Négy helyes erőfeszítés
| A négy helyes erőfeszítés | ||||
|---|---|---|---|---|
| fel nem lépett | fellépett | |||
| Nem üdvös tulajdonságok |
megakadályozni | elhagyni | ||
| Üdvös tulajdonságok |
felkelteni | megtartani | ||
A négy helyes erőfeszítés (páli: szammappadhána; szanszkrit: szamjak-pradhána vagy szamjakprahána) a megvilágosodáshoz vezető buddhista ösvény szerves része. Az idő során különböző mentális tulajdonságok felébredésének és fel nem ébredésének a belátásából fakadó felismerésére épül, illetve arra a képességünkre, hogy tudatosan hogyan irányítsuk ezeket. A négy helyes erőfeszítés arra buzdít, hogy a gyakorló lecsökkentse az ártó mentális tulajdonságokat és táplálja a hasznosakat.
A nemes nyolcrétű ösvénynek ez a „helyes erőkifejtésről” (szammá-vájáma) szóló része és az öt spirituális képesség „energiája” (vírja), valamint megvilágosodáshoz szükséges képességek (bódipakkhijá-dhammá) hét csoportja közül az egyik.
A páli irodalomban
[szerkesztés]| A sorozat témája Buddhizmus |
|---|
 |
|
|
|
Körvonalakban |
| 37 A MEGVILÁGOSODÁS DHAMMÁJA | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||
| 4 szatipatthána |
|||||||||
| 4 erőfeszítés |
4 Alap |
||||||||
| 5 képesség |
5 erősség | ||||||||
| 7 tényezők |
|||||||||
| 8 ösvényi tényező |
|||||||||
|
| |||||||||
| nézet ・ vita | |||||||||
A négy helyes erőfeszítés szerepel mind a Vinaja-pitaka, a Szutta-pitaka, az Abhidhamma-pitaka szövegeiben, valamint a páli szövegmagyarázatokban egyaránt.[1] Ezen felül szerepel egy hasonló hangzású, de eltérő fogalom is a „négy erőfeszítés”. Az alábbiakban ez a két fogalom kerül bemutatásra.
Négy helyes erőfeszítés
[szerkesztés]A négy helyes erőfeszítést (csattárimáni szammappadhánáni) hagyományosan a következőképpen határozzák meg:
- "Van az az eset, amikor egy szerzetes kifejleszti magában a vágyat, a törekvést, aktiválja a törekvést és szándékát fenntartja:
- "[i] a még nem jelentkezett gonosz és az ügyetlen tulajdonságok fel nem lépése (anuppádája) érdekében.
- "[ii] ... a már jelentkezett gonosz és az ügyetlen tulajdonságok elhagyása (pahánája) érdekében.
- "[iii] ... a még nem jelentkezett ügyes tulajdonságok fellépése (uppádája) érdekében.
- "[iv] ... a már jelentkezett ügyes tulajdonságok megtartása (thitijá) érdekében."[2]
A fentiek Buddha következő kérdésekre történő válaszaiból származnak:
- "Mi a helyes erőfeszítés?" (SN 45.8,[3] a nemes nyolcrétű ösvénnyel összefüggésben)
- "Mi az energia képessége?" (SN 48.10,[4] az öt spirituális képességgel összefüggésben)
- "Mi a négy helyes erőfeszítés?" (SN 49.1ff.)[5]
Ezt Száriputta is felhasználta a hatalmas terjedelmű szövegmagyarázataiban, amikor a "Mi ez a dhamma, amit a Méltóságos [Buddha] kinyilatkozott?" (DN 33).[6] Hasonló, kétrészes magyarázat szerepel az SN 48.9 szuttában, amelyben Buddha a következőket mondja az öt spirituális képességgel kapcsolatban:
- "És szerzetesek, mi az energia képessége? Szerzetesek, itt a nemes tanítvány tele energiával, hogy megszabaduljon az ártó állapotoktól és megszerezze az üdvös állapotokat, szilárd az erőfeszítése, nem tétovázik egy pillanatig sem. Ez az energia képessége."[7]
Hogy számít „ügyetlennek” vagy „ártónak” (akuszala) és "ügyesnek" vagy "üdvösnek" (kuszala) azt az Abhidhamma-pitaka és a posztkanonikus szövegmagyarázatok tartalmazzák. Általánosságban ártó állapotnak számít a három szennyeződés (klésák): kapzsiság (lobha), gyűlölet (dosa) és tévely (moha).[8] Üdvösnek ezek ellentétei számítanak: nem-kapzsiság (alobha), nem-gyűlölet (adosa) és ne-tévely (amoha).[9]
Négy erőfeszítés
[szerkesztés]A páli kánonban több helyen is megkülönböztetésre kerül a négyrétű „erőfeszítés” (padhána) és a négy "helyes erőfeszítés" (szammappadhána). A szövegekben a hasonló elnevezés ellenére folyamatosan kifejezik a kettő közötti különbségeket, akár egy példázaton belül.[10]
A négy erőfeszítés (csattárimáni padhánáni) a következő:
- önuralom (szamvara padhána) az érzékszervek felett.
- elhagyni (pahána padhána) a szennyeződéseket.
- művelni (bhávaná padhána) a Boddzshanga.
- megőrizni (anurakkhaná padhána) a koncentrációt.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Rhys Davids & Stede (1921-25), 411. o.
- ↑ Thanissaro (1996).
- ↑ Bodhi (2000), 1670-71. o.; and, Thanissaro (1996).
- ↑ Bodhi (2000), 1671-72. o.
- ↑ Bodhi (2000), 1709-12. o.
- ↑ Walshe (1995), 480, 487. o.
- ↑ Bodhi (2000), 1671. o.
- ↑ Buddhaghosa & Ñāṇamoli (1999), 707-709. o.
- ↑ Bodhi (2000), 1939. o.
- ↑ Például:
- ↑ Rhys Davids & Stede (1921-25)
Források
[szerkesztés]- Bodhi, Bhikkhu (ford.) (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-331-1.
- Buddhagósza, Bhadantacariya & Bhikkhu Ñāṇamoli (ford.) (1999). The Path of Purification: Visuddhimagga. Seattle, WA: Buddhist Publication Society Pariyatti Editions. ISBN 1-928706-00-2.
- Jayasundere, A.D. (trans.) (n.d.). "Caravaggo" (AN 4, ch. 2) - https://web.archive.org/web/20130705174936/http://www.metta.lk/tipitaka/2Sutta-Pitaka/4Anguttara-Nikaya/Anguttara2/4-catukkanipata/002-caravaggo-e2.html.
- Sablon:IAST Thera (ford.) & Bhikkhu Bodhi (szerk.) (1991). The Discourse on Right View: The Sammaditthi Sutta and its Commentary (The Wheel Publication No. 377/379). Kandy: Buddhist Publication Society. - http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/nanamoli/wheel377.html.
- Rhys Davids, T.W. & William Stede (szerk.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. - http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/.
- Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1987, 1996). Magga-vibhanga Sutta: An Analysis of the Path (SN 45.8). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn45/sn45.008.than.html.
- Upalavanna, Sister. (ford.) (n.d.). "Ekadhammapali: One thing" (AN 1, ch. 16). - https://web.archive.org/web/20110116045748/http://www.metta.lk/tipitaka/2Sutta-Pitaka/4Anguttara-Nikaya/Anguttara1/1-ekanipata/016-Ekadhammapali-e.html.
- Walshe, Maurice O'C. (1995). The Long Discourses of the Buddha: A Translation of the Digha Nikaya. Somerville, MA: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-103-3.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
|
|