Ugrás a tartalomhoz

Karizmatikus kereszténység

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A karizmatikus kereszténység az új vallási mozgalmak egyike, amely elterjedt a protestáns és a katolikus irányzatokban is. Azon a meggyőződésen alapul, mely szerint a Szentlélek (Szent Szellem) különleges, látható és belsőleg felismerhető következményekkel járó adományokban és sugallatokban részesíti a hívőket.[1] Hangsúlyozza a szellemi (lelki) ajándékokat és a misztikus és természetfeletti jelenkori csodákat és jeleket Isten által,[2][3] különös tekintettel a "nyelveken szólásra", a hittel való gyógyításra, a "démonok kiűzésére" stb.[4][2]

Híveit három fő csoportba sorolják:

  • a 20. század elején keletkezett a pünkösdi mozgalom („első hullám”),
  • 1960-as években az evangelikál-karizmatikus mozgalom („második hullám”)
  • 1980-as években az új-karizmatikus mozgalom („harmadik hullám”).

A 20. század elején a pünkösdi mozgalom a kereszténységen belül csak mint marginális jelenség volt jelen, napjainkra azonban a karizmatikusok a római katolikus egyház után a második legnagyobb keresztény közösséget teszik ki.[5] A teljes mozgalomhoz tartozónak 2020 körül több mint 600 millióan vallják magukat.[6][7][8] A karizmatikus kereszténységet a különböző teológusok — a római katolikus és protestáns egyházak mellett — a nyugati „kereszténység harmadik irányzatának” is tartják.[9]

Etimológia

[szerkesztés]

A karizmatikus kifejezés a görög χάρισμα khariszma szóból ered, melynek jelentése jókedvből vagy könyörületből adott ajándék.[10] A karizma szó náluk kifejezetten az isteni ajándékokra utal.

Történet

[szerkesztés]

John Wesley

[szerkesztés]

Már a 18. században azt tanította John Wesley lelkész, hogy lehetséges a hívő számára, hogy minden bűntől megszabaduljon és tökéletes legyen a szeretetben. A hívő eljuthat a bűn nélküli tökéletesség bizonyos fokára, ha imádkozva törekszik a megszentelődésre.[3]

Szentségmozgalom

[szerkesztés]

A 19-20. században sok egyháztag volt elégedetlen az egyházakban uralkodó hideg és gyümölcstelen állapotokkal. Az őskereszténységet próbálták újraéleszteni a Szentlélek általi keresztséggel és a karizmatikus ajándékokkal. Kezdtek újraéledezni Wesley tanításai. A szent élet volt az első lépés ahhoz, hogy el lehessen nyerni a Szentlélek teljesebb betöltését, és eljutni magasabb színvonalú lelki életre.[3]

Ez a tanítás gyorsan terjedt az Egyesült Államok bizonyos területein, különösen Kaliforniában. Már korán, a 19. század végén Holiness Movement (Szentségmozgalom) néven nevezték.[3] Hitték, hogy az embernek nem kell bűnösök alacsony színvonalán élnie és hogy a Lélek-keresztség utat nyit az ő áldásai, így a nyelveken szólás számára. [3]

Pünkösdi mozgalom

[szerkesztés]
A pünkösdi Apostolic Faith Mission (Apostoli Hit Misszió) evangelizációs központja Los Angelesben, 1907-ben
Spanyol anyanyelvű karizmatikus közösség az USA-ban, Iglesia Casa Del Rey, Albuquerque

A Szentségmozgalom radikális szárnyán belül jött létre a pünkösdi mozgalom,[2] amely Charles F. Parham (1873–1929) metodista prédikátorral kezdődött. Őt a modern pünkösdi mozgalom atyjának is nevezik.[3] Parham, a Szentségmozgalom követőivel együtt hitte, hogy a megszentelődés ajándéka teljesen megsemmisíti a bennük lakó bűnt. A megtérés után szentségre kell törekedni.[3]

A pünkösdizmus az 1900. szilveszterének éjszakán született meg, Topeka településen, Kansas államban. Előtte több napos istentiszteletet tartottak és a metodista lelkész Charles Parham rátette kezeit a 30 éves Agnes Ozman nevű nőre, aki elkezdett egy idegen nyelven beszélni.[11] Parham szerint a Lélek-keresztségnek félreismerhetetlen bizonyítéka volt a nyelveken szólás. Nézetük szerint ez bizonyítéka volt annak, hogy valaki az áldást megkapta.[3]

