Ájatana

Az ájatana (páli; szanszkrit) buddhista fogalom, amelynek magyar fordításai érzéktartomány,észlelési tartomány, érzékszerv alapja. A buddhizmusban hat belső (páli: addzshattikáni ájatanáni - "szervek", "kapuk", "ajtók", "erők", "gyökerek") és hat külső (báhiráni ájatanáni - "érzékelés tárgyai") érzékelési alapot különböztetnek meg. Tehát hat pár (szerv-tárgy) észlelési alapot különböztetnek meg:

• a szem és a látható dolgok
• a fül és a hangok
• az orr és a szagok, illatok
• a nyelv és az ízek
• a test és az érintés
• a tudat és a mentális tárgyak.

A buddhizmus és más indiai episztemológiák hat "érzékszervet" különböztetnek meg, a Nyugaton elterjedt öttel szemben. A buddhizmusban a "tudat" egy belső érzékszerv, amely kapcsolatba lép a mentális tárgyakkal: érzékszervi kapcsolódások, érzések, észlelés és akarat.

A sadájatana mind a hat érzékszervet és azok érzékelését jelenti a függő keletkezés tizenkét oksági láncszemével (nidána) kapcsolatban.

A páli kánonban

A négy nemes igazságban szerint a szenvedés (páli, szanszkrit: dukkha) a sóvárgás (páli: tanha; szanszkrit: trisna). A függő keletkezés oksági láncolatában Buddha az érzékelést nevezi a sóvárgás okának, amely a kapcsolatból (szparsa) ered (lásd a 2. ábrán). Tehát a sóvárgástól és a szenvedéstől való megszabaduláshoz alaposan meg kell ismerni az érzéktartományokat.

Érzékelési mezők

1. Ábra: A páli kánon hatok hat csoportja:

észlelési tartományok

→

é r z é s e k

→

s ó v á r g á s

"belső" érzékelés szervei

<–>

"külső" érzékelés tárgyai

↓

↓

↓

kapcsolat

↓

↑

tudatosság

A hat belső érzékelési tartomány a szem, fül, orr, nyelv, test & tudat. A hat külső érzékelési tartomány formák, hang, szag, íz, érintés & mentális tárgyak. Érzékszerv-specifikus tudatosság lép fel, amely függ a belső és külső érzékelési tartományoktól. A kapcsolat a belső és a külső érzékelési tartomány valamint a tudatosság kapcsolódása. Az érzés a kapcsolattól függ. a sóvárgás az érzéstől függ.

Forrás: MN 148 (Fordította: HoD, 2009)    részletek

↑ 12 oksági láncszem ↓			Tévelygés
			Formations
			Tudatosság
			Név és forma
			Hat érzéktartomány
			↓
			Kapcsolat
			↓
			Érzés
			↓
	Szenvedés	←	Sóvárgás		Megszüntetés		Az ösvény
← 4 nemes igazság →
			Ragaszkodás
			Létesülés
			Születés
			Öregkor és halál
Figure 2: A tizenkét nidána és a négy nemes igazság: hogyan vezetnek az érzékelési mezők szenvedéshez.

A páli kánonban több száz szövegben szerepelnek az érzékelési mezők. A beszédekben különböző szövegkörnyezetben szerepelnek:

• a hatok (Pali: csakka):
  az érzékelési alapokat két hatos csoportra vannak osztva: hat érzékszerv (vagy belső alapok) és tárgyak (vagy külső alapok). A hat párból különböző mentális tényezők keletkeznek. Így például, amikor jelen vagy egy fül és egy hang, akkor az ezzel kapcsolatos tudatosság (páli: vidnyána) lép fel. A három elem együtt állása (dhátu) eredményezi az ún. "kapcsolatot" (szparsa), amely után kialakul a kellemes, kellemetlen vagy semleges érzés vagy érzékelés (vedaná). A "sóvárgás" (tanha) ezekből az érzésekből keletkezik (lásd 1. ábra). Ehhez hasonló a "A hatok hat csoportja " beszéd (Chachakka Sutta, MN 148), ahol a "hatok hat csoportját" (szem-alap, fül-alap, orr-alap, nyelv-alap, test-alap és elme-alap) vizsgálják és végül üresnek találják.
• "a minden" (páli: szabba):
  Az "A minden" (SN 35.23) című beszédben Buddha azt állítja, hogy a "minden" a hatok hat csoportját jelenti.
• a tizenkét nidána (páli, szanszkrit: nidána):
  Ahogy az az alábbi kapcsolódó buddhista koncepciókban és a 2. ábrán, az érzékelési alapok fontos kapcsot jelentenek az újjászületések végtelen körforgásában, azaz a tizenkét nidánában, amelyet a létkerék (szanszkrit.: bhavacsakra) ábrázol.

"Lángoló vágy, gyűlölet és csalódás"

Az "A viperák" beszédben (Aszivisza-szutta, SN 35.197) Buddha egy "üres faluhoz" hasonlítja a belső érzékelési alapokat és a "falut fosztogató banditákhoz" a külső érzékelési alapokat. Ezzel a metaforával Buddha bemutatja, hogyan támadják az "üres" érzékszerveket a "kellemes és kellemetlen" érzékelési tárgyak.

