Guam
| Guam | |||
| The Territory of Guam Guahan | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Where America’s Day Begins Ahol Amerika napja kezdődik Nemzeti himnusz: Fanoghe Chamorro | |||
 | |||
| Fővárosa | Hagatna / Agana | ||
 é. sz. 13° 28′, k. h. 144° 45′13.466667°N 144.750000°EKoordináták: é. sz. 13° 28′, k. h. 144° 45′13.466667°N 144.750000°E | |||
| Államforma | USA területe | ||
| Vezetők | |||
| Államfő | Joe Biden | ||
| Kormányzó | Lou Leon Guerrero | ||
| Hivatalos nyelv | angol, chamorro | ||
| Beszélt nyelvek | japán, tagalog | ||
| Tagság | Lista Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (megfigyelő állam) | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 153 836 fő (2020)[1] | ||
| Rangsorban | 195 | ||
| Becsült | 159 358[2] fő (2010. április) | ||
| Rangsorban | 195 | ||
| Népsűrűség | 320 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 541,3 km² | ||
| Rangsorban | 190 | ||
| Víz | elhanyagolható% | ||
| Időzóna | Chamorro Standard Time (UTC+10) (UTC+10) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | USA dollár (USD) | ||
| Hívószám | 1-671 | ||
| Segélyhívó telefonszám | 911 | ||
| Internet TLD | .gu | ||
| Villamos hálózat | 110 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Guam témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
Guam az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka Óceániában.
Földrajz
[szerkesztés]A Mariana-szigetek legnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300 km-re nyugatra fekszik a Csendes-óceánban. Legmagasabb pontja a Mount Lamlam (406 méter).
Történelem
[szerkesztés]A spanyol király szolgálatában álló Magellán a Föld első körbehajózása közben 1521-ben érte el a szigetet. A spanyolok 1668-ban gyarmatosították, amikor San Vitores atya megalapította itt az első katolikus missziót. 1668 és 1815 között Guam fontos pihenőhely volt a Mexikó és Fülöp-szigetek közötti spanyol kereskedelmi úton. Guam a Mariana- és a Karolina-szigetekkel együtt Spanyolország Fülöp-szigeteki gyarmatának része volt. Az egyedülálló guami chamorro kultúrát erősen befolyásolta a spanyol kultúra és hagyomány.
Az Amerikai Egyesült Államok az 1898-as spanyol–amerikai háborúban szerezte meg a szigetet. Guam a Fülöp-szigetekre tartó amerikai hajók megállója lett, míg az északi Mariana-szigetek előbb német, majd japán kézre kerültek. A második világháborúban, 1941. december 8-án Guamot megtámadták és elfoglalták a japánok. A támadás előtt az amerikai állampolgárok zömét evakuálták a szigetről. Az Északi-Mariana-szigetek a háború előtt japán védnökség volt. Az ottani chamorrók Guamon japán szolgálatban tolmácsok és más kisegítők lettek. A guami chamorrókat a japánok megszállt ellenségként kezelték. A sziget harmincegy hónapon át volt japán megszállás alatt. Ezalatt bennszülött lakossága kényszermunkától, a családok szétválasztásától, bebörtönzésektől, kivégzésektől, koncentrációs táboroktól és kényszerprostitúciótól szenvedett. Hozzávetőleg ezer ember halt meg a megszállás következtében. Az Amerikai Egyesült Államok a guami csata során 1944. július 21-én foglalta vissza a szigetet. Máig Guam volt az Amerikai Egyesült Államok egyetlen olyan területe, ahol számottevő lakosság került idegen katonai megszállás alá. Az Egyesült Államok az Észak-Mariana-szigeteket is elfoglalta. A háború után, az 1950-es guami szervezeti törvény szerint Guam nem integráns része az Egyesült Államoknak, de rendelkezik saját polgári kormányzattal és lakói amerikai állampolgárok.
Népesség
[szerkesztés]A sziget népessége 163 941 fő.
| Lakosok száma | 66 741 | 76 611 | 89 463 | 101 846 | 116 576 | 136 696 | 152 275 | 158 194 | 160 858 | 153 836 |
| 1960 | 1966 | 1973 | 1979 | 1985 | 1992 | 1998 | 2004 | 2011 | 2020 |
Nyelvek
[szerkesztés]A szigeten az angol és a chamorro nyelvek a hivatalosak, de beszélik még a japán nyelvet is.
Népek
[szerkesztés]A népesség 37%-a chamorro (a spanyol, filippínó és mikronéz vegyes házasságok utódai), 26%-a filippínó, 10%-a amerikai, 27%-a pedig kínai, japán és koreai.
Vallások
[szerkesztés]A lakosság 85%-a római katolikus vallású, a többi 15% pedig egyéb felekezethez tartozik.
Gazdaság
[szerkesztés]A sziget fontos katonai támaszpont az Egyesült Államok hadereje számára. A lakosság megélhetését az idegenforgalom, a mezőgazdasági termelés, a halászat, valamint a támaszpont kiszolgálása biztosítja.
Közlekedés
[szerkesztés]
A szigeten található közúthálózat hossza 1570 km. Emellett öt repülőtér és egy kikötő található a szigeten.
Politika
[szerkesztés]
A sziget az USA stratégiai pontja a térségben. A sziget egyharmada az amerikai légierő és tengerészet állomáshelye. A szigeten magas a munkanélküliség.
