Ugrás a tartalomhoz

Kóser

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kóser héber szó (כָּשֵׁר, szefárd kiejtéssel kásér, askenázival kóser), jelentése ’alkalmas, tetsző, megfelelő’. Valamely dolog rituális alkalmasságát jelzi a zsidó vallásban és szokásrendszerben. A zsidó közéletben minden rendben levő, helyes dologra használatos.[1]

Az élelmiszerek esetében a nem megfelelő a tréfá (טְרֵפָה, ebből jön a tréfli), a megfelelő a kóser. Tárgyak esetében a pászúl (פָּסוּל) az alkalmatlan, hasznavehetetlen, és a kóser az alkalmas. A kóser szót a tiszta anyagokból készült dolgokra is használják, illetve az adott dolog megbízhatóságát, kiváló minőségét, elsőrangúságát is jelenti.[2]

Kóser étkezés

[szerkesztés]
Kóser McDonalds üzlet Izraelben

A zsidó hagyományok szerint azoknak az állatoknak a húsát nevezik kósernek, amelyeket a Tóra, a zsidóság legrégibb írásos emlékeit őrző szent irata annak tart. A Leviták könyve (III Mózes) 11:3-8 terjedő szakaszban, valamint a Deuteronomion (V. Móz.) 14:4-8 terjedő szakasz egyformán említ két meghatározó jelet: a hasadt köröm, valamint a kérődzés. Amennyiben mindkét tulajdonság megvan egy állatnál, akkor annak húsa kósernek vagy rituálisan tisztának és ehetőnek minősíthető (ilyenek például a birka, a szarvasmarha, a kecske). Amennyiben a két tulajdonság közül egyik is hiányzik, tisztátalannak minősül az állat húsa. A leírás négy állatot említ meg azok közül, amelyek nem kóser húsúak: a teve, a mormota, a nyúl és a sertés.[3]

Az állatokat rituális szabályok szerint kell leölnie (shita) egy képzett és engedéllyel rendelkező mészárosnak (sohet vagy sakter).[4]

A halak közül azok „tiszta” állatok, amelyek úszóval és pikkellyel rendelkeznek. (Ezért nem ehető például a viza, a kecsege, a harcsa és az angolna, illetve a tengeri halak jó része.)

Tilos továbbá vért fogyasztani és csak azon állatok húsát szabad felhasználni, amelyeket alaposan ki is véreztettek.[5]

Az étkezési törvények megkövetelik a hús- és a tejfélék szigorú különválasztását.[6] Az ortodox zsidók odahaza a háztartásban a két ételfajtához más-más edényt (hűtőt, fazekat, tányért, evőeszközt) használnak.

A reform-zsidók rendszerint nem veszik figyelembe a kóser étkezési szabályokat.[7]

Rituális vágás

[szerkesztés]

A rituális vágás az izraeliták számára a mózesi törvények (Tóra) szerint élvezetül megengedett állatoknak zsidó rítus szerinti levágása. A vágás csorba nélküli éles késsel történik a nyakon, a gége és tápcső átmetszésével. Az elvérzés után azonnal megvizsgálják, a barom (baromfiaknál csak a kopasztás után) belsejét, hogy nincs-e oly baja, melynél fogva a húst az izraelitának nem szabad megennie (tréfa). A vizsgálatnál fő tekintettel vannak a tüdőre (réa), melynél a legkisebb abnormitás is elegendő, hogy a barmot tréflinek nyilvánítsák. A baromfinál a gyomrot, combot és főleg a tápcsőt szokták megvizsgálni. A vágást minden feddhetetlen életű, jámbor izraelita végezheti, ki ismeri a vágás törvényeit. A községek a vágás végzésére alkalmaznak külön egyéneket (sakter), akik azonban csak akkor vállalhatják a munkát, ha egy vagy több rabbi bizonyítványban (kábbálá) elismeri, hogy az illető ismeri a vágási törvényeket. Némely helyen a szárnyasok és más állatok számára külön-külön kés van.[8]

Irodalmi vonatkozások

[szerkesztés]

Sólet, ékes égi szikra, Elysium lánya, te Zengené a Schiller óda, ízlelt volna sóletet csak. Istenek mannája, sólet, melynek főzésére Mózest hajdan maga a Jóisten oktatta Sinai hegyén… Sólet, a valódi kóser isteni ambrózia, Paradicsom kéj-kalácsa.”

– Részlet Heinrich Heine Sabbath hercegnő című verséből (Molnár Imre fordítása)

„Nem szabad megennetek semmiféle döglött állatot. A lakóhelyeden levő jövevénynek odaadhatod, ő megeheti, vagy add el idegennek, mert te az ÚRnak, a te Istenednek szent népe vagy! Ne főzz gödölyét anyja tejében!”

Héber Biblia Móz. 14,21[9] Exod. 23, 19;[10] Exod. 34, 26;[11] Deut. 14, 21[12])

Köznapi használat

[szerkesztés]

A kóser szó használata a zsidó vallási előírások körén túl:

Szólás-mondásban: ami tiszta dolog, ami rendben van.
  • „Nézd, ez így nem kóser, nem erről volt szó!”

Lásd még

[szerkesztés]

Magyar Wikipédia

[szerkesztés]

Más nyelvű Wikipédiák

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. A Pallas nagy lexikona
  2. Bakos Ferenc, Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémia Kiadó, Budapest 1974, ISBN 963-05-0378-6, 463. oldal
  3. A kóser konyha Archiválva 2011. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, www.zsido.hu
  4. Akadémiai Kiadó: Világvallások → étkezési törvények ; 2009
  5. Lev. 11. rész ; MTörv 14. rész
  6. Kiv 23,19
  7. Akadémiai Kiadó: Világvallások → étkezési törvények, 2009
  8. Pallas
  9. Biblia. A Magyar Biblia Tanács fordításaMózes ötödik könyve, arcanum.hu
  10. 2 Mózes 23:19 Hungarian Károli, biblegateway.com
  11. 2 Mózes 34 Hungarian Károli , biblegateway.com
  12. 5 Mózes 14 Hungarian Károli , biblegateway.com
  13. Új élet online >> Zsidóságismeret új megközelítésben >> Száz jiddis szó >> A kóser és a tréfli. [2007. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 24.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Kosher
A Wikimédia Commons tartalmaz Kóser témájú médiaállományokat.