Hamarosan egy csoport támadt Parham körül, akik szent élettel és imádsággal kezdtek a Szentlélekkel való keresztségre törekedni. A Los Angeles-i összejöveteleik a pünkösdi-karizmatikus mozgalom központjává lettek. Gyors növekedés következett. Sokan elhagyták a történelmi egyházakat, hogy a pünkösdi egyházakhoz (Assemblies of God) csatlakozzanak.[3]

Karizmatikus mozgalom

[szerkesztés]

1960 előtt a Lélek-keresztség és a nyelveken szólás inkább csak a pünkösdi egyházakra korlátozódott. A pünkösdistákat először még a többi protestáns is elutasította és ellenségesen holy rollers, azaz “szent fetrengők” néven hívták őket, mivel egyesek a földön fetrengtek a szertartások alatt.[12][13][14] Saját kápolnákat építettek és szigorúan zárt csoportokba szerveződtek.

Csak az 1930-as években kezdett Európában és az 1950-es években Amerikában kikerülni a pünkösdista gyülekezetekből és behatolni az összes keresztény felekezetbe. David du Plessis lelkész (1905-87) volt a fő alakja a “Lélek keresztségének” és az “ökumenikus” terjesztésének.[15]

A pünkösdi mozgalom szelleme behatolt majd minden nagyobb egyházi közösségbe.[3] Tanainak követői megjelentek a reformátusok,[16] evangélikusok,[17] anglikánok,[18] katolikusok, ortodoxok,[19] adventisták [20][21] között. Ezt az új mozgalmat neo-pünkösdi mozgalomnak, de inkább karizmatikus mozgalomnak nevezték el.

A római katolikusoknál a kezdőpontját 1967-re tehetjük (→ katolikus karizmatikus megújulás).

Új-karizmatikus közösség az afrikai Ghánában

Új-karizmatikus mozgalom

[szerkesztés]

Az 1980-as évektől keletkezett egy új mozgalom is, amely magát Isten Lelke kitöltése harmadik hullámának nevezi, köznyelven pedig neo- vagy új-karizmatikus mozgalomnak (wd) hívják. Erre a mozgalomra nagy hatással volt John Wimber (1934-1997) amerikai prédikátor, aki úgy gondolta, hogy az egyetlen mód, amellyel a modern embert Istenhez lehet vezetni, ha csodákat és jeleket tesznek. Azt a hatalmat pedig, hogy csodákat cselekedjenek, a Lélek által kapják meg.[3]

A karizmák

[szerkesztés]

Az Újszövetség által a „Szentlélek ajándékainak”, „szellemi ajándékoknak” nevezett isteni, természetfeletti megnyilvánulásokat nevezik karizmáknak.

Hitük szerint ezek közé tartozik többek között :[22]

  • a bölcsesség beszéde,
  • tudomány beszéde,
  • hit ajándéka,
  • a gyógyítás ajándékai,
  • a csodatevő erők működése,
  • prófétálás,
  • a gonosz és tisztátalan szellemek felismerésének, megkülönböztetésének és kiűzésének ajándéka,
  • nyelveken szólás,
  • nyelvek magyarázata

A karizmatikus mozgalom hirdetői azt vallják, hogy ezek a karizmák máig működnek Isten Szelleme által.

Az eltűnt karizmák

[szerkesztés]

A karizmák kezdetben alábbhagytak, a perifériára kerültek, majd liturgikus gyakorlatokkal helyettesítődtek. A fennmaradt iratok alapján a karizmák a korai egyházban is rendszeresen megnyilvánultak. [23]

Irenaeus, Lyon püspöke II. századi írása alapján az egyház számos tagjáról hallotta, hogy profetikus ajándékuk van és a Szentlélek által nyelveken szólnak, valamint az emberek kijelentéseket kapnak Istentől. Hangsúlyozta, hogy ezek az ajándékok nem korlátozódtak egyes helyi gyülekezetekre, hanem az egyetemes egyházban mindenütt jelen voltak. [23]

