Ugrás a tartalomhoz

Erőszakmentesség

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az erőszakmentesség egy erkölcsi irányultság és társadalmi technika, amely elutasítja a fizikai (gyakran mindenféle) erőszakot a társadalmi, gazdasági és politikai célok elérésére, illetve a másoktól elszenvedett erőszak – mind az elnyomás, mind a nyílt agresszió – megállítására. Alternatívaként számtalan módszert javasol: például az oktatást, felvilágosítást, meggyőzést, állampolgári engedetlenséget. Míg korábban az erőszakmentesség a pacifizmus szinonimája volt, addig napjainkra sok társadalmi mozgalom a társadalmi változások eszközeként tekint rá, és nem csupán a háborúval kívánja szembe állítani.

Története

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Valamennyi nagy világvallás tartalmazza az erőszakmentesség elveit, amelyeket erőszakmentes mozgalmak, vezetők széleskörűen idéznek. A kereszténységben Jézus tanítása, a hinduizmusban és dzsainizmusban az ahimsza („nem ártás”), a buddhizmusban a mettá elve, a taoizmus "wu wei" fogalma egyaránt erről tanúskodik.

Az erőszakmentesség 1998. november 10-én elnyerte az elfogadottság és intézményesülés rangját, mivel az ENSZ ezen a napon kinyilvánította, hogy a 21. század és 3. évezred első évtizede szolgálja a "béke kultúrájának és a világ gyermekei erőszakmentességének előmozdítását".

2007 óta Mahátma Gandhi születésnapja, október 2-a az erőszakmentesség világnapja.

Keresztény erőszakmentesség

[szerkesztés]

Jézus tanítása

[szerkesztés]
 Ez a szócikk vagy szakasz nem megfelelő, vagy rosszul értelmezett forrásokat tartalmazhat, amelyek nem támasztják alá a szöveget.
Segíts a cikk fejlesztésében a források ellenőrzésével. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, vagy az már nem érvényes, távolítsd el ezt a sablont!		 
Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért. 
Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is. 
És aki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is. 
És aki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre. 
Aki tőled kér, adj néki; és aki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól. 
Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. 
Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket. 
Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak. 
Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi lesz a jutalmatok? ..
Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes. [1]

Az erőszak ellenkezik Isten kormányzatának elveivel[forrás?]. Isten csak szeretetből fakadó szolgálatot kíván, a szeretetet pedig nem lehet megparancsolni, nem lehet erőszakkal, tekintéllyel kikényszeríteni. Szeretetet csak szeretet ébreszthet. Istent ismerni annyit jelent, mint szeretni embertársainkat.

Jézus így tanított továbbː 

Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták. [2]
Bővebben: felebaráti szeretet

Korai keresztények

[szerkesztés]

Az őskeresztények hűen követték Jézus tanításait, és gyakorlatban alkalmazták a szelídség és az „erőszakmentesség” elvét. A békével szorosan azonosították vallásukat; és erőteljesen elítélték a háborúskodást és az erőszakot. Jézus tanítása alapján a gonoszt jóval próbálták viszonozni. A legrégebbi, rendelkezésünkre álló szövegek lehetővé teszik számunkra, hogy megismerjük az első keresztények „erőszakmentes” jellegét.

Bővebben: őskeresztények

Erőszakmentes keresztény mozgalmak

[szerkesztés]

paulikiánusok, bogumilok ,[3] katharok ,[4] valdensek ,[5] lollardok ,[6] morva-testvérek , kvékerek, amishok, hutteriták, molokánusok ,[7] Paraguay jezsuitái ,[8] dukhoborok, adventisták [9] és Jehova Tanúi.

Indiai vallások

[szerkesztés]

A hinduizmus szent könyve, a Bhagavad-gíta írjaː 

Kétféle teremtett lény van e világon: isteni és démoni.
Vezeklés, becsületesség, nem-ártás, igazmondás, nem-haragvás, lemondás, béke, jóakarat, könyörület.. igénytelenség, szelídség.. megbocsájtás, kitartás, tisztaság, engedékenység, szerénység – ezek jellemzik azt, aki isteni sorsra született.
Álnokság, gőg, önteltség, harag, durvaság, tudatlanság jellemzi a démoni sorsra születőket... [10]
Három lélek-emésztő kapuja van a pokolnak: kéjvágy, harag, kapzsiság; ezért e hármat kerülni kell. [11]

