Ortodox judaizmus
Az ortodox judaizmus vagy ortodox zsidóság a judaizmus (zsidó vallás) hagyományos mozgalmainak gyűjtőneve. Azoknak a zsidóknak a vallása, akik a legszigorúbban ragaszkodnak a hagyományos hithez és gyakorlatokhoz.[1]
Az ortodox judaizmus a háláchá (zsidó törvény) szigorú betartását szorgalmazza. A legfontosabb gyakorlatok a szombat szentségének betartása, a kóser étkezés és a Tóra tanulmányozása és követése. A kulcsfontosságú tanok közé tartozik még a jövőbeli Messiás, aki helyreállítja a zsidó gyakorlatot a jeruzsálemi templom újbóli felépítésével és az összes zsidó Izraelbe gyűjtésével; továbbá a halottak jövőbeli testi feltámadásába vetett hit, az igazak és a bűnösök isteni jutalma vagy büntetése.
Az ortodox judaizmus vallási felfogásában a központi helyet a Tóra és a Háláchá foglalja el, abban a formában, ahogyan azt a Talmudban rögzítik, és a Sulchán Áruchban kodifikálják.[2]
Az ortodox judaizmus a vallási gyakorlatok széles spektrumát öleli fel, a haredi közösségektől a modern ortodox csoportokig. Míg minden ortodox zsidó ragaszkodik a halakhához, e törvények értelmezése és alkalmazása eltérő, ami a modern világgal való kapcsolat különböző szintjeihez vezet. Például a haredi közösségek a hagyományokhoz való még szigorúbb ragaszkodást hangsúlyozzák, és gyakran olyan közösségekben élnek, amelyek korlátozzák a szekuláris társadalomnak való kitettséget.
Ágai
[szerkesztés]Haredi (ultraortodox zsidók)
[szerkesztés]A legismertebb alcsoport a haredi , amelynek tagjait általában ultraortodoxnak nevezik.
Ők szigorúan betartják a zsidó vallási törvényeket, és elkülönülnek a nem-zsidó társadalomtól, valamint azoktól a zsidóktól, akik nem követik olyan szigorúan a vallási törvényeket, mint ők.[3] Az ultraortodox közösségek elsősorban Izraelben találhatók, ahol Izrael lakosságának mintegy 13 százalékát alkotják;[3] továbbá Észak-Amerikában, különösen New York Cityben és Nyugat-Európában.[3] Az „elszigetelődőnek” nevezett ultraortodox negyedek általában csak haredi zsidó családokból állnak. Az ilyen közösségek nagymértékben családcentrikusak, magas születési arányszámmal és szinte hiányzik náluk a felekezetközi házasság, továbbá saját zsinagógájuk és iskolájuk van.[3]
Amikor olyan fontos életbeli döntésekkel szembesülnek, mint hogy hol éljenek, kivel házasodjanak össze, és hogy teljes munkaidőben tanuljanak vagy dolgozzanak, a haredi zsidók gyakran konzultálnak a rabbijaikkal.[4] Ez a tendencia a da'as torah (Tóra-ismeret) elvében gyökerezik, amely arra kötelezi az embert, hogy az élet minden kérdésében egy elismert rabbi Tóra-alapú útmutatásait kérje.[4]
Az ultraortodoxokat héberül gyakran haredimnek (יהדות חֲרֵדִית) nevezik, ami azt jelenti, hogy „akik remegnek” Isten jelenlétében (mert istenfélők).[3] Más ortodoxokkal ellentétben az ultraortodoxok továbbra is elutasítják a cionizmust, mint a szekuláris, modern, a Messiás előtti zsidó államot [4] – mint istenkáromlást.[3] A gyakorlatban a cionizmus elutasítása sokféle csoport kialakulásához vezetett.[3] Az Agudat Yisrael, – amely egy izraeli haszid politikai párt, – tagjai indulnak a választásokon és a Kneszetben ülnek, de nem hajlandók elfogadni semmilyen hivatalos miniszteri posztot az izraeli kabinetben, és kitartanak anti-cionista ideológiájuk mellett.[4]
A judaizmus minden más megnyilvánulását, beleértve a modern ortodoxiát is, Isten törvényeitől való eltérésnek tekintik.[5]
Izraelben a haredi zsidókat hagyományosan felmentették a katonai szolgálat alól, azzal a feltétellel, hogy vallási gyakorlatot folytatnak.[3] A 21. században azonban felmerült az ő besorozásuk is, ami jelentős feszültségekhez vezetett, körükben heves tiltakozásokat kiváltva.[6]
Külsőleg könnyen felismerhetők: (az USA-ban) a férfiak fekete öltönyben és széles karimájú fekete kalapban, a nők hosszú szoknyában, harisnyában és fejfedőben vannak.[4] Az Egyesült Államokban főleg New Yorkban és környékén élnek: Borough Park, Monsey és Williamsburg. Izrael két legnagyobb haredi közössége Bnei Brak városa és Jeruzsálem Mea She'arim kerülete.[4]
Mivel a világi oktatás legtöbb fajtáját rossz szemmel nézik, kevés haredi rendelkezik szakmai végzettséggel.[4] A legtöbb felnőtt férfi a teljes idejű Tóra-tanulmányozásnak szenteli magát, és a feleségek általában a családfenntartó szerepét töltik be. Mivel a legtöbb haredi családban csak egy felnőttnek van bevétele, de nagy számú gyermekük van, a haredi közösségeket általában a szegénység jellemzi, és jótékonysági szervezetek és kormányok támogatására van szükségük a megélhetéshez.[4] A 21. században azonban egy új haredi felsőosztály jelent meg, különösen Izraelben, amely a felső vezetés üzleti életében és a gyémántiparban jelen van.[4]
Az ultraortodoxok nagyjából három alcsoportra oszthatók:
A haszid zsidók a 18. századi Kelet-Európából származnak, ahol ébredési mozgalomként alakultak, amely szembeszállt a rabbinikus rendszerrel.
