Fidzsi-szigetek
Fidzsi-szigeteki Köztársaság | |||
Republic of Fiji Matanitu Tugalala o Viti फ़िजी द्वीप समूह गणराज्य | |||
| |||
Nemzeti mottó: Rerevaka na Kalou ka Doka na Tui (angol: Fear God and honour the Queen) Nemzeti himnusz: God Bless Fiji | |||
Fővárosa | Suva | ||
d. sz. 18° 07′, k. h. 178° 27′18.116667°S 178.450000°EKoordináták: d. sz. 18° 07′, k. h. 178° 27′18.116667°S 178.450000°E | |||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | Wiliame Katonivere | ||
Miniszterelnök | Sitiveni Rabuka | ||
Hivatalos nyelv | angol, fidzsi, hindi | ||
független | Az Egyesült Királyságtól | ||
kikiáltása | 1970. október 10. | ||
Tagság | Lista ENSZ, Nemzetközösség (tagsága felfüggesztve), Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (tagsága felfüggesztve) | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 905 502 fő (2017)[1] | ||
Rangsorban | 163 | ||
Becsült | 858 038[2] fő (2012. július) | ||
Rangsorban | 163 | ||
Népsűrűség | 47 fő/km² | ||
HDI (2007) | 0,741 (108) – közepes | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18 270 km² | ||
Rangsorban | 151 | ||
Időzóna | FJT (UTC+12) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Fidzsi dollár (FJD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | FJI | ||
Hívószám | 679 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .fj | ||
Villamos hálózat | 240 volt | ||
Elektromos csatlakozó | AS/NZS 3112 | ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Fidzsi-szigeteki Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
A Fidzsi-szigeteki Köztársaság,[3] (angolul: Republic of Fiji, fidzsi nyelven: Matanitu Tugalala o Viti, fidzsi-szigeteki hindi nyelven: फ़िजी गणराज्य / Fijī Gaṇarājya) egy ország és szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén. Cook kapitány a tongaiaktól hallotta a viti szót (helyi nyelven jelentése: ’nagy’), és átírta: így lett belőle először Fidgee, Feejee és végül Fiji angolul.
A szigetcsoport Új-Zélandtól 2000 km-re északra fekszik, két nagy és sok apró szigetből áll. A 322 sziget közül 106 lakott.
Szárazföldi határa nincs, legközelebbi szomszédjai nyugatról Vanuatu, keletről Tonga északról pedig Wallis és Futuna.
905 ezer lakosával Ausztrália és Óceánia negyedik legnépesebb független országa.
Földrajza
[szerkesztés]A Csendes-óceán délnyugati részén fekvő ország területe 18 272 km², amelyhez 1 282 978 km² kizárólagos gazdasági övezet tartozik a tengeren. A Fidzsi-szigetek központi szigetcsoportja két nagy szigetből, a 10 388 km²-es Viti Levuból és az 5 587 km²-es, északabbra fekvő Vanua Levuból áll, amelyet kisebb földdarabok vesznek körül. Vanua Levu partjainál fekszik a harmadik legnagyobb szárazföld, a 434 km² területű Taveuni, a két szigetet a Somosomoi-szoros választja el egymástól. Viti Levutól délre fekszik a negyedik legnagyobb sziget, a 434 km²-es Kadavu. Keleten a Lau-szigetek láncolata húzódik. A Viti Levu – Vanua Levu – Lau-szigetek háromszögben található óceánrész elnevezése a Koro-tenger, amelynek vizein a sűrűn előforduló vulkanikus és korallzátonyok miatt híresen nehéz és veszélyes a hajózás. Az országhoz tartozik a fő szigetcsoporttól körülbelül 500 km-re északra fekvő Rotuma szigete is.[4]
Domborzat
[szerkesztés]Fidzsi összetett földtani szerkezettel rendelkezik, itt bukik a Csendes-óceáni-lemez az Ausztrál-Indiai-lemez alá. A szigetcsoport egy elsüllyedt, ősi formációkból álló talapzaton áll, a szárazföldek elsősorban az üledék és korallképződésnek, valamint a vulkáni tevékenységnek köszönhetően emelkedtek ki. A legidősebb területek 5-20 millió évesek, a legfiatalabb pedig a Taveuni-sziget, amelynek vulkánja utoljára 2000 éve tört ki.