A dalai lámának 1989. december 10-én odaítélt Nobel-békedíjat a Nobel-bizottság a dalai láma Tibet szabadságáért folytatott küzdelméért és az erőszak helyett a békés megoldásért tett erőfeszítéseiért adta. A Nobel-bizottság elnöke azt mondta, hogy részben Mahátma Gandhi emlékének szól a díj. [12]

Ahinszá / Ahimsza

[szerkesztés]

Az ahinszá a szeretet másik neve. Nem csupán azt jelenti, hogy valaki nem öl. Magába foglalja a teljes mértékű tartózkodást mindattól, ami más lénynek fájdalmat vagy rosszat okoz, akár szóban vagy tettben.[13]

Az ahinszá egyetemes szeretet – minden élőlény irányába. A szent emberek közös üzenete minden időben, minden körülmények között a szeretet, az ahinszá és az önzetlen szolgálat. Az ahinszá az egyik legnemesebb és legnagyszerűbb tulajdonság, amely a tökéletességre jutott lélek mindennapi életében és tevékenységében megnyilvánul. Az ahinszá nemcsak az egyik eszköze az üdvösség elérésének, hanem a földi életben a folyamatos béke és boldogság megtapasztalásának is.[13]

Bővebben: Ahimsza

Erőszakmentes vezetők

[szerkesztés]

Sok vezető egyéniség tett hitet az erőszakmentesség eszméje mellett, és szónoklataikkal, gondolataikkal gazdagították az erőszakmentes kultúra gondolatvilágát.

középkorː
újkorː
legújabb korː

Erőszakmentes szervezetek

[szerkesztés]

Környezettudatos politika

[szerkesztés]

Az erőszakmentesség a "zöld" politikai szervezetek egyik irányelve, például a 2001-ben 70 ország több mint 800 zöld párti képviselője fogadta el a "Globális Zöldek Oklevelét" melynek egyik alapelve az erőszakmentesség.

Kritikái

[szerkesztés]

Az erőszakmentesség ellenzői, például Malcolm X szerint az erőszak a társadalmi változások velejárója, és az önvédelemhez való elemi jog is sérül ez esetben.

Az 1960-as években a Fekete Párducok, az afro-amerikaiak egy ellenálló csoport egyik tagja, George Jackson bírálta Martin Luther King erőszakmentes módszerét: "Az erőszakmentesség egy rossz ötlet. Feltételezi és megelőlegezi az ellenfél szánalmát, vagy igazságérzetét. És amikor ez az ellenség mindent elveszíthet és semmit sem nyerhet, ha részvétet vagy igazságérzetet gyakorol, a válasza biztosan negatív lesz."

Válaszul álljon itt egy idézet Kingtől: "Kijelentésében maga azt állítja, hogy cselekedeteinket, még ha békések is, el kell ítélni, mert erőszakos cselekedeteket sürgetnek. De logikus ez az állítás? Ez nem olyan, mint elítélni egy kirabolt embert, mivel pénze birtoklásával sürgette a rablás elkövetését?" (Válasz egy nyílt levélre, melyet egy paptársa írt, kritizálván a részvételét az emberi jogokért folytatott tüntetésen (1963. április 16.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Mt 5,38-48
  2. ↑ Mt 22,37-40
  3. ↑ Bogomile, Encyclopaedia Britannica. 1911, vol. IV
  4. ↑ Le Drame cathare, dans Historia. Juin 1994ː "[Les cathares] refusaient, au nom de l’Évangile, tout recours que ce soit à la violence institutionnalisée. Pour eux, le prétexte de la croisade, la libération du tombeau de Christ, était une mystification, un mensonge qui visait à exploiter l’ardeur des guerriers."
  5. ↑ Brenon, A. Le Nord royal contre le Sud cathares, dans Historia-Thématique. Mars-avril 2003
  6. ↑ Wienberg, Arthur, Lila Weinberg. Instead of violence; Writings of the great advocates of peace and non-violence throughout history. chap. 6; Before guns (Sixth century B. C. - 1400 AD); Introduction, 1963, p. 447
  7. ↑ Anatole Leroy-Beaulieu. L’Empire des tsars et les russes. Paris; Laffont, 1990, pp. 1238-1239 et 1243-1244
  8. ↑ del Vasto, Lanza. Les quatre fléaux. Paris; Denoël, 1959, p. 338-344.
  9. ↑ Le Dirigeant mondial de l'Église adventiste réaffirme la position non-violente de l'Église. Silver Spring (Maryland), 10 mars 2008
  10. ↑ Bhagavad Gítá 16,1-6
  11. ↑ Bhagavad Gítá 16,21
  12. ↑ The 14th Dalai Lama - Facts. Nobelprize.org. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  13. ↑ a b Szvámi Sivánandaː Utak a boldogsághoz → ahinszá

