Tuvalu
Tuvalu | |||
Tuvalu | |||
| |||
Nemzeti himnusz: Tuvalu mo te Atua | |||
Fővárosa | Funafuti | ||
d. sz. 7° 28′ 30″, k. h. 178° 00′ 20″7.475000°S 178.005556°EKoordináták: d. sz. 7° 28′ 30″, k. h. 178° 00′ 20″7.475000°S 178.005556°E | |||
Államforma | alkotmányos monarchia | ||
Vezetők | |||
Király | III. Károly tuvalui király | ||
Főkormányzó | Tofiga Vaevalu Falani | ||
Miniszterelnök | Feleti Teo | ||
Hivatalos nyelv | Tuvalui, angol | ||
függetlenség | Egyesült Királyságtól | ||
kikiáltása | 1978. október 1. | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 11 792 fő (2020)[1][2] | ||
Rangsorban | 236 | ||
Becsült | 11 323[3] fő (2013. július) | ||
Rangsorban | 236 | ||
Népsűrűség | 441 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 26 km² | ||
Rangsorban | 190 | ||
Időzóna | tuvalui (UTC+12) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Ausztrál dollár (AUD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | TV | ||
Hívószám | 688 | ||
Segélyhívó telefonszám | 911 | ||
Internet TLD | .tv | ||
Villamos hálózat | 220 volt | ||
Elektromos csatlakozó | AS/NZS 3112 | ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuvalu témájú médiaállományokat. | |||
Tuvalu egy óceániai állam, szigetország, a Polinéziához tartozó Ellice-szigetek területén, Hawaii és Ausztrália között, a Csendes-óceánban fekszik. Legközelebbi szomszédai Kiribati, Szamoa és a Fidzsi-szigetek. Négy szigetből, és öt valódi korallzátonyból áll. Teljes szárazföldi területe 26 km². Vatikán és Nauru után a legkisebb népességgel rendelkező ország a Földön. Az ENSZ második legkisebb népességű tagállama. Fizikai méretét illetően Vatikán (0,44 km²), Monaco (1,95 km²) és Nauru (21 km²) után a negyedik legkisebb ország.
Tuvalu első lakosai polinézek voltak. A sziget a 19. század végén került Egyesült Királyság érdekszférájába. Az Ellice-szigeteket az ország 1892 és 1918 között a Gilbert- és Ellice-szigetek protektorátus részeként kezelte. 1916 és 1974 között gyarmatterület volt. 1974-ben az Ellice-szigeteken szavazást írtak ki, hogy elszakadjanak-e Nagy-Britanniától, s Tuvalu néven új államot hozzanak-e létre. Ennek eredményeként váltak el a Gilbert-szigetektől, mely a függetlenség elnyerése után Kiribati területe lett. Tuvalu a Nemzetközösségen belül 1978-ban lett teljesen független ország.
Földrajz
[szerkesztés]Domborzat
[szerkesztés]Tuvalu négy szigetből és öt valódi atollból áll. Kicsi, elszórt atolljain rossz a talaj. Ha csak a szárazföldet számoljuk, akkor a világ legkisebb országai közé tartozik. A szigetcsoportot alkotó korallzátonyok alig emelkednek ki a tengerből. A legmagasabb pont is csak mintegy 5 m magas. Emiatt az államot létében fenyegeti a tengerszint esetleges megemelkedése.
Történelem
[szerkesztés]A tuvalui polinéz nép, amely megközelítően 2000 éve telepedett le. A kapcsolattartás forradalmasodása előtt gyakori volt a kenuközlekedés a szigetek között. Nyolc vagy kilenc szigeten laktak ebben az időben. Tuvalu neve a saját nyelvén azt jelenti: nyolcan összetartanak.