Jellemző kőzetek a mész- és a homokkő, valamint az andezit és a bazalt formációk és előfordulnak mélységi magmás kőzetek is.[5]
A szigeteken magas hegyláncok húzódnak végig. Viti Levu központi hegyvonulata észak-déli irányban szeli ketté a szigetet, számos 900 méternél magasabb csúccsal rendelkezik és itt található az ország legmagasabb pontja is, az 1324 méteres Tomanivi (korábban: Mount Victoria). A sziget déli részén a hegység fennsíkokba vált át. Viti Levu nyugati, északkeleti és keleti partvidékén síkságok húzódnak, itt összpontosul az ország mezőgazdasági termelése és népessége is. A sziget délkeleti partján fekszik Suva, a főváros. Vanua Levu és Taveuni szigetén is 1000 méter fölé emelkednek a hegycsúcsok, itt csak a keskeny parmenti síkságok és a laposabb völgyek lakottak.[4]
Vízrajz
[szerkesztés]Viti Levu nagyobb folyói mind a központi hegyvidéken erednek és sugárirányban széttartva, rendszerint néhány tíz kilométer megtétele után a tengerbe ömlenek. A legjelentősebb vízfolyás a Rewa, amely a Tomanivi-csúcs oldalában ered és 145 km megtétele után Suva mellett deltatorkolattal ömlik a Koro-tengerbe.[6] Fidzsi további jelentős folyói Viti Levun a Sigatoka, a Ba és a Navua, Vanua Levun pedig a Labasa.[4]
Élővilág
[szerkesztés]Az ország két ökorégióra osztható fel. A két nagy sziget szél felőli (délkeleti) felén, valamint a kisebb szigeteken Fidzsi-szigeteki trópusi nedves erdők, míg Vanua Levu és Viti Levu szélárnyékos (északnyugati) oldalán Fidzsi-szigeteki trópusi száraz erdők találhatóak. A trópusi nedves erdők rendkívül gazdag biodiverzitással rendelkeznek, a csendes-óceáni szigetvilágban itt a legnagyobb a fajgazdagság. Jelentős az endemizmus is, például az itt honos edényes növényfajok több mint fele csak Fidzsin él. Az alacsony fekvésű területeken alföldi esőerdők nőnek, itt a Degeneria vitiensis, Pandanus joskei, Myristica macrantha és Agathis macrophylla fafajok dominálnak. A 600–900 m tengerszintfeletti magasságban rendkívül sűrű, átlagosan 7 m magas lombú köderdők találhatóak, itt a növényzetet jellemzően serlegpáfrányok, Dysoxylum gillespianum és Syzygium fajok alkotják. Jelenleg Fidzsi területének mintegy 40%-át trópusi nedves erdők borítják, az 1960-as évek óta az esőerdő 15%-al fogyott és a favágók számára elérhető területeken az értékes fák kivágása miatt jelentősen csökkent a biodiverzitás.[7]
A száraz erdők egykor a két fő sziget területének mintegy egyharmadát borították, elsősorban két uralkodó fafajjal, a Dacrydium nidulummal és a Fagraea gracilepesszel, a legszárazabb helyeken pedig endemikus szantálfa-fajok nőttek. A száraz erdőket az ember szinte teljesen kiírtotta, és a kivágott fák helyén a talaj gyorsan lepusztult, füves szavannát hagyva maga után, ahol csak elszórtan láthatók fák. Ennek a tájtípusnak az elnevezése talasiqa. Az eredeti száraz trópusi erdőborításnak csak apró foltjai maradtak fenn a legelzártabb, legsziklásabb területeken és állami védelem híján ezeket is a pusztulás veszélye fenyegeti.[8]
Nemzeti parkjai
[szerkesztés]Hat nemzeti parkot kezel az illetékes hivatal, a National Trust of Fiji:[9]
- Koroyanitu Nemzeti Park, Viti Levu sziget, Nadi város körzete: esőerdő és bennszülött falvak. Turistalátványosság.