További információk

[szerkesztés]
  • http://beke.lap.hu/
  • Védegylet: Október 2. – Az erőszakmentesség napja
  • Jean-Marie MULLER: Az erőszak-mentesség Evangéliuma
  • Erőszakellenes Oldalak a Soros Alapítvány támogatásával
  • Anthony Strano: Az erőszakmentesség jelentése I.
  • Hendrey Tibor: Vegetarianizmus és erőszakmentesség Interjú a Tibeti Emigráns Kormány Miniszterelnökével
  • Nenad Vukosavljević: Erőszakmentesség? Erőszakmentes konfliktuskezeléssel kapcsolatos tréningek kézikönyve a felnőttekkel való foglalkozásokhoz; ford. Mácsai Tibor; Centar za nenasilnu akciju (Erőszakmentes Akcióközpont), Belgrád, 2005
  • Erőszakmentes konfliktuskezelés az iskolában. Válogatás pedagógusok záródolgozataiból; szerk. Rázsó Istvánné; Nógrád Megyei Pedagógiai-, Közművelődési Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézet, Salgótarján, 2007
  • Mahátma Gandhi–Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Erőszakmentesség és együttérzés; ford. Barcza Zoltán; Cartaphilus, Bp., 2008 (A tibeti hagyomány könyvei)
  • Bitang Tibivel mindig történik valami... Gyermeknyelven az erőszakmentességről; szerk. Tolnai József; Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Bp., 2009
  • Tamar Geller: Kutyaszeretet. A kutyák játékos, erőszakmentes nevelése; közrem. Andrea Cagan, ford. Békési József; Gold Book, Debrecen, 2009
  • Monty Roberts: Első kézből. Egy bajnok lovak kiképzésével töltött élet tapasztalatai pontos irányelvek az erőszakmentes lókiképzéshez; ford. Furka Ildikó; EquinArt Kft., Bp., 2010
  • Az erőszakmentes kommunikáció alapjai oktatási segédlet; összeáll. Rambala Éva; Kulcslyuk, Bp., 2012
  • Jónai Éva Hava–Redő Júlia: Útikalauz. Bevezető az együttműködő, erőszakmentes kommunikációba; Seal-Hungary Alapítvány, Bp., 2012
  • Isabelle és Bruno Eliat-Serck: A fal leomlik és híddá alakul. Kapcsolataink az erőszakmentesség tükrében a helyes kommunikáció elsajátítása kulcsfontosságú; ford. Králl Bernarda, Tolnainé Rudnyánszky Melinda; Korda, Kecskemét, 2013
  • Serena Rust: Erőszakmentes kommunikáció. Amikor a zsiráf a sakállal táncol; ford. Makra Júlia; Bioenergetic, Bp., 2014
  • Polgári engedetlenség és erőszakmentes ellenállás; szerk. Misetics Bálint; Napvilág–Humán Platform Egyesület, Bp., 2016
  • Szrgya Popovics: Útmutató a forradalomhoz. Hogyan lehet tejberizs, Lego figurák és más erőszakmentes eszközök segítségével közösségeket mozgósítani, diktátorokat megbuktatni vagy egyszerűen megváltoztatni a világot; közrem. Matthew Miller, ford. Gadó György Pál; Göncöl, Bp., 2017
  • Rochlitz Tibor–Rochlitz Zsuzsa: A zsiráf, a sakál és a keresztények. Fedezzük fel az erőszakmentes kommunikációt!; Jezsuita, Bp., 2018
  • Ingrid Holler: Erőszakmentes kommunikáció. Gyakorlati kézikönyv. Tréninggyakorlatok egyéni és csoportos munkához; előszó Marshall B. Rosenberg, ford. Kenyeres Ágnes; Z-Press, Miskolc, 2019
  • India szabadsága. Hind swaraj; ford. Raffai Péter; Kreatív Kontroll Kft., Bp., 2019
  • Gene Sharp: Diktatúrából demokráciába. Elvi útmutatás a felszabaduláshoz; ford. Dettre Gábor; Kossuth, Bp., 2020
  • Csepregi András: "Boldogok a békét teremtők". A keresztény erőszakmentességtől a nyugati demokráciáig. Bibó István politikai teológiai megközelítésben; Luther, Bp., 2021
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erőszakmentesség&oldid=25795451”