Feljegyzések alapján az első századokban erőteljesen működött a gyógyítás szolgálata és az egyháztörténelem során sohasem szűnt meg teljesen. [23]

Justinus mártír a római szenátushoz címzett védekező iratában arról számol be, hogy az egész világon a keresztények közül sokan meggyógyultak és gyógyítanak, az embereken uralkodó démonokon hatalmat vesznek és kiűzik őket.[23]

A ritualizálódó egyház azonban később kivette a hívők kezéből az ajándékok használatát, és intézményesítette azt.[23] Jézus Krisztus evangéliumokban rögzített csodáinak több mint egyharmada gonosz és tisztátalan szellemek (démonok) kiűzéséből állt. A Lukács evangéliumában (11. fejezet 20. versszak) Jézus ezeket a csodákat is "Isten ujjának", vagyis a Szentlélek működésének tulajdonította.[24] Az apostolok cselekedeteiben azt olvashatjuk, hogy az apostolokon keresztül is csodák történtek.

Hitük, nézeteik

[szerkesztés]

Isten

[szerkesztés]

Hitük alapján Isten ma is élő, cselekvő Isten és megáldja az Övéit. Hiszik, hogy Isten elküldte az ő egyszülött fiát, Jézus Krisztust, aki által üdvösséget nyerhetnek azok, akik hisznek benne.

Biblia

[szerkesztés]

A karizmatikus keresztények a mindenkori Bibliai igazságokra támaszkodnak és a Bibliát Isten élő, kijelentett beszédének vallják.

„ A teljes Írás Istentől ihletett ”

– Biblia - 2 Timóteus 3:16/a

Evangélium / örömhír

[szerkesztés]

Hisznek abban, hogy az ember örök életet nyerhet hit által.

„ Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. ”

– Biblia - János 3:16

Szentlélek (Szent Szellem)

[szerkesztés]

A Szentháromság harmadik személyének munkáját, a Szent Lelket (Szellemet) jobban kiemelik, mint a legtöbb keresztény ág.

Azt mondják, hogy a Szentlélek jelenléte ott van az istentiszteleti alkalmakon, hiszen Isten megígérte, hogy ahol összejönnek az Ő nevében, Ő ott jelen van.[25] Isten jelenlétét a Szent Szellem képviseli.

Szent Szellem

Sok karizmatikus közösség a "Szent Szellem" kifejezést használja. Azért jelentős ez számukra, mert a Szellemnek ill. Léleknek fordított szavak a Biblia eredeti nyelvezetében a héber רוּחַ הַקֹּדֶשׁ rúach ill. a görög pneuma kifejezések szerepelnek. Ezen szavaknak fordításában úgy gondolják, hogy mivel Isten személy és a lélek kifejezés csak a gondolatot, az értelmet és érzelmet vonja magába, ezért a Szellem szó használata lenne a megfelelőbb.

Lélek-keresztség (Szent Szellem keresztség)

[szerkesztés]

Azt vallják, hogy nem elég az, hogy valaki újjászületik és megtér. Csak a Szentlélekkel való keresztség tesz valakit erős és buzgó kereszténnyé.[3] A lélek-keresztség az egész mozgalom központi gondolatának tekinthető.[3] Szent Szellemmel betöltekezett keresztényeknek is nevezik magukat.[26][27] Nézetük szerint amikor a hívő megtelik Lélekkel, akkor alkalmassá válik Isten szolgálatára.[3]

A mozgalom fő tana annyira a Lélek-keresztségre épül, hogy kétféle hívőt különböztetnek meg :[3]

  • akik megtértek, de nincs még birtokukban a Lélek-keresztség
  • a hívők, akik megkapták a Szentlélekkel való keresztséget, és nyelveken is tudnak szólni.

Derek Prince, a világszerte elismert karizmatikus lelkész tanította, hogy „ha nem rendeljük magunkat alá a Szent Szellemnek, akkor az ajándékai nem fognak működni az életünkben.” [28]

A Biblia többször is ír arról, hogy Isten Szelleme rá tud szállni az emberekre és be tudja őket tölteni. Amikor a hívőt életében először tölti be a Szentlélek (Szellem), azt nevezik Szentlélek keresztségnek.

