Drúzok
Drúzok | |
Drúz férfiak hagyományos viseletben a Golán-fennsíkon | |
Teljes lélekszám | |
1– 1,5 millió [1][2] | |
Vallások | |
Druzism | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Drúzok témájú médiaállományokat. |
A drúzok az iszmáilita síita iszlámból kialakult ezoterikus [3][4] arab etno-vallási közösség, akik a drúz hithez ragaszkodnak, amely egy egyistenhívő, szinkretikus etnikai vallás, amelynek fő tételei Isten egységét, a reinkarnációt és a lélek örökkévalóságát állítják.[5][6][7][8]
Úgy tartják, hogy kezdetben az iszmailizmus egy iskolája volt. Azonban azáltal, hogy felhagyott bizonyos iszlám nézetekkel és előírásokkal, és befolyásolta a kereszténység,[9][10] a gnoszticizmus,[10] az újplatonizmus,[9][10] a zoroasztrizmus,[11][12] a manicheizmus,[13][14] így integrálta a pitagoraszi,[15][16] a buddhista vagy akár a hindu filozófiai nézeteket, külön vallássá alakult át. [17]
A vallásgyakorlatukat titokban tartják. Nem engedik, hogy kívülállók áttérjenek a vallásukra. A vallásukon kívüli házasság ritka és erősen elutasított.[18][19]
Vallási kisebbségként minden országban, ahol élnek, gyakran tapasztalták meg a különböző muszlim rezsimek üldöztetését, beleértve a mai iszlám szélsőségeseket is. [20][21][22]
Etimológia
[szerkesztés]Nevüket a 11. századi misszionáriusról, Muhammad ad-Darzíról kapták. (Nevének többesszámosított alakja arabul durúz, ez került át a nyugati nyelvekbe.)
Hitük, vallásgyakorlatuk
[szerkesztés]- Istenkép
Szigorúan monoteisták,[23] egyetlen Istenben hisznek, aki egyszerre transzcendens és immanens.[24]
- Szentírások
A drúz szent szövegek közé tartozik a Korán és a Bölcsesség levelei,[25] amely drúz szent szövegek és lelkipásztori levelek gyűjteménye.
A Koránt allegorikusan értelmezik.
Egyéb ősi drúz írások közé tartozik a Rasa'il al-Hind (India levelei) és a korábban elveszett (vagy rejtett) kéziratok, mint például az al-Munfarid bi-Dhatihi és az al-Sharia al-Ruhaniyya, valamint más értekezések.[26]
- Reinkarnáció
A reinkarnáció a drúz hit egyik legfontosabb tétele.[27][28] Az újjászületés ciklusának végén – amelyet az egyén az egymást követő reinkarnációk révén ér el – a lélek egyesül a „kozmikus elmével”. A „kozmikus elmét” „Isten akaratának” tekintik, amiből az univerzum létrejött.[29]
- Hét drúz előírás
A drúzok hét erkölcsi előírást vagy kötelességet követnek, amelyeket a hit magvának tekintenek.[30] A hét drúz előírása a következő: [31]
- Igazság a beszédben és őszinteség.
- Védelem és kölcsönös segítség a hittestvéreknek.
- Lemondás a korábbi istentisztelet minden formájáról (konkrétan az érvénytelen hitvallásokról) és a hamis hitről.
- Az ördögnek (Iblisz) és a gonosz erőinek való ellenállás
- Isten egységének megvallása.
- Isten tetteinek elfogadása, függetlenül attól, hogy milyenek.
- Abszolút behódolás Isten akaratának.
- Szentélyek
A drúzok imaházait khilwának, khalvának, khilwatnak vagy khalwatnak hívják. [32]
- Egyéb
Hisznek a párhuzamos világokban. Az ember születésének körülményeit, szüleit és születési hátterét Isten vagy egy magasabb rendű lény határozza meg és dönti el. Ennek megfelelően hittérítés nincs vagy a vallásukra való áttérés nem megengedett.