Álvaro de Mendaña de Neira spanyol tengerész már 1586-ban meglátta Nuit, de nem szállt partra. Ezt követően a 17. századig nem járt arra európai, amikor is felfedezők elérték a szigeteket. Az 1800-as években bálnavadászok érkeztek a Csendes-óceánra, de Tuvalut csak rendszertelenül keresték fel, mivel hajóikkal nehéz volt megközelíteni a korallzátonyokat, és nem volt nekik megfelelő infrastruktúra a szigeten. Perui rabszolga-kereskedők 1862 és 1864 között többször átszelték az óceánt, és Funafuti, valamint Nukulaelae szigetéről elvitt több mint 400 ember közül senki sem tért vissza. 1865-ben a London Missionary Society protestáns missziós társaság megkezdte tuvaluiak keresztény hitre térítését, ami az 1920-as évekig tartott. A 19. század végén kereskedők költöztek a szigetekre, hasznot remélve a helyi termékekkel való kereskedelemtől.
1892-ben a szigetek Ellice-szigetek néven brit uralom alá kerültek. 1916-ban összevontak két területet Gilbert- és Ellice-szigetek néven. A második világháború idején Tuvalut választották irányítási bázisnak a Japán Birodalom elleni támadásokhoz. 1945 decemberéig több száz hajót állomásoztattak itt. 1974-ben etnikai viták miatt megtartott népszavazásból kiderült, hogy a többségében polinézek lakta területeken a többség a Gilbert-szigetek (Kiribati) mikronéz lakosságától külön akart válni. 1978-ban Tuvalu néven vált függetlenné. A függetlenség napját október 1-jén tartják. 1979-ben az ország barátsági szerződést írt alá az USA kormányával, melyben utóbbi elismerte Tuvalu területi fennhatóságát négy kis sziget felett.
2001-ben az ország vezetője menedékjogot kért Új-Zélandtól népe számára, ugyanis a tengerszint emelkedése miatt néhány évtized múlva elnyeli a tenger az országot.[4]
Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés]Alkotmány, államforma
[szerkesztés]Tuvalu parlamentáris monarchia, élén III. Károly brit királlyal.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]Főkormányzói
[szerkesztés]Politikai pártok
[szerkesztés]Tuvalun nincsenek pártok.
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]Védelmi rendszer
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]Általános adatok
[szerkesztés]Legnépesebb települések
[szerkesztés]Etnikai megoszlás
[szerkesztés]polinéz 96%, mikronéz 4% [5]
Nyelvi megoszlás
[szerkesztés]tuvalui (hivatalos), angol (hivatalos), szamoai, kiribati (Nui szigete) [5]
Vallási megoszlás
[szerkesztés]protestáns keresztény 98,4% (Church of Tuvalu (konregacionalista) 97%, adventista 1,4%), baha'i 1%, más 0,6% [5]
Szociális rendszer
[szerkesztés]Gazdasága
[szerkesztés]A munkaerő túlnyomó része önellátó kis gazdaságokban tevékenykedik. Legfontosabb terméke a kókuszdió, az állatállományát sertés és baromfi adja. Egyedüli exportcikke a kókuszdióból nyert kopra.
A lakosság főleg halászattal foglalkozik. Ezenkívül taróval, banánnal, mangóval, kókuszdióval kereskednek.[6] Az ipart 2 komoly kopraszárító és -feldolgozó telep alkotja, amelyek 180 főt foglalkoztatnak. Az egyik kókuszolajat is elő tud állítani. Ez az állam kezében van. A csónakmotorok nagy része (90%) ezzel működik és a buszok és teherautók 60% szintén. Ezen kívül az északi szigeteken jelentős a pandamusttermelés és -szövés, amely egyszerre szőnyeg, építőanyag, tető, háló, szandál és uniszex hagyományos szoknya (ma is jelentős viselet (60-70% hordja az északi 4 sziget lakosságának). Az erdőben kiásott ti-gyökér párlatával kevert New Zéland-i import sör re-export óceániai szigeten igen jelentős és jövedelmező. A világ egyik legjobbja és nagyon erős (17%), a belga sör minőségéhez hasonlítható. Vaitupun hagyományos a méhészet és komoly óceániai export cikke a kókuszdió, főleg Tongára és Fidzsi-re. Ez teszi az ország leggazdagabb szigetévé, valamint a kókusztermelés 45%-át adja. A fővárosban, Funafutin helyi alapanyagú, kitűnő színes szövetet, fémhulladékból szeget, motor és -kisgépalkatrészt, színes ablak és egyéb üvegneműt, csodás korallékszereket, (a tuvaluiak pre-cook kereskedelmi hálózatának egyik fő cikkét) pléh hajótestet és rövidtávú rádiót gyártanak családi vállalkozások. Ezek kb. 600 főt foglalkoztatnak a kókuszfeldolgozókkal együtt és óceániai szinten jólétet teremtenek. Az egyetlen gazdaságilag majdnem inaktív sziget a 40 fős Nuilakita (csak önellátás). Az országban jelentős gazdasági beruházások kezdődtek meg 2016-ban (pl. mesterséges partszakaszokat hoztak létre, árvíz védelem céljából).