- Sigatoka Homokdűnék Nemzeti Park, Viti Levu sziget.
- Colo-i-Suva Védett Erdő, Viti Levu sziget, Suva város körzete: esőerdő, vízesések, látványos táj.
- Bouma Nemzeti Park, Taveuni, Northern Islands (Északi-szigetek), Taveuni: természetes kert.
- Nausori Felföld, Viti Levu sziget, Nadi város körzete: mezőgazdasági vidék csodálatos tájképpel.
- Lovoni Sétautak, Lomaiviti-szigetcsoport, Ovalau: viszonylag érintetlen bennszülött életmód.
Világörökségi helyszínei
[szerkesztés]A Fidzsi-szigetek egy világörökségi helyszínnel rendelkezik, az UNESCO 2013-ban helyezte a kulturális örökség kategóriában védelem alá Levukát, az ország egykori gyarmati fővárosát. A Lovoni szigetén fekvő kikötőváros a késői gyarmati építészet kiemelkedő példája és az épített környezetet befolyásolták az őslakos hagyományok is.[10]
A világörökség javaslati listáján három fidzsi helyszín szerepel. A Sovi-medence Viti Levu déli részén helyezkedik el, itt található a szigetcsoport legnagyobb érintetlen alföldi trópusi esőerdeje, a terület biodiverzitásával és látványos sziklaformációival is kiemelkedik.[11] A Sigatoka-homokdűnék szintén Viti Levun találhatóak, a Sigatoka-folyó torkolatánál helyezkednek el és a látványos dűnék mellet itt tárták fel a legkorábbi régészeti leleteket is Fidzsin.[12] A száraz éghajlatú, apró Yaduataba-szigeten helyezkedik el a Yaduataba Tarajos Leguán Rezervátum, a helyszín a névadó hüllőfajon (Brachylophus vitiensis) kívül az itt fészkelő vándormadaraknak és a bozótos-erdős partmenti növényzetnek is védelmet nyújtana.[13]
Éghajlat
[szerkesztés]A szigetek éghajlata trópusi, a havi átlaghőmérséklet 22 C°-tól (július) 26 C°-ig (január) változik. A nedves légtömegeket hozó délkeleti szeleknek köszönhetően a legtöbb területen több mint 2500 mm csapadék hullik évente, ez az érték a hegységekben elérheti az 5000 – 10 000 mm-t is. A hegyek északnyugati oldala sokkal kevesebb csapadékot kap, ezeken a helyszíneken telente aszályok is előfordulnak. A január és április közötti időszakban időnként trópusi ciklonok sújtják a szigetcsoportot.[7]
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 35,0 | 36,0 | 37,0 | 34,0 | 34,0 | 32,0 | 32,0 | 32,0 | 32,0 | 34,0 | 34,0 | 36,0 | 37,0 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 29,0 | 29,0 | 29,0 | 29,0 | 28,0 | 27,0 | 26,0 | 26,0 | 27,0 | 27,0 | 28,0 | 29,0 | 27,8 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 23,0 | 23,0 | 23,0 | 23,0 | 22,0 | 21,0 | 20,0 | 20,0 | 21,0 | 21,0 | 22,0 | 23,0 | 21,8 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | 19,0 | 19,0 | 19,0 | 16,0 | 16,0 | 14,0 | 13,0 | 14,0 | 14,0 | 14,0 | 13,0 | 17,0 | 13,0 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 290 | 272 | 368 | 310 | 257 | 170 | 125 | 211 | 196 | 211 | 249 | 318 | 2977 |
Történelme
[szerkesztés]A melanéziaiak és polinézek népesítették be Kr. e. 1500 körül. Fidzsit 1643. február 6-án a holland Abel Janszoon Tasman fedezte fel, aki Tasmania és Új-Zéland felfedezése közben vetődött errefelé. A szigetet Vilmos herceg-szigetnek nevezte el. Cook 1774-ben járt egyik legtávolabbi kis részén, Vaotán, de Viti igazi Kolumbusza William Bligh volt, aki vagy 20 szigetet fel is térképezett. Ez 1789-ben történt, az emberevők utána is eredtek két kenuval, de nem érték el. A mai Fidzsi-szigetek sokáig Bligh nevét viselték. Az európaiak az 1800-as évek elejéig nem települtek a szigetre.