Csak egy beavatott elit, az ukkál („ismerők”) vehetnek részt teljesen a vallási szertartásokon és férnek hozzá a „bölcsesség” (hikma) titkos tanításaihoz. Üldöztetés idején megengedett egy drúznak hogy külsőleg megtagadja a vallását, ha az élete veszélyben van.[33]
Az elszigeteltség életmódját élik, de mivel más vallásúak között élnek, megpróbálnak beolvadni, hogy megvédjék a vallásukat és a saját biztonságukat. Imádkozhatnak muszlimként vagy keresztényként, attól függően, hogy hol vannak.[23]
Tiltják a többnejűséget és az ágyasok tartását, valamint az ideiglenes házasságot is. A hívők szerint a végső igazság megtalálható a tanítóiknak, különösen Bahá ad-Dínnek, tett isteni kinyilatkoztatásokban melyek megtalálhatóak a szent iratukban (al-Hikmat as-sarífa).[1]
A drúzok nem mondanak naponta ötször imát, nem böjtölnek a ramadán hónapban és nem tesznek zarándoklatot Mekkába. Így a muszlimok nem tekintik őket az iszlám követőinek.[23]
Történetük
[szerkesztés]Hamza ibn Alí perzsa misszionárius alapította a 10. században, Kairóban. Eredetileg a fátimida kalifa, al-Hákim (996–1021) istenségét hirdető, fanatikus iszmáiliták voltak, azonban a kalifátus végül nem fogadta el tanaikat, és kénytelenek voltak Libanon hegyei közé menekülni. A misszionárius tevékenységet 1043-ban abbahagyták, ami után nem engedtek meg több áttérést a vallásra.[1]
A drúzok az Oszmán Birodalom hatalmát sem fogadták el, amellyel nyílt háborúkat vívtak a 16. század folyamán. Török mintára saját hadsereget szerveztek, amelyhez alakítottak reguláris csapatokat albán és kurd zsoldosokból, valamint saját híveikből, valamint különböző nemzetiségűekből (arabokból, perzsákból, törökökből, kurdokból) nem reguláris, könnyen felállítható egységet, összesen 60-80 ezer fővel.
Jelenlétük
[szerkesztés]Létszámuk világszerte kb. az egymillió[1] és másfél millió közé tehető.[2]
A drúzok eredetileg Libanonban éltek, ahonnan az újkori villongások során sokuk áttelepült a mai Szíriába és Izraelbe. A 21. század elején ebben a három országban éltek a legtöbben, de jelentős arányban voltak jelen az amerikai kontinensen is.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d szerk.: John L. Esposito: The Oxford Dictionary of Islam. Oxford University Press, USA, 70. o. (2004). ISBN 0195125592
- ↑ a b c JUF News : Sending relief--and a message of inclusion and love—to our Druze sisters and brothers (angol nyelven). JUF News. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
- ↑ Abou zaki nadine: Introduction aux Epîtres de la Sagesse: L'ésotérisme druze à la lumière de la doctrine de Çankara. 2006–10–01. ISBN 978-2-296-15664-7 Hozzáférés: 2024. augusztus 6.
- ↑ The Druze: A Secret Esoteric Sect. (Hozzáférés: 2024)
- ↑ Abulafia, Anna Sapir: The Abrahamic religions. www.bl.uk . British Library, 2019. szeptember 23. [2020. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 9.)
- ↑ Obeid, Anis. The Druze & Their Faith in Tawhid. Syracuse University Press, 1. o. (2006). ISBN 978-0-8156-5257-1
- ↑ Entrepreneurship and Religion. Edward Elgar Publishing, 314. o. (2010. november 2.). ISBN 978-1-84980-632-9
- ↑ Kiss, Bow, Or Shake Hands: The Bestselling Guide to Doing Business in More Than 60 Countries, illustrated, Adams Media, 259. o. (2006. november 2.). ISBN 978-1-59337-368-9
- ↑ a b Quilliam, Neil. Syria and the New World Order. Michigan University press, 42. o. (1999). ISBN 9780863722493
- ↑ a b c The New Encyclopaedia Britannica. Encyclopaedia Britannica, 237. o. (1992). ISBN 9780852295533 „Druze religious beliefs developed out of Isma'ill teachings. Various Jewish, Christian, Gnostic, Neoplatonic, and Iranian elements, however, are combined under a doctrine of strict monotheism.”
