Egyistenhit
Az egyistenhit vagy monoteizmus az egyetlen, élő, és személyes Istenbe vetett hit, illetve a róla szóló tanítás. Ellentéte a többistenhit. A Föld lakosságának mintegy fele tartozik a három nagy monoteista vallás (Ábrahámi vallások) valamely csoportjához, ezek a zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám.
Történet
[szerkesztés]Ókor
[szerkesztés]A monoteizmus megjelenése az i. e. 3. évezredig vezethető vissza. A kristályosodási folyamat, mely szerint a félistenek (kisebb istenek) a legnagyobb Isten megnyilvánulásai, a hinduizmus korai fázisaiban is megfigyelhető. A kutatók megállapították, hogy a világ örökkévaló urának képzete az ősi indiaiaknál, kínaiaknál, görögöknél, sőt még egyes természeti népeknél önállóan is előfordult.[1]
Az egyistenhit bizonyított jelei már az ókori Egyiptomban is megtalálhatók. Ehnaton fáraó (i. e. kb. 1367–1350) nevéhez fűződik az Amarna-reform, amelynek során Aton istent ruházták fel az egyetlen isten rangjával. Van olyan elképzelés, amely szerint a többistenhívő panteonok alapvetően korai monoteizmusokból alakultak ki, sőt Étienne Drioton szerint a henoteizmus is „látens monoteizmus”.
Az egyistenhit előzménye, az ún. henoteizmus megjelent a vaskori Dél-Ázsiában is (i. e. 1200–) a védikus időszakban.[2][3] Az ősi hindu teológia monista volt, de az imádatban nem volt szigorúan egyistenhívő, mert továbbra is fenntartotta sok isten létét, akiket a legfelsőbb lény, Brahman aspektusaként hirdettek.[4]
Legtisztább formájában azonban a szemita zsidóknál jelent meg a Közel-Keleten az i. e. 2. évezred közepén-végén. A monoteizmus legősibb könyve a Tóra, Mózes első öt könyve. Ennek a kiterjesztése a Talmud. A héber Bibliához (zsidó szentírás) még számos további könyv tartozik. Ennek az 1. században kibővített változata a kereszténység szent könyve, a Biblia.
Az i. e. 1. évezredtől kezdve a zoroasztriánusok mindenekelőtt az egy Isten felsőbbrendűségében hittek: Ahura Mazdában mint „Mindennek Teremtőjében”,[5] aki a legfőbb lény mindenki más előtt.[6][7][8] Mindazonáltal a zoroasztrizmus nem volt szigorúan monoteista,[9] mert más jazatákat is tisztelt Ahura Mazdá mellett.[megj. 1]
Számos ókori görög filozófus, köztük Xenophanész és Antiszthenész hitt egy politeista monizmusban, amely némi hasonlóságot mutat a monoteizmushoz.[4]
Az iszlám vallás szent könyve, a jóval későbbi Korán (7. század), jelentős elemeket tartalmaz a Bibliából.
Monoteista vallások
[szerkesztés]Ábrahámi vallások
[szerkesztés]- zsidó vallás
- mandeusok vagy „szábeusok”
- kereszténység
- iszlám
- bahá'í
- drúzok
Más egyistenhitek
[szerkesztés]- vaisnavizmus
- kaodaizmus
- manicheizmus
- mormonizmus
- rasztafariánus mozgalom
- szikhizmus
- unitárius vallás
- yazdânizmus – kurdok
- zoroasztrizmus
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, 228. oldal, Gondolat Kiadó, 1977
- ↑ Sharma, Chandradhar. Chronological Summary of History of Indian Philosophy, Indian Philosophy: A Critical Survey. New York: Barnes & Noble, vi. o. (1962)
- ↑ HYMN CXC. Creation.
- ↑ a b Gnuse, Robert Karl. No Other Gods: Emergent Monotheism in Israel. Sheffield Academic Press, 225. o. (1997. május 1.). ISBN 1-85075-657-0
- ↑ Yasna, XLIV.7
- ↑ "First and last for all Eternity, as the Father of the Good Mind, the true Creator of Truth and Lord over the actions of life." (Yasna 31.8)
- ↑ "Vispanam Datarem", Creator of All (Yasna 44.7)
- ↑ NYÂYIS.
- ↑ Zoroastrianism. Britannica.com . Encyclopaedia Britannica. (Hozzáférés: 2017. július 16.)
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ A jazaták a kereszténység angyalaihoz hasonló lények.
Források
[szerkesztés]- ↑ Gecse 1985: Gecse Gusztáv: A marxista valláskritika és egyházpolitika. Budapest: Kossuth. 1985–86. 16–17. o.