Keresztelő János Jézusról beszélt, amikor azt mondta, hogy:

„ Én ugyan alámerítelek titeket vízben a megtérésre, de aki utánam jön, erősebb nálam; a saruját sem vagyok méltó hordozni: ő Szent Szellemben és tűzben merít majd alá titeket! ”

– SZPA Bibila fordítás - Máté 3:11

Hitből való gyógyulás

[szerkesztés]

Hisznek abban is, hogy képes bárki hit által átvenni a teljes gyógyulását bármilyen betegségből, hiszen Jézus magára vette minden bűnünket és betegségünket is.

Nézetük szerint Jézus már felvitte az emberiség minden betegségét a keresztre és nála van a gyógyulásunk, márcsak át kell vennünk hittel.[29]

„ Pedig betegségeinket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá [...] és az ő sebeivel gyógyulánk meg. ”

– Biblia- Ézsaiás 53:4/a és 5/b

Jelek és csodák

[szerkesztés]

Hisznek mindabban a csodákban és jelekben, amit Jézus ígért az Őt követőinek.

„ Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik: az én nevemben démonokat űznek ki, új nyelveken szólnak majd; kezükbe kígyót vesznek fel, s ha valami halálosat isznak, nem árt nekik; betegekre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak. ”

– SZPA Biblia fordítás - Máté 16:17-18

Böjt

[szerkesztés]

Sok karizmatikus közösség nagy hangsúlyt fektet az imával és Isten előtti megalázkodással összekötött (teljes) böjtre is.[30][31][32][33] Bibliai szövegekre hivatkozva nézetük szerint a böjtölés viszi át az embert a természetes szintről a természetfelettibe. Amikor a hívők a böjtölés által kilépnek a természetes világból, természetfeletti kijelentést és felhatalmazást nyerhetnek. [34] Célja a “testi ember” visszaszorítása révén a “szellemi ember” megerősödése.


Összejöveteleik

[szerkesztés]

A karizmatikus mozgalmak összejövetelein nemcsak egy prédikátor magyarázza Isten Igéjét. Ezeken az összejöveteleken nyelveken szólnak, csodálatos gyógyulásokról beszélnek, Isten új kijelentéseiről tesznek bizonyságot.[4][3]

Az istentiszteleteik része szokott lenni az Istennek való éneklés, dicséret. Jellemző a hangos ének, taps, tánc, az öröm, ahogy a zsoltáríró hívta Isten népét [35] az Ő dicséretére.

A Lakewood Church az amerikai Houstonban

A legnagyobb keresztény karizmatikus gyülekezet a koreai Yoido Full Gospel Church, ahol az átlagos heti résztvevők száma 480 ezer fő.[36][37]

Az amerikai nagyvárosokban a karizmatikus keresztény emberek hétvégenként stadionokat töltenek be. A legnagyobb amerikai karizmatikus gyülekezet a houstoni Lakewood Church, amely lelkésze Joel Osteen.[38]

Több karizmatikus keresztény lelkész missziós elhívás céljából a világ számos pontján szokta hirdetni Isten Igéjét és „gyógyító összejöveteleknek” nevezett rendezvényeket is szoktak tartani.

Benny Hinn lelkipásztor több gyógyító összejövetelt tartott a világ nagyvárosainak stadionjaiban. Benny Hinn állítása szerint ezen alkalmak során összesen 1 milliárd embernek hirdette az evangéliumot és a hit által való gyógyulást. Ezek közül az alkalmak közül a legnagyobb az egyik indiai összejövetel volt, ahol 3 nap alatt összesen 4,8 millió ember vett részt élőben.[39] Ezen az összejövetelen a beszámolók alapján az emberek több, mint 80%-a átadta az életét Istennek és többen is gyógyulásukról számoltak be.[forrás?]