A nagy lázadások idején Cakobau vezér, aki a nyugati részt tartotta ellenőrzés alatt, brit fennhatóságért folyamodott, így 1874-től kezdve Nagy-Britannia birtoka lett. Indiai munkások érkeztek a cukornádültetvényekre, kiszorították az őslakosokat, akiknek ugyan a tulajdonában maradt a föld legnagyobb része, mégis kisebbségbe kerültek. 1959-ben etnikai zendülésekre került sor.
A második világháborúban több ezer fidzsi vonult be a hadseregbe. Egységeiket az ausztrál és új-zélandi hadsereghez osztották és részt vettek a Japán elleni harcokban. A fidzsi katonák kitűnően szerepeltek a Salamon-szigetek visszafoglalásáért indított hadjáratban és a bougainville-i csatában.
Az ország 1970-ben nyerte el függetlenségét, alkotmányos monarchiaként, az uralkodó II. Erzsébet pedig felvette a Fidzsi királynője (Queen of Fiji) címet. A faji ellenségeskedés állandó feszültségforrás maradt. A politikai életet sokáig a Gidzsi Párt vezetője, Ratu Mara uralta, aki 1977 szeptemberétől 1987 áprilisáig volt hatalmon. 1987-ben, a konzervatív Ratu Mara választási veresége és a Munkáspárt győzelme után katonai hatalomátvétel zajlott le, megdöntötték a munkáspárti, India-barát kormányt és a Nemzetközösségtől való függetlenség és a melanéz bennszülöttek érdekeinek érvényesítése jelszavaival köztársaságot hoztak létre, amit 1987 októberében kiáltottak ki.
Ezután a hatalom visszakerült a civilek kezébe. II. Erzsébet brit királynő volt alkirályi képviselője, Ratu Sir Peania Ganilau exfőkormányzó lett a köztársaság elnöke. 1990-ben új alkotmány született, amely a melanéz lakosságnak jogokat biztosított az indiai lakosság kárára, ezért a legdinamikusabb rétegek elhagyták az országot, nagy csapást mérve ezzel Fidzsi gazdaságára. 1992 júniusában Mara átadta a kormányfői posztot Sitiveni Rabuka tábornoknak. 2000-ben újabb puccsok és katonai lázadások sújtották az országot. 2006-ban kormányválságot okozott az a kérdés, hogy a korábbi időszak puccsistáinak megkegyelmezzenek-e vagy sem.
Méretéhez képest Fidzsi jelentős hadsereget tart fenn és fontos résztvevője az Egyesült Nemzetek Szervezete békefenntartó tevékenységének a világ számos pontján. Jelentős számú korábbi fidzsi katona jelenleg Irakban, biztonsági cégeknél dolgozik. Ott a 2003-as amerikai invázió óta virágzik ez az iparág.