A sziget jelentős bevételre tesz szert internetes tartománykódja, a ".tv", mint domain név értékesítésével.
Közlekedés
[szerkesztés]2002-ben Tuvalun 10 km volt az aszfaltozott útszakasz, ezenkívül több makadám, ill. földút is van az országban.
Az országban egy nemzetközi reptér van, a Funafuti atollon, Vaiaku településen. A repülők a Fidzsi-szigetekről érkeznek heti háromszor.
Telekommunikáció
[szerkesztés]Hívójel prefix | T2 |
ITU zóna | 65 |
CQ zóna | 31 |
Kultúra
[szerkesztés]Oktatási rendszer
[szerkesztés]Írástudás: 95% Nincs iskolakötelezettség. Felsőoktatás: Vaiakuban működik a Fidzsi Egyetem kihelyezett fakultással, 100 diákkal.
Kulturális intézmények
[szerkesztés]Tudomány
[szerkesztés]Tuvalu területén oceanográfiai-, éghajlati és mikróökológiái valamint ornitológiai kutatásokat végeznek.
Művészetek
[szerkesztés]Hagyományok, néprajz
[szerkesztés]Minden szigeten angolul beszélnek, Nui kivételével az összes szigeten a tuvalui nyelv is használatos. Nui szigetén az angol mellett kiribatiul beszélnek.
Gasztronómia
[szerkesztés]Különböző rendezvényeken szokás, sült csirkét-, sült egész disznót-, illetve sült halat tálalni gyümölcsökkel pálmaleveleken.
Turizmus
[szerkesztés]Tuvalu mivel félreeső hely, turizmusából származó bevétele csekély. Az ország egyetlen hotelje a Vaiaku Lagi Hotel, ez a fővárosban működik. Emellett számos panzió fogad be külföldi vendégeket.[7]
Sport
[szerkesztés]Tuvalu rendelkezett a pekingi olimpián a legkisebb küldöttséggel: 2 könnyűatléta és 1 súlyemelő képviselte az országot a világeseményen.
A sport a világ minden táján kiemelt szerepet kap, hiszen a sportolók a nagy világversenyeken a hazájuk, nemzetük színeit is képviselik. Talán hihetetlen, de egy ilyen kis náció, mint a tuvalui is képes volt kiállítani olimpikont. Nem is egyet, és az első női sportoló, aki kvalifikálni tudta magát egy olimpiára, Asenate Manoa volt.
Média
[szerkesztés]- Telekommunikáció Tuvaluban
- Az állami rádió a Radio Tuvalu
Zene
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=TV
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank
- ↑ Hivatalos becslés. [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
- ↑ Csak egy méter és eltűnik egy ország
- ↑ a b c https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tv.html
- ↑ Óceánia kereskedelme
- ↑ Tourinform
További információk
[szerkesztés]- Vízszint-emelkedés fenyegeti Tuvalut
- turisztikai információk
- Tuvalu Online Archiválva 2011. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben