Ortodox judaizmus
 |
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik. Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2024. szeptember 25. |
Az ortodox judaizmus vagy ortodox zsidóság a judaizmus (zsidó vallás) hagyományos mozgalmainak gyűjtőneve. Azoknak a zsidóknak a vallása, akik a legszigorúbban ragaszkodnak a hagyományos hithez és gyakorlatokhoz.[1]
Az ortodox judaizmus a zsidó törvény (háláchá) szigorú betartását szorgalmazza. A legfontosabb gyakorlatok a szombat szentségének betartása, a kóser étkezés és a Tóra tanulmányozása és követése. A kulcsfontosságú tanok közé tartozik még a jövőbeli Messiás, aki helyreállítja a zsidó gyakorlatot a jeruzsálemi templom újbóli felépítésével és az összes zsidó Izraelbe gyűjtésével; továbbá a halottak jövőbeli testi feltámadásába vetett hit, az igazak és a bűnösök isteni jutalma vagy büntetése.
Az ortodox judaizmus vallási felfogásában a központi helyet a Tóra és a Háláchá foglalja el, abban a formában, ahogyan azt a Talmudban rögzítik, és a Sulchán Áruchban kodifikálják.[2]
Az ortodox judaizmus a vallási gyakorlatok széles spektrumát öleli fel, a haredi közösségektől a modern ortodox csoportokig. Míg minden ortodox zsidó ragaszkodik a halakhához, e törvények értelmezése és alkalmazása eltérő, ami a modern világgal való kapcsolat különböző szintjeihez vezet. Például a haredi közösségek a hagyományokhoz való még szigorúbb ragaszkodást hangsúlyozzák, és gyakran olyan közösségekben élnek, amelyek korlátozzák a szekuláris társadalomnak való kitettséget.
Ágai
[szerkesztés]Haredi (ultraortodoxok)
[szerkesztés]A legismertebb alcsoport a haredi , amelynek tagjait általában ultraortodoxnak nevezik. Az ultraortodoxok nagyjából három alcsoportra oszthatók:
A haszid zsidók a 18. századi Kelet-Európából származnak, ahol ébredési mozgalomként alakultak, amely szembeszállt a rabbinikus rendszerrel.
- Litvákok
A második haredi csoport a litvákok. A haszidizmus ellenfeleitől származnak, akik főleg az egykori Litvániában összpontosultak.
- Szefárd haredik
Túlnyomó többségük Izraelben él, ahol a szefárd haredi judaizmus kialakult és fejlődött.
Modern ortodoxok
[szerkesztés]A modern ortodox judaizmus olyan mozgalom, amely megpróbálja összeegyeztetni a zsidó értékeket, elveket és hagyományokat a modern kultúrával és világgal. Tagjai a társadalomba való minél teljesebb integrációra törekednek, miközben az ortodox mozgalom által meghatározott háláchá keretein belül maradnak.
A magyar ortodoxizmus
[szerkesztés]A „magyar” ortodox judaizmus megalapítójának Moses Schreiber (Schreiber Mózes) rabbit tartják, a 19. század elején.[2] Lefektette az elszigetelt ortodox közösségek létrejöttének ideológiai alapját azokon a helyeken, ahol a „reformerek” túlsúlyban voltak a közösség vezetésében.[2] A reformisták felhívására, hogy a judaizmust társadalmi-vallási felfogásból univerzalista világnézetté alakítsák, a judaizmus nemzeti vonatkozásait a kötelező érvényű vallási elvek szintjére emelte, és ezek alapján támogatta a zsidó vallás megújítását. Tevékenysége a reformizmussal szemben álló ortodox judaizmus vezérévé tette, válasza , üzenetei és különösen végrendelete döntően befolyásolta a magyar ortodoxia gondolkodásmódjának és életmódjának kialakulását.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Orthodox Judaism | Halakha, Torah, Talmud | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com, 2024. szeptember 24. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ a b c d Редакция: ортодоксальный иудаизм (orosz nyelven). Электронная еврейская энциклопедия ОРТ. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)