2020. január elsejétől a szigetek kormánya betiltotta az egyszer használható műanyag zacskók gyártását és forgalmazását. 2021. január elsejétől pedig be fogják tiltani a polisztirol hab és a műanyag szívószál használatát és forgalmazását. A szigetek vezetése ezáltal az óceánok műanyagszennyezését kívánja csökkenteni, mivel a táplálékláncon keresztül az emberi szervezetbe is bekerül a mikroműanyag.[16]
Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés]Alkotmány, államforma
[szerkesztés]Államforma: 1987 óta köztársaság, 1987-ig alkotmányos monarchia perszonálunióban Nagy-Britanniával, az uralkodó II. Erzsébet volt, mint Fidzsi királynője (Queen of Fiji). A köztársasági államforma 1987-es bevezetése ellenére egészen 2013-ig minden Fidzsi dollárérmén és -bankjegyen II. Erzsébet portréja szerepelt fő motívumként.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]Politikai pártok
[szerkesztés]Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]Az ország közigazgatása:
Division (főváros) |
Tartomány | Terület (km2) | Lakosság (1996-ban) |
---|---|---|---|
Central (Suva) |
Naitasiri | 1666 | 126 641 |
Namosi | 570 | 5742 | |
Rewa | 272 | 101 547 | |
Serua | 830 | 15 461 | |
Tailevu | 755 | 48 216 | |
Északi (Labasa) |
Bua | 1379 | 14 988 |
Cakaudrove | 2816 | 44 821 | |
Macuata | 2004 | 80 207 | |
Keleti (Levuka) |
Kadavu | 478 | 9535 |
Lau | 487 | 44 821 | |
Lomaiviti | 411 | 16 214 | |
Nyugati (Lautoka) |
Ba | 2 634 | 192 197 |
Nadroga-Navosa | 2385 | 54 083 | |
Ra | 1341 | 30 904 | |
Rotuma (dependency) | 46 | 2810 |
Védelmi rendszer
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]Az ország lakossága meglehetősen fiatal, a népesség 27%-a 15 évnél fiatalabb, 23% pedig 15 és 29 év közötti.
Népességének változása
[szerkesztés]Lakosok száma | 393 383 | 476 329 | 542 811 | 621 537 | 711 663 | 735 209 | 793 098 | 818 995 | 860 559 | 926 276 |
1960 | 1966 | 1972 | 1979 | 1985 | 1991 | 1997 | 2004 | 2010 | 2018 |
Városok
[szerkesztés]Az országban a városi lakosság aránya 56%, a három legnagyobb település mind Viti Levu szigetén található. A sziget délkeleti partján fekvő fővárosban, Suvában lakik Fidzsi lakosságának egynegyede. A második legnagyobb település Nasinu, Suva gyorsan növekvő elővárosa, a harmadik legtöbben pedig a Viti Levu északnyugati részén fekvő Lautokában laknak, a cukortermelés egykori központjában. Az utóbbi években gyors urbanizáció zajlott le az országban. számos társadalmi problémát hozva magával. A nagyobb városok, elsősorban Suva peremén illegálisan épült kunyhókból álló álló nyomornegyedek épültek fel, súlyosbodott a bűnözés, megnőtt a városi munkanélküliség és feszültség alakult ki a városi és vidéki lakosság között az eltérő bérek és életstílus miatt. A városiasodás hatása az is, hogy az országban megnőtt a szakszervezetek szerepe.
Etnikumok
[szerkesztés]A sziget lakosságának legnagyobb csoportját az őslakos fidzsiek alkotják, akik a népesség 57%-át tették ki 2007-ben. A sötét bőrű fidzsiek etnikailag melanéznek számítanak, de hagyományos társadalmi és politikai berendezkedésüket tekintve inkább a szomszédos polinéz népekhez állnak közelebb. A történelem során a keleti Lau-szigetcsoport lakosai időnként keveredtek a tongaiakkal. Az északon fekvő Rotuma szigetén az őslakosság tisztán polinéz. A második legnagyobb etnikai csoportot 38%-al az indiaiak alkotják, akik a brit gyarmatosítás során a szigetek cukorültetvényeire hozott munkások leszármazottjai. Jelen van egy európai és egy kínai kisebbség is az országban és más csendes-óceáni szigetekről is érkeztek bevándorlók, közülük a legjellegzetesebbek a banabaiak, akik a kiribatii Banaba szigetéről menekültek Fidzsire, miután otthonuk elpusztult a második világháborúban.[17]
A második világháborút követő 4 évtizedben a fidzsi őslakosok kisebbségben voltak hazájukban, azonban az 1987-es puccsot követően számos indiai elmenekült az országból és fokozatosan ismét a bennszülött népesség került többségbe. A folyamathoz hozzájárult az őslakosok magasabb születési arányszáma is.