Ugyanebben a gyűjteményben máshol (SN 35.191), "A tiszteletreméltó Kotthitának szóló beszéd"-ben Buddha egyik legfőbb tanítványa Száriputta világossá teszi, hogy az érzékszervvel és tárgyával kapcsolatos valóságos szenvedés nem a belső természetükből, jellegükből fakad, hanem a "béklyókból" (itt az jelenti, hogy "vágy és vágyakozás"), amely az érzékszerv és a tárgya kapcsolatából fakad.

Buddha megvilágosodása után tartott "Tűzbeszédében" (Adittaparijája-szutta, SN 35.28) elmagyarázza az érzéktartományokat és az azzal kapcsolatos mentális folyamatokat:

"– Szerzetesek, már minden ég! És mi az a minden? Ég a szem, égnek a színek, ég a látvány tudati felfogása, ég a látás folyamata, ég a látási folyamatból származva keletkező érzet, akár kellemes, akár szenvedésteli, akár közömbös. És mitől ég? Én azt állítom, hogy a szenvedély tüzétől, a harag tüzétől és a tompaság tüzétől ég; a születéstől, öregségtől, haláltól, bánattól, siránkozástól, szenvedéstől, borútól és bajtól ég."

A szenvedés tüzének kioltása

Buddha azt tanította a hagyományok szerint, hogy ahhoz, hogy valaki megmeneküljön az érzék alapok veszélyei elől, meg kell tanulni megérteni azokat szennyeződésektől mentesen. A "Béklyók levedlése" (SN 35.54) példabeszédben Buddha szerint akkor szabadulhat meg valaki a béklyóktól, ha az érzék alapokat, a tárgyakat, a tudatosság-alapot és az észleléseket állandótlannak" (páli: aniccsa) látja. Ehhez hasonlóan, a "Bilincsektől való megszabadulás" (SN 35.55) beszédben Buddha azt mondja, hogy úgy lehet megszabadulni a béklyóktól, hogy a korábban említett öt hatos csoportra "nem-énként" (anatta) tekint.

Kapcsolódó szócikkek

• Szív szútra - mahájána szöveg, amely bemutatja az ájatanákat
• Indrija - érzékszervek
• Pradzsnyá (bölcsesség)
• Sadájatana - a "hat észlelési alap" tárgyalása
• Szatipatthana-szutta - tartalmaz egy meditációt, amely az érzékszervekkel kapcsolatos
• Szkandha - hasonló buddhista fogalom
• A tizenkét nidána - a függő keletkezés oksági láncolata

Források

• Aung, S.Z. és C.A.F. Rhys Davids (ford.) (1910). Compendium of Philosophy (Translation of the Abhidhamm'attha-sangaha). Chipstead: Pali Text Society. Cited in Rhys Davids & Stede (1921–5).
• Bodhi, Bhikkhu (szerk.) (2000a). A Comprehensive Manual of Abhidhamma: The Abhidhammattha Sangaha of Ācariya Anuruddha. Seattle, WA: BPS Pariyatti Editions. ISBN 1-928706-02-9.
• Bodhi, Bhikkhu (ford.) (2000b). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. (Part IV is "The Book of the Six Sense Bases (Salayatanavagga)".) Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-331-1.
• Bodhi, Bhikkhu (2005a). In the Buddha's Words: An Anthology of Discourses from the Pali Canon. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-491-1.
• Buddhagósza, Bhadantācariya (1999). The Path of Purification: Visuddhimagga. (Chapter XV is "The Bases and Elements (Ayatana-dhatu-niddesa)".) Seattle, WA: BPS Pariyatti Editions. ISBN 1-928706-00-2.
• Hamilton, Sue (2001). Indian Philosophy: A Very Short Introduction. Oxford: Oxford University Press. ISBN 978-0-19-285374-5.
• Red Pine. The Heart Sutra: The Womb of the Buddhas (2004) Shoemaker & Hoard. ISBN 1-59376-009-4
• Soma Thera (2003). The Way of Mindfulness: English translation of the Satipaṭṭhāna Sutta Commentary. Kandy, Sri Lanka: Buddhist Publication Society. ISBN 955-24-0256-5.
• Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2004). Asivisa Sutta: Vipers (SN 35.197). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn35/sn35.197.than.html.
• Upatissa, Arahant, N.R.M. Ehara (trans.), Soma Thera (ford.) and Kheminda Thera (trans.) (1995). The Path of Freedom (Vimuttimagga). Kandy, Sri Lanka: Buddhist Publication Society. ISBN 955-24-0054-6.
• Vipassana Research Institute (VRI) (ford.) (1996). Mahāsatipaṭṭhāna Sutta: The Great Discourse on Establishing Mindfulness (Pali-English edition). Seattle, WA: Vipassana Research Publications of America. ISBN 0-9649484-0-0.

Külső hivatkozások

• www.a-buddha-ujja.hu - Páli szutták magyar nyelven
• "Salayatana Vagga a Szamjutta-nikája gyűjteményből, angolul - www.accesstoinsight.org