- ↑ Philip Khuri Hitti. The Origins of the Druze People and Religion: With Extracts from Their Sacred Writings. Library of Alexandria, 27–. o. (1928). ISBN 978-1-4655-4662-3
- ↑ Sālibī. The Druze: realities & perceptions. Druze Heritage Foundation, 186–190. o. (2005). ISBN 978-1-904850-06-9
- ↑ Conder. Palestine. BoD – Books on Demand, 80–. o. (2018. november 2.). ISBN 978-3-7340-3986-7
- ↑ Al-Rāfidān. Kokushikan Daigaku, Iraku Kodai Bunka Kenkyūjo, 2–. o. (1989)
- ↑ Rosenthal, Donna. The Israelis: Ordinary People in an Extraordinary Land. Simon and Schuster, 296. o. (2003). ISBN 978-0-684-86972-8
- ↑ Kapur, Kamlesh. History of Ancient India. Sterling Publishers Pvt. Ltd. (2010). ISBN 978-81-207-4910-8
- ↑ Djaffar Mohamed-Sahnoun, 2007, 472 p. (ISBN 978-2-7483-0837-2 et 2-7483-0837-9, lire en ligne [archive]), p. 374-376 (franciául)
- ↑ Brockman, Norbert. Encyclopedia of Sacred Places [2 volumes], 2nd, ABC-CLIO, 259. o. (2011). ISBN 978-1-59884-654-6
- ↑ Nili, Shmuel. The People's Duty: Collective Agency and the Morality of Public Policy. Cambridge University Press, 195. o. (2019). ISBN 9781108480925
- ↑ Stewart, Dona J.. The Middle East Today: Political, Geographical and Cultural Perspectives. Routledge, 33. o. (2008). ISBN 9781135980795
- ↑ Al-Khalidi, Suleiman. „Calls for aid to Syria's Druze after al Qaeda kills 20”, Reuters, 2015. június 11.
- ↑ Syria: ISIS Imposes 'Sharia' on Idlib's Druze. [2015. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
- ↑ a b c Religion - Druze Faith. web.archive.org, 2016. február 14. [2016. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
- ↑ Danner, Victor (1977. január 1.). „The Druze Faith”. Journal of the American Oriental Society 97 (1), 35. o. DOI:10.2307/600271. ISSN 0003-0279.
- ↑ Druze,. Religion Past and Present. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
- ↑ The Encyclopedia Americana . Grolier Inc. 1996. ISBN 9780717201303.
- ↑ Seabrook, W. B., Adventures in Arabia, Harrap and Sons 1928, (chapters on Druze religion)
- ↑ Life, Death, and Beyond: The Belief in Reincarnation and the Phenomenon of Notq in the Druze Community. (Hozzáférés: 2024)
- ↑ Religion - Druze Faith ( MOWAHHIDOON ). web.archive.org, 2016. február 14. [2016. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.) „Through successive reincarnations, the soul eventually unites with the Cosmic Mind "al- aaqal al kulli." The Cosmic Mind is considered as "God's will" from whom the universe came into being.”
- ↑ The Druze. 2013. ISBN 978-1-78076-562-4 Hozzáférés: 2024. augusztus 6.
- ↑ Philip K. Hitti: The Origins of the Druze People and Religion With Extracts from Their Sacred Writings. 1928–12–31. ISBN 978-0-231-89601-6 Hozzáférés: 2024. augusztus 6.
- ↑ Nissim Dana: The Druze in the Middle East: their faith, leadership, identity and status. 2008. ISBN 978-1-903900-36-9 Hozzáférés: 2024. augusztus 6.
- ↑ Druze (angol nyelven). Britannica Online Encyclopedia. (Hozzáférés: 2008. június 26.)