TV-műsoraik

[szerkesztés]

A 700-as klub (wd) az amerikai CBN (Christian Broadcasting Network) televíziós sorozata, amely a karizmatikus keresztények egyik legnépszerűbb műsora. Hírességekkel és más vendégekkel készítenek interjút és bemutatják, hogy álláspontjuk szerint mik a keresztény életmód fontos kérdései. Jellemző rá, hogy tele van Istennek tulajdonított gyógyulásokkal, káros szenvedélyekből való szabadulásokkal és keresztény emberek bizonyságaival. A műsort a Hit Gyülekezete tulajdonában levő ATV is közvetíti magyarra szinkronizálva.[40]

A római katolikusoknál

[szerkesztés]

A katolikus karizmatikus kereszténység magában foglalja mind a katolikus, mind a karizmatikus mozgalom nézőpontjait. Befolyásolta a protestantizmus, az ortodox és a pünkösdi mozgalom egyes tanításai, nagy hangsúlyt fektetve a "Jézussal való személyes kapcsolatra" és a "Szentlélek ajándékaira" (karizmák).[41]

Bővebben: Katolikus karizmatikus megújulás

Statisztikák

[szerkesztés]

A 2001-es kiadású World Christian Encyclopedia a karizmatikus kereszténység összes hívőjét 535 millióra becsüli, köztük: [42]

  • 65 millió pünkösdit,
  • 175 millió „második hullámú” karizmatikust,
  • 295 millió „harmadik hullámú”, ún. új-karizmatikust.

Kontinensenként a három csoport hívei ekkor a következőkben élnek: [42]

  • Észak-Amerikában 79,6 millió
  • Európában 37,5 millió
  • Latin-Amerikában 141,4 millió
  • Afrikában 126 millió
  • Ázsiában 134,8 millió
  • Óceániában 4,2 millió fő.

A mozgalomnak ma a legnagyobb növekedése Afrikában, Latin-Amerikában, valamint Ázsiában mutatható ki.[43] [44]

A Pew Forum 2011-es adatai alapján a globális karizmatikus hívők legnagyobb százaléka Fekete-Afrika országaiban található (44 százalék), ezt követi az amerikai kontinens (37 százalék), majd Ázsia és Óceánia (16 százalék).[45]

2020 körül a teljes mozgalomhoz több mint 600 millióan vallják magukat.[6][8]

Magyarországi karizmatikus közösségek

[szerkesztés]

Protestantizmus

[szerkesztés]

A magyarországi karizmatikus keresztény egyházak legtöbbször a „gyülekezet” megnevezést veszik fel és nem templomokat építenek, hanem úgynevezett gyülekezeti házakat/csarnokokat.

A karizmatikus kereszténység legnagyobb hazai képviselője a Hit Gyülekezete.

Egyéb egyházak:

Katolicizmus

[szerkesztés]