- Litvákok
A második haredi csoport a litvákok. A haszidizmus ellenfeleitől származnak, akik főleg az egykori Litvániában összpontosultak.
- Szefárd haredik
Túlnyomó többségük Izraelben él, ahol a szefárd haredi judaizmus kialakult és fejlődött.
Fontos különbséget tenni az askenázi ultraortodox és a szefárd ultraortodox között. Az askenázi kifejezés eredetileg a németországi zsidókra vonatkozott, a szefárd pedig a spanyolországi és portugáliai zsidókra utalt.[3] De Izraelben gyakran használják a kifejezéseket egyrészt az észak-európai származású zsidók, másrészt a közel-keleti származású zsidók megjelölésére.[3]
Modern ortodox zsidók
[szerkesztés]A modern ortodox judaizmus olyan mozgalom, amely megpróbálja összeegyeztetni a zsidó értékeket, elveket és hagyományokat a modern kultúrával és világgal. Tagjai a társadalomba való minél teljesebb integrációra törekednek, miközben az ortodox mozgalom által meghatározott háláchá keretein belül maradnak.
A mozgalom számos tanításhoz kapcsolódik, ezért különböző formákat ölthet. Ellentétben az ortodoxia ultrakonzervatív pólusával, amely a modern, szekuláris világot fenyegetőnek látja, és el kívánja magát szigetelni tőle, ők pozitív értéket tulajdonítanak a világgal való érintkezésnek, különösen a világ megjavítása („tikun olám” ) szempontjából.
Az USA-ban és Európában a legelterjedtebb filozófia a „Tóra és tudomány” (Tora u-mada). Izraelben az ortodox modernizmust nagyrészt a vallási cionizmushoz kötik és követői Izrael ortodox zsidó vallásos lakosságának több mint felét teszik ki.
A magyar ortodoxizmus
[szerkesztés]A „magyar” ortodox judaizmus megalapítójának Moses Schreiber (Schreiber Mózes) rabbit tartják, a 19. század elején.[2] Lefektette az elszigetelt ortodox közösségek létrejöttének ideológiai alapját azokon a helyeken, ahol a „reformerek” túlsúlyban voltak a közösség vezetésében.[2] A reformisták felhívására, hogy a judaizmust társadalmi-vallási felfogásból univerzalista világnézetté alakítsák, a judaizmus nemzeti vonatkozásait a kötelező érvényű vallási elvek szintjére emelte, és ezek alapján támogatta a zsidó vallás megújítását. Tevékenysége a reformizmussal szemben álló ortodox judaizmus vezérévé tette, válasza , üzenetei és különösen végrendelete döntően befolyásolta a magyar ortodoxia gondolkodásmódjának és életmódjának kialakulását.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Orthodox Judaism | Halakha, Torah, Talmud | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com, 2024. szeptember 24. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ a b c d Редакция: ортодоксальный иудаизм (orosz nyelven). Электронная еврейская энциклопедия ОРТ. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ a b c d e f g h i j Ultra-Orthodox Judaism | Haredim, Shas, Beliefs, & Zionism | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com, 2024. szeptember 24. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ a b c d e f g h i Haredim (Charedim), or Ultra-Orthodox Jews (amerikai angol nyelven). My Jewish Learning. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ Rubel. Doubting the Devout: The Ultra-Orthodox in the Jewish American Imagination. Columbia University Press, 148. o.. DOI: 10.7312/rube14186 (2010). ISBN 978-0-231-14187-1 „Mainstream Jews have—until recently—maintained the impression that the ultraorthodox are the "real" Jews.”
- ↑ "A Tóra fiait nem sorozhatják be" – vita Izraelben az ultraortodoxok katonai szolgálatáról (magyar nyelven). 24.hu, 2024. július 12. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)