-ben Paul Dahlke megalapította Németország első buddhista kolostorát, a „Buddhista házat” Berlinben.
1952-ben Asoka Weeraratna megalapította a Német Dharmaduta Társaságot (első neve: Lanka Dhammaduta Társaság) és Buddha üzenetének a németországi és más nyugati országban történő terjesztésének szentelte az életét. Ugyanebben az évben alapította meg Anagarika Govinda a buddhista rend német ágát.[3]
1957-ben a Német Dharmaduta Társaság megvásárolta a „Buddhista házat”, amely ma a théraváda irányzat terjesztését tűzte ki feladatául Európában. Európa második legrégibb buddhista szervezeteként a német hatóságok nemzeti örökségi helyszínnek jelölték az épületet.
A német buddhista unió szerint mintegy 245 ezer aktív buddhista él Németországban (2005), amelynek a fele ázsiai bevándorló.[4] Ezek az emberek összesen hozzávetőleg 600 csoportba tömörülnek, holott 1977-ben még csak 15 fajta buddhista csoport működött az országban.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hermann Oldenberg: Buddha. Antikvarium.hu. (Hozzáférés: 2015. május 4.)
- ↑ Hesse - Sziddhárta. Moly.hu. (Hozzáférés: 2015. május 4.)
- ↑ Martin Baumann: Der buddhistische Orden Arya Maitreya Mandala. Religionswissenschaftliche Darstellung einer westlich-buddhistischen Gemeinschaft. Religionen vor Ort - Bd. 3. Marburg 1994, ISBN 3-9802994-4-9
- ↑ Buddhismus. Remid.de. (Hozzáférés: 0205. május 4.)
- ↑ Die Zeit 12/07, 13. o.
Források
[szerkesztés]- Martin Baumann: Deutsche Buddhisten. Geschichte und Gemeinschaften, Marburg, 1993, 2nd updated and enlarged edition 1995.
- Hellmuth Hecker: Chronik des Buddhismus in Deutschland. 3. Aufl. Deutsche Buddhistische Union, Plochingen 1985
- Klaus-Josef Notz: Der Buddhismus in Deutschland in seinen Selbstdarstellungen. Eine religionswissenschaftliche Untersuchung zur religiösen Akkulturationsproblematik. Lang, Frankfurt a.M. u.a. 1984.
- Jürgen Offermanns: Der lange Weg des Zen-Buddhismus nach Deutschland. Vom 16. Jahrhundert bis Rudolf Otto. Lunds Univ., Lund 2002, ISBN 91-22-01953-7
- Andrea Rübenacker: Buddha boomt. Eine inhaltsanalytische Untersuchung der im deutschen Fernsehen gesendeten Beiträge zum Thema "Buddhismus in Deutschland". Unter besonderer Berücksichtigung einer stofflichen Buddhismus-Betrachtung. Diss. Dortmund 2000.
- Eva Sabine Saalfrank: Geistige Heimat im Buddhismus aus Tibet. Eine empirische Studie am Beispiel der Kagyüpas in Deutschland. Farbri, Ulm 1997, ISBN 3-931997-05-7
- Volker Zotz: Auf den glückseligen Inseln. Buddhismus in der deutschen Kultur. Theseus, Berlin 2000 (ISBN 3-89620-151-4)
További információk
[szerkesztés]- Német buddhista unió (DBU)
- Buddhactivity - dharma-központok adatbázisa
- A buddhista ház, Berlin-Frohnau
- Buddhizmus ma - Buddhizmus Németországban - Martin H. Petrich