A vegyesházasságok meglehetősen ritkák és ugyan a fővárosban, Suvában kevert népesség él, az ország többi részén az etnikumok elkülönülnek egymástól. Az indiaiak napjainkban is elsősorban Viti Levu és Vanua Levu egykori cukortermelő területen laknak, míg az őslakosok a két fő sziget fejletlenebb, rurálisabb vidékein és a kisebb szigeteken élnek apró, hagyományos falvakban.
Vallások
[szerkesztés]A fidzsi szigeteki őslakosok szinte mind keresztények, a legtöbben metodisták, egy kisebb részük pedig római katolikus, vagy az Isten Gyülekezeteinek tagja. Az indiaiak többsége hindu, de létezik egy jelentős muszlim kisebbség is.
Nyelvek
[szerkesztés]Az 1997-es alkotmány alapján az ország három egyenlő rangú hivatalos nyelvvel rendelkezik, ezek az angol, a fidzsi (az őslakosság nyelve), és a hindi fidzsi-szigeteki változata (az indiai közösség nyelve). A fidzsi nyelv számos dialektussal rendelkezik, ezek közül a legelterjedtebb a Bau szigetéről származó baui fidzsi, amely a gyarmati korszak kezdetén a legerősebb klán nyelve volt. A legtöbben legalább két nyelven tudnak, anyanyelvük mellett általában a közvetítőnyelvnek számító angolul.
Szociális rendszer
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]Gazdasága: agrárország. Fejlett a mezőgazdaság, cukornádat, banánt, kókuszpálmát és rizst termelnek. Ezeket dolgozza fel az ipar, és nádcukrot készít belőle. Bányásznak aranyat, és mangánércet is. 1976-ban 2 millió tonnára becsült foszfátlelőhelyet tártak fel.
Általános adatok
[szerkesztés]Gazdasági ágazatok
[szerkesztés]Mezőgazdaság
[szerkesztés]Ipar
[szerkesztés]Kereskedelem
[szerkesztés]- Exporttermékek: cukor, arany, fa, hal, melasz, kókuszolaj.
- Importtermékek: berendezések és alkatrészek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek, élelmiszer, iparcikkek.
- Főbb kereskedelmi partnerek: Ausztrália, USA, Új-Zéland, Egyesült Királyság, Szingapúr, Japán, Hongkong, Tajvan.
Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés]Közlekedés
[szerkesztés]- Közutak hossza: 3440 km
- Vasútvonalak hossza: 597 km
- Repülőterek száma: 3
- Kikötők száma: 6
Kultúra
[szerkesztés]Oktatási rendszer
[szerkesztés]Kulturális intézmények
[szerkesztés]Tudomány
[szerkesztés]Művészetek
[szerkesztés]Hagyományok, néprajz
[szerkesztés]A szigeteken a szívesen látott idegen a vendégbarátság jelképéül ősidők óta tambuát kap ajándékba. Ez kókuszolajjal kifényesített, füsttel feketített cetfog. Az értékes, 15–20 cm-es ékszer pálmarostokból fonott nyakláncra van erősítve. Aki ezt viseli, tisztelt és szívesen látott vendég.
Fél kézzel nem ad át semmit az ember a másiknak. Ha fidzsi bennszülött valakit megtisztel, tapsol egyet: minél nagyobb a tisztelet, annál hatalmasabb a taps.
Fidzsi népének nemzeti tánca a meke, melynek több változata is van, a békés szelíd tánctól a vad, félelmetes haditáncig, melyet legalább 40 dárdás harcos táncol. Az ütemet a lalin, a fából készült hadidobon verik, miközben a nők énekelnek.
Gasztronómia
[szerkesztés]A kawa elterjedt ital, de nem kávé. Fidzsin yanggonának hívják. Borsnövény gyökeréből készül egyszerű módon: hideg vizet öntenek rá, és egy ideig nyomkodják a vízben a gyökérzúzalékot. Az így nyert ital hasonlít a tejeskávéhoz, alkoholtartalma nincs, de érzéketlenné teszi az ivó nyelvét és ínyét. Furcsa, szokatlan ital ez, de a trópusi melegben hűsítő. Igaz, nem a legegészségesebb, de kismértékben nem ártalmas. Viszont ha túlzásba viszik, veszélyes, állítólag a lábat is megbéníthatja.
