Ugrás a tartalomhoz

A Fidzsi-szigetek világörökségi helyszínei

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Fidzsi-szigetek területéről eddig egy helyszín került fel a világörökségi listára, három helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Levuka történelmi kikötőváros
Felvétel: 2013
Kulturális (II)(IV)()
Hivatkozás: 1399, védett terület: 69,6 ha, pufferzóna: 363 ha
Levuka kikötőváros Ovalau szigetén fekszik egy kihunyt vulkán pálmaerdővel borított lábánál. Az 1820-as évektől indult fejlődésnek amikor amerikai és európai telepesek kereskedelmi központtá alakították és a Fidzsi-szigetek első gyarmati fővárosává tették. Kikötőt, lakóházakat, raktárakat, vallási célú épületeket, iskolákat emeltek, ezek általában egy vagy kétszintes hullámlemezből és gerendákból álló építmények. Nagy részük jó állapotban van, ez annak köszönhető, hogy az 1970-es évek óta kiemelt figyelmet fordítanak megóvásukra. A város szerkezete koncentrikus, a főutak a fallal védett központtól sugárirányban indulnak kifelé. Levuka 1874-ben harcok nélkül angol fennhatóság alá került. 1822-ben elvesztette fővárosi rangját, de ennek ellenére továbbra is a kereskedők kedvelt célpontja maradt, így fejlődése folyamatos volt. Fennmaradt épületeinek túlnyomó többsége a 19. század közepéről származik. Legfontosabb részei Totoga és Nasau bennszülött falvai (amelyek mellé a város települt), a Parlament, a vámraktár, a Szent Szív-katedrális, a városháza, a Levuka Állami iskola, a munkások lakhelyei és a gombgyártó üzem.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
A Fidzsi-szigetek világörökségi helyszínei (Fidzsi-szigetek)


Javasolt helyszínek

[szerkesztés]
Megnevezés Kép Típus Kritérium Év Link
Yaduataba tarajos leguán rezervátum Természeti X 1999 1376
Sigatoka homokdűnéi Kulturális III, IV, V 1999 1375
Sovi-medence Kulturális III, IV, V 1999 1374

Források

[szerkesztés]