Kritika

[szerkesztés]
Bővebben: A pünkösdi-karizmatikus kereszténység kritikája

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Akadémiai Kiadó: Világvallások → karizmatikus mozgalom, 2009
  2. ↑ a b c Encyclopedia: Pentecostal And Charismatic Christianity
  3. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p C. Harinck: A karizmatikus mozgalom, 1996.
  4. ↑ a b The Great Western Vehicle: The Language of Gnosis and Ecstasy
  5. ↑ Theologiai Szemle, 2010 (53. új évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  6. ↑ a b Karizmatikus kereszténység. (Hozzáférés: 2020. október 5.)
  7. ↑ Karizmatikus mozgalom. (Hozzáférés: 2020. október 6.)
  8. ↑ a b Karizmatikus mozgalom. [2020. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 6.)
  9. ↑ 11. L. Netobigin: The Hauschold of God. New York 1953. 94. old. Fiendship Press. - idézi: Szigeti Jenő: A pünkösdi mozgalom kialakulásáról és ökumenikus kapcsolatairól (1981)
  10. ↑ χάρισμα – Görög szótár. [2021. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 6.)
  11. ↑ https://biography.yourdictionary.com/charles-fox-parham
  12. ↑ https://www.gotquestions.org/holy-roller.html
  13. ↑ https://www.nytimes.com/2001/07/07/us/beliefs-speaking-tongues-performing-miracles-look-pentecostalism-former-insider.html
  14. ↑ https://oldlandmark.wordpress.com/2008/10/07/holy-rollerism/
  15. ↑ https://william-branham.org/site/people/david_du_plessis
  16. ↑ Strand, Paul. "Charismatic Renewal Pioneer Larry Christenson Dies from Icy Fall". CBN News. Retrieved December 4, 2019.
  17. ↑ Haapalainen, Anna (May 2015). "An emerging trend of charismatic religiosity in the Evangelical Lutheran Church of Finland". Approaching Religion. 5 (1): 98–113. Retrieved December 4, 2019.
  18. ↑ Dennis J. Bennett Nine O'Clock in the Morning (Gainesville; 1970. Reprinted 2001, 2004)
  19. ↑ Карельское религиозное движение ушковайзет (oroszul)
  20. ↑ Kaldor, Peter; John Bellamy; Ruth Powell; Merilyn Correy; Keith Castle (1994). Winds of Change: The Experience of Church in a Changing Australia. Lancer books. p. 76. ISBN 0-85892-536-2
  21. ↑ Bruinsma, Reinder. The Body of Christ: An Adventist Understanding of the Church. Hagerstown, Maryland: Review and Herald Publishing Association, 80, 81. o. (2009). ISBN 978-0-8280-2488-4 
  22. ↑ 1. Kor. 12, 8-10.
  23. ↑ a b c d e Eltűnt karizmák. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
  24. ↑ "Isten ujja". (Hozzáférés: 2020. október 8.)
  25. ↑ Máté 18,20
  26. ↑ Spirit-filled Christianity. (Hozzáférés: 2020. október 7.)
  27. ↑ Spirit-filled Christians. (Hozzáférés: 2020. október 7.)
  28. ↑ Derek Prince: A szellem ajándékai, 11. fej., 2008.
  29. ↑ Hitből való gyógyulás Jézus által. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
  30. ↑ Mumbai Catholic Charismatic Renewal: Fasting Archiválva 2022. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
  31. ↑ Quebec Evangel Pentecostal Church: Prayer and Fasting
  32. ↑ David Vale Feso: Benefits of Fasting Archiválva 2020. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  33. ↑ Jentezen Franklin: Böjt
  34. ↑ Derek Prince: Az eredményes böjt, 2010.
  35. ↑ Dicsérjétek az Urat! Énekeljetek az Úrnak új éneket; dicsérje őt a kegyesek gyülekezete! Dicsérjétek őt dobbal és tánccal, dicsérjétek őt hegedűkkel és fuvolával; Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval. - Zsoltárok könyve 149:1, 150:4, 47:2
  36. ↑ Megachurch lista. [2021. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 6.)
  37. ↑ Megachurch lista kontinensekre osztva. (Hozzáférés: 2020. október 6.)
  38. ↑ Lakewood church. (Hozzáférés: 2020. október 6.)
  39. ↑ Indiai gyógyító összejövetel. (Hozzáférés: 2020. október 5.)
  40. ↑ 700-as klub. (Hozzáférés: 2020. október 4.)
  41. ↑ Csordas, Thomas J. (2007. szeptember 1.). „Global religion and the re-enchantment of the world: The case of the Catholic Charismatic Renewal”. Anthropological Theory 7, 295–314. o. DOI:10.1177/1463499607080192. 
  42. ↑ a b Pentecostal and Charismatic Christianity | Encyclopedia.com. www.encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2021. január 26.)
  43. ↑ Pew Forum on Religion and Public Life: Moved by the Spirit: Pentecostal Power and Politics after 100 Years, 2006. április 24. (Hozzáférés: 2008. szeptember 24.)
  44. ↑ Pentecostalism 
  45. ↑ Pew Forum 2011, p. 68.
  46. ↑ http://www.mtkgy.hu
  47. ↑ Fáklya Gyülekezet (hu-HU nyelven). faklyagyulekezet.hu. (Hozzáférés: 2018. április 8.)

További információk

[szerkesztés]
  • Alföldy-Boruss Dezső: A pünkösdista és karizmatikus mozgalom rövid áttekintése és bibliai vizsgálata; szerzői, Gyúró, 1993
  • Cornelis Harinck: A karizmatikus mozgalom; ford. Körpöly Kálmán; Den Hertog, Houten, 1996
  • Rudolf Ebertshäuser: A karizmatikus mozgalom. Az utolsó idők ébredése vagy az utolsó idők megtévesztése?; Ezsdrás Iratmisszió, Bp., 2005
  • "Aki a hét arany gyertyatartó között jár". A karizmatikus mozgalomról református szemmel; ford. Mikesi Károly; s.n., s.n., 2005

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karizmatikus_kereszténység&oldid=27526821”