Guamnak nincs lakosai vagy választott képviselői által megszavazott alkotmánya, alaptörvényét az amerikai Kongresszus állapította meg 1950-ben. Az illető alaptörvény azonban jelentős belső autonómiát ad Guamnak. A külügyeket és a védelmi ügyeket kizárólagosan az USA intézi, a többi kérdésben Guam korlátozott autonómiával rendelkezik: kormányzója és a helyi demokratikusan választott parlament dönt, az amerikai jogszabályok keretein belül, az amerikai Belügyminisztérium felügyelete alatt. 1969 előtt a terület kormányzóját – a végrehajtó hatalom fejét – az amerikai kormány nevezte ki, azóta a terület lakossága választja meg.
Guam lakosai 1950 óta, az amerikai Kongresszus említett alaptörvénye értelmében amerikai állampolgárok. A Guamon való születés amerikai állampolgárságot eredményez.
Az egykamarás parlamentben 15 képviselő foglal helyet, akiket két évre választanak meg. Ahogy az államok többi részén, itt is két párt mérkőzik meg a sziget irányításáért: a guami republikánus párt és a guami demokrata párt.
Guam az USA külbirtoka belső autonómiával. A lakosság amerikai állampolgár, de nem vehet részt az amerikai elnökválasztásban. A sziget négy évente egy delegáltat küld az amerikai képviselőházba, azonban szavazati joga nincsen. Emiatt a guamiak mentesülnek az amerikai szövetségi adók alól.
Guam alkotmányos státuszát illetően a terület szeretné növelni önállóságát, bár a függetlenséget nagyon kevesen támogatják. A leginkább támogatott elképzelések között az állami státusz, csatlakozás az Északi-Mariana-szigetekhez, s a társult állami státusz szerepel, ez utóbbinak van a legjelentősebb támogatása, azonban az amerikai kormány a jelenlegi státuszt fenntartását tartja az egyetlen megoldásnak, arra hivatkozva, hogy Guam gazdaságilag nem lenne képes önállóságra, s az amerikai költségvetési támogatás nélkül a terület válságba kerülne.
Kultúra
[szerkesztés]Gasztronómia
[szerkesztés]A hagyományos guami konyha polinéz eredetű, melynek fő hozzávalói a halak, szárnyasok, papaja, rizs, kenyérfagyümölcs, taró, jamgyökér, banán és kókuszdió. Itt is elterjedt polinéz főzési mód a gödörbe helyezett felforrósított köveken történő főzés. Az európaiak honosították meg a szigeten a kukoricát, dohányt, narancsot, citromot, ananászt, kesudiót, földimogyorót, padlizsánt, paradicsomot, hüvelyeseket, kerti zöldségeket és gyógynövényeket, valamint az annóna számos fajtáját.[3] Ettől kezdve a fő alapanyag is a kukorica lett.
A spanyol uralom idején a mexikói konyha hatása alá került a guami gasztronómia, így terjedt el az étkezésben a tortilla, a tamale, az atole és a chilaquiles. A továbbiakban ázsiai, karibi és európai hatások is érték, így jelen van a spanyol chorizo kolbász, a jamaicai grillezett húsok, a vörös rizs vagy a fülöp-szigeteki kalamai nevű desszert.[4] Az amerikai kulináris hatás az 1898-as uralomváltástól kezdődött és napjainkban is tart.
Egyedi guami specialitásnak nevezhető ugyanakkor a mariana-szigeteki repülőkutya húsának felhasználása.[5]
Ünnepek
[szerkesztés]A sziget nemzeti ünnepe minden március első hétfője (Discovery Day).
Turizmus
[szerkesztés]Javasolt a Hepatitis B elleni oltás.
Sport
[szerkesztés]Olimpia
[szerkesztés]
Guam tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. 1988 óta vesz részt a nyári olimpiai játékokon. A Guami Nemzeti Olimpiai Bizottság jelenlegi elnöke Ricardo Blas, egykori olimpikon cselgáncsozó. Eddig még egyetlen guami sportoló sem nyert olimpiai érmet.
A guami labdarúgó-válogatott tagja a FIFA-nak és az AFC-nek. A világ egyik leggyengébb válogatottja még nem ért el kimagasló eredményeket.
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Manila, Fülöp-szigetek
Szöul, Dél-Korea- Quezon City, Fülöp-szigetek
Riga, Lettország
Vilnius, Litvánia
Majuro, Marshall-szigetek
Taipei, Tajvan
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 17.)
- ↑ 2010-es népszámlálási adat
- ↑ Safford, W. E. (1912): Guam, an Account of Its Discovery and Reduction, Physical Geography and Natural History: And the Social and Economic Conditions on the Island During the First Year of the American Occupation.
- ↑ Guam: The best place you never considered going to (BBC). [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
- ↑ Quammen, David (2012): One Man's Meat: The Dilemma of Fruit Bat Cuisine on the Island of Guam. The Boilerplate Rhino: Nature in the Eye of the Beholder. Scribner. ISBN 978-1-4391-2543-4
További információk
[szerkesztés]
- Guam.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Nagyutazas.hu
.svg){kind=small}
| Önálló államok |
| .svg) | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Függő területek | |||||||||||
1 Gyakran sorolják Délkelet-Ázsiához | |||||||||||