A vörös kacsa
[szerkesztés]A Dél Keresztje csillagkép öt fényes csillaga itt nem keresztet jelent. Helyi neve Nga Ndamu, azaz vörös kacsa.
Média
[szerkesztés]Az ország legelterjedtebb napilapja a Fiji Times. Ezenkívül a Fiji Sun és a Fiji Post is megjelenik. A hetilapok: a Nai Lalakai és a Shanti Dut.
Telekommunikáció
[szerkesztés]Hívójel prefix | 3D2-3D2 |
ITU zóna | 56 |
CQ zóna | 32 |
Turizmus
[szerkesztés]Az ország fő bevételi forrása az idegenforgalom. Nem szabad elfelejteni, hogy trópusi országról van szó, ezért nem árt figyelni az ottani higiéniás körülményekre. Javasolt oltások Fidzsi-szigetekre utazók számára a hastífusz elleni, a hepatitis A és B elleni, valamint kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki.
Sport
[szerkesztés]Olimpia
[szerkesztés]Rögbi
[szerkesztés]Rögbi válogatottja a 2016. évi nyári olimpiai játékokon bajnoki címet szerzett.
Labdarúgás
[szerkesztés]Ünnepek
[szerkesztés]- Május utolsó hétfője – Ratu Sir Lala Sukuna Nap – az államalapítás egyik úttörőjének ünnepe
- Október 10. – Nemzeti ünnep – függetlenség napja 1970
- A királynő születésnapja
- A jelesebb keresztény, muszlim és hindu vallási ünnepek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Hivatalos becslés. [2013. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
- ↑ A Cartographia Világatlasz szerint. Ugyanezt írja elő a Földrajzinév-bizottság 45/425-ös döntése (a 25. oldalon) Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, ugyanakkor a Földrajzinév-bizottság hivatalos oldalán található, 2012. 04. 11. keltezésű Ország- és területnevek Archiválva 2017. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben című dokumentumban már egyszerűen csak Fidzsinek és Fidzsi Köztársaságnak írja, holott a 45/425-ös döntés óta e név ügyében újabb döntés nem született.
- ↑ a b c Fiji - Geological Features of Koro Sea | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2023. június 21.)
- ↑ P. Rodda: Outline of the geology of Viti Levu. New Zealand Journal of Geology and Geophysics. (Hozzáférés: 2023. június 21.)
- ↑ Rewa River | river, Fiji | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2023. június 21.)
- ↑ a b Fiji, Wallis, and Futuna Islands, in the Pacific Ocean, east of Australia | Ecoregions | WWF (angol nyelven). World Wildlife Fund. (Hozzáférés: 2023. június 21.)
- ↑ Fiji, in the Pacific Ocean, east of Australia | Ecoregions | WWF (angol nyelven). World Wildlife Fund. (Hozzáférés: 2023. június 21.)
- ↑ A National Trust of Fiji honlapja
- ↑ Centre, UNESCO World Heritage: Levuka Historical Port Town (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2023. június 21.)
- ↑ Centre, UNESCO World Heritage: Sovi Basin (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2023. június 21.)
- ↑ Centre, UNESCO World Heritage: Sigatoka Sand Dunes (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2023. június 21.)
- ↑ Centre, UNESCO World Heritage: Yaduataba Crested Iguana Sanctuary (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2023. június 21.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 27.)
- ↑ http://www.rfmf.mil.fj/
- ↑ Betiltották a műanyag zacskókat a Fidzsi-szigeteken. Index.hu. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
- ↑ A világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008
Források
[szerkesztés]- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal Archiválva 2020. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Turizmus
- Meteorológia
- University of the South Pacific, Suva Archiválva 2021. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Fiji Times napilap
- Fiji Sun napilap
- Utazás